Magyar Hírlap, 2011. március (44. évfolyam, 50-75. szám)

2011-03-01 / 50. szám

MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2011. MÁRCIUS 1., KEDD Kósa az MSZP-s keresztapákról KACSÓH DÁNIEL „Az MSZP a korrupció pártján áll, sőt az MSZP maga a korrupció pártja” - hangoztatta parlamenti napirend előtti felszólalásában Kósa Lajos (Fi­desz) , felidézve, a Zuschlag János volt szocialista politikus és társai ellen fo­lyó büntetőperben nemrég jogerős ítélet született. Kósa szerint az Magyar Szocialista Pártnak a politikai felelősöket, egé­szen pontosan Gyurcsány Ferencet és Mesterházy Attilát is meg kelle­ne neveznie, hiszen vezetésük ide­jén „hordták ki a pénzt” az Ifjúsá­gi és Sportminisztériumból. Ha ez a tudtukkal történt, akkor „ők a ke­resztapák” ebben a bűnszervezetben elkövetett cselekményben. Kósa sze­rint ha a szocialista párt nem küldi el a két politikust, akkor nem tudja le­mosni magáról a korrupt jelzőt. Schiffer András, az LMP frakció­­vezetője a jelenlegi kormányzat kor­rupcióellenes stratégiáját hiányolta, és megismételte pártja korábbi fel­vetését, miszerint az elszámoltató­kat is el kell számoltatni. Az ellenzéki politikus beszélt az előző esztergo­mi vezetés idején készült, elmarasz­taló tartalmú ÁSZ-vizsgálatról, vala­mint a Papcsák Ferenc vezette zuglói önkormányzat több tíz milliósnak mondott megbízási szerződéseiről. Előbbi ügyben az LMP az elszámolta­tási kormánybiztoshoz fordult. Navracsics Tibor közigazgatá­si és igazságügyi miniszter válaszá­ban elmondta, szerinte egy stratégia önmagában nem old meg semmit, viszont rámutatott, a kormányzat je­lentős többletforrásokat biztosított az ügyészségnek a korrupció elleni harchoz, az ÁSZ-jelentés pedig arra utal, hogy működik a kontroll. A jobbikos Balczó Zoltán a Ráko­si-diktatúrában meghurcolt mun­kaszolgálatosok kárpótlásának hiányát kérte számon a kormányza­ton. Hende Csaba honvédelmi mi­niszter szerint nem igaz, hogy csak a második világháborús üldözötteket kárpótolta volna a kilencvenes évek elején erről döntő Országgyűlés. Ugyancsak a kommunizmus áldo­zatairól szólt Harrach Péter KDNP-s frakcióvezető a múlt pénteki emlék­nap kapcsán. A kormány nevében Navracsics Tibor elmondta, nemcsak a balolda­li, a jobboldali rezsim kárvallottjaira is emlékezni kell. Hozzátette, volt akit mindkét diktatúra sújtott, pél­dául - utalva Gyurcsány Ferenc je­lenlegi lakhelyére­­ azt a Szemlőhegy utcai villatulajdonost, akitől először a nyilasok, majd a kommunisták ko­bozták el a vagyonát. Az MSZP-s Gúr Nándor a kabinet eddigi kilenc hóna­pos tevékenységét kárhoztatta. ■ Papcsák: Alaptalan vádaskodás „Sajnálatosnak és felháborítónak tartom, hogy az LMP képvi­selője a parlamentben hozta fel a zuglói önkormányzat megbí­zási szerződéseinek ügyét. Ha ugyanis jogellenes megállapo­dásra bukkantak, úgy mindenekelőtt felém kellene jelezniük aggályaikat, és én leszek az első, aki megteszi az ilyenkor szük­séges jogi lépéseket. Ez nem is kérdés” - nyilatkozta lapunk­nak Papcsák Ferenc XIV. kerületi polgármester, fideszes or­­szággyűlési képviselő. Hozzátette, a kontraktusok, amelyek a vádak tárgyát képezik, az előző kerületi vezetés felelőtlen gaz­dálkodásának feltárásával, vagyis az elszámoltatással vannak összefüggésben. Márpedig ez a munka sikeresnek mondható, az eddigi időszakban ugyanis mintegy négyszázmillió, jogelle­nesen elköltött forintot szereztek vissza Zugló számára. „Amint a vizsgálatok lezárulnak, a szükségtelenné váló szerződéseket természetesen azonnal felbontjuk” - mondta. (MH) qslA öltoaX novaeV (ösbAlJ II aism­­fl muvlffoiA iftbblilH.* vyfieJl é3 VbClD .iwrjf:b­lll rtlinf A fiatal orvosokért Egyéni indítvánnyal segítene a fiatal orvosok itthon tartásában Nagy Kálmán, a Fidesz-KDNP népjóléti kabinetvezetője. A kon­cepció szerint az az orvos, aki az egyetem elvégzése után belép a rezidensrendszerbe, és vállalja a feltételeket, öt évig nem fi­zetne személyi jövedelemadót. Az utána következő öt eszten­dőben adótámogatása fokozatosan csökkenne, végül pedig megszűnne. Nagy Kálmán számítása szerint az első öt eszten­dő évente körülbelül hárommilliárd forint költségvetési ráfor­dítást igényelne. Ez gyorsan meg is térülne, mert a jelenlegi alacsony bérek mellett az orvosok a mindennapi megélheté­sükre fordítanák az adókedvezmény által náluk maradó ösz­­szeget, ami így azonnal visszakerül a gazdaságba. A parlamenti képviselő azt mondta, lépni kell végre, mert a végzős orvos­­tanhallgatók közül egyre kevesebben válnak szakorvosjelöltté, hiányuk néhány éven belül akár bénítóvá is válhat. (M­C) RÖVIDEN • Lemondott képviselői mandátumáról a fideszes Mikola István, mert március el­sejétől az OECD nagykövete lesz. • Az Országgyűlés, elfogadva a napirend­­ kiegészítésére tett javaslatot, már tegnap megkezdte és be is fejezte a dohányzási tilalom bővítésére vonatkozó törvény­­módosítás általános vitáját. A parlament egészségügyi bizottsága korábban egy­ségesen támogatta a tervezetet. • Az ülésen kiderült, hogy az MSZP és az LMP nem delegál tagokat az államadós­ság-növekedés okait vizsgáló albizott­ságba, így a tervezett kilenc helyett csak hét taggal működik majd az Országgyű­lés számvevőszéki és költségvetési bi­zottsága által létrehozott testület. Az albizottságot a fideszes Dancsó József vezeti. • Az interpellációk során ismét napi­rendre került a Nemzeti Színház igazga­tójának, Alföldi Róbertnek a tevékeny­sége. A jobbikos Novák előd szerint „a devianciát a színpadra vivő" Alföldi to­vábbra is „melegedőnek" használja a színházat, és már a 2012-es évadot ké­szíti elő, pedig azonnal meneszteni kel­lene. Válaszában Szőcs Géza államtit­kár arra figyelmeztetett, hogy nem az Országgyűlés hatásköre eldönteni, mi a művészi, a szép és a jó. Az igazgató­nak határozott idejű munkaszerződése van - mondta Szőcs, hozzátéve, hogy a kormány már kialakította álláspontját a kérdésben, és a megfelelő időben nyilvá­nosságra is hozza. • A parlament elfogadta az új alkotmány koncepciójáról szóló határozati javaslat­hoz benyújtott kormánypárti módosító indítványt, amelynek alapján a kormány helyett minden képviselőcsoport saját törvényjavaslatot nyújthat be a tervezett új alaptörvény szövegéről. • A képviselők szavaztak az egészségügyi kamarákról, illetve a 2006. őszi tömeg­oszlatásokkal összefüggő semmisségi törvényjavaslathoz benyújtott módosí­tásokról is. Elfogadták a jobbikos Gaudi- Nagy Tamás indítványát, amely az eljá­rási garanciák érvényesülése érdekében megtiltja azon bírák és bírói tanácsok közreműködését a törvény által érintett ügyekben, akik, illetve amelyek akkori­ban is részt vettek az eljárásokban. ROVATVEZETŐ: PETÁK PÉTER, E-MAIL: PETAN.PETERQMAGYARHIRLAP.HU A BKV hibája az előnytelen szerződés CSÓKÁS ADRIENN-PINDROCH TAMÁS Budai Gyula szerint a BKV saját maga sodorta a lehető legkedvezőtlenebb pozícióba magát az Alstommal kötött 2006-os szerződésben. Eljuttatta Tarlós István főpolgármes­ternek az Alstom és a BKV közötti, metrókocsi-beszerzésre vonatkozó szerződésekről készített tájékoztató­ját Budai Gyula elszámoltatási és kor­rupcióellenes kormánybiztos - érte­sült lapunk fővárosi forrásból tegnap. Információink szerint a kormánybiz­tos kirívóan szokatlan döntésnek mi­nősítette, hogy az előleget a szerző­déses ár ötven százalékában szabták meg, mindenféle teljesítés nélkül. A jelentés megállapítja, hogy e ki­kötéssel a BKV saját magát terelte in­dokolatlanul hátrányos szerződési pozícióba, s ugyancsak szerencsét­len lépés volt vis maior kategóriába sorolni a típusengedély megszer­zésének elmulasztását. A szerződés szerint ugyanis, ha hat hónapig fo­lyamatosan vis maior helyzet áll fenn, akkor a felek felmondhatják a szer­ződést, mégpedig úgy, hogy a szál­lító kiszámlázza a leszállított áruk és szolgáltatások árát, illetve a költsége­ket. Vagyis, mivel az Alstom lengyel­­országi telephelyén már gyakorlatilag leszállításra készen várnak a szerel­vények, a BKV akár a teljes összeg ki­fizetésére is kötelezhető, miközben semmit sem tud kezdeni az engedé­lyek nélküli kocsikkal. A tájékoztató szerint kiküszöböl­hető lett volna a jelenlegi helyzet, ha a típusengedély megszerzésének el­mulasztását nem vis maiorként, ha­nem a teljesítés lehetetlenné válá­sának körében szabályozták volna - értesült lapunk. Ebben az esetben a BKV egyértelműen érvényesíthet­te volna a kárigényét. Szerencsésebb lett volna a szerződés felmondásában is inkább mulasztásra hivatkozni. In­formációink szerint az anyagban sze­repel az is, hogy felmerülhet a felelős személyek büntetőjogi felelősségre vonása. Forrásaink szerint az írás kitér arra is, hogy az Alstom jogalap nélkül for­dult a Nanterre-i Kereskedelmi Bí­rósághoz a kötbérigény lehívásának megtiltásáért, az pedig ugyancsak jogalap nélkül hozott döntést, mivel a megállapodásban az szerepel, hogy a vitás kérdéseket a Magyar Kereske­delmi és Iparkamara választott bíró­sági szabályai szerint kell rendezni. Aggályos továbbá, hogy a BKV a tesz­telések során olyan engedményeket tett az Alstomnak, ami miatt koráb­ban egy másik ajánlattevő cég ajánla­tát elutasította, és emellett az sem vi­lágos, hogy az Alstom miért gyártotta le az összes szerelvényt, mikor a so­rozatgyártás előfeltétele a prototípu­sok engedélyezése. Megkeresésünkre Budai Gyula megerősítette lapunk értesülését, miszerint befejezte a metrókocsi­szerződések vizsgálatát. Közölte, a tájékoztatását továbbította a főpol­gármesternek. ■ Kocsiszínben ragadt FOTÓ: BURGER ZSOLT

Next