Magyar Hírlap, 2011. április (44. évfolyam, 76-100. szám)
2011-04-08 / 82. szám
ti'íAc •'VíiV.ioypcV * ■ fCMI [|1/WV. ; , MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2011. ÁPRILIS 8., PÉNTEK EGÉSZ EURÓPÁBAN ÚGY KELL TEKINTENI A CIGÁNYSÁGRA, MINT LEHETŐSÉGRE, ÉS NEM MINT TEHERRE - JELENTETTE KI ORBÁN VIKTOR KORMÁNYFŐ ■ ■ Összefogás a romák felzárkózásáért BARANYA RÓBERT Lehetőségként és nem teherként kell tekintenie Európának a romákra - jelentette ki az V. Roma Platformon Orbán Viktor miniszterelnök, aki szerint végre eljött a cselekvés ideje a cigányság felzárkóztatásában. A magyar uniós elnökség jegyében hazánk ad otthont az V. Roma Platformnak, amelynek tegnapi nyitó rendezvényén felszólalt Orbán Viktor miniszterelnök is. A kormányfő először is arra hívta fel a figyelmet, hogy a rengeteg tanácskozás és jó ötlet ellenére a romák életkörülményeiben alig tapasztalható javulás. „Sokszor az az érzésem, mintha csak körbekörbe járnánk” - fogalmazott, hangsúlyozva, hogy most végre van okunk reménykedni a változásban. Orbán bejelentette, hogy a jövő héten olyan történelminek nevezhető megállapodást ír alá Farkas Flóriánnal, az Országos Roma Önkormányzat elnökével, amelyben több mint százezer roma közmunkához juttatása és több tízezer roma fiatal piacképes szakképesítéshez segítése szerepel. A miniszterelnök ezzel együtt hangsúlyozta, hogy a cigányság felzárkóztatásának kérdése Európa közös problémájává vált, hiszen minden tagállamban élnek romák. „A kelet-közép-európai cigányság legfőbb gondja a generációkon átívelő, súlyos mélyszegénység - mondta Orbán. - A mélyszegénységben, munka nélkül élő cigányok és gyermekeik rendkívül hiányoznak az európai gazdaságnak, hatalmas munkaerőbázist jelentenek ugyanis. A hiányzó munkaerő és a hiányzó gyermekek részben itt vannak az államhatárainkon belül.” Ezért úgy kell tekinteni a cigányságra mint lehetőségre, és nem mint teherre. Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára hangsúlyozta, hazánkban egyedülálló képviseleti rendszerük van a kisebbségeknek, közöttük is a legnépesebbnek, a cigányságnak. A kisebbségi önkormányzatokon keresztül hatezer képviselő „segítheti sajátjait”. Emellett több száz civilszervezet, iskolák és egyházak támogatják a romák integrációját, ahogy az idén induló felsőoktatási keresztény roma kollégiumi hálózat is. Ez Magyarország igazi arca - tette hozzá az államtitkár. „Bár ez az arca néha eltorzul, amikor békétlenség van, félelem uralkodik, amikor egymásban keressük bajaink szegénységünk okát - folytatta Balog. - Mi azonban azért vagyunk itt, mert ezt nem fogadjuk el. Nem akarjuk, hogy Európa arcát is elborítsa a szégyen. ” Viviane Reading, az Európai Bizottság alelnöke elmondta, Európában tízmillió roma él, és a magyar kormány tett azért, hogy prioritássá váljon gondjaik megoldása. A miniszterelnök és az államtitkár mellett ő is kiemelte, hogy Járóka Lívia, a Fidesz roma származású EP-képviselője beterjesztésére fogadta el az Európai Parlament a roma integrációs stratégiáról szóló jelentést, amely garantálja, hogy minden tagállam előrelépjen ebben az ügyben. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a megoldás érdekében az európai gondolkodás mellett a roma közösségek gondolkodásában is változásnak kell bekövetkeznie. 01 Orbán Viktor, Farkas Flórián és Balog Zoltán az V. Roma Platformon. Megállapodást kötnek FOTÓ: BURGER ZSOLT Törvény az egységes iparbiztonságért A magyar kormány az egységes iparbiztonság megteremtése érdekében olyan törvényt alkot a veszélyes anyagokkal foglalkozó cégek, üzemek működésére és felügyeletére, amely az illetékes szerveket felkészítheti egy esetleges ipari katasztrófa kezelésére és elhárítására - jelentette be tegnap Bakondi György katasztrófavédelmi kormánybiztos Gödöllőn. (MTI) Elégedetlen a PDSZ és a PSZ Nincs párbeszéd a kormányzat és a szakmai szervezetek között a közoktatást, valamint az oktatásban dolgozó munkavállalókat érintő kérdésekben a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint. A két szakszervezet közös sajtótájékoztatóján azt rótta fel a kormánynak, hogy a pedagógusok még mindig nem érzékelnek kedvező változásokat. Mendrey László PDSZ-elnök szerint a kormány túl van a „kegyelmi időn”, ezért még az idén meg kell tenni az „elrugaszkodást” jelző lépéseket. (MTI) A sikerhez kellenek a családi vállalkozások Családi vállalkozások nélkül sem gazdaságilag, sem társadalmilag nem lehet sikeres Magyarország - közölte Semjén Zsolt a témában rendezett tegnapi szakmai tanácskozáson. A KDNP-s miniszterelnök-helyettes azt mondta, védeni és támogatni kell a családi vállalkozásokat, ez a nemzet érdeke is. Semjén Zsolt mindezek mellett azt kérte, hogy a családi vállalkozások fogalmazzák meg javaslataikat, és juttassák el azt a kormányhoz, s egyben rendszeres párbeszédet ígért a kezdeményezések megvitatására. (MTI) Új kuratórium lesz a Holokauszt Emlékközpont élén Tegnapi számunkban nyilatkozott a Holokauszt Emlékközpont legutolsó kiállításáról, illetve az április 16-i emléknap kapcsán Harsányi László, az intézmény ügyvezető igazgatója. Szita Szabolcs történészprofesszor megkeresésünkre nem kívánta kommentálni Harsányi nyilatkozatát, és eddigi tevékenységét, de közölte, amennyiben az új kuratóriumot hamarosan bejegyzik, illetve döntenek az igazgató személyéről, a legrövidebb időn belül készséggel áll minden szakmai kérdésben a Magyar Hírlap rendelkezésére. Beszéltünk Haraszti György egyetemi tanárral is, aki kérdésünkre elmondta, a kuratóriumi bejegyzés jelenleg a bíróságra vár. Amennyiben őt kuratóriumi elnöknek jelölik, szívesen áll lapunk rendelkezésére szakmai és személyi kérdésekben egyaránt. (MH) Az államé lehet az előnytelenül bérelt székház PINTÉR BALÁZS Lapértesülés szerint a Magyar Televízió már eddig is 16,2 milliárd forintért bérbe vett székházát nemsokára megveszi a magyar állam. „Keressük e nagyon zűrös ügy megoldását” - közölte lapunkkal Szabó László, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap szakértője a Magyar Televízió székházával kapcsolatban. A Napi Gazdaság értesülése szerint végső szakaszába érkeztek a tárgyalások - méghozzá a székház megvásárlásáról. A lap úgy tudja, az állam és az épületkomplexumot felépítő, majd azt a köztévének bérbe adó Millennium Média (MM) Kft. között létrejött, 38 évre szóló kontraktust közös megegyezéssel megszüntetik, és az állam megvásárolja a székházat a Wallis-csoporthoz tartozó cégtől. A végül csak 2009 augusztusában a Bojtár utcai bázisra költöző MTV az elmúlt csaknem egy évben már egyáltalán nem fizetett az MNV- nek, 2010 májusáig viszont 16,2 milliárd forintot utalt át a vállalatnak. Szabó László az újságban közölteket nem erősítette meg, de kijelentette, „ki kell jönni ebből a szerződésből, mindenképpen új megállapodást szeretnénk kötni”. Többet azért nem kívánt mondani, hogy ezzel se befolyásolja a tárgyalásokat. Az Állami Számvevőszék tavalyi jelentése szerint a bérleti szerződés lejártáig további 83,6 milliárd forintot kellene fizetnie az államnak. Nem véletlenül fogalmazott úgy nemrég Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumának elnöke, hogy az egész közmédiarendszer „függő helyzetben” van a székházügy miatt. Az új médiaszabályozás kiemelten kezeli a közmédiát, és az előzetesen meglebegtetett tervek alapján már megkezdődött a négy közmédium közös telephelyre költözése. Az eredetileg csak az MTV által használt létesítményben első körben jelenleg a közös Hírcentrum felállítása zajlik. ■ ROVATVEZETŐ: PETÁN PÉTER, E-MAIL: PETI.PETER@MAGYARHIRLAP.HU Tehetségeivel emelkedhet fel Magyarország CSÓKÁS ADRIENN Hoffmann Rózsa szerint a pedagógusképzésben markánsabban kellene megjeleníteni a tehetséggondozás elemeit. „A tehetség a világ mozgatórugója. Az az erőforrás, amely Magyarország felemelkedéséhez alapvetően hozzájárulhat, ezért az egész magyar közéletnek, politikának legkiemeltebb feladata mindent megtenni annak érdekében, hogy egyetlen tehetség se kallódjon el” - hangsúlyozta Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár tegnap az első európai tehetségnapon, amelyet a tehetséggondozásról szóló, uniós elnökségi konferencia keretében rendeztek. Az államtitkár - aki kezdeményezte, hogy 2012-től Bartók Béla születésnapját, március 25-ét nyilvánítsák európai tehetségnappá - kiemelte, eddig mintegy húszezer tehetséget fedeztek fel a nemzeti tehetségprogram keretében, s a jövőben a pedagógusképzés tartalmában is szeretnék markánsabban megjeleníteni a tehetséggondozás alapelemeit. Csermely Péter, a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács elnöke közölte, törvény garantálja azt, hogy a munkaerő-piaci alap három százalékát kell tehetséggondozásra fordítani. „Ez mintegy másfél-két milliárd forintot jelent évente, és a személyi jövedelemadó civilszervezeteknek felajánlható egy százalékai további százmilliókkal növelik az összeget ” - jelezte. Stefaan Hermans, az Európai Bizottság kutatási és innovációs főigazgatóságának osztályvezetője azt mondta, az unió kiemelt figyelmet fordít a kutatók képzésére, s a cél az, hogy 2014-re valósuljon meg a „nyitott európai kutatási térség”, amely elősegíti a tudósok mobilitását. Miroslaw Sielatycki lengyel oktatási helyettes államtitkár kiemelte, a soron következő lengyel elnökség alatt a tehetségek felkutatásának földrajzi kiegyenlítésére fektetik a hangsúlyt. ■ Gyógyszerárak: a betegterhek nem növelhetők NICZKY EMŐKE A betegterhek növekedése nélkül csökkentené a kormány a gyógyszertámogatásra fordított összeget. Ezt Nagy Anna kormányszóvivő közölte, miután a kabinet konzultációt kezdett az új gyógyszer- finanszírozási rendszer kialakításáról a gyártók és nagykereskedők képviselőivel, valamint szakmai és betegszervezetekkel. A kormányszóvivő szerint a kabinet a tárgyaláson a többi között világossá tette, ma nincs megfelelő ösztönzés a gyógyszerfelírás hatékonyságának növelésére. Felmérésekre utalva azt mondta, a magyarok is úgy gondolják, hogy túl sok gyógyszert szednek, és a szakmai szervezetek szerint is vannak még tartalékok a rendszerben. Az egyeztetésen a kabinet ismertette a „beavatkozás” lehetséges irányait, például a generikus program felélesztését és a korrupciócsökkentő intézkedések bevezetését. Kérdésre válaszolva Nagy Anna azt felelte, a kormány tartaná magát a gyógyszerkasszát érintő - a Széll Kálmán-tervben 2013-tól szereplő százhúszmilliárd forintos megtakarításhoz. Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara alelnöke a tárgyalás után azt mondta lapunknak, a kabinet által ismertetett koncepció értelmében nem százhúsz-, hanem ennél legalább huszonötmilliárd forinttal magasabb összegről van szó. Szerinte ennyit csak akkor lehet kivonni a gyógyszerkasszából, ha „hadikommunizmust jelentünk be”. Elmondta, a kasszában lévő pénz évek óta csökken, 2006-ban még 389 milliárd forintot lehetett gyógyszertámogatásra költeni, az idei büdzséből azonban már csak 343 milliárdot. Ez jelentősen növelte a betegek kiadásait az eltelt öt év során. A húr Hankó szerint nem feszíthető túl azért sem, mert az elmúlt évtizedek hibás egészségpolitikája miatt a betegek tizenöt-húsz százaléka egy ideje alig képes kiváltani orvosságait.*