Magyar Hírlap, 2011. július (44. évfolyam, 152-177. szám)
2011-07-01 / 152. szám
www.magyarhirlap.hu Előzetest kezdeményeztek az NBH volt főigazgatójának A Budapesti Katonai Ügyészség kezdeményezte Galambos Lajos egykori nemzetbiztonsági hivatali főigazgató (képünkön) előzetes letartóztatását, amelyről Molnár Lajos ügyvéd közlése szerint ma dönt a bíróság. Arra a kérdésre, hogy védencét mivel gyanúsítják, Molnár csak annyit mondott, „minősített ügyről van szó". A Budapesti Katonai Ügyészség szerdán nem kívánta kommentálni az őrizetbe vételről szóló információkat. Az MTV Híradója kedden számolt be arról, hogy Galambos Lajost aznap este az ügyészség gyanúsítottként hallgatja ki. Lapinformáció szerint a polgári elhárítás volt vezetőjét államellenes bűncselekmények elkövetésével gyanúsítják, de egyelőre nem tudni, miért vették őrizetbe a tábornokot. (MTI) FOTÓ: MH Navracsics: A jó állam nem értéksemleges PINDROCH TAMÁS A jó állam nem értéksemleges kategória, a közigazgatásban a nemzet érdekeit kell szolgálni - hangsúlyozta tegnap Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter azon a konferencián, amelyen az elmúlt év eredményeit értékelték. A tanácskozáson Gál András Levente közigazgatási államtitkár a kormánytisztviselők életpályamodelljéről, a kormánytisztviselői kar létrehozásáról beszélt. „Az év második fele még az intézményi konszolidációval telik el, de már eközben előkészítjük a 2013. január elsejétől életbe lépő járási közigazgatást, kormányablakokat” - jelentette ki tegnap Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes. Ezzel elmondása szerint az államigazgatás által nyújtott szolgáltatások mindenki számára könnyen, olcsón elérhetővé válnak. Felidézte, a tavalyi kormányváltáskor azzal szembesültek, hogy elveszett a közbizalom a közigazgatásban, hiszen az állam szétzüllött állapotban volt. Navracsics Tibor szerint ezen a hozzáálláson az ügyfélbarát kormányablakok kialakításavan még. „A jó állam, a nemzeti érdekek csak akkor valósulhatnak meg, ha a hétköznapi élet érdekeit szolgáljuk” - fejtette ki. A miniszter a közigazgatást megújító Magyary Program legfontosabb elemeiként kiemelte a pontos feladatmeghatározást, feladatkatasztert, a szervezeti átalakítást, valamint a személyi állomány javítását. Ez utóbbival kapcsolatban szólt arról is, hogy a közigazgatásban dolgozók tekintélyét vissza kell állítani. Szerinte az ügymeneteket a jogszabályok és a jogi norma felülvizsgálatával egyszerűsíteni kell. Gál András Levente közigazgatási államtitkár elmondta, egységes hivatásetikai normarendszert kell bevezetni. Létrejön a kormány-tisztviselői kar, emellett közigazgatási munkakör alapú rendszert honosítanak meg. Kitért arra is, ösztöndíjprogramjukban háromszáz fiatal dolgozik a minisztériumoknál, illetve vesz részt külföldi képzésben. Mint mondta, emellett szükség van a közigazgatási képzés és továbbképzés fejlesztésére, valamint egy hosszú távon működőképes életpályamodell elfogadására is. Úgy vélekedett, a köztisztviselők bérezését úgy kell kialakítani, hogy azzal kövessék a jövő évi költségvetés realitásait. ■ val már változtattak, de sok tennivaló A miniszter szerint a kormányablakok változást hoztak FOTÓ: BURGER ZSOLT A BUKOTT KORMÁNYFŐ A PÁRTSZAVAZÁSON UGYAN JÓL SZEREPELT, DE ALULMARADHAT Gyurcsány áttörése várathat magára folytatás az 1. oldalról A párt alapszabálya szerint ugyanis a voksolás akkor érvényes, ha a párttagok fele elmegy szavazni, de akkor is, ha a párttagok huszonöt százaléka ugyanúgy szavaz az adott kérdésre. Az MSZP elnöksége szerint mintegy 32 ezerre tehető a párttagok száma, Gyurcsány viszont a Táncsics Alapítvány tegnapi rendezvényén kijelentette, hogy 20-25 százaléknyival kevesebb lehet a valódi taglétszám. Nem mindegy tehát, hogy mekkora taglétszámnak a 25 százalékát veszik figyelembe a mai összesítéskor. A bukott kormányfő egyébként a híradások szerint a szocialisták fülkeforradalmának és kimagasló politikai eredménynek minősítette a pártszavazás végét. Gyurcsány szerint a pártszavazás - függetlenül annak pártjogi eredményétől - azt mutatja, hogy az MSZP tagsága mélyebb és gyorsabb átalakulást szeretne. Mesterházy Attila pártelnök korábban már jelezte, hogy függetlenül a voksolás pártjogi értelemben vett eredményességétől, figyelembe veszik majd a véleménynyilvánítás tartalmát. Gyurcsány Ferenc tegnap egyébként kérdésre válaszolva azt állította, politikus szeretne maradni, de a jelenlegi MSZP-nek már nem kíván az elnöke lenni. Egy másik reakciójában pedig azt magyarázta, hogy valószínűleg már nem lesz miniszterelnök. A pártszavazáson az MSZP tagjai arról határozhattak, hogy közvetlenül válasszák-e a párt elnökét és a megyei elnököket. Véleményt nyilváníthattak arról, hogy az országos elnökség tagjainak, a megyei, választókerületi és helyi vezetőknek, valamint a választmány tisztségviselőinek is kötelező legyen-e az országgyűlési képviselők jövedelem- és vagyonnyilatkozatával megegyező tartalmú bevallást tenni, és azzal kapcsolatban a párt országos etikai és egyeztetőbizottsága ellenőrzést folytathasson-e. Ugyancsak a voksolás tárgya volt, hogy biztosítson-e az MSZP a törvényi előírásoknál szélesebb nyilvánosságot a gazdálkodásáról. A tagság arról szintén határozhatott, egyetért-e vele, hogy az MSZP- ben országos és megyei szinten csak egy választott párttisztséget tölthessen be valaki. Gyurcsány szerint a szavazás az MSZP fülkeforradalma volt FOTÓ: CSUDÁS SÁNDOR 2011. JÚLIUS 1., FENTEK BELFÖLDMAGYAR HÍRLAP MTK ÁLLÁSPONT A minap a parlamentben szólásra emelkedett Lenhardt Balázs jobbikos képviselő, és a következő mondatok szöktek ki fogai kerítése mögül: „Ne legyünk azonban szűkkeblűek, volt oka a magyar futballszerető társadalomnak egyéb szinten is az örömre. Kiesett ugyanis az NB I. -ből az MTK csapata. S meg kell mondjam, hogy ez klubhovatartozástól függetlenül a magyar futballszurkolókban osztatlan örömet váltott ki, mert Lipótváros büszkesége, amely a hazai mezőnyben egyébként egy idegen testet képez, sosem volt az átlagszurkoló kedvence.” Hát akkor, nézzük. Tágan értelmezett szociológiai tény, hogy az MTK volt „a” zsidó csapat, míg az FTC „a” sváb csapat. Azonban nem árt kicsit árnyalni ezt a képet. Ugyanis például az 1888. november 16-án megalakult MTK alapító atyái között ott találjuk többek között Szekrényessy Kálmánt, a magyar úszósport doyenjét. Róla azt érdemes tudni, hogy 1846. július 20-án Pesten született, előkelő nemesi családban. Édesapja ügyvéd, aki jelen volt Rózsa Sándor perénél, gróf Széchenyi István belső munkatársa és bizalmas barátja. Mindezeken túl nagyszerű sportember volt, átúszta többek között a La Manche csatornát, és többször a Balatont. Ma szobra áll Balatonfüreden, a Tagore sétányon. Szekrényessy tehát semmiképpen sem fér bele Lenhardt Balázs faék bonyolultságú világképébe. De hogy még jobban összezavarjuk szegény hülye Lenhardt Balázst, vessünk néhány pillantást az aranycsapatra. Ott ugyanis három és fél MTK-s is játszott! Név szerint Hidegkúti, Zakariás, Lantos és - igaz, az angolok elleni legendás meccsen csak a cserepadon ülő - Sándor Csikar. Azt pedig már csak színtiszta gonoszságból említem, hogy Hidegkúti apja Vitéz volt, s fia is Vitéz Hidegkútiként szerepelt a háború előtti összeállításban. Na, hát így vágott hármat az angoloknak a Vitéz Idegen Test. S ha már gonoszkodunk, hát adjuk meg a kegyelemdöfést szegény, szerencsétlen, nyálfolyató Lenhardt barátunknak. Ugyanis az 1899. május 3-án megalakult FTC alapító atyái között - a svábokon kívül - bizony zsidókat is találunk. Ha pedig a századforduló, majd a tízes-húszas évek csapat-összeállításait böngésszük, a következő nevek között szemezgethetünk: 1900-ban a Weisz, Schwartz, Gabrowitz E., Gabrowitz K. felállásban futott ki a csapat a gyepre. Aztán ’22-ben ott rúgta a bőrt többek között Klein és Weinber II., továbbá Amsel is. (Lenhardt Balázs szája ezen a ponton kezd el habzani, mivel összeomlani látszik az idiótákra oly jellemző, kikezdhetetlen és hibátlan világkép...) Összefoglalásképpen tehát: az MTK-t az a polgári zsidóság alapította, amely polgári zsidóság 1848-ban még önálló zászlóaljat verbuvált, és harcolt a magyar szabadságért. S ez a zsidóság az MTK megalapításánál együttműködött és egyet akart a magyar nemesség legkiválóbb tagjaival. Az FTC-t pedig főként gazdag budapesti svábok hozták létre, mégpedig közös akarattal néhány gazdag budapesti zsidóval. S akkor nézzük, befejezésképpen az MTK színeiben sportoló olimpiai bajnokaink névsorát: Halmai Zoltán úszó, Weisz Richárd, Hódos Imre birkózók, Keserű Ferenc, Homonnai Márton, Brandy Jenő, Hazai Kálmán, Antal Róbert vízilabdázók, Pataki Ferenc tornász, Papp László, Török Gyula ökölvívók, Gerevich Aladár, Horváth Zoltán, Bárány Árpád, Gábor Tamás, Schmitt Pál, Dömölky Lídia, Tordasi Ildikó vívók, Storcz Botond kajakozó. De a sakkolimpián aranyérmet szerző Adorján András és Portisch Lajos, valamint a Polgár lányok is az MTK sportolói voltak. E névsor nélkül szegényebb lenne a nemzet. Lenhardt Balázs nélkül még gazdagabb. (u. i.: Amúgy még egy apróság. Az MTK tág, 23 fős keretében két szerb játszik, közülük az egyik általában nem is a kezdőcsapatban. Tehát nyugodtan fogalmazhatunk úgy, hogy most kiesett az NB I. -ből tizenegy magyar srác. A Fradi pedig manapság három-négy magyar játékossal fut ki a gyepre. A többiek szerbek, brazilok, norvégok vagy fekete-afrikaiak. Ezzel sincs semmi baj, pusztán egy szikár, őszinte tény. Lenhardt Balázsnak félretéve.)« BAYER ZSOLT bayer.zsolt@magyarhirlap.hu 3