Magyar Hírlap, 2011. június (44. évfolyam, 127-151. szám)

2011-06-01 / 127. szám

MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2011. JÚNIUS 1., SZERDA Sokan vadásztak a Csepel SC ingatlanjaira BÁN KÁROLY Külföldi ingatlanbefektetők vetették rá magukat a Csepel SC megmaradt ingatlanjaira, ráadásul törvényte­len, a polgári törvénykönyvbe ütköző módon. Emiatt tesz büntetőfeljelen­tést Németh Szilárd, Csepel fideszes polgármestere, aki ma tárja a nyilvá­nosság elé bizonyítékait. A Csepel SC Alapítványt 1991-ben alapították közcélból, hogy az élspor­tot, az ifjúság sportját, a lakosság pi­henését szolgálja, ám Podolák György (MSZP), Csepel volt parlamenti kép­viselője, a kuratórium egykori elnö­ke a tulajdonosi jogokat 2005-ben át­játszotta a Cs. sziget-Invest Befektető és Termelő Kft. -nek, amelynek egyik tulajdonosa a Belize-szigeteken, míg a másik az Egyesült Államokban, Utah államban található. Az alapítvány kuratóriumában in­gatlanokkal foglalkozó üzletembe­rek és üzlettársak bukkannak fel, így Jelinek Dániel például 156 cégben is érintett. Üzlettársai, Fata Cecília, Tit­kos Alexandra és Szenes Béla szin­tén az offshore hátterű céghez kötőd­nek. Az új kurátorok rafinált módon megpróbálták a közcélok közé be­­suszterolni az ingatlanok bérbeadá­sát és hasznosítását is, de szerencsére ezt a kérelmet a cégbíró elutasította. A Béke téri sporttelepre, illetve a Hol­landi úti kajakos telepre így is nyolc­millió euró (több mint kétmiliárd fo­rint) hitelt vettek fel az alapítvány nevében. „Ezt a szerződést, amelyről azt sem tudjuk, milyen tartalommal és kik ír­ták alá, titkosították - jegyezte meg a polgármester -, holott a hatályos tör­vény értelmében egy közcélú alapít­vány gazdasági tevékenységet is csak az alapvető céljainak a megvalósítása érdekében folytathat.” ■ I CSEPELI KETTŐS GYILKOSSÁG VÁDLOTT)A VÉGRE MEGSZÓ­LT, ÉS CÁFOLTA CSÁSZÁR MIHÁLY ÁLLÍTÁSAIT Kun az exkapitányra vallott BARANYA RÓBERT Kun Tamás, a csepeli kettős gyilkos­ság elsőrendű vádlottja azt vallot­ta a bíróság előtt, hogy a volt cse­peli rendőrkapitány személyesen ajánlotta őt az intézmény meggyilkolt vezetőjének. Eddigi szűkszavúságát megtörve teg­nap hosszabban is kifejtette vélemé­nyét a csepeli kettős gyilkosság el­sőrendű vádlottja, a Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskola volt biztonsági őre, Kun Tamás. Kérdésre válaszolva határozottan cáfolta a volt csepeli rendőrkapitány, Császár Mi­hály állítását, aki korábban azt val­lotta, hogy bár ismerte Kunt, nem ő ajánlotta az intézmény vezetőjének, a lelőtt Takács Józsefnek. Kun elmon­dása szerint Császár hívta fel, hogy menjen be az irodájába, azzal az in­dokkal, hogy lenne egy munka a szá­mára. A találkozón - amelyen részt vett Takács is - megbeszélték a fize­tést, sőt még Kun lehetséges előme­netelét is. Azt is mondták neki, hogy a fizetése egy részét zsebbe kapja majd. A volt biztonsági őr vallomása sze­rint szó sem volt arról, hogy több em­ber közül választották volna ki őt az állásra. „Sajnálom, hogy a Misi ilyen amnéziás, de ez az igazság” - mondta Császárra utalva az elsőrendű vádlott, aki megemlítette, hogy még korábbi munkahelyére, az In-Kal Securityhez is a volt főkapitány ajánlotta be. Hoz­zátette: a főrendőr később többször is felhívta, emlékeztetve őt arra, hogy inyen jó állást szerzett neki. Császár Mihály korábban azt mondta, hogy Takács három jelent­kezőt említett neki, és ő Kunt ajánlot­­ta közülük, miután korábbról ismer­te. A volt kapitány vallomásának nem ez az egyetlen érdekes pontja. Tóth Mihály és Orosz Ferenc, Cse­pel egykori MSZP-s polgármestere és alpolgármestere állítása szerint a gyilkosság napjának reggelén ná­luk járt Takács József, és kijelentette, hogy a következő útja a rendőrkapi­tányhoz vezet, mert feljelentést akar tenni az iskola volt gazdasági igazga­tója, a szintén szocialista Deme Gábor ellen az iskolában tapasztalt pénzügyi visszaélések miatt. Császár vallomása szerint azonban a sorrend fordított volt: Takács való­ban járt nála, ám hiába próbálta rá­venni a feljelentés megtételére, az intézményvezető azt mondta, hogy még átmegy Oroszhoz a polgármes­teri hivatalba. Kun arra a kérdésre már nem vá­laszolt, hogy valóban felhívta-e Császárt a gyilkosság után. ■ Kun Tamás (balról) és Deme Gábor: a vád szerint az egyik lőtt, a másik csalt... FOTÓ: HORVÁTH PÉTER GYŰLS Egy hét múlva temetik Mádl Ferencet Jövő kedd délután lesz Mádl Ferenc volt köztársasági elnök temetése a Fiumei úti sírkertben - így döntött a kegyeleti bizottság. A néhai államfő vasárnap, nyolcvan­­éves korában hunyt el. A halálhír után a Sándor-palotában kialakított emlékhelyen az elmúlt napokban több ezren rótták le kegyeletüket, köztük vezető politikusok, így Schmitt Pál államfő és Orbán Viktor miniszterelnök is. (MH) A kormányfő a rendvédelmisek nyugdíjáról Orbán Viktor szerint a kormánynak meg kell egyeznie a rendvédelmi dolgozókkal, először is abban, hogy nekik mindig a rend oldalán kell állniuk. A miniszterelnök a Tv2-nek adott interjúban elmondta: a nyugdíjszámítást úgy akarják átalakítani, hogy az utolsó tíz, munkával töltött év különösen nagy súllyal essen latba, nagyobbak le­gyenek a fizetések, hogy az emberek minél tovább akarjanak dolgozni. A kormányfő csütörtökön tárgyal a rendvédelmi szakszervezetek képviselőivel, hogy rendezzék a nyugdíjkedvezményekkel kapcsolatos vitát. Orbán Viktor hangsúlyozta: ha a rendvé­delmi dolgozók úgy érzik, hogy az ötvenes éveiket taposva már nem tudják ellátni a feladatukat, mondják meg, milyen más munkát tudnak végezni, és én nagyon szíve­sen biztosítom ennek a lehetőségét. (MTI) Nem őrzik tovább Bajnai Gordont Vasárnap éjféltől már nem vigyáz Bajnai Gordon volt miniszterelnökre a Köztársasági Őrezred - írta az Index. Az Orbán-kormány megalakulásának, Bajnai leköszönésének első évfordulóján megszűnt az utóbiztosítás, amelyre egy kormányrendelet alapján minden volt miniszterelnök jogosult a tisztsége megszűnését követő egy évig. Bajnai már tavaly önként lemondott arról, hogy munkahelyét őrizze a Köztársasági Őrezred, de budai villáját eddig védték. A volt miniszterelnök a biztonságtechnikai eszközök egy részét további használatra megvásárolta. (Index.hu) Polgármesterek protestálnak Navracsicsnál Nyílt levélben kérte Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi minisztertől a 2011. évi várossá nyilvánítási pályázat mielőbbi elbírálását tíz nagyközség polgármeste­re. Levelükben azt írják: tudomásukra jutott, hogy az idén januárban benyújtott és a kormányhivatalok által befogadott pályázatokat nem bírálja el az illetékes bizottság, helyette új feltételekkel és más időpontban írják ki a pályázatot. A települések vezetői igazságtalannak érzik a döntést, úgy vélik, hogy a városi cím birtokában megvalósít­­­hatóbbá válnának településfejlesztési céljaik. A szaktárca jelezte: vizsgálják az illeté­kességüket az ügyben. (MTI) HOFFMANN-POKORNI: MÉG TART AZ ELLENTÉT Elmaradt az egyezség CSÓKÁS ADRIENN Nem változott Hoffmann Rózsa szán­déka, személyesen akarja tisztázni nézeteltérését Pokorni Zoltánnal. Mint azt lapunk elsőként megírta, az oktatási államtitkár a múlt héten fel­vetette, hogy etikai vizsgálatot kez­deményez a fideszes politikus ellen, mert az a sajtóban folyamatosan kri­tizálta az államtitkárság intézkedéseit és tervezeteit. Beadványában Hoffmann Rózsa mellékelte is az általa kifogásolt meg­jegyzéseket. Egy tegnap nyilvános­ságra került Harrach Péter nyilatko­zat szerint azonban mégsem kerül sor az eljárásra, mert az államtitkár meggondolta magát. A KDNP frak­cióvezetője egy háttérbeszélgetésen azt mondta: Hoffmann Rózsa vissza­vonta korábban benyújtott kérelmét. A Pokorni Zoltánnal való vitáról szó­ló, lapunkhoz eljuttatott közlemény­ben Hoffmann Rózsa hangsúlyozza, szándéka változatlan, de az ellenté­tet a nyilvánosság kizárásával kíván­ja tisztázni. Mendrey Lászlóval, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) elnökével való egyeztetése után meg­tartott keddi sajtótájékoztatóján Hoffmann Rózsa közölte, nem tart­ja indokoltnak a szakszervezetek jú­nius 5-re tervezett demonstrációját. Mint mondta, nincs rá szükség, mert a kabinet és az érdekvédők között ed­dig is voltak és a jövőben is folytatód­nak a konzultációk. A megbeszélésről eltérő véleményt fogalmaztak meg a felek: míg az ál­lamtitkár szerint nincsenek súlyos ellentétek közte és a szakszerveze­ti vezető között, Mendrey azt mond­ta, bizonyos részletekben továbbra sem értenek egyet. „A pedagógusok munkaidejének szabályozásával és az intézmények fenntartásával kap­csolatban továbbra is komoly ellenté­teink vannak” - jelentette ki. Hozzá­tette, maradtak kérdések, amelyekre a konzultáción sem kapott választ. Mendrey - aki csak harmadszor­ra fogadta el Hoffmann meghívását - hangsúlyozta azt is, hogy nem állnak el a vasárnapi megmozdulástól, mert azt nem csak az egyeztetések hiánya miatt szervezték meg. ■ ROVATVEZETŐ: PETÁN PÉTER, E-MAIL: PETAN.PETER@MAGYARHIRLAP.HU Az egykék maradnak Számos megkeresés érkezett, hogy azok a települések, ahol több oktatási intéz­mény működik, szeretnék valamelyi­ket egyházi fenntartásba adni. Ugyan­ez a szándék nem jellemző ott, ahol csak egyetlen iskola van - mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Aáry-Tamás Lajos. Az oktatási jogok biztosa szerint át kell tekinteni, hogy az eljárás nem sért-e al­kotmányos jogokat. (MH) Kormányprogram: 44 százalékban teljesültek a célkitűzések MH A kormány a megalakulása utáni egy év alatt 44 százalékban teljesítette a Nemzeti Együttműködés program­jának célkitűzéseit - állapította meg a Nézőpont Intézet tegnapi elemzésé­ben, amelyben kilencvenkét célkitű­zés teljesülését értékelte. Ez alapján a kormányprogram de­mokratikus normák fejezete 69 szá­zalékban teljesült. Hatvanegy száza­lékos a rend ígéretének teljesülése, megerősödött az állam legitim erő­szak-monopóliuma, hatályban van az egyenruhás bűnözés elleni szabá­lyozás, bővült a rendőrség létszáma, viszont a létszámnövelést egyelőre nem kísérte a fizetések emelése. A szociális biztonság fejezet 42 szá­zalékos teljesítési aránnyal rendel­kezik, a leglátványosabb eredmény a gyes folyósításának kettőről ismét három évre emelése, illetve a családi adókedvezmények jelentős növelése. Nagy átalakulást jelent, hogy meg­szüntették a kötelező magán-nyug­díjpénztári pillért. Az egészségügyben 39 százalékos a kormányprogram teljesülési mutató­ja. A területet a párbeszéd jellemez­te, és készülőben van a Semmelweis­­terv és az egészségügyi kataszter. Azonban a GDP-arányos részese­désnövekedés, a gyógyszerkassza ki­adáscsökkentése, az egészségügyi életpályamodell, a méltó bérezés ki­dolgozása még várat magára. Mindössze 36 százalékos teljesíté­si mutatóval rendelkezik a gazdaság: elindult az Új Széchenyi-terv, és bő­vült a Széchenyi-kártya felhasználá­si köre, de az átfogó, ötszázmilliárd forintos bürokráciacsökkentő cso­mag még körvonalazódik. A legtöbb teendő az építőipar „beindításával” és a vállalati körbetartozás megszün­tetésével kapcsolatban maradt. A Nézőpont szerint kiterjedtebb az igazságszolgáltatás függetlensége a legfőbb ügyész interpellálhatóságának megszüntetésével, és fontos előrelé­pés a korrupciós ügyekre specializált ügyészségi csoport kialakítása. ■

Next