Magyar Hírlap, 2012. február (45. évfolyam, 27-51. szám)
2012-02-01 / 27. szám
www.magyarhirap.hu A KORMÁNY NAPOKON BELÜL DÖNTHET A BKV MEGMENTÉSÉNEK FORGATÓKÖNYVÉRŐL Konstruktív közeledés CSÓKÁS ADRIENN Néhány napon belül dönt a kormány arról, milyen pontokat fogad el a BKV megmentésére összeállított fővárosi koncepcióból - tudatta tegnapi sajtótájékoztatóján a főpolgármester. Tarlós István szerint „nulla az esélye” annak, hogy tízezer forintos úthasználati díjat vezessenek be Budapesten. Ehelyett inkább a belváros egy részében fizetendő dugódíj bevezetéséhez kért segítséget a kormánytól. A kabinet az úgynevezett egy plusz egy forintos elvet érvényesítené a közlekedési vállalat megsegítésében. Napokon belül döntés születik a BKV finanszírozásáról - jelentette be Tarlós István főpolgármester, miután Orbán Viktor meghívására részt vett a tegnapi kormányülésen. „A miniszterelnök és a kormány is nagyon konstruktív volt. Nem maradt olyan kérdés a BKV-val kapcsolatban, amit érintetlenül hagytunk volna” - értékelte a tárgyalást Tarlós. Tájékoztatása szerint az ülésen azt kérte a kormánytól, oldja fel a BKV harminckétmilliárd forintos normatív támogatásának zárolását, ezen felül biztosítson további húszmilliárdot, 2013-tól pedig vezessen be két-három intézkedést a hosszú távú működés szavatolására, és járuljon hozzá az adósságkezeléshez, a járműtenderekhez, valamint a dugódíj feltételeinek megteremtéséhez. Kiemelte, a dugódíj nem azonos az úthasználati díjjal, mert azt nem az egész város területén, csak a belváros egy bizonyos körzetébe való behajtáskor kellene megfizetni. „Az útdíjat semmilyen körülmények között nem tudom támogatni, gyakorlatilag nulla az esélye, hogy ilyet kelljen bevezetni” - szögezte le a főpolgármester, aki szerint Rogán Antal V. kerületi polgármester tett javaslatot a havi tízezer forintos matricára, sőt azt mondta a BKK vezérigazgatójának, nem is írja alá az anyagot, ha nem kerül bele ez a passzus. Rogán ugyanakkor visszautasította, hogy az ő ötlete lenne az útdíj, szerinte a mentőcsomag összes pontját a BKK fogalmazta meg. A fővárosi csomagban tizenkét javaslat szerepel, például az iparűzési adó emelése, a parkolási bevételek fővároshoz rendelése vagy a közösségi közlekedés áfakulcsának csökkentése. „A lehetséges alternatívákat vettük sorra, nem pedig a tárgyalódelegáció, illetve a városvezetés által üdvösnek tartott javaslatokat. Az útdíj bevezetését én magam is ellenzem” - indokolta lapunknak a fővárosi Fidesz-KDNP frakcióvezetője, miként kerülhetett a dokumentumba az elfogadhatatlannak tartott paszszus. Németh Zoltán hozzátette, az intézkedések mindegyikéhez rövid elemzést fűztek, ami tartalmazza az adott lépés várható hatását, az előnyöket és a kockázatokat is. Szatmáry Kristóf gazdaságszabályozásért felelős államtitkár közölte, a kormány az egy plusz egy forintos elvet akarja érvényesíteni a BKV megsegítésében, vagyis minden egy forintnyi kormányzati támogatás mellé egy forint önkormányzati forrást szeretnének. Szatmáry Kristóf megjegyezte, van lehetőség a normatív támogatás feloldására is, ugyanakkor sok kérdés még tisztázatlan. ■ A főpolgármester nem támogatja, hogy útdíj beszedésével konszolidálják a fővárosi közlekedést FOTÓ: CSUDÁS SÁNDOR Márciusban áll össze a bírói tanács BARANYA RÓBERT Hétfőn a Nyíregyházi, a Veszprémi és a Szombathelyi Törvényszéken, valamint a Fővárosi, a Győri és Szegedi Ítélőtáblán lezajlott összbírói értekezletekkel befejeződött azoknak a küldötteknek a megválasztása, akik az Országos Bírói Tanács (OBT) tagjai lehetnek. A majdnem háromezres bírói karból várhatóan 136 küldött dönt majd az OBT leendő tagjairól. A küldöttek közül összesen egy ítélőtáblás, öt törvényszéki, hét helyi bírósági és egy munkaügyi bírósági bíró kerülhet az OBT-be. A tizenötödik tag a Kúria elnöke. A tagokat február végéig választják meg, a testület március 15-ével kezdi meg működését. Az OBT testületként látja el a bíróságok központi igazgatásának felügyeletét, ellenőrzi az Országos Bírósági Hivatal elnökének tevékenységét és a bíróságok gazdálkodását. Az OBH munkájához kapcsolódik, hogy múlt héten ülésezett az úgynevezett Munkateher Munkacsoport. Az OBH elnökének egyik fő célkitűzése, hogy csökkenteni kell a bírók adminisztratív terheit, és meg kell szüntetni az ügyelosztás területi aránytalanságait. A feladat szakmai hátterének kimunkálására a bírákból és az OBH munkatársaiból álló munkacsoportok alakultak. A munkacsoport feladata az OBH elnökének a létszámgazdálkodással és az ügyteher arányosítással kapcsolatos döntéseinek előkészítése. A csoportnak az év végéig kell majd elkészítenie az ezzel összefüggő szakmai anyagot. ■ Lázár János szerint az Erste visszaél erőfölényével Az Erste Bank a hódmezővásárhelyi önkormányzatnak adott válaszában egyértelműen elzárkózott az árfolyamveszteségből eredő kockázat megosztásától, amit december végén kért a város - mondta Lázár János (képünkön), a város fideszes polgármestere. A pénzintézet szerinte ultimátumot adott azzal, hogy tízmilliárd forint értékű, egyösszegű kötvény visszaváltása esetén hajlandó csak változtatni a közte és az önkormányzat között korábban megkötött szerződés feltételein. Lázár szerint az Erste javaslata irreális, ugyanis nincs olyan önkormányzat, amely tízmilliárd forintnyi, szabadon felhasználható készpénzzel rendelkezik. „A bank nyilvánvalóan visszaél erőfölényével” - hangoztatta a politikus. (MTI) FOTÓ: CSUDA SÁNDOR VÉGÜL MEGÁLLAPODTAK A ZSIDÓ VALLÁSI KÖZÖSSÉGEK Felosztották az örökjáradékot KACSÓH DÁNIEL Megállapodás született tegnap a kormány, konkrétan Gál András Levente kormánybiztos közvetítésével a magyarországi zsidó vallási közösségek között, az örökjáradékok 2012-es kifizetéséről - közölte lapunkkal a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, hozzátéve, az idén esedékes összeget a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) „engedményezi az új egyházi törvény által egyenrangú felekezetként felsorolt többi zsidó felekezet részére”. A Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközségnek (MAOIH) 190 millió, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközségnek (EMIH) 150 millió forint járadékot fizetnek ki a támogatási forrásokból. Megállapodtak továbbá abban, ha az egyházi törvény további zsidó vallási közösségekkel egészül ki, akkor a most megállapodott vallási közösségek meghatározott arányban folyósítják az új szervezetek számára a forrásokat, a Mazsihisz nyolcvan, a MAOIH tizenkét és az EMIH nyolc százalékban járul ehhez hozzá. A tegnap aláírt dokumentum több hónapos egyeztetés eredménye, a „véghajrában”, hétfőn reggeltől estig, tegnap reggeltől délutánig tárgyaltak a résztvevők, akik abban is megállapodtak, ha a Mazsihisz - információink szerint február 19-re összehívott - közgyűlése nem fogadja el a megállapodást, újratárgyalják az elosztás kérdését. Ismert, az eddig kizárólag a Mazsihiszen keresztül folyósított, a kommunizmus idején a hitközségektől elkobzott, ám a rendszerváltozás után vissza nem juttatott ingatlanok után járó, az idén mintegy 1,7 milliárd forintos forrás tavaly szeptember óta téma a kabinet és az érintett hitközségek közötti megbeszéléseken. ■ 2012. FEBRUÁR 1., SZERDA BELFÖLD MAGYAR HÍRLAP Csillagok útján ÁLLÁSPONT Éppen ideje volt, hogy a kormány önkritikát gyakorolt, módosított korábbi álláspontján, és a bejelentette: Magyarország hajlandó csatlakozni a jelentős költségvetési fegyelmet megkövetelő új pénzügyi uniós szerződéshez. Éppen ideje volt annak is, hogy az Európai Unió végre tető alá hozza az új stabilitási program részleteit. Az idő múlik: világgazdasági krízis után vagyunk - s lehet, hogy újabb gazdasági visszaesés előtt. Ha viszont bejön az a koncepció, miszerint a gazdasági növekedés ösztönzését és a munkahelyteremtést is lehet majd remélni a szóban forgó megállapodástól kontinentális szinten, mindenki elégedett lehet. Bár kövezzenek meg érte, de én változatlanul nem látom sem az uniós, sem pedig a hazai komponensek terén, hogy miből lesz itt bővülés, amely új munkahelyeket hoz. Gyakorlatilag minden nemzetgazdasági szegmens a padlón van, nincs, vagy csak nagyon alacsony a háztartások fogyasztási szintje, megemelkedtek az adók, az egyébként is alacsony jövedelmeket pedig tovább „oltogatják” a 2012-től életbe lépett szabályozások. A külföldi (vállalati) működő tőke nem nagyon akar jönni, új hazai vállalati beruházásokról pedig statisztikailag érzékelhető szinten alig akad kimutatni való. Eközben teljesen lefagyott a bankok hitelezése - nem csak itt, hanem a Lajtán túl is egyre égetőbb a pénzintézeti szektor megtorpanása. Persze az uniós szerződés aláírásához - esetünkben - minimum két fél szükségeltetik. Miután Magyarország nem tagja annak az euróövezetnek, amelyről elméletileg szólt volna a megállapodás, a „kívül tágasabb” képlet jelenthette volna függetlenségünk - ami gazdasági értelemben nincs meglétét. Lábjegyzet: utóbbihoz még a Nemzetközi Valutaalapnak is lehet némi hozzáfűznivalója akkor, amikor finisbe érkeznek a nemzetközi hitelkeretről szóló előkészítő tárgyalások. Mindenesetre üdvözlendő: hamarosan megállapodás születhet abban a kérdésben, hogy az euróövezeti csúcstalálkozókon „főszabályként” a megállapodáshoz csatlakozó, eurózónán kívüli országok is részt vehetnek. Ráadásul Magyarország azt is szeretné, ha a most létrehozandó rendszer a lehető legrövidebb időn belül integrálódna az uniós alapszerződésekbe. S innét kezdve majd egy szót kell megjegyeznünk: makroprudencia. Vagyis egy sor olyan dolog betartása, amelyben eddig nem jeleskedtünk: költségvetési átláthatóság, a pénzügyi szigor maximális betartása, kiszámítható gazdaságpolitika. Az uniós játékszabály-gyűjteménynek nagy valószínűséggel a közös költségvetési politika lesz a lelke, figyelemmel arra: a korábban rögzített monetáris csomag alappillérei - alacsony államadósság és államháztartási deficit, minimális pénzromlás és a „kis” kamat alkalmazása - már kevésnek bizonyulnak. Várhatóan 500 milliárd áll majd rendelkezésre a pénzügyi mechanizmusokra uniós szinten, és korábban fel nem használt források átcsoportosításából áll majd az alaptőke - most erről szólnak a hírek. Aztán előállhat persze az is, hogy az alaptőke összekovácsolásához némi „tagvállalati” hozzájárulás is kell, vagyis a direktívához csatlakozók is pengethetnek majd valamicskét a közösbe. Láttunk már ilyet. Rövid távon tehát a pénzügyi stabilitási mechanizmust várjuk, hoszszabb távon pedig az euró plusz paktumot, amely a tagországok adópolitikáját is átírhatja. Megértem, hogy az átlagos halandó számára nehéz nyomon követni az eseményeket. Eddig Magyarország, pontosabban a kormány számára az volt a „probléma”, hogy az unió a média és a jegybank függetlenségével „foglalkozik”, sőt beleszól a demokratikus jogrendet érintő kérdésekbe, most pedig a költségvetést is az Európai Unió kottájából énekelhetjük majd ki. Ám ezzel együtt is a kormány jól döntött. Befektetői, piaci, uniós szempontok szerint járt el, és ezzel a lépéssel a gyakorlatban is kezd visszatérni Európába. Pontosabban: nemcsak Európába, hanem az Európai Unió szabályrendszerébe is. ■