Magyar Hírlap, 2010. december (43. évfolyam, 279-304. szám)

2010-12-01 / 279. szám

MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2010. DECEMBER 1., SZERDA INKÁBB KEVESEBB, DE TÉNYLEGESEN MEGVALÓSÍTHATÓ SZŰRÉSEKET JAVASOL A NEMZETI EGÉSZSÉGÜGYI TANÁCS A tényleges gyógyulás a cél NICZKY EMŐKE Ne csak a beavatkozásért fizessen a jövőben az Országos Egészségbizto­sítási Pénztár, hanem legyen érdekelt a betegek tényleges meggyógyításá­­nak folyamatában is - ez a Nemzeti Egészségügyi Tanács egyik javaslata a kormányzatnak. Dicsérettel „vizsgázott” az egész­ségügy megmentését célzó vitairat a Nemzeti Egészségügyi Tanács (NET) előtt, a grémium tegnapi ülésén tár­gyalt a Semmelweis-tervről. Papp Zoltán NET-elnök az akcióprogram erényeiről szólva egyebek mellett az újszerűséget és az igényességet emlí­tette. Ugyanakkor a tanács javasolja, hogy a célok megvalósíthatósága ér­dekében készüljön tanulmány. Akár extradíjazás is járhatna a jö­vőben azokért a beavatkozásokért, amelyek valóban gyógyulást nyúj­tanak a betegeknek - ez a NET má­sik javaslata. A tapasztalatok szerint ugyanis sok a fölösleges vizsgálat és kezelés, ami nemcsak megterhelő a betegeknek, és néha hatástalan, de rengeteg közpénzt is fölemészt. Új­rafogalmazná a NET a szükséges nép­egészségügyi szűrések módszerét, és inkább kevesebb, ám szakmai és pénzügyi szempontból­­ ténylegesen megvalósítható programokat java­solnak. Ez gazdaságilag kifizetődőbb, hosszú távon pedig egészségnyere­­séggel jár. A NET szükségesnek látja az édesanyák és a gyermekek egész­ségügyének markánsabb felvállalá­sát is, ezért szerintük a fogantatástól a serdülőkorig terjedő időszak egész­ségügyi kérdéseinek nagyobb súlyt kellene kapnia. A megyei szinten szerveződő el­látást a grémium ésszerűnek tartja, ezért támogatja. A betegellátás felsőbb szintjeit - amelyek már átnyúlnak a megyéken - újra kellene gondolni, be­leértve az OEP-ellenőrzéssel kapcso­latos nehézségeinek megoldását is. „A NET igény tart arra, hogy né­hány területen szerepet kapjon a program megvalósítása során” - mondta Gara Imre alelnök. Ezek között szerepel a népegészségügyi programok tárcaközi koordinálá­sa, az uniós források elosztásának és felhasználásának figyelemmel kísé­rése is. Lapunk kérdésére az alelnök részletezte, hogy a jelenleginél eré­lyesebben kell föllépni a hamis terá­piával kecsegtető hírek ellen. Ezek tévútra viszik a betegeket, és mi­re orvoshoz kerülnek, nemegyszer már késő, vagy gyógyításuk lénye­gesen fáradságosabb és költsége­sebb. Gara Imre azt is elmondta: ja­vasolják, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium programja, a Gyógyí­tó Magyarország, valamint a Nemzeti Erőforrás Minisztérium által kiadott Gyógyuló Magyarország dokumen­tum között minél előbb jöjjön létre összhang. ■ A jól működő rendszer a betegeket is megkíméli a felesleges vizsgálatoktól FOTÓ: CSUDÁS SÁNDOR KÁRTÉRÍTÉS Elrajtolt az első per Megkezdődött tegnap a vörösiszapömlést követő első kártérítési per a Fővárosi Bí­róságon: Konkoly József devecseri la­kos csaknem húszmillió forint vagyoni és nem vagyoni kártérítést kérve nyúj­tott be keresetet a Mal Zrt. ellen. A fér­fi háza és annak berendezése teljesen elpusztult, az épületet bontásra ítélték, ügyvédje szerint a kárért a Mal felelős. Az alperes jogi képviselője azt állítja, a ka­tasztrófát a „szélsőséges időjárási körül­mények okozták”. (MTI) VÖRÖSISZAPÁR Aukcióval is segítenek A fővárosi Polgár Galéria és Aukciósházban (Budapest, Váci utca 11/B, félemelet) bo­csátják árverezésre ma délután ötkor a vörösiszap károsultjainak megsegítésé­re sportolók és más ismert személyisé­gek által felajánlott tárgyakat. Tegnapig több mint 280 millió forint gyűlt össze a Katolikus Karitász bankszámláján és az országos templomi gyűjtésben a vörös­­iszap-katasztrófa károsultjainak meg­segítésére. (MH/MTI) NEMZETI SZÍNHÁZ Alföldi távol marad Korábbi tervével ellentétben nem megy el Alföldi Róbert a parlament kulturális és sajtóbizottsága ellenőrző albizottsá­gának mai ülésére - közölte a Nemzeti Színház. Azt intézmény igazgatója azzal indokolta tegnap nyilvánosságra ho­zott döntését, hogy szerinte az említett bizottság nem hivatott tárgyalni, sem dönteni a leváltásáról. (MH) Elhunyt Székelyhídi Ágoston Székelyhídi Ágoston 1935-ben szü­letett. Az MDF alapító tagja volt, az Antall-kormány idején a párt orszá­gos választmányát vezette. Végíté­let című, Tőkés László forradalmáról írott egyfelvonásos, egyórás darab­ját Meleg Vilmos rendezésében ta­valy novemberben Debrecenben és Nagyváradon mutatták be. A műről a bemutató előtt így vallott: „Temes­váron az emberek valójában nem is Tőkés Lászlót, hanem az értékeiket védték, akár életük árán is. ” Székelyhídi meggyőződéses rend­szerváltó volt, sok keserű tapaszta­lattal. Egyik utolsó interjújában ar­ról beszélt, hogy az MDF cselekvési tervét és az igazi fordulatot az tet­te lehetetlenné, hogy az MSZMP e terv ismeretében dolgozta ki a sa­ját tervét. „Mert ha az MDF cselek­vési terve megvalósul, akkor itt iga­zi fordulat lett volna. Utólag látom bizonyítva, hogy a privatizáció és a nemzeti vagyon kiárusítása válasz volt a mi tervünkre. ” Ugyanebben az interjúban kije­lentette: „Ha nem sikerül a gyarma­tosítás erőit visszaszorítani, bele­süllyedünk egy új birodalomba, és a nemzet képességei bár megmarad­nak, de önszervezési esély nélkül. ” Az író és irodalomtörténész levet­te a kezét rólunk, többiekről, ránk hagyva a nemzeti alapú önszervező­dés esélyének őrzését. AM ROVATVEZETŐ: PETÁN PÉTER, E-MAIL: PETAN.PETER@MAGYARHIRLAP.HU Rengeteg a mozgásszervi letét , Európa minden hatodik man­kavállalója küszködik mozgásszervi betegséggel, ami a munkaképtelenség kialakulásában vezető szerepet játszik, és a jövőben gátja lehet hazánk gazdasági növekedésének is. Becslések szerint a probléma ráadásul évente 240 milliárd euró költséget jelent - állapították meg szakemberek tegnap a Magyar Tudományos Akadémián tartott szakmai beszélgetésen, ahol megállapodás született a Munkaképes Magyarország Titkárság felállításáról is. A titkárság a következő hóna­pokban akciótervet dolgoz ki a gond orvoslására, amelyet a magyar elnökség idején szervezendő Egészségügyi Miniszteri Konferencia elé tár. (MH) Haladó, pingvinarcú alternatíva SZILI KATALIN KÉTKAMARÁS PARLAMENTET SZERETNE folytatás az 1. oldalról Szili Katalin fontosnak tartja azt a po­zitív hozzáállást, hogy a Szociális Unió adott esetben a kormányzó pártokat is képes támogatni, ha velük azonos el­képzeléseket fogalmaznak meg. A volt házelnök előadásában a párt totemállatáról is beszélt. Kiemelte, a Szociális Unió azért választotta jelké­péül a pingvint, mert ezeknek az ál­latoknak sajátos közösségi létük van, amelyet az embereknek is követniük kellene. „A pingvinekhez hasonlóan mi is olyan összetartó közösségben hiszünk, amelyben senki sem szo­rul a perifériára, senki sem fagy meg, senki sem szakadhat ki a körből” - je­gyezte meg. A pártelnök megerősítet­te álláspontját - amelyet lapunkkal már korábban is megosztott -, misze­rint pártjával együtt részt kíván ven­ni az alkotmányozásban, és fenntartja véleményét a kétkamarás parlament szükségességéről is. Előadását azzal zárta, hogy a cél egy olyan társada­lom kialakítása, amelyben a munka, a tanulás vagy az egészséges környe­zet nem pusztán jog, hanem kötele­zettség is. ■ Szociális Unió: Összetartó közösségben senki sem szorul perifériára FOTÓ: BURGER ZSOLT Hatékonyabb ellátást tervezne Pesti Imre Takarékosabb, egyúttal hatékonyabb betegellátást szeretne kialakítani a fővárosban Pesti Imre egészségügyért felelős főpolgármester-helyettes. A vázolt rendszer fölösleges vizsgála­toktól is megkímélné a pácienseket.­ ­ Szakpolitikusként már több éve mondja, hogy javítani kell a fővá­ros egészségügyi ellátásán. Milyen feladatokat jelölt ki? - A legfontosabb, hogy rendbe te­gyük a tizenkét kórház működését, az intézmények ugyanis csődközeli helyzetben vannak, amit sürgősen meg kell szüntetni. Emellett fejlesz­tésre szorul az épület és a gépészet is mindenütt, akárcsak a kórházak el­avult informatikai rendszere. Ha eze­ket végigvisszük, és hozzáadjuk a szakmai újításokat, ésszerűsítéseket, akkor reményeim szerint egy erköl­csileg is megújult fővárosi ellátórend­szert hozhatunk létre. - Mennyi időt ad magának a munkára? - A változtatásokhoz politikai tá­mogatás, ahhoz pedig bátorság kell. Ha ennek nem leszünk híján, már 2010 első felében érezhetők lesznek az eredmények, és 2012 végén kiteljesed­het az új ellátórendszer. - Bár a háziorvosi és a szakrende­lői ellátás a kerületek feladata, ezek sem hagyhatók ki a változásokból.­­ Valóban ki kell építeni az együtt­működést a háziorvosokkal, és a járó betegeket gyógyító szakorvosokkal, hogy hatékonyabb legyen az ellá­tás. Egységes, közös online informa­tikai hálózat kiépítésével szeretnénk megoldani, így minden, az adott be­teg állapotával kapcsolatos adat szin­te egyetlen gombnyomással látható lesz a szükséges szinteken, ami az ellá­tási utak kijelölésében is nagy segítség az orvosnak. A pácienseket ráadásul mindez sok fölösleges vizsgálattól és ide-oda rohangálástól kímélheti meg. - Még ellenzékből több kifogást fo­galmazott meg elődje, a szocialista Horváth Csaba elképzelésével kap­csolatban, amely szerint a kórháza­kat holdingszerűen kellene üzemel­tetni, de most ön is holdingról beszél. - Mindenképpen szükséges a fővá­rosi kórházak integrációja, de hogy ez milyen formában valósuljon meg, vi­ta tárgya lehet. Az lenne a leggazdasá­gosabb, ha az intézményeket a főváros százszázalékos tulajdonában lévő gaz­dasági társaság működtetné. Az ilyen rendszer előnye, hogy gyorsan képes reagálni a kihívásokra. - Mi változik a korábbi elképzelés­hez képest? - Két fontos eltérés van. Az egyik, hogy elődöm aránytalanul nagy súlyt helyezett a holding informatikai fej­lesztésére, ami pénzügyi kétségeket ébresztett. Másfelől kiderült, hogy a holding vezetése az egészségbiztosító­tól befolyt bevétel húsz százalékát vet­­­te volna el, így fölmerült a gyanú, hogy csak egy szűk üzleti kör járna jól. - Az ön verziója szerint mennyi lenne a működési költség? - Pontos mértékét még korai len­ne megmondani. De biztos, hogy a pénzigény csupán töredéke lenne annak, amennyit a kórházak szám­vitelre, gazdálkodási ügyintézésre, menedzsmentre költenek. NIC PESTI IMRE főpolgármester-helyettes

Next