Magyar Hírlap, 2012. február (45. évfolyam, 27-51. szám)

2012-02-01 / 27. szám

www.magyarhirap.hu A KORMÁNY NAPOKON BELÜL DÖNTHET A BKV MEGMENTÉSÉNEK FORGATÓKÖNYVÉRŐL Konstruktív közeledés CSÓKÁS ADRIENN Néhány napon belül dönt a kormány arról, milyen pontokat fogad el a BKV megmentésére összeállított fővárosi koncepcióból - tudatta tegnapi saj­tótájékoztatóján a főpolgármester. Tarlós István szerint „nulla az esélye” annak, hogy tízezer forintos úthasz­nálati díjat vezessenek be Budapes­ten. Ehelyett inkább a belváros egy részében fizetendő dugódíj beveze­téséhez kért segítséget a kormánytól. A kabinet az úgynevezett egy plusz egy forintos elvet érvényesítené a közlekedési vállalat megsegítésében. Napokon belül döntés születik a BKV finanszírozásáról - jelentette be Tar­lós István főpolgármester, miután Orbán Viktor meghívására részt vett a tegnapi kormányülésen. „A mi­niszterelnök és a kormány is nagyon konstruktív volt. Nem maradt olyan kérdés a BKV-val kapcsolatban, amit érintetlenül hagytunk volna” - érté­kelte a tárgyalást Tarlós. Tájékoztatása szerint az ülésen azt kérte a kormány­tól, oldja fel a BKV harminckétmilli­árd forintos normatív támogatásának zárolását, ezen felül biztosítson to­vábbi húszmilliárdot, 2013-tól pedig vezessen be két-három intézkedést a hosszú távú működés szavatolására, és járuljon hozzá az adósságkezelés­hez, a járműtenderekhez, valamint a dugódíj feltételeinek megteremtésé­hez. Kiemelte, a dugódíj nem azonos az úthasználati díjjal, mert azt nem az egész város területén, csak a belváros egy bizonyos körzetébe való behaj­táskor kellene megfizetni. „Az útdíjat semmilyen körülmények között nem tudom támogatni, gyakorlatilag nulla az esélye, hogy ilyet kelljen bevezet­ni” - szögezte le a főpolgármester, aki szerint Rogán Antal V. kerületi pol­gármester tett javaslatot a havi tízezer forintos matricára, sőt azt mondta a BKK vezérigazgatójának, nem is ír­ja alá az anyagot, ha nem kerül bele ez a passzus. Rogán ugyanakkor vissza­utasította, hogy az ő ötlete lenne az útdíj, szerinte a mentőcsomag összes pontját a BKK fogalmazta meg. A fővárosi csomagban tizenkét ja­vaslat szerepel, például az iparűzé­si adó emelése, a parkolási bevételek fővároshoz rendelése vagy a közös­ségi közlekedés áfakulcsának csök­kentése. „A lehetséges alternatívákat vettük sorra, nem pedig a tárgyaló­­delegáció, illetve a városvezetés ál­tal üdvösnek tartott javaslatokat. Az útdíj bevezetését én magam is ellen­zem” - indokolta lapunknak a fővá­rosi Fidesz-KDNP frakcióvezetője, miként kerülhetett a dokumentumba az elfogadhatatlannak tartott pasz­­szus. Németh Zoltán hozzátette, az intézkedések mindegyikéhez rövid elemzést fűztek, ami tartalmazza az adott lépés várható hatását, az elő­nyöket és a kockázatokat is. Szatmáry Kristóf gazdaságszabályozásért fe­lelős államtitkár közölte, a kormány az egy plusz egy forintos elvet akar­ja érvényesíteni a BKV megsegíté­sében, vagyis minden egy forintnyi kormányzati támogatás mellé egy fo­rint önkormányzati forrást szeretné­nek. Szatmáry Kristóf megjegyezte, van lehetőség a normatív támogatás feloldására is, ugyanakkor sok kérdés még tisztázatlan. ■ A főpolgármester nem támogatja, hogy útdíj beszedésével konszolidálják a fővárosi közlekedést FOTÓ: CSUDÁS SÁNDOR Márciusban áll össze a bírói tanács BARANYA RÓBERT Hétfőn a Nyíregyházi, a Veszprémi és a Szombathelyi Törvényszéken, va­lamint a Fővárosi, a Győri és Szege­di Ítélőtáblán lezajlott összbírói ér­tekezletekkel befejeződött azoknak a küldötteknek a megválasztása, akik az Országos Bírói Tanács (OBT) tagjai lehetnek. A majdnem háromezres bí­rói karból várhatóan 136 küldött dönt majd az OBT leendő tagjairól. A kül­döttek közül összesen egy ítélőtáb­lás, öt törvényszéki, hét helyi bíró­sági és egy munkaügyi bírósági bíró kerülhet az OBT-be. A tizenötödik tag a Kúria elnöke. A tagokat február vé­géig választják meg, a testület márci­us 15-ével kezdi meg működését. Az OBT testületként látja el a bíróságok központi igazgatásának felügyeletét, ellenőrzi az Országos Bírósági Hivatal elnökének tevékenységét és a bírósá­gok gazdálkodását. Az OBH munkájához kapcsoló­dik, hogy múlt héten ülésezett az úgynevezett Munkateher Munka­­csoport. Az OBH elnökének egyik fő célkitűzése, hogy csökkenteni kell a bírók adminisztratív terheit, és meg kell szüntetni az ügyelosztás terüle­ti aránytalanságait. A feladat szakmai hátterének kimunkálására a bírákból és az OBH munkatársaiból álló mun­kacsoportok alakultak. A munkacsoport feladata az OBH elnökének a létszámgazdálkodással és az ügyteher arányosítással kapcso­latos döntéseinek előkészítése. A cso­portnak az év végéig kell majd elké­szítenie az ezzel összefüggő szakmai anyagot. ■ Lázár János szerint az Erste visszaél erőfölényével Az Erste Bank a hódmezővásárhelyi önkormányzatnak adott válaszában egyértelműen elzárkózott az árfo­lyamveszteségből eredő kockázat megosztásától, amit december végén kért a város - mondta Lázár János (képünkön), a város fideszes polgármestere. A pénzintézet szerinte ultimátumot adott azzal, hogy tízmilli­­árd forint értékű, egyösszegű kötvény visszaváltása esetén hajlandó csak változtatni a közte és az önkor­mányzat között korábban megkötött szerződés feltételein. Lázár szerint az Erste javaslata irreális, ugyanis nincs olyan önkormányzat, amely tízmilliárd forintnyi, szabadon felhasználható készpénzzel rendelkezik. „A bank nyilvánvalóan visszaél erőfölényével” - hangoztatta a politikus. (MTI) FOTÓ: CSUDA­ SÁNDOR VÉGÜL MEGÁLLAPODTAK A ZSIDÓ VALLÁSI KÖZÖSSÉGEK Felosztották az örökjáradékot KACSÓH DÁNIEL Megállapodás született tegnap a kor­mány, konkrétan Gál András Leven­te kormánybiztos közvetítésével a magyarországi zsidó vallási közössé­gek között, az örökjáradékok 2012-es kifizetéséről - közölte lapunkkal a Közigazgatási és Igazságügyi Minisz­térium, hozzátéve, az idén esedé­kes összeget a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) „engedményezi az új egyházi törvény által egyenrangú felekezetként fel­sorolt többi zsidó felekezet részére”. A Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközségnek (MAOIH) 190 millió, az Egységes Magyarországi Iz­raelita Hitközségnek (EMIH) 150 mil­lió forint járadékot fizetnek ki a tá­mogatási forrásokból. Megállapodtak továbbá abban, ha az egyházi törvény további zsidó vallási közösségek­kel egészül ki, akkor a most megál­lapodott vallási közösségek megha­tározott arányban folyósítják az új szervezetek számára a forrásokat, a Mazsihisz nyolcvan, a MAOIH tizen­két és az EMIH nyolc százalékban já­rul ehhez hozzá. A tegnap aláírt dokumentum több hónapos egyeztetés eredménye, a „véghajrában”, hétfőn reggeltől estig, tegnap reggeltől délutánig tárgyaltak a résztvevők, akik abban is megálla­podtak, ha a Mazsihisz - információ­ink szerint február 19-re összehívott - közgyűlése nem fogadja el a meg­állapodást, újratárgyalják az elosztás kérdését. Ismert, az eddig kizárólag a Mazsihiszen keresztül folyósított, a kommunizmus idején a hitközségek­től elkobzott, ám a rendszerváltozás után vissza nem juttatott ingatlanok után járó, az idén mintegy 1,7 milliárd forintos forrás tavaly szeptember óta téma a kabinet és az érintett hitköz­ségek közötti megbeszéléseken. ■ 2012. FEBRUÁR 1., SZERDA BELFÖLD MAGYAR HÍRLAP Csillagok útján ÁLLÁSPONT Éppen ideje volt, hogy a kormány önkritikát gyakorolt, módosított korábbi álláspontján, és a bejelentette: Magyarország hajlandó csat­lakozni a jelentős költségvetési fegyelmet megkövetelő új pénzügyi uniós szerződéshez. Éppen ideje volt annak is, hogy az Európai Unió végre tető alá hozza az új stabilitási program részleteit. Az idő múlik: világgazdasági krízis után vagyunk - s lehet, hogy újabb gazdasági visszaesés előtt. Ha viszont bejön az a koncepció, mi­szerint a gazdasági növekedés ösztönzését és a munkahelyteremtést is lehet majd remélni a szóban forgó megállapodástól kontinentális szin­ten, mindenki elégedett lehet. Bár kövezzenek meg érte, de én változatlanul nem látom sem az uniós, sem pedig a hazai komponensek terén, hogy miből lesz itt bő­vülés, amely új munkahelyeket hoz. Gyakorlatilag minden nemzet­­gazdasági szegmens a padlón van, nincs, vagy csak nagyon alacsony a háztartások fogyasztási szintje, megemelkedtek az adók, az egyébként is alacsony jövedelmeket pedig tovább „oltogatják” a 2012-től életbe lépett szabályozások. A külföldi (vállalati) működő tőke nem nagyon akar jönni, új hazai vállalati beruházásokról pedig statisztikailag érzé­kelhető szinten alig akad kimutatni való. Eközben teljesen lefagyott a bankok hitelezése - nem csak itt, hanem a Lajtán túl is egyre égetőbb a pénzintézeti szektor megtorpanása. Persze az uniós szerződés aláírásához - esetünkben - mini­mum két fél szükségeltetik. Miután Magyarország nem tagja an­nak az euróövezetnek, amelyről elméletileg szólt volna a megálla­podás, a „kívül tágasabb” képlet jelenthette volna függetlenségünk - ami gazdasági értelemben nincs­­ meglétét. Lábjegyzet: utóbbihoz még a Nemzetközi Valutaalapnak is lehet némi hozzáfűznivalója ak­kor, amikor finisbe érkeznek a nemzetközi hitelkeretről szóló előké­szítő tárgyalások. Mindenesetre üdvözlendő: hamarosan megállapodás születhet ab­ban a kérdésben, hogy az euróövezeti csúcstalálkozókon „főszabály­ként” a megállapodáshoz csatlakozó, eurózónán kívüli országok is részt vehetnek. Ráadásul Magyarország azt is szeretné, ha a most lét­rehozandó rendszer a lehető legrövidebb időn belül integrálódna az uniós alapszerződésekbe. S innét kezdve majd egy szót kell megjegyeznünk: makroprudencia. Vagyis egy sor olyan dolog betartása, amelyben eddig nem jelesked­tünk: költségvetési átláthatóság, a pénzügyi szigor maximális betartá­sa, kiszámítható gazdaságpolitika. Az uniós játékszabály-gyűjtemény­nek nagy valószínűséggel a közös költségvetési politika lesz a lelke, figyelemmel arra: a korábban rögzített monetáris csomag alappillérei - alacsony államadósság és államháztartási deficit, minimális pénz­romlás és a „kis” kamat alkalmazása - már kevésnek bizonyulnak. Várhatóan 500 milliárd áll majd rendelkezésre a pénzügyi mechanizmusokra uniós szinten, és korábban fel nem használt forrá­sok átcsoportosításából áll majd az alaptőke - most erről szólnak a hí­rek. Aztán előállhat persze az is, hogy az alaptőke összekovácsolásához némi „tagvállalati” hozzájárulás is kell, vagyis a direktívához csatla­kozók is pengethetnek majd valamicskét a közösbe. Láttunk már ilyet. Rövid távon tehát a pénzügyi stabilitási mechanizmust várjuk, hosz­­szabb távon pedig az euró plusz paktumot, amely a tagországok adó­politikáját is átírhatja. Megértem, hogy az átlagos halandó számára nehéz nyomon követ­ni az eseményeket. Eddig Magyarország, pontosabban a kormány szá­mára az volt a „probléma”, hogy az unió a média és a jegybank függet­lenségével „foglalkozik”, sőt beleszól a demokratikus jogrendet érintő kérdésekbe, most pedig a költségvetést is az Európai Unió kottájából énekelhetjük majd ki. Ám ezzel együtt is a kormány jól döntött. Befektetői, piaci, uniós szempontok szerint járt el, és ezzel a lépéssel a gyakorlatban is kezd visszatérni Európába. Pontosabban: nemcsak Európába, hanem az Európai Unió szabály­­rendszerébe is. ■

Next