Magyar Hírlap, 2012. március (45. évfolyam, 52-77. szám)

2012-03-17 / 65. szám

SZÓ um | AUTFR° Mill I­nt MAGYAR HÍRLAP, 2012. MÁRCIUS 17., HÉTVÉGE, ROVATVEZETŐ: VÉGH ATTILA, E-MAIL: VEGH.ATTILA@MAGYARHIRLAP.HU Asheville­ben állt az idő 14. oldal Apám és a forradalmak 15. oldal Égi bárány - Őrségben 16. oldal Nemzeti ünnepünk előtt néhány nap­pal jelent­ették be, hogy előkerült Pető­fi Sándor három költeményének eddig ismeretlen kézirata. „A mai, interne­tes világban sokféle módon lehet ver­set olvasni, Petőfi költeményei is meg­találhatóak a világhálón, de mindezek nem tartalmazzák, s így át sem adhat­ják azt az információt, amit egy kézirat tud adni egy versről” - mondta el a la­punknak adott interjúban Ratzky Ri­ta irodalomtörténész, a Petőfi Irodalmi Múzeum főmuzeológusa. - Eddig ismeretlen Petőfi-kéziratokat bocsát árverésre a Csók István Galé­ria. Mennyire tekinthetjük teljesnek az életmű általunk ismert részét? - Ez egy nagyon érdekes kérdés, ál­landóan izgalomban tartja a kutatókat és a sajtót is. Hiszen mégis csak érde­kes dolog, ha egyik napról a másikra előkerül egy kézirat. Az esetek többsé­gében - akárcsak most is - olyan ver­sek kézirata kerül elő, amelyek szövege már ismert. Ezúttal három költemény, a Mit csinálsz, mit varrogatsz ott? cí­mű, A munkácsi várban és a Két ország ölelkezése kézirata bukkant fel. Ilyen értelemben tehát nem beszélhetünk vadonatúj felfedezésről, és nem lesz eggyel több az ismert Petőfi-versek száma a gyűjteményes kiadásokban. Mégis nagyon értékes ez számunk­ra, hiszen a kéziratok nagyon sokat el­­­árulnak a költeményről. A mai, inter­netes világban sokféle módon lehet verset olvasni, akár beszkennelt vagy átfényképezett kézírásos változatok­ban is. Petőfi költeményei is megtalál­hatóak a világhálón, de mindezek nem tartalmazzák, s így át sem adhatják azt az információt, amit egy kézirat tud adni egy versről. - A kutatók számára milyen kü­lönlegességeket rejtenek az ilyen kéziratok? - A kézirat azt a pillanatot őrzi meg, amikor a költemény született, vagy le­másolta a költő, hiszen ennek a három versnek az esetében is láthatóan tisz­­tázatról van szó. Petőfi ugyanis fej­ben alkotott. Tehát sétálgatott, gon­dolkodott, s amikor fejben kész volt a vers, csak utána vetette papírra. Ezért is van viszonylag kevés javítás a versei­ben. De abban az időben más lehetőség nem is volt, hiszen ha egy folyóirathoz el akarta küldeni a verset, akkor le kel­lett másolnia. Tehát egy-egy versnek legalább két kézirata létezik. Ehhez hozzá kell adnunk, hogy a barátainak is rendszeresen küldött belőlük, ami ugyancsak szaporíthatja a kéziratok számát. Hatalmas levelezése van Pető­finek, a kritikai kiadás egy teljes köte­tét teszi ki az anyag. Életének huszon­hat és fél esztendeje alatt - de elég, ha csak húsz évvel számolunk, amikor már írni tudott - rengeteg levelet írt, azért is, mert mindig az országot jár­ta. Sok olyan költeménye van, amit kéziratban, a levélhez csatolva küldött levelezőpartnereinek. - Melyek a Petőfi-kéziratok leg­fontosabb jellemzői? - Egy kézirat elárulja a szerző lel­kiállapotát, hogy mennyire volt ki­egyensúlyozott, amikor a költeményt írta, illetve, hogy az adott pillanatban mennyire volt kész az a vers. Egyéb­ként a 19. században, ha nem is nagy általánosságban mindenkinek, de többnyire nagyon szép volt az em­berek kézírása, így Petőfié is, Aranyé is, hiszen ez nyilván a személyiségtől is függ. Akármennyire nyughatatlan személyiség is volt Petőfi, valami belső egyensúlyának lennie kellett, hiszen ezek a kéziratok szép, kiegyensúlyo­zott lelket mutatnak.­­ A most előkerült kéziratok köz­ismert Petőfi-verseket őriztek meg. Van-e jelentősebb eltérés ezek szöve­gében a köztudatban élő változathoz viszonyítva? - A Csók István Galériában, ahol je­lenleg is láthatóak ezek a kéziratok, és ahol április 10-én elárverezik majd ezeket, a gondozásukkal foglalko­zó munkatársak összehasonlították a szöveget a kötetben megjelent válto­zattal, s tulajdonképpen egy két vesz­­szőtől, kis sietős ékezetelhagyástól el­tekintve nincs jelentősebb eltérés. - Amikor Petőfi elküldte valaki­nek a verseit, mennyire módosultak a másolás alkalmával a szövegek? - Gyakorlatilag a koponyájából pat­tantak ki a versek, mint Zeusznak Pallasz Athéné nyugodtan mond­hatjuk így, hiszen fejben alkotott. De azért szem előtt tartotta azt is, hogy kinek küldi a verset, így például ami­kor a győri Hazánk számára vagy az Életképeknek, esetleg a Pesti Divat­lapnak másolta át a költeményeit, ak­kor nyilván egy kicsit elgondolkodott, és azért egy-egy szót vagy egy-egy mondattörést megváltoztatott. De a nagyon jelentőseket nem! Természe­tesen látható az is, hogy vannak vál­tozatok, amiket a szorgalmas kutatók szóról szóra, betűről betűre áttekin­tettek a kritikai kiadás számára. - Milyen utat járt be a most előke­rült három kézirat? - Tulajdonképpen a kéziratok tör­ténetéről nem sokat tudunk, ugyanis a budapesti gyűjtő, akinél ezek megőr­ződtek, évtizedekig nem foglalkozott velük, és őt egyelőre nem tudtuk meg­kérdezni. Ezért nem is kerültek eddig nyilvánosságra. Mindenesetre látható, hogy Petőfi szép, csiszolt papírra írta a Mit csinálsz, mit varrogatsz ott? cí­mű verset. Egy nagyobb szakadás van a papíron, amit sajnálatos módon bé­lyegszéllel megragasztott a tulajdo­nos, vagy valaki a másolat keletkezése óta. Ilyet ugye nem szabad csinálni, de­­ nagyon helyesen és óvatosan - a ga­lériában, ahol restaurátorok is dolgoz­nak, ehhez egyelőre senki nem nyúlt hozzá, nem próbálta meg levakarászni ezt a bélyegszélt, mert megsérülhet­ne a kézirat. Ezt is nagyon szakszerűen kell majd elvégezni. - Három vers kézirata kerül kala­pács alá. Ezek egyszerre keletkeztek, vagy egymástól függetlenül? - Folyamatosan következnek a köl­temények a kéziratban, nyilvánvaló­nak tűnik, hogy valamilyen elküldési vagy letisztázási, publikálási célja le­hetett ezzel a szerzőnek. Az egyik ol­dalon található a Mit csinálsz, mit var­rogatsz ott? című vers, a másik oldalon a két ország ölelkezése, de a végén, a lap alján elkezdődik A munkácsi vár­ban című költemény, amelyik a ne­gyedik oldalon is folytatódik. Tehát tu­lajdonképpen összefügg ez a négy lap.­­ Bejegyett Petőfinek alkalomad­tán például Szendrey Júlia vagy bárki más a versek másolásában? - Petőfi nem volt olyan nehéz hely­zetben, mint például Kölcsey Ferenc, aki nagy terjedelmű országgyűlé­si beszédeket is írt, igen sokat, s ne­ki bizony írnokok segítéségét kellett igénybe vennie ahhoz, hogy a verseiről másolat készüljön. Ezért is nehéz do­log­­ valódi szakmunka - különbsé­get tenni egy eredeti Kölcsey-kézirat és egy írnok által lemásolt anyag kö­zött. Természetesen Petőfi esetében is van ilyen, még ha nem is jellemző. Elő­fordul sietség okán, de másrészt csalá­di kedvességből is. Van tehát olyan Pe­tőfi-vers, amelyet Szendrey Júlia írt le, de megtörtént ez fordítva is. Köztudott dolog, hogy már Pesten, házas em­berként, Jókai albérletben lakott ná­luk a Dohány utcában. Szendrey Júlia írói tehetsége már akkor megmutat­kozott, igaz, ő már csak később bon­takozott ki, Petőfi halála után. De nap­lója, amely Petőfit és Jókait is érdekelte hiszen utóbbi hozott le belőle részle­teket az Életképekben­­, tehát a férj és a barát nagyon biztatta a fiatalasszonyt arra, hogy alkosson. Éppen ezért van olyan kézirat is a műveiből, amelyet Petőfi írt le. Később aztán Szendrey Jú­lia naplójának megjelent egy Jókai ál­tal bevezetett és jegyzetekkel ellátott kiadása is. SZABÓ PALÓCZ ATTILA b ,;j vítiimcji isavo-m« „• a: .«ojuí. Jégűaihttt^q-ju iim/uilass*!avutiftu ^ is»« i, •-ubsadygl .nadrrmz "IsvUűsövr. Ajándék az ünnepre Ratzky Rita. A kézirat pont azt a pillanatot őrzi meg, amikor a költemény született, vagy a költő lemásolta, tükrözi a szerző lelkiállapotát, és azt is, hogy az adott pillanatban mennyire volt kész a vers FOTÓ: CSUDÁS SÁNDOR

Next