Magyar Hírlap, 2011. augusztus (44. évfolyam, 178-203. szám)

2011-08-01 / 178. szám

www.magyarhirup.hu Az ombudsman úgy véli, hogy kevés a gyermekpszichológus Orvoshiány van a gyermekpszichiátriai ellátásban, miközben egyre kritikusabb a gyermekek mentális állapota - olvasható az ombudsman közleményében. Szabó Máté országgyűlési biztos megállapítja: nő a tanulási ne­hézséggel, magatartászavarral küzdő gyermekek, az öngyilkosságot megkísérlő 24 év alattiak száma, és meg­oldatlan a krízishelyzetben lévő gyermekek ellátása. A gyermekpszichiáter annak ellenére sem szerepel a hiányszakmák között, hogy a 60-70 szakorvos átlagéletkora magas. Sokan nyugdíj mellett praktizálnak, van olyan régió, ahol az egyetlen gyermekpszichiáter 72 éves. Az elmúlt két évben csak 14 orvos szerzett gyermek­­pszichiáteri szakképesítést, több tapasztalt szakorvos viszont külföldre távozott. (MTI) FOTÓ: HEGEDÜS RÓBERT Megemiázoott államadósság és a felelősség mk-összeállítás 2002 és 2010 között a hivatalban lé­vő szocialista és szabad demokra­ta kormányok bűnt követtek el Ma­gyarországgal szemben - jelentette ki Szijjártó Péter, a miniszterelnök szó­vivője, az államadósság kialakulásá­nak okait vizsgáló parlamenti albi­zottság alelnöke vasárnap, a 2002 és 2010 közötti államadósság-növeke­dést vizsgáló albizottság ülésén. Vasárnap a kora esti órákban elfogad­­­ta az államadósság okainak vizsgá­latát végző parlamenti albizottság a tárgyban elkészült jelentést. Az ülést követően Szijjártó Péter, az eseti bi­zottság alelnöke kijelentette: „Tisz­tában vagyunk azzal, hogy a jogsza­bályok nem lehetnek negatív módon visszahatók. Ugyanakkor szeretném megjegyezni, hogy ezeknek a dön­téseknek a hatásai nemcsak máig ér­ződnek, hanem az elkövetkező gene­rációk életére is kihatnak. Egy ország eladósítása a soron következő nem­zedékek jövőjének eladósítását is je­lenti” - fogalmazott. Az MSZP és az LMP nem vett részt az albizottság munkájában. A miniszterelnök szóvivője szerint a 2002 és 2010 között hivatalban lévő szocialista és szabad demokrata kor­mányok bűnt követtek el Magyaror­szággal szemben. Hozzátette, akik ezt a bűnt elkövették, tetteikért po­litikai és jogi felelősséggel is tartoz­nak. Az albizottság felkérte a parla­ment költségvetési és számvevőszéki bizottságát, hogy vizsgálják meg a jogi felelősségre vonás lehetőségét. Szijjártó emlékeztetett, Magyaror­szág legnagyobb problémáját súlyos eladósodottsága okozza, ezt a nyolc­évnyi szocialista-szabaddemokra­ta kormányzás rossz, elhibázott gaz­daságpolitikai döntései idézték elő. Ezen időszak alatt az államadósság a duplájára emelkedett. Az első Orbán­­kormány idején, 2002-ben az ál­lamadósság a bruttó nemzeti termék (GDP) 53 százaléka volt, ez 2010-ben, a kormányváltás idején már 82 szá­zalékra emelkedett. Az albizottság alelnöke felidézte, hogy Medgyessy Péter a bizottság előtt megerősítet­te, 2002-ben jó állapotban vették át az országot, ami az MSZP-SZDSZ- kormányok felelősségét még hangsú­lyosabbá teszi. A politikus említést tett Gyurcsány Ferenc szerepéről, továbbá arról is, hogy a 2002 és 2010 közötti kormá­nyok a gazdasági adatokat is megha­misították, a „szándékos költségveté­si hibákkal” pedig megtévesztették az embereket, a választókat, és az Euró­pai Uniót is becsapták. Mint mondta, ezek a lépések nemcsak a hiányt nö­velték, hanem a munkanélküliséget is emelték, emellett a rossz struktú­rákat is konzerváltak, amelyek folya­matosan újratermelték az államadós­ságot. Magyarországot teljesen kiszolgáltatottan, felkészületlenül érte a válság - mutatott rá a minisz­terelnök szóvivője. Emlékeztetett arra, hogy Gyurcsány Ferenc maga mondta az őszödi beszédében, hogy másfél évig csak úgy tettek, mintha kormányoztak volna. Az államadós­ság brutális mértékű megnövekedé­sének hatásait mindannyian viseljük - jelentette ki Szijjártó Péter, hozzá­téve: akik ezt a bűnt elkövették, fele­lősséggel tartoznak.­­ Szijjártó szerint az államadósság kihat a jövő generációira FOTÓ: MTI/KOVÁCS ATTILA A FIDESZ A KÖZIGAZGATÁSI TÉRKÉPHEZ IGAZÍTANÁ A VÁLASZTÓJOGI TÖRVÉNYT IS Körzetek: egy járás, egy képviselő? PINDROCH TAMÁS Az új választókerületek alapját a 2013-tól újrafelálló járások jelenthet­nék. Eszerint az új választási és köz­­igazgatási térképet kell egyeztetni. Egy járás, egy parlamenti egyéni kör­zet - ez az elképzelés is befolyásolhat­ja az új választási törvényt. Szomba­ti számunkban számoltunk be arról, hogy a Közigazgatási és Igazság­ügyi Minisztérium (KIM) Magyary­­programjának ütemterve szerint 2013-tól váltanák fel a kistérségeket a járások. Mivel az új közigazgatási rendszer szerint kétszáz - plusz-mí­nusz ötven - járás lesz az országban, logikus, hogy az egy járáshoz, kor­mányhivatalhoz „tartozó” lakosság válasszon meg egy egyéni parlamen­ti képviselőt. Mivel az új parlament kétszáz - vagy csupán néhánnyal több­­ fős lesz, a választási térképet a járási hálózattal kell egyeztetniük a döntéshozóknak, hogy az „aranymetszést” megtalálják a körzethatárok megrajzolásában. A választási rendszer bizonyosan továbbra is vegyes rendszerű lesz. Még vita tárgya, hogy hány egyéni és hány listás képviselő foglaljon helyet a parlamentben 2014-től. Úgy tudjuk, a törvény-előkészítő munka során a KIM -ben több összevető térkép is ké­szült, amelyek alapján véglegesíthe­tik az ország új választási térképét. Az biztos, hogy a jelenleginél na­gyobb körzetek lesznek, de azok a megyehatárokat nem lépik majd át. Mint arról már korábban beszá­moltunk, Áder János - akit a Fidesz elnöksége kért fel a munkára - már elkészült választási koncepciójával. A Fidesz elnöksége előtt ismertetett javaslat szerint az egyéni kerületi és az országos listás mandátumok ará­nya nagyjából azonos lenne a mosta­nival a kétszáz képviselőre csökkenő parlamentben. Viszont megszűnne az úgynevezett kompenzációs lis­ta, amely alapján a töredékszavaza­tok segítségével a választókerületek­ben vesztes pártokra leadott voksok a támogatott jelölt pártlistájához kerülnének. Áder János azt is hangsúlyozta, az Alkotmánybíróság 2005-ben vilá­gossá tette, hogy a választókerüle­tek lakosságszáma mára aránytalanul torzult. Arra is kitért, a választóke­rületeket nem rendeletben, hanem a törvény mellékletében szabályozzák majd a történelmi hagyományokat, a földrajzi környezetet, az utazási le­hetőségeket, valamint a közigazgatá­si határokat figyelembe véve. Az ötszázalékos parlamenti be­kerülési küszöb megmaradna, az induláshoz a jelenlegi 750 helyett 1500 ajánlószelvényre lenne szük­ség az egyéni választókerületben, ezeket huszonegy nap alatt kellene összegyűjteni. Országos listát az a párt állíthatna, amely a választókerületek egynegye­dében tud jelöltet állítani. Az adott pártnak megfelelő országos repre­zentációra is szüksége lenne a listaál­lításhoz, ami kilenc megyét és Buda­pestet jelentené. A választási törvényen egy par­lamenti előkészítő bizottság is dol­gozik, bár az ellenzék felháborodott Áder János javaslatán, folytatják a testületi egyeztetést. ■ 2011. AUGUSZTUS 1., HÉTFŐ BELFÖLD MAGYAR HÍRLAP 3 Életfogytiglan ÁLLÁSPONT Éjszaka van, sírnak a rózsadombi baglyok, eltévedt kisgyerekek jaj - szava hallik. A Szemlőhegyi utca 42. előtt reaktivált fekete Pobjeda fé­kez, amelyből négy bőrkabátos Szijjártó pattan ki. S már viszik is a exkormányfőt, félregombolt pizsamában, felemás strandpapucsban. Lohol utána a jó Klára asszony, váltás fogkefét gyűr Népszavába Pi­roska mama. Elkezdődtek a koncepciós perek. Szociálliberálisok szerint ugyanis erről van szó, az ország eladósítá­­sért felelős politikusok számonkérése így zajlik majd. Kárörvendően írhatnám: saját tapasztalatból merítenek. De ez így nem lenne igaz. Pontosabban nem így lenne igaz. Szociálliberálisok - természetesen az elit s nem a gyalog - a Ta­nú című film jeleneteinek mániákus sulykolásával a szavazótáboru­kat hergelik. Az ötvenes évek szóhasználatának előbányászásával azt igyekeznek beléjük verni, hogy gátlástalan politikai támadás zajlik ellenük. Márpedig ilyesmivel szemben mindenki ártatlan. Követett volna el bármit is... Merthogy láss csodát, azt a szocialista urak sem tagadják, hogy bi­zony ők felelősek az ország eladósításáért. Azért, hogy 2002 és 2010 között a GDP-hez viszonyított állam­­adósság 53-ról 82 százalékra emelkedett, összegszerűen majd két­szer annyival tartozunk a világnak, mint a nyolcévi MSZP-SZDSZ- kormányzás előtt. Azért, hogy az államadósság minden törvénynél jobban korlátozza a kormányzat bármely jobbító szándékát, csapda ez a szó legszorosabb értelmében. Amelybe ők, Medgyessytől Bajnaiig belerángattak mindannyiunkat. Rezsimjük emblematikus pénzügyminisztere, Veres János szerint persze mindezt csak azért tették, hogy túléljen az ország, ne omoljon rájuk a plafon. Nem is omlott rájuk. Ránk omlott. Az ő cechüket ne­künk kell állnunk. Szemérmes széplélek is akad persze szociálliberálisoknál, ő azt mondja, hogy jó, jó, a kormányuk tényleg elkúrta a dolgot. De jó szándékból. S miután tudta, hogy elszúrta - úgy Őszöd táján csak azért csinálta tovább, mert még több jót akart. Vagy mert még többet akart ki... - s itt nem írjuk le az említett kifejezést, hisz már mesz­­sze nem a köznyelvbe jutott politikai értelmében szerepel. Na most, ezen ibolyaszép logikából az következik, hogy mivel az ország tönk­retétele jó szándékból történt, ezért felelni sem kell, legfeljebb a vá­lasztók előtt. Az meg ugye már megtörtént, így bármely csúf dolog is az országrombolás, spongyát rá, négy év múlva találkozunk újra... Nem a bíróság előtt, hanem felejtésre marketingezett kopogtatócé­dula-hordozók előtt. Kovács László szocialista alelnököt gyaníthatóan legközelebbi bará­tai sem neveznék szépléleknek. Népszónoknak sem Cohn- Bendit, neki a racionális fehér gallér jutott az MSZP-s piárosoktól. Nos, ő azt mond­ja: olyat még a világ nem látott, hogy egy politikusnak a kormánya ál­tal folytatott gazdaságpolitika kedvezőtlen következményei miatt kell­jen bíróság elé állnia. S ebben Kovács úrnak tökéletesen igaza van. Mert szerte a világon, ahol egy kormány gazdaságpolitikájának ilyen követ­kezményei voltak, ott az érintett miniszterelnökök és miniszterek az életben nem jutottak volna el a bíróságig. Naivabbját a népharag, ta­­pasztaltabbját a Kajmán-szigetek felé tartó repülőgép vitte volna el. Jelen írásban szándékosan nem feszegettem jogi kérdéseket, azt, hogy büntetőjogi kategóriává emelhető-e az ország eladósítása, azt, hogy mindez alkalmazható-e már elkövetett bűn esetében. A szocia­listák - és mostanában sajnos az LMP-sek - által oly megvetett társa­dalmi igazságérzet ma úgyis a bíróság előtt látná az említett miniszter­­elnököket és minisztereket. S ez a lényeg. Ez az, amit soha nem szabad feledni és feledésben hagyni. A Fidesz hozhat ilyen vagy olyan törvényt, kényszeríthet ut­cára tüntetni marhaságaival szemben. Ez azonban mit sem változtat azon, hogy tucatnyi, magát államférfinak nevező politikusféle tönk­retette az országot. A bíróság ezért oszthat éveket, a társadalomnak azonban politikai életfogytiglant kell adnia. Négyévenkénti felülvizsgálat nélkül. ■

Next