Magyar Hírlap, 2011. április (44. évfolyam, 76-100. szám)

2011-04-08 / 82. szám

­ti'íAc •'VíiV.ioypcV * ■ fCMI [|1/WV. ; , MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2011. ÁPRILIS 8., PÉNTEK EGÉSZ EURÓPÁBAN ÚGY KELL TEKINTENI A CIGÁNYSÁGRA, MINT LEHETŐSÉGRE, ÉS NEM MINT TEHERRE - JELENTETTE KI ORBÁN VIKTOR KORMÁNYFŐ ■ ■ Összefogás a romák felzárkózásáért BARANYA RÓBERT Lehetőségként és nem teherként kell tekintenie Európának a romákra - je­lentette ki az V. Roma Platformon Or­bán Viktor miniszterelnök, aki sze­rint végre eljött a cselekvés ideje a cigányság felzárkóztatásában. A magyar uniós elnökség jegyében hazánk ad otthont az V. Roma Plat­formnak, amelynek tegnapi nyitó rendezvényén felszólalt Orbán Viktor miniszterelnök is. A kormányfő elő­ször is arra hívta fel a figyelmet, hogy a rengeteg tanácskozás és jó ötlet el­lenére a romák életkörülményeiben alig tapasztalható javulás. „Sokszor az az érzésem, mintha csak körbe­­körbe járnánk” - fogalmazott, hang­súlyozva, hogy most végre van okunk reménykedni a változásban. Orbán bejelentette, hogy a jövő héten olyan történelminek nevezhető megálla­podást ír alá Farkas Flóriánnal, az Or­szágos Roma Önkormányzat elnö­kével, amelyben több mint százezer roma közmunkához juttatása és több tízezer roma fiatal piacképes szakké­pesítéshez segítése szerepel. A miniszterelnök ezzel együtt hangsúlyozta, hogy a cigányság fel­zárkóztatásának kérdése Európa kö­zös problémájává vált, hiszen minden tagállamban élnek romák. „A ke­let-közép-európai cigányság legfőbb gondja a generációkon átívelő, súlyos mélyszegénység - mondta Orbán. - A mélyszegénységben, munka nélkül élő cigányok és gyermekeik rendkívül hiányoznak az európai gazdaságnak, hatalmas munkaerőbázist jelentenek ugyanis. A hiányzó munkaerő és a hi­ányzó gyermekek részben itt vannak az államhatárainkon belül.” Ezért úgy kell tekinteni a cigányságra mint lehetőségre, és nem mint teherre. Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadal­mi felzárkózásért felelős államtitká­ra hangsúlyozta, hazánkban egye­dülálló képviseleti rendszerük van a kisebbségeknek, közöttük is a leg­népesebbnek, a cigányságnak. A ki­sebbségi önkormányzatokon ke­resztül hatezer képviselő „segítheti sajátjait”. Emellett több száz civil­­szervezet, iskolák és egyházak támo­gatják a romák integrációját, ahogy az idén induló felsőoktatási keresz­tény roma kollégiumi hálózat is. Ez Magyarország igazi arca - tette hoz­zá az államtitkár. „Bár ez az arca né­ha eltorzul, amikor békétlenség van, félelem uralkodik, amikor egymás­ban keressük bajaink szegénységünk okát - folytatta Balog. - Mi azonban azért vagyunk itt, mert ezt nem fo­gadjuk el. Nem akarjuk, hogy Európa arcát is elborítsa a szégyen. ” Viviane Reading, az Európai Bi­zottság alelnöke elmondta, Euró­pában tízmillió roma él, és a magyar kormány tett azért, hogy prioritássá váljon gondjaik megoldása. A minisz­terelnök és az államtitkár mellett ő is kiemelte, hogy Járóka Lívia, a Fidesz roma származású EP-képviselője be­terjesztésére fogadta el az Európai Parlament a roma integrációs stra­tégiáról szóló jelentést, amely garan­tálja, hogy minden tagállam előre­lépjen ebben az ügyben. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a megol­dás érdekében az európai gondolko­dás mellett a roma közösségek gon­dolkodásában is változásnak kell bekövetkeznie. 01 Orbán Viktor, Farkas Flórián és Balog Zoltán az V. Roma Platformon. Megállapodást kötnek FOTÓ: BURGER ZSOLT Törvény az egységes iparbiztonságért A magyar kormány az egységes iparbiz­tonság megteremtése érdekében olyan törvényt alkot a veszélyes anyagokkal fog­lalkozó cégek, üzemek működésére és felügyeletére, amely az illetékes szerveket felkészítheti egy esetleges ipari katasztró­fa kezelésére és elhárítására - jelentette be tegnap Bakondi György katasztrófavédelmi kormánybiztos Gödöllőn. (MTI) Elégedetlen a PDSZ és a PSZ Nincs párbeszéd a kormányzat és a szakmai szervezetek között a közoktatást, va­lamint az oktatásban dolgozó munkavállalókat érintő kérdésekben a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) sze­rint. A két szakszervezet közös sajtótájékoztatóján azt rótta fel a kormánynak, hogy a pedagógusok még mindig nem érzékelnek kedvező változásokat. Mendrey László PDSZ-elnök szerint a kormány túl van a „kegyelmi időn”, ezért még az idén meg kell tenni az „elrugaszkodást” jelző lépéseket. (MTI) A sikerhez kellenek a családi vállalkozások Családi vállalkozások nélkül sem gazdaságilag, sem társadalmilag nem lehet sike­res Magyarország - közölte Semjén Zsolt a témában rendezett tegnapi szakmai ta­nácskozáson. A KDNP-s miniszterelnök-helyettes azt mondta, védeni és támogatni kell a családi vállalkozásokat, ez a nemzet érdeke is. Semjén Zsolt mindezek mellett azt kérte, hogy a családi vállalkozások fogalmazzák meg javaslataikat, és juttassák el azt a kormányhoz, s egyben rendszeres párbeszédet ígért a kezdeményezések meg­vitatására. (MTI) Új kuratórium lesz a Holokauszt Emlékközpont élén Tegnapi számunkban nyilatkozott a Holokauszt Emlékközpont legutolsó kiállításá­ról, illetve az április 16-i emléknap kapcsán Harsányi László, az intézmény ügyve­zető igazgatója. Szita Szabolcs történészprofesszor megkeresésünkre nem kívánta kommentálni Harsányi nyilatkozatát, és eddigi tevékenységét, de közölte, amennyi­ben az új kuratóriumot hamarosan bejegyzik, illetve döntenek az igazgató személyé­ről, a legrövidebb időn belül készséggel áll minden szakmai kérdésben a Magyar Hír­lap rendelkezésére. Beszéltünk Haraszti György egyetemi tanárral is, aki kérdésünkre elmondta, a kuratóriumi bejegyzés jelenleg a bíróságra vár. Amennyiben őt kurató­riumi elnöknek jelölik, szívesen áll lapunk rendelkezésére szakmai és személyi kér­désekben egyaránt. (MH) Az államé lehet az előnytelenül bérelt székház PINTÉR BALÁZS Lapértesülés szerint a Magyar Tele­vízió már eddig is 16,2 milliárd forin­tért bérbe vett székházát nemsokára megveszi a magyar állam. „Keressük e nagyon zűrös ügy meg­oldását” - közölte lapunkkal Sza­bó László, a Médiaszolgáltatás-támo­­gató és Vagyonkezelő Alap szakértője a Magyar Televízió székházával kap­csolatban. A Napi Gazdaság értesülé­se szerint végső szakaszába érkeztek a tárgyalások - méghozzá a székház megvásárlásáról. A lap úgy tudja, az állam és az épületkomplexumot fel­építő, majd azt a köztévének bér­be adó Millennium Média (MM) Kft. között létrejött, 38 évre szóló kont­raktust közös megegyezéssel meg­szüntetik, és az állam megvásárolja a székházat a Wallis-csoporthoz tarto­zó cégtől. A végül csak 2009 augusz­tusában a Bojtár utcai bázisra költö­ző MTV az elmúlt csaknem egy évben már egyáltalán nem fizetett az MNV- nek, 2010 májusáig viszont 16,2 milli­árd forintot utalt át a vállalatnak. Sza­bó László az újságban közölteket nem erősítette meg, de kijelentette, „ki kell jönni ebből a szerződésből, min­denképpen új megállapodást szeret­nénk kötni”. Többet azért nem kívánt mondani, hogy ezzel se befolyásolja a tárgyalásokat. Az Állami Számvevőszék tavalyi je­lentése szerint a bérleti szerződés le­jártáig további 83,6 milliárd forintot kellene fizetnie az államnak. Nem vé­letlenül fogalmazott úgy nemrég Ba­logh László, a Közszolgálati Közalapít­vány kuratóriumának elnöke, hogy az egész közmédiarendszer „függő hely­zetben” van a székházügy miatt. Az új médiaszabályozás kiemel­ten kezeli a közmédiát, és az előzete­sen meglebegtetett tervek alapján már megkezdődött a négy közmédium kö­zös telephelyre költözése. Az eredeti­leg csak az MTV által használt létesít­ményben első körben jelenleg a közös Hírcentrum felállítása zajlik. ■ ROVATVEZETŐ: PETÁN PÉTER, E-MAIL: PETI.PETER@MAGYARHIRLAP.HU Tehetségeivel emelkedhet fel Magyarország CSÓKÁS ADRIENN Hoffmann Rózsa szerint a pedagó­gusképzésben markánsabban kelle­ne megjeleníteni a tehetséggondozás elemeit. „A tehetség a világ mozgatórugó­ja. Az az erőforrás, amely Magyar­­ország felemelkedéséhez alapvetően hozzájárulhat, ezért az egész magyar közéletnek, politikának legkiemel­tebb feladata mindent megtenni an­nak érdekében, hogy egyetlen tehet­ség se kallódjon el” - hangsúlyozta Hoffmann Rózsa oktatásért felelős ál­lamtitkár tegnap az első európai te­hetségnapon, amelyet a tehetség­­gondozásról szóló, uniós elnökségi konferencia keretében rendeztek. Az államtitkár - aki kezdeményezte, hogy 2012-től Bartók Béla születés­napját, március 25-ét nyilvánítsák európai tehetségnappá - kiemelte, eddig mintegy húszezer tehetséget fe­deztek fel a nemzeti tehetségprogram keretében, s a jövőben a pedagógus­­képzés tartalmában is szeretnék mar­kánsabban megjeleníteni a tehetség­­gondozás alapelemeit. Csermely Péter, a Nemzeti Tehet­ségsegítő Tanács elnöke közölte, tör­vény garantálja azt, hogy a munka­erő-piaci alap három százalékát kell tehetséggondozásra fordítani. „Ez mintegy másfél-két milliárd forintot jelent évente, és a személyi jövedelem­adó civilszervezeteknek felajánlható egy százalékai további százmilliókkal növelik az összeget ” - jelezte. Stefaan Hermans, az Európai Bi­zottság kutatási és innovációs fő­­igazgatóságának osztályvezetője azt mondta, az unió kiemelt figyel­met fordít a kutatók képzésére, s a cél az, hogy 2014-re valósuljon meg a „nyitott európai kutatási térség”, amely elősegíti a tudósok mobilitását. Miroslaw Sielatycki lengyel oktatá­si helyettes államtitkár kiemelte, a so­ron következő lengyel elnökség alatt a tehetségek felkutatásának földrajzi ki­­egyenlítésére fektetik a hangsúlyt. ■ Gyógyszerárak: a betegterhek nem növelhetők NICZKY EMŐKE A betegterhek növekedése nélkül csökkentené a kormány a gyógyszer­­támogatásra fordított összeget. Ezt Nagy Anna kormányszóvivő közölte, miután a kabinet konzultációt kez­dett az új gyógyszer- finanszírozá­­­si rendszer kialakításáról a gyártók és nagykereskedők képviselőivel, vala­mint szakmai és betegszervezetekkel. A kormányszóvivő szerint a kabinet a tárgyaláson a többi között világos­sá tette, ma nincs megfelelő ösztön­zés a gyógyszerfelírás hatékony­ságának növelésére. Felmérésekre utalva azt mondta, a magyarok is úgy gondolják, hogy túl sok gyógy­szert szednek, és a szakmai szerveze­tek szerint is vannak még tartalékok a rendszerben. Az egyeztetésen a kabinet ismer­tette a „beavatkozás” lehetséges irá­nyait, például a generikus program felélesztését és a korrupciócsökken­tő intézkedések bevezetését. Kérdés­re válaszolva Nagy Anna azt felelte, a kormány tartaná magát a gyógyszer­­kasszát érintő - a Széll Kálmán-terv­­ben 2013-tól szereplő százhúszmil­liárd forintos megtakarításhoz. Hankó Zoltán, a Magyar Gyógy­szerészi Kamara alelnöke a tárgyalás után azt mondta lapunknak, a kabi­net által ismertetett koncepció értel­mében nem százhúsz-, hanem ennél legalább huszonötmilliárd forinttal magasabb összegről van szó. Szerin­te ennyit csak akkor lehet kivonni a gyógyszerkasszából, ha „hadikom­munizmust jelentünk be”. Elmondta, a kasszában lévő pénz évek óta csök­ken, 2006-ban még 389 milliárd fo­rintot lehetett gyógyszertámogatás­ra költeni, az idei büdzséből azonban már csak 343 milliárdot. Ez jelentő­sen növelte a betegek kiadásait az el­telt öt év során. A húr Hankó szerint nem feszíthető túl azért sem, mert az elmúlt évtizedek hibás egészségpo­litikája miatt a betegek tizenöt-húsz százaléka egy ideje alig képes kiválta­ni orvosságait.*

Next