Magyar Hírlap, 2010. október (43. évfolyam, 229-253. szám)
2010-10-22 / 247. szám
MÚLT 2010. OKTÓBER 22., HÉTVÉGEHULLÁMTÉRMAGYAR HÍRLAP XI Ápoljuk istenhittel az 1972 és 1975 között többször találkoztam Mindszenty bíboros prímással a bécsi Pázmáneumban, és minden alkalommal hosszan elbeszélgettünk. Kivételes személyiségének lélekerősítő kisugárzása volt, sem a kínzás, sem a börtön, sem a kommunista hazugsággépezet ördögi stratégiája, sem a Vatikán cserbenhagyása nem volt képes megtörni. Hite és magyarsága sziklaszilárd maradt. Nagyon fájt neki, hogy 1974 elején a magyar kommunisták nyomására a pápa megfosztotta esztergomi bíboros prímási székétől és helyére egy olyan főpapot nevezett ki, aki engedelmesen együttműködött a Kádár-rendszerrel. Ma már világosan látszik, hogy a vatikáni döntés sok kárt okozott a katolikus egyháznak. „A kommunista rezsimmel való politikai kompromisszum a könnyebbik út követését jelentette, nem a nehezebbét, amelyen maga Jézus Krisztus is végigment a kereszttel” - kommentálta a döntést a bíboros. Az 1974. október 19 -i beszélgetés rövid összefoglalójaBíboros prímás úr szokásához híven a beszélgetés elején megkérdezi, hogy van a család? Elmondok néhány történetet a gyerekekről, amelyek nagyon tetszenek neki, különösen a nyolcéves Tündi története, aki a svájciak előtt minden alkalommal magyarnak vallja magát, még akkor is, ha kisebb bonyodalmai adódnak belőle. Az osztályban, amikor a tanyó néni felszólította a gyerekeket, hogy álljanak fel azok, akik nem svájciak, Tündi is felállt, mert magyarnak tekinti magát, annak ellenére, hogy Svájcban született, édesanyja francia, állampolgársága svájci, és még soha nem járt Magyarországon. Megemlítem, hogy a legutóbbi genfi magyar március 15-i ünnepségen több száz ember előtt, magyar népviseletbe öltözve, Tündi nagy sikert aratott, amikor elszavalta a Talpra magyart. ”) „Gratulálok és büszke lehet, hogy ilyen csodálatos kislánya van, áldásomat küldöm rá és a családja minden tagjára. A család a vallásosság és az igazi hazafiság alapja, mert a családi szeretet termékeny talajából nő ki az istenhit és a hazaszeretet gyönyörű világa. Ha azonban a kommunisták így folytatják, sikerül nekik az, ami a tatárnak nem sikerült, kihalt pusztává teszik a magyar lelket és a hívő magyar lélek nélkül nincs Magyarország. De az Isten nem fogja nekik ezt megengedni. ” (Később a nyugati magyarság problémáiról beszélünk.) „Itt is sok a baj. Az ő hitük is veszélyben van. Nagyon gyengék és nem képesek ellenállni a nyugati világ kísértésének. Emellett túlságos önzésük kioltja bennük a hit és a magyarság tüzét. Hál’ istennek, azért sok kivétel is van. Ezért igyekszem elmenni közéjük mindenütt a világon, hogy felélénkítsem a sok pislogó tüzet, és lángot vigyek oda, ahol már tűz nincsen.Ezután a közelgő amerikai és ausztrál útról beszél. Megemlítem a levelet, amelyet a pápának írtam a nyugat-európai katolikus magyarság nevében a megdöbbentő és érthetetlen februári pápai döntéssel kapcsolatban. Szerinte a kommunisták becsapták a Szentszéket és ez neki nagyon fáj, nem maga miatt, hanem a magyarországi hívők tragikus sorsa miatt. „A Szentszéknek nem szabadna ezen az úton járni. Ez a könnyebbik út. Jézus Krisztus a nehezebb utat választotta. A hit nem lehet napi politika tárgya. Ha az Egyház hű és méltó akar maradni krisztusi küldetéséhez, akkor szintén a nehezebb utat kell választania, mert mindig úgy volt, hogy a nehezebb út vezetett el Istenhez. Ma is így van.” (Ez után az 1956-os szabadságharc hőseiről, a legendás szabadságharcosokról, különösképp is a Corvin közi pesti srácokról beszélünk.) „Csodálatosak voltak a szabadságharcos fiatalok, amit tettek, az egyedülálló a magyar történelemben. Sokat imádkozok értük, hogy áldozatuk meghozza a magyar lélek újjászületését és Magyarország feltámadását. Parancsnokuk, az erdélyi Pongrátz Gergely a magyar szabadságharc egyik legnagyobb hőse volt, mert a Corvin köziek helytállása kényszerítette az oroszokat a tárgyalásra. ” (Megemlítem az erdélyi magyarság tragikus sorsát.) „Hála legyen az Istennek, hogy adott nekik ebben a koromsötét és kilátástalan fekete éjszakában egy vezércsillagot, amely azt jelenti, hogy ha hisznek az isteni gondviselésben, akkor van még remény. Márton Áron paptársam nem csak a 20. század legnagyobb magyar püspöke, de a magyar történelem és az egyháztörténet egyik legigazabb püspöke is. Igazi szent ember ő. Hála legyen az Istennek, hogy őt küldte a magyarságnak ezekben a nehéz időkben. Ha ilyen szent embereink vannak, az azt jelenti, hogy a magyarságnak lesz jövője. ” (Megkérdezem a prímástól, ha most azt kérnék, hogy küldjön egy üzenetet a jövő magyar ifjúúságának, mi lenne az?) „Ne felejtsék el történelmünket, okuljanak belőle, és ragaszkodjanak őseink hitéhez és eleink értékes hagyományaihoz. A fa gyökér nélkül nem állhat. Ha gyökere elpusztul, a fának vége. A magyar fa gyökerei a történelmi értékeinkből, ősi, szép és másoktól megkülönböztető hagyományainkból táplálkoznak. Ápolja a jövő magyar ifjúsága ezeket a gyökereket. Ápolja és védje még akkor is, ha fagyos a föld magyarság felében. Ha majd eljön a magyar tavasz, a fa ismét rügyezni kezd, kivirágzik, és lombjai madártól fognak visszhangozni. A rügy, a virág és a jövő magyarsága csak akkor hozhat egészséges gyümölcsöt, ha a fa gyökereit istenhittel ápolják. Ezt üzenem a következő évtizedek, és különösképp a jövő század, a 2000-es évek magyar ifjúságának. Kérlek, ha Isten segítségével megéred, közvetítsd ezt az üzenetet feléjük. ” CEYBERT RÓBERT GYULA Ezt üzenem a következő évtizedek és különösképp a 2000-es évek magyar ifjúságának. Kérlek, ha Isten segítségével megéred, közvetítsd ezt az üzenetet feléjük. Mindszenty József hercegprímás az Úri utcai érseki palota udvarán, 1956. november 1-jén Pázmáneum, 1972, a bíboros prímás és a hatéves Cey-Bert Tünde FOTÓ: MH