Magyar Hírlap, 2011. szeptember (44. évfolyam, 204-229. szám)
2011-09-01 / 204. szám
www.magyarhirlip.hu Részmunkaidővel segítenék a kismamákat Járulékkedvezményért cserébe a versenyszférában is részmunkaidős foglalkoztatás segítené a gyermeknevelésből visszatérőket a családok védelméről szóló kétharmados törvényjavaslat szerint, melyet szeptemberben terjeszt be a kisebbik kormánypárt. A tervezet értelmében ezt kérés esetén kötelező lenne biztosítani a munkavállaló részére. Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője (képünkön) jelezte, az ügyben nagy ellenállásra számít a gazdasági szereplők részéről. A család fogalmát is újra meghatároznák, az elképzelések alapján családnak az számítana, ha egy vagy két szülő gyermeket nevel, de van olyan elgondolás is, amely ebbe a kategóriába sorolná a gyermektelen házaspárokat is. (MTI) FOTÓ: BÜRGER ZSOLT Újraindulhat a szocialisták belháborúja ZSEBŐK CSABA Bár békésebbnek tűnik a szocialista pártélet július óta, a háttérben a pártvezetés és a gyurcsányisták között komoly erőpróba zajlik. A Demokratikus Koalíció Platform mindent megtesz azért, hogy a párttagok közvetlenül választhassák meg az MSZP elnökét és a szocialista párt megyei elnökeit - tudatta a Gyurcsány Ferenc vezette tömörülés még kedden az MTI-vel. Egy héttel korábban lapunk arról írt, hogy várhatóan újabb győzelmet könyvelhet el az ősszel, az MSZP alapszabályának módosításakor a Gyurcsány Ferenc bukott kormányfő elleni belső harcban a pártelnök Mesterházy Attila és köre. Emlékezetes, hogy a nyár elején eredménytelenül és érvénytelenül zárult a Gyurcsány által vezetett Demokratikus Koalíció Platform által kezdeményezett pártszavazás, ám a viszonylag magas részvétel miatt Mesterházy azt ígérte, hogy a javaslatok bekerülhetnek az új pártalkotmányba. Mint megírtuk, információink szerint a gyurcsányista felvetések áthangolva valóban részei lesznek az új alapszabálynak, ám talán a legfontosabb, amely a párttagok közvetlen elnökválasztását tenné lehetővé, kimarad majd belőle. Legújabb értesüléseink szerint Gyurcsányék „elnökválasztási modelljét” is felkínálják majd lehetőségként az alapszabály módosításához, de a pártvezetés által támogatott közvetett elnökválasztási szisztémához „erősebb ajánlást” fűznek majd. Gyurcsányék keddi tájékoztatása szerint platformjuk mindent megtesz azért, hogy a november közepén esedékes MSZP-kongresszuson érvényt szerezzenek „a tagság által a pártszavazáson kinyilvánított igényeknek”, így annak, hogy a párttagok, a küldöttek kiiktatásával, egyenként szavazhatnának az MSZP következő elnökéről és megyei vezetőiről. A pártvezetés mindenesetre más ügyekkel próbálja tematizálni a közéletet. Az MSZP elnöke szerint „hazudjon bármit a kormány”, a rendszerváltás óta eltelt időszak legbrutálisabb megszorításaira kell felkészülnie az országnak. Mesterházy Attila tegnapi sajtótájékoztatóján arról is beszámolt, hogy levelet írt Orbán Viktornak, ebben a munka törvénykönyvének tervezetéről kérdezi a kormányfőt. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője úgy reagált: a kormány megszorítások helyett Magyarország újjászervezésével védi ki az euróválság hatásait. ■ Mesterházy és Gyurcsány 2010 őszén. Kéz a kézben? FOTÓ: HEGEDŰS RÓBERT A VOLT MINISZTERELNÖK VÉDELMÉBE VETTE A BOTRÁNYOS SUKORÓI BERUHÁZÁST Bajnai Gordont ismét kihallgatják MH-ÖSSZEÁLLÍTáS Ma is folytatódik Bajnai Gordonügyészség általi kihallgatása tanúként a King’s City telekcseréje ügyében. Miután szeptember 12-én a parlament felfüggesztheti Gyurcsány Ferenc mentelmi jogát, ő már gyanúsítottként állhat a nyomozók elé. Ahogy keddi lapszámunkban beszámoltunk róla, a szeptember 12-i első őszi ülésnapon az Országgyűlés kiadhatja Gyurcsány Ferenc szocialista képviselő mentelmi jogát. A szakbizottság szeptember 6-án tárgyalja az ügyet, miután az összes szükséges irat - így a sukorói tárgyalási jegyzőkönyvek is - megérkezett a Legfőbb Ügyészségtől. Ezek alapján a testület kezdeményezheti a volt miniszterelnök mentelmi jogának felfüggesztését. A vádhatóság még áprilisban kérte Gyurcsány kiadását a parlamenttől, a sukorói kaszinóberuházás kapcsán ugyanis hivatali visszaélés gyanúja merült fel vele kapcsolatban. A mentelmi bizottság májusban tárgyalta először az ügyet, de döntés helyett további iratokat kért az ügyészségtől. A vádhatóság Schiffer András LMP- frakcióvezető 2009. október 6-i feljelentése alapján kezdeményezte a mentelmi jog felfüggesztését. Gyurcsány az idén áprilisban azt írta: „Arra kérem a parlamentet, hogy adjon ki az ügyészségnek. ” Május 2-i sajtótájékoztatóján pedig egyenesen azt állította: „Nincs kétségem: politikai ügy elé nézünk. Az ügyészség Orbán Viktor megrendelését teljesíti.” A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoz az ügyben, mivel a King’s City elnevezésű, a Velencei-tó mellé tervezett beruházás telekcsereszerződéssel 1,3 milliárd forintos kár érhette az államot. A KNYF emellett a projekt részét képező kaszinó koncessziós szerződése miatt is eljárást indított. Mint lapunk elsőként megírta, a Gyurcsány-kormány képviselői és a befektetők 2008 májusában az Országházban találkoztak, ahol a résztvevők „egyöntetűen támogatták a projektet”, s elhangzott, a működéshez szükséges minisztériumi „engedély rendben lesz”. Úgynevezett kontaktszemélynek Bajnai Gordon akkori gazdasági minisztert jelölték ki. A KNYF tegnap ismét tanúként hallgatta ki Bajnai Gordont a Sukoróügyben, erről maga az érintett számolt be közleményében. A volt miniszter és kormányfő azt írta, a King’s City-beruházás kedvezően érintette volna a magyar gazdaságot, évente több millió turistát vonzott volna. Ugyanakkor hozzátette, kormánya határozott lépéseket tett az állam érdekeinek védelmére és érvényesítésére, a Pénzügyminisztérium belső vizsgálatának lezárulta után Oszkó Péter tárcavezető tárgyalásokat folytatott a befektetőkkel, majd bírósági keresetet indított az eredeti állapot helyreállításáért. A per vagy a telekcsere jogszerűségét hagyja helyben, vagy az eredeti állapot visszaállításáról dönt majd. Ebből eredően a magyar államot semmilyen kár nem érheti a sukorói beruházás miatt - áll Bajnai Gordon közleményében. Bajnai Gordon reggel 9 órától délután 16 óráig válaszolt az ügyészség kérdéseire, tanúkihallgatása ma is folytatódik - nyilatkozta Fazekas Géza, a hatóság szóvivője újságíróknak, miután a volt kormányfő elhagyta a KNYF épületét. Hangsúlyozta, Bajnai folytatólagos kihallgatása azért vált szükségessé, mert az első vallomása óta eltelt időben további, akkor még nem ismert adatok, körülmények merültek fel. A nyomozásban már öt gyanúsítottat megnevezett a KNYF, köztük van Tátrai Miklós, aki a kifogásolt telekcsereügylet idején vezette a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t, és Markó Andrea, a Pénzügyminisztérium volt államtitkára. ■ 2011. SZEPTEMBER 1., CSÜTÖRTÖKBELFÖLDMAGYAR HÍRLAP. Ritmusváltás ÁLLÁSPONT Derült égből villámcsapásként érhette az állhatatos hírfogyasztót Tarlós István döntése, hogy a fővárosi kórházak állami kézbe adása nem az eddigi elképzelések szerint történik meg. Vagyis nem a szerint a táncrend szerint, amelyet a főpolgármester Szócska Miklós egészségügyi államtitkárral a korábbiakban egyeztetett. Az elmúlt hetekben nyilvánosságot kapott, hogy az önkormányzati törvény folyamatban lévő módosítása az egész országra, egységesen minden megyére kiterjedően rendelkezne a kórházi ellátás állami kézbe történő átadására. Ebből az következne, hogy a fővárosban sem járhatnának rombát, ha mindenki más keringőzik. Márpedig az országosan előírt tánclépések meglehetősen komoly különbséget jelentenének az eddig megszokottakhoz képest. A magyar megyei struktúra - a fővárost is beleértve - sem a lakosságszámot, sem a megbetegedési arányokat, sem pedig az elmúlt években ott kialakult ellátási kapacitásokat illetően nem tekinthető homogénnek a történeti adottságai miatt. A kórházműködtetés pedig sem a túl kicsi, sem a túl nagy ellátási területet nem teszi optimálissá. A korábban a liberális kormányzat által megkezdett intézkedések tulajdonképpen a kórházműködtetéshez viszonyították az ellátási feladatokat, és nem a betegeknek megfelelő legjobb rendszer kialakítására törekedtek. Az említett ellentmondások feloldására regionális ellátási rendet akartak kialakítani, de az leginkább csak az uniós pályázatok szlogenjeiben öltött testet. A Molnár Lajos-féle kórházcsonkítás fokozta a területi eltéréseket, ráadásul halálra ítélte az állam felelősségvállalását talán legmarkánsabban jelképező országos intézetet, a Lipótot. Az egészségügy jelenlegi vezetése a Semmelweis-tervben köztes vezetési konstrukciót dolgozott ki, ám máig nem deklarálja törvény azon térségek pontos határait, amelyeken belül már összhangot lehetne teremteni a lélekszám, a megbetegedési arány és az ellátási kapacitás között. Az elfogadott Semmelweis-terv szerint a rendszer folyamatos kontrollja, az úgynevezett betegirányítás nyújtana hosszú távú megoldást, erre a célra tavasszal külön csúcsszervezet is létrejött, GYEMSZI rövidítéssel. A jelenleg favorizált közigazgatási hivatali rendszer elvben hatékony ellátási szerkezet alapjául szolgálhat, mert világossá teheti a feladatok eddig önkormányzatonként eltérően értelmezett végrehajtását. Kiderülhet, az adott megyének mekkora a betegellátási hiánya vagy többlete. Más egészségpolitikai iskolák szerint az állam által létrehozott világos szabályozások és az ÁNTSZ által gyakorolt független ellenőrzés mellett is jelentősen javítható a jelenlegi rendszer teljesítménye. A fenntartói jogokat gyakorló kormányhivatalok így az állam fölöttes szerveivel, illetve a finanszírozást végző OEP-pel együtt tudnának olyan rendszert képezni, amely nem igényel napi szinten korrekciót. A megyei struktúra mindenesetre a közvetlen szakmai irányítást végző szakemberek átcsoportosítását igényelheti, megosztva őket a minisztérium, a hatóságok, illetve a végrehajtásért felelős kormányhivatalok között. Kérdés, hogy ekkor mi lehet a GYEMSZI sorsa. Nem kellene funkció nélkül maradnia, a létrehozásakor elsődleges feladatként meghatározott feladatkörben, azaz a tárca háttérszervezeteinek összevont intézményeként komoly feladatok várhatnának rá hosszabb távon is. Itt tartunk most, és nem csoda, hogy az ember egyre bizonytalanabb. Az viszont tény, hogy előbb-utóbb mindenki ellátásra szorul, ezért muszáj beállnia a táncba, függetlenül attól, milyen ritmust diktálnak neki. ■ NICZKY EMŐKE tniczky. emoketsmagyarhirlap.hu