Magyar Hírlap, 2011. szeptember (44. évfolyam, 204-229. szám)

2011-09-01 / 204. szám

www.magyarhirl­ip.hu Részmunkaidővel segítenék a kismamákat Járulékkedvezményért cserébe a versenyszférában is részmunkaidős foglalkoztatás segítené a gyermek­­nevelésből visszatérőket a családok védelméről szóló kétharmados törvényjavaslat szerint, melyet szep­temberben terjeszt be a kisebbik kormánypárt. A tervezet értelmében ezt kérés esetén kötelező lenne biz­tosítani a munkavállaló részére. Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője (képünkön) jelezte, az ügyben nagy ellenállásra számít a gazdasági szereplők részéről. A család fogalmát is újra meghatároznák, az elképzelé­sek alapján családnak az számítana, ha egy vagy két szülő gyermeket nevel, de van olyan elgondolás is, amely ebbe a kategóriába sorolná a gyermektelen házaspárokat is. (MTI) FOTÓ: BÜRGER ZSOLT Újraindulhat a szocialisták belháborúja ZSEBŐK CSABA Bár békésebbnek tűnik a szocialista pártélet július óta, a háttérben a párt­vezetés és a gyurcsányisták között komoly erőpróba zajlik. A Demok­ratikus Koalíció Platform mindent megtesz azért, hogy a párttagok köz­vetlenül választhassák meg az MSZP elnökét és a szocialista párt megyei elnökeit - tudatta a Gyurcsány Fe­renc vezette tömörülés még kedden az MTI-vel. Egy héttel korábban la­punk arról írt, hogy várhatóan újabb győzelmet könyvelhet el az ősszel, az MSZP alapszabályának módosítása­kor a Gyurcsány Ferenc bukott kor­mányfő elleni belső harcban a pártel­nök Mesterházy Attila és köre. Emlékezetes, hogy a nyár ele­jén eredménytelenül és érvénytele­nül zárult a Gyurcsány által vezetett Demokratikus Koalíció Platform ál­tal kezdeményezett pártszavazás, ám a viszonylag magas részvétel miatt Mesterházy azt ígérte, hogy a javas­latok bekerülhetnek az új pártalkot­mányba. Mint megírtuk, információ­ink szerint a gyurcsányista felvetések áthangolva valóban részei lesznek az új alapszabálynak, ám talán a legfon­tosabb, amely a párttagok közvetlen elnökválasztását tenné lehetővé, ki­marad majd belőle. Legújabb értesü­léseink szerint Gyurcsányék „elnök­­választási modelljét” is felkínálják majd lehetőségként az alapszabály módosításához, de a pártvezetés által támogatott közvetett elnökválasztási szisztémához „erősebb ajánlást” fűz­nek majd. Gyurcsányék keddi tájékoztatása szerint platformjuk mindent megtesz azért, hogy a november közepén ese­dékes MSZP-kongresszuson érvényt szerezzenek „a tagság által a pártsza­vazáson kinyilvánított igényeknek”, így annak, hogy a párttagok, a kül­döttek kiiktatásával, egyenként sza­vazhatnának az MSZP következő el­nökéről és megyei vezetőiről. A pártvezetés mindenesetre más ügyekkel próbálja tematizálni a kö­zéletet. Az MSZP elnöke szerint „hazudjon bármit a kormány”, a rendszerváltás óta eltelt időszak leg­­brutálisabb megszorításaira kell fel­készülnie az országnak. Mesterházy Attila tegnapi sajtótájékoztatóján ar­ról is beszámolt, hogy levelet írt Or­bán Viktornak, ebben a munka tör­vénykönyvének tervezetéről kérdezi a kormányfőt. Szijjártó Péter, a mi­niszterelnök szóvivője úgy reagált: a kormány megszorítások helyett Ma­gyarország újjászervezésével védi ki az euróválság hatásait. ■ Mesterházy és Gyurcsány 2010 őszén. Kéz a kézben? FOTÓ: HEGEDŰS RÓBERT A VOLT MINISZTERELNÖK VÉDELMÉBE VETTE A BOTRÁNYOS SUKORÓI BERUHÁZÁST Bajnai Gordont ismét kihallgatják MH-ÖSSZEÁLLÍTáS Ma is folytatódik Bajnai Gordon­­ügyészség általi kihallgatása tanúként a King’s City telekcseréje ügyében. Miután szeptember 12-én a parla­ment felfüggesztheti Gyurcsány Fe­renc mentelmi jogát, ő már gyanúsí­tottként állhat a nyomozók elé. Ahogy keddi lapszámunkban beszá­moltunk róla, a szeptember 12-i el­ső őszi ülésnapon az Országgyűlés ki­adhatja Gyurcsány Ferenc szocialista képviselő mentelmi jogát. A szakbi­zottság szeptember 6-án tárgyalja az ügyet, miután az összes szükséges irat - így a sukorói tárgyalási jegyző­könyvek is - megérkezett a Legfőbb Ügyészségtől. Ezek alapján a testület kezdeményezheti a volt miniszterel­nök mentelmi jogának felfüggesztését. A vádhatóság még áprilisban kérte Gyurcsány kiadását a parlamenttől, a sukorói kaszinóberuházás kapcsán ugyanis hivatali visszaélés gyanúja merült fel vele kapcsolatban. A men­telmi bizottság májusban tárgyal­ta először az ügyet, de döntés helyett további iratokat kért az ügyészségtől. A vádhatóság Schiffer András LMP- frakcióvezető 2009. október 6-i felje­lentése alapján kezdeményezte a men­­­telmi jog felfüggesztését. Gyurcsány az idén áprilisban azt írta: „Arra kérem a parlamentet, hogy adjon ki az ügyész­ségnek. ” Május 2-i sajtótájékoztatóján pedig egyenesen azt állította: „Nincs kétségem: politikai ügy elé nézünk. Az ügyészség Orbán Viktor megrendelé­sét teljesíti.” A Központi Nyomozó Főügyész­ség (KNYF) különösen jelentős vagyo­ni hátrányt okozó hűtlen kezelés gya­núja miatt nyomoz az ügyben, mivel a King’s City elnevezésű, a Velencei-tó mellé tervezett beruházás telekcsere­szerződéssel 1,3 milliárd forintos kár érhette az államot. A KNYF emellett a projekt részét képező kaszinó kon­cessziós szerződése miatt is eljárást in­dított. Mint lapunk elsőként megírta, a Gyurcsány-kormány képviselői és a befektetők 2008 májusában az Or­szágházban találkoztak, ahol a részt­vevők „egyöntetűen támogatták a projektet”, s elhangzott, a működés­hez szükséges minisztériumi „enge­dély rendben lesz”. Úgynevezett kon­taktszemélynek Bajnai Gordon akkori gazdasági minisztert jelölték ki. A KNYF tegnap ismét tanúként hallgatta ki Bajnai Gordont a Sukoró­­ügyben, erről maga az érintett számolt be közleményében. A volt miniszter és kormányfő azt írta, a King’s City-be­­ruházás kedvezően érintette volna a magyar gazdaságot, évente több mil­lió turistát vonzott volna. Ugyanak­kor hozzátette, kormánya határozott lépéseket tett az állam érdekeinek vé­delmére és érvényesítésére, a Pénz­ügyminisztérium belső vizsgálatának lezárulta után Oszkó Péter tárcavezető tárgyalásokat folytatott a befektetők­kel, majd bírósági keresetet indított az eredeti állapot helyreállításáért. A per vagy a telekcsere jogszerűségét hagyja helyben, vagy az eredeti állapot vissza­állításáról dönt majd. Ebből eredően a magyar államot semmilyen kár nem érheti a sukorói beruházás miatt - áll Bajnai Gordon közleményében. Bajnai Gordon reggel 9 órától dél­után 16 óráig válaszolt az ügyészség kérdéseire, tanúkihallgatása ma is folytatódik - nyilatkozta Fazekas Gé­za, a hatóság szóvivője újságíróknak, miután a volt kormányfő elhagyta a KNYF épületét. Hangsúlyozta, Bajnai folytatólagos kihallgatása azért vált szükségessé, mert az első vallomása óta eltelt időben további, akkor még nem ismert adatok, körülmények me­rültek fel. A nyomozásban már öt gya­núsítottat megnevezett a KNYF, köz­tük van Tátrai Miklós, aki a kifogásolt telekcsereügylet idején vezette a Ma­gyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t, és Markó Andrea, a Pénzügyminisztéri­um volt államtitkára. ■ 2011. SZEPTEMBER 1., CSÜTÖRTÖKBELFÖLDMAGYAR HÍRLAP. Ritmusváltás ÁLLÁSPONT Derült égből villámcsapásként érhette az állhatatos hírfogyasztót Tarlós István döntése, hogy a fővárosi kórházak állami kézbe adá­sa nem az eddigi elképzelések szerint történik meg. Vagyis nem a szerint a táncrend szerint, amelyet a főpolgármester Szócska Mik­lós egészségügyi államtitkárral a korábbiakban egyeztetett. Az elmúlt hetekben nyilvánosságot kapott, hogy az önkor­mányzati törvény folyamatban lévő módosítása az egész ország­ra, egységesen minden megyére kiterjedően rendelkezne a kór­házi ellátás állami kézbe történő átadására. Ebből az következne, hogy a fővárosban sem járhatnának rombát, ha mindenki más ke­ringőzik. Márpedig az országosan előírt tánclépések meglehető­sen komoly különbséget jelentenének az eddig megszokottakhoz képest. A magyar megyei struktúra - a fővárost is beleértve - sem a la­kosságszámot, sem a megbetegedési arányokat, sem pedig az el­múlt években ott kialakult ellátási kapacitásokat illetően nem tekinthető homogénnek a történeti adottságai miatt. A kórház­­működtetés pedig sem a túl kicsi, sem a túl nagy ellátási terüle­tet nem teszi optimálissá. A korábban a liberális kormányzat által megkezdett intézkedések tulajdonképpen a kórházműködtetéshez viszonyították az ellátási feladatokat, és nem a betegeknek megfe­lelő legjobb rendszer kialakítására törekedtek. Az említett ellent­mondások feloldására regionális ellátási rendet akartak kialakíta­ni, de az leginkább csak az uniós pályázatok szlogenjeiben öltött testet. A Molnár Lajos-féle kórházcsonkítás fokozta a területi el­téréseket, ráadásul halálra ítélte az állam felelősségvállalását talán legmarkánsabban jelképező országos intézetet, a Lipótot. Az egészségügy jelenlegi vezetése a Semmelweis-tervben köztes vezetési konstrukciót dolgozott ki, ám máig nem deklarálja tör­vény azon térségek pontos határait, amelyeken belül már össz­hangot lehetne teremteni a lélekszám, a megbetegedési arány és az ellátási kapacitás között. Az elfogadott Semmelweis-terv sze­rint a rendszer folyamatos kontrollja, az úgynevezett betegirányí­tás nyújtana hosszú távú megoldást, erre a célra tavasszal külön csúcsszervezet is létrejött, GYEMSZI rövidítéssel. A jelenleg favorizált közigazgatási hivatali rendszer elvben ha­tékony ellátási szerkezet alapjául szolgálhat, mert világossá teheti a feladatok eddig önkormányzatonként eltérően értelmezett vég­rehajtását. Kiderülhet, az adott megyének mekkora a betegellá­tási hiánya vagy többlete. Más egészségpolitikai iskolák szerint az állam által létrehozott világos szabályozások és az ÁNTSZ által gya­korolt független ellenőrzés mellett is jelentősen javítható a jelenle­gi rendszer teljesítménye. A fenntartói jogokat gyakorló kormány­­hivatalok így az állam fölöttes szerveivel, illetve a finanszírozást végző OEP-pel együtt tudnának olyan rendszert képezni, amely nem igényel napi szinten korrekciót. A megyei struktúra mindenesetre a közvetlen szakmai irányí­tást végző szakemberek átcsoportosítását igényelheti, megosztva őket a minisztérium, a hatóságok, illetve a végrehajtásért felelős kormányhivatalok között. Kérdés, hogy ekkor mi lehet a GYEMSZI sorsa. Nem kellene funkció nélkül maradnia, a létrehozásakor el­sődleges feladatként meghatározott feladatkörben, azaz a tárca háttérszervezeteinek összevont intézményeként komoly felada­tok várhatnának rá hosszabb távon is. Itt tartunk most, és nem csoda, hogy az ember egyre bizonytala­nabb. Az viszont tény, hogy előbb-utóbb mindenki ellátásra szo­rul, ezért muszáj beállnia a táncba, függetlenül attól, milyen rit­must diktálnak neki. ■ NICZKY EMŐKE tniczky. emoketsmagyarhirlap.hu

Next