Magyar Hírlap, 2011. szeptember (44. évfolyam, 204-229. szám)
2011-09-23 / 223. szám
12 MAGYAR HÍRLAPKULTÚRA 2011. SZEPTEMBER 23., PÉNTEK PIRI LEHET-E MA MEG IHAT MONDANI A KOLTOZSENIRŐL? A PETŐFI IRODALMI MÚZEUM ÁTÉPÍTETT ÁLLANDO TÁRLATA ERRE IS VAUSZOKAT KERES Petőfi a közösségi média korában ZSIGMOND NORA Petőfi Sándor megingathatatlanul áll a magyar irodalmi hierarchia csúcsán, ám épp e „pozíciójából” adódik megközelíthetetlensége. A Petőfi Irodalmi Múzeum most arra tett kísérletet, hogy kimozdítsa a költőt szoborszerű mozdulatlanságából, és közelebb hozza hozzánk - szerdán este hatalmas érdeklődés közepette nyitotta meg a múzeum „Ki vagyok én? Nem mondom meg...” - Petőfi választásai című állandó tárlatát. Betéve ismerjük rövidre szabott, ám annál kalandosabb életútját, és kapásból idézzük legnépszerűbb verssorait. Mintha mindent tudnánk róla, de valójában alig ismerjük. Lehet-e még ma, 2011-ben újat mondani Petőfi Sándorról, s ha igen, miként? Hogyan szólíthatja meg a fiatalabb generációkat a másfél évszázada élt költőzseni? A Petőfi Irodalmi Múzeum szakemberei ezen kérdések nyomába eredtek, amikor úgy döntöttek, egy évtized múltán elbontják a 2000 óta látható állandó Petőfi tárlatot, és a legújabb kor elvárásaihoz alkalmazkodva új köntösbe öltöztetik a költő birtokukban lévő szellemi és tárgyi hagyatékát. „Petőfit saját szobra takarja el, azelőtt a patetikusan szónokló, esküre emelt kezű, ma a vékonypénzű forradalmár. Irodalompolitikánk Petőfi, Ady, József Attila hármasságát példaképpé aranyozza. Márpedig a költő nem szobor, nem demonstráció, hanem eledel, s a gipszet és aranyozást megenni nem lehet” - válaszolt Weöres Sándor 1973-ban, a költő születésének 150. évfordulóján arra a kérdésre, hogy miben látja Petőfi aktualitását. Gondolatai ma is érvényesek, még inkább, mint akkor. És valóban: kicsoda is volt Petőfi Sándor? Lángoló szívű romantikus? Vándorszínész? Kísérletező kedvű költőzseni? Hűséges férj? Világfi? Forradalmár? A nemzet szónoka? - minden bizonnyal mindez együttvéve. „Ki vagyok én? nem mondom meg; / Ha megmondom, rám ismernek. / Pedig ha rám ismernének? / Legalább is felkötnének” - szól Petőfi Ki vagyok én? című, 1843-ban írott verse, amelyet a múzeum a tárlat címéül és mottójául választott. (A Rackajam slágerré emelte ezeket a sorokat...) Vajon egy szemfényvesztő ügyességével váltogatta arcait, vagy magától értetődő természetességgel egyesítette személyiségében a sokszor egymásnak feleselő szerepeket? Hajlunk arra, hogy inkább ez utóbbiról lehet szó. Petőfihez nem lehet nem viszonyulnunk valamilyen módon, mindnyájunkban él egy saját Petőfi-kép, amelynek hitelessége megkérdőjelezhetetlen. Az elmúlt másfél évszázadban a mindenkori kultúrpolitika ténykedésének eredményeként Petőfi megingathatatlanul állt a magyar irodalmi hierarchia csúcsán, ám éppen e „pozíciójából” adódik megközelíthetetlensége. A Petőfi Irodalmi Múzeum állandó tárlatának újraértelmezésével most arra tesz kísérletet, hogy kimozdítsa szoborszerű mozdulatlanságából a nagyvilág előtt legnépszerűbb költőnket, s közelebb hozza őt hozzánk. A most nyílt tárlat hat gondosan berendezett, Petőfi Sándor életútját kronologikusan elénk táró termen át vezet, a látogatót a padlón elhelyezett, pirosan világító „útjelzők” segítik eligazodni az egyes állomásokon. A gyermek- és iskolásévek után a vándorszínészek világába nyerünk bepillantást, majd következnek a pesti évek, a házasság meghitt pillanatai és a színes társadalmi élet képei. Külön termet kapott a forradalom és szabadságharc, itt látható egy segesvári tömegsírból hozott nagyobb földdarab és kis elszáradt virágcsokor, mintegy Petőfi végső nyughelyét idézve. Az utolsó terem a költő utóéletére reflektál kortárs képzőművészek alkotásaival. A kiállítás ígérete szerint okosan integrálta a technika legújabb vívmányait, ahol lehet, felkínálva az interakció lehetőségét a látogatóknak. Szókirakó, érintőképernyős magyarázótáblák, szavaló hologramalakok és fülhallgatóval követhető értelmező szövegek fogadnak, kiegészítve a falakon olvasható információkat, s még teljesebbé téve a kellemes enteriőrökkel gazdagított, remek kiállítást. ■ A legújabb kor elvárásaihoz alkalmazkodva új köntösbe öltöztették a szellemi és tárgyi hagyatékot FOTÓ: HEGEDŰS RÓBERT JELENKOR ALAPÍTVÁNY Pécs átveszi a lapot Átvette az alapítói jogokat, és másfél millió forintos támogatást szavazott meg a Jelenkor című irodalmi folyóiratot kiadó alapítványnak a pécsi önkormányzat közgyűlése tegnap, a korábban Páva Zsolt polgármester által juttatott félmillió forinton felül. A város 2012-től éves költségvetési rendeletében szerepelteti majd a szervezetnek nyújtandó támogatást - határozott a közgyűlés. Mint ismert, az alapítvány korábbi fenntartója, a Baranya Megyei Önkormányzat az év elején elutasította támogatási kérelmüket, és végleg sorsára hagyta a lapot, ezt követően indult el a lap megmentésére irányuló tárgyalássorozat Pécs városával. (MTI) HUNGAROFEST Távozik Kálomista Imre Közös megegyezéssel, október 1-jével távozik a Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, Kálomista Imre, akit a cégnél tavaly ősz óta dolgozó gazdasági és pénzügyi igazgató, Dóka Tibor Gyula vált - közölte tegnap a Hungarofest. Kálomista Imre 2010 novemberétől vezette az egyebek mellett az állami ünnepek kivitelezését ellátó nonprofit céget. A magyar soros EU-elnökség sikeres lezárása után a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium más területen számít Kálomista Imre munkájára - áll a közleményben. (MTI) TV-MŰSOR 2011- SZEPTEMBER 23. PÉNTEK ECHO TV 05.30 Hazai turizmus 06.00 Demokrata kör (ism.) 06.30 Kibeszélő I. (ism.) 07.00 Kibeszélő II. (ism.) 07.30 Napi aktuális (ism.) 08.00 Híradó, Hungarorama 08.30 Hazai turizmus 09.30 Ne legyen áldozat (ism.) 10.00 Híradó 10.15 Teleshop 10.30 Mozaik IV. (ism.) 11.00 A gumid kopjon... (ism.) 11.30 Hungarorama 12.00 Híradó 12.15 Teleshop 12.30 Zöld út (ism.) 13.00 Teleshop 13.30 Barométer 14.00 Híradó 14.15 Teleshop 14.30 Teleshop 15.00 Hazai turizmus 16.00 Híradó 16.15 Teleshop 16.30 Mozaik V. 17.00 Hazai turizmus 17.30 Mozgás 18.00 Híradó 18.30 Kibeszélő I. 19.00 Kibeszélő II. 19.30 Híradó 19.55 Napi aktuális 20.30 Korrektúra 21.00 Látókör 21.30 Világpanoráma II. 22.00 Híradó 22.30 Oktatás világa 23.00 Légkör 23.30 Tárlatvezetés (ism.) 24.00 Hírek 00.05 Kiút többszemközt 1. (ism.) 00.30 Kiút többszemközt 2. (ism.) FŐVÁROSI KÖZGYŰLÉS Támogatják az artmozikat és a Merlint MH/MTI Hozzájuthatnak a februárban elkülönített hetvenmillió forintos támogatáshoz a fővárosi művészmozik, miután a Fővárosi Közgyűlés ezt egyhangúlag megszavazta. A Budapest Film Zrt. 33,33 millió forintot kap az általa működtetett három artmozi támogatására. A teremszámalapú elosztás szerint a Művésznek 16,66 millió, a Puskinnak tízmillió, a Toldinak pedig 6,66 millió forint jut. Ez a támogatás biztosítja a Puskin és a Toldi egy-egy termének digitalizációjára benyújtott pályázat önrészét is. A Budapest Mozi Közalapítvány 36,66 millió forintos támogatásából tízmilliót az iskolai oktatáshoz kapcsolódó vetítésekre költhetnek, a maradékon a Vörösmarty, az Odeon, a Tabán, a Kino és a Cirko mozi osztozik. A kifizetéshez még szükség van a költségvetési rendelet módosítására és a támogatási szerződések megkötésére. A Fővárosi Közgyűlés szintén egyhangúlag megszavazta, hogy támogatással és közszolgáltatási szerződéssel segíti az Angol Nyelvű Színház Közhasznú Alapítvány (Merlin Színház) tevékenységét. A főváros a december 31-ig terjedő időszakra köt egyezményt a teátrummal, de a szerződés további öt évre meghosszabbítható. Csomós Miklós főpolgármester-helyettes úgy fogalmazott: ha erre a néhány hónapra bérleti szerződéssel beköltözik a Merlin az Atrium mozi épületébe, december 31-ig eldőlhet a jövő, meglátják, hogyan tovább. A Merlin vagy megvásárolja, vagy bérelni fogja az egykori mozi területét. Az Átrium tereinek színházi működésre alkalmassá tételére ötvenmillió forintos kölcsönt is kért a Merlint működtető alapítvány az önkormányzattól, erről még folynak a tárgyalások. Mint arról lapunk beszámolt, az idén húszéves Merlin Színháznak helyet adó épület - az ötödik kerületben lévő budapesti városháza része - bérleti szerződése az év végén lejár, az intézmény ezért a tervek szerint új helyre, a zárva tartó Atrium moziba költözik. ■ ROVATVEZETŐ: PÉNTEK ORSOLYA, E-MAIL: PENTEK.ORSOLYA@MAGYARHIRLAP.HU MÚZEUMPEDAGÓGIA A SZÉPMŰVÉSZETI SOKSZÍNŰ PROGRAMSOROZATTAL INDÍTJA AZ ŐSZT Mitológia, portrék és bibliai témák SZILLÉRY ÉVA Az ókori kultúráktól a modern művészetekig minden korszakhoz kapcsolódóan számos múzeumpedagógiai foglalkozást kínál a Szépművészeti Múzeum. Az uniós pályázat eredményeképp megvalósuló programsorozat kiemelten foglalkozik majd - egyebek mellett - a hátrányos helyzetű tanulókkal. Több mint 13 millió forintos uniós támogatásból, különböző nevelésioktatási intézményeket vont be múzeumpedagógiai programjába a Szépművészeti Múzeum. Az intézmény hátrányos helyzetű, roma diákoknak, gyengén látó, valamint mozgásukban korlátozott gyerekeknek és különösen tehetséges tanulóknak egyaránt több múzeumpedagógiai foglalkozást kínál. „A programok valamelyike egyes műalkotások köré rendeződik, lesznek kifejezetten képtári foglalkozások, de olyanok is amelyek egy-egy jelenséget dolgoznak fel. Például bemutatjuk, miként változott az emberábrázolás az antikvitástól a barokkig”- mondta el lapunknak Birkás Éva, az Écs az Antik Gyűjtemény közönségszolgálati programja - vezetője. A foglalkozások szervesen kapcsolódnak majd az egyes oktatási intézmények pedagógiai programjához, emellett lehetőséget adnak az iskolai ismeretek tágabb kontextusba helyezéséhez, egyúttal segítenek túllépni egyes tantárgyak - a magyar, a történelem, illetve a rajz határain. Ma már az összes nagy hazai múzeum végez pedagógiai tevékenységet, a Szépművészeti azonban ebben is úttörő volt. Birkás emlékeztetett arra, hogy az intézmény a nyolcvanas évek óta foglalkozik múzeumpedagógiával, akkoriban még más néven, de már tartottak foglalkozásokat iskolásoknak és óvodásoknak. A fordulat ezen a területen akkor következett be, amikor az intézménynek lehetősége nyitt külsős szakemberek foglalkoztatására. Később, Baán László főigazgatóvá választásakor létrehozták a múzeumpedagógiai csoportot, amely 2006-ra önálló múzeumpedagógiai osztállyá vált. Az Écs továbbra is külön szervezeti egységként, de az osztállyal szorosan együttműködve folytat múzeumpedagógiai tevékenységet a klasszikus antikvitást bemutató kiállítási anyaghoz kötődően. Az ókori foglalkozásokon az egyes kultúrákra jellemző túlvilághit, mitológia, mindennapi élet, a jellegzetes ábrázolási konvenciók kerülnek elő. A Régi Képtárban a fiatalabb korosztálynál a család, ünnepek, közlekedési eszközök és állatábrázolások, valamint a képeken elmesélt történetek alkotják majd a játékos foglalkozások főbb témaköreit. A középiskolás diákok bibliai témájú ábrázolásokkal, az egyes művészettörténeti korszakok sajátosságaival, a portrék világával ismerkedhetnek meg. A kiállítási foglalkozásokhoz változatos kézműves alkotótevékenység társul. Az intézmény mostani programjához tizenegy fővárosi és Pest megyei partnerintézménnyel - óvoda, általános iskola, szakközépiskola, gimnázium - kötött együttműködési megállapodást és csaknem hatszáz diák száznyolc alkalommal huszonháromféle foglalkozáson vehet részt. ■