Magyar Hírlap, 2012. március (45. évfolyam, 52-77. szám)
2012-03-17 / 65. szám
SZÓ um | AUTFR° Mill Int MAGYAR HÍRLAP, 2012. MÁRCIUS 17., HÉTVÉGE, ROVATVEZETŐ: VÉGH ATTILA, E-MAIL: VEGH.ATTILA@MAGYARHIRLAP.HU Ashevilleben állt az idő 14. oldal Apám és a forradalmak 15. oldal Égi bárány - Őrségben 16. oldal Nemzeti ünnepünk előtt néhány nappal jelentették be, hogy előkerült Petőfi Sándor három költeményének eddig ismeretlen kézirata. „A mai, internetes világban sokféle módon lehet verset olvasni, Petőfi költeményei is megtalálhatóak a világhálón, de mindezek nem tartalmazzák, s így át sem adhatják azt az információt, amit egy kézirat tud adni egy versről” - mondta el a lapunknak adott interjúban Ratzky Rita irodalomtörténész, a Petőfi Irodalmi Múzeum főmuzeológusa. - Eddig ismeretlen Petőfi-kéziratokat bocsát árverésre a Csók István Galéria. Mennyire tekinthetjük teljesnek az életmű általunk ismert részét? - Ez egy nagyon érdekes kérdés, állandóan izgalomban tartja a kutatókat és a sajtót is. Hiszen mégis csak érdekes dolog, ha egyik napról a másikra előkerül egy kézirat. Az esetek többségében - akárcsak most is - olyan versek kézirata kerül elő, amelyek szövege már ismert. Ezúttal három költemény, a Mit csinálsz, mit varrogatsz ott? című, A munkácsi várban és a Két ország ölelkezése kézirata bukkant fel. Ilyen értelemben tehát nem beszélhetünk vadonatúj felfedezésről, és nem lesz eggyel több az ismert Petőfi-versek száma a gyűjteményes kiadásokban. Mégis nagyon értékes ez számunkra, hiszen a kéziratok nagyon sokat elárulnak a költeményről. A mai, internetes világban sokféle módon lehet verset olvasni, akár beszkennelt vagy átfényképezett kézírásos változatokban is. Petőfi költeményei is megtalálhatóak a világhálón, de mindezek nem tartalmazzák, s így át sem adhatják azt az információt, amit egy kézirat tud adni egy versről. - A kutatók számára milyen különlegességeket rejtenek az ilyen kéziratok? - A kézirat azt a pillanatot őrzi meg, amikor a költemény született, vagy lemásolta a költő, hiszen ennek a három versnek az esetében is láthatóan tisztázatról van szó. Petőfi ugyanis fejben alkotott. Tehát sétálgatott, gondolkodott, s amikor fejben kész volt a vers, csak utána vetette papírra. Ezért is van viszonylag kevés javítás a verseiben. De abban az időben más lehetőség nem is volt, hiszen ha egy folyóirathoz el akarta küldeni a verset, akkor le kellett másolnia. Tehát egy-egy versnek legalább két kézirata létezik. Ehhez hozzá kell adnunk, hogy a barátainak is rendszeresen küldött belőlük, ami ugyancsak szaporíthatja a kéziratok számát. Hatalmas levelezése van Petőfinek, a kritikai kiadás egy teljes kötetét teszi ki az anyag. Életének huszonhat és fél esztendeje alatt - de elég, ha csak húsz évvel számolunk, amikor már írni tudott - rengeteg levelet írt, azért is, mert mindig az országot járta. Sok olyan költeménye van, amit kéziratban, a levélhez csatolva küldött levelezőpartnereinek. - Melyek a Petőfi-kéziratok legfontosabb jellemzői? - Egy kézirat elárulja a szerző lelkiállapotát, hogy mennyire volt kiegyensúlyozott, amikor a költeményt írta, illetve, hogy az adott pillanatban mennyire volt kész az a vers. Egyébként a 19. században, ha nem is nagy általánosságban mindenkinek, de többnyire nagyon szép volt az emberek kézírása, így Petőfié is, Aranyé is, hiszen ez nyilván a személyiségtől is függ. Akármennyire nyughatatlan személyiség is volt Petőfi, valami belső egyensúlyának lennie kellett, hiszen ezek a kéziratok szép, kiegyensúlyozott lelket mutatnak. A most előkerült kéziratok közismert Petőfi-verseket őriztek meg. Van-e jelentősebb eltérés ezek szövegében a köztudatban élő változathoz viszonyítva? - A Csók István Galériában, ahol jelenleg is láthatóak ezek a kéziratok, és ahol április 10-én elárverezik majd ezeket, a gondozásukkal foglalkozó munkatársak összehasonlították a szöveget a kötetben megjelent változattal, s tulajdonképpen egy két veszszőtől, kis sietős ékezetelhagyástól eltekintve nincs jelentősebb eltérés. - Amikor Petőfi elküldte valakinek a verseit, mennyire módosultak a másolás alkalmával a szövegek? - Gyakorlatilag a koponyájából pattantak ki a versek, mint Zeusznak Pallasz Athéné nyugodtan mondhatjuk így, hiszen fejben alkotott. De azért szem előtt tartotta azt is, hogy kinek küldi a verset, így például amikor a győri Hazánk számára vagy az Életképeknek, esetleg a Pesti Divatlapnak másolta át a költeményeit, akkor nyilván egy kicsit elgondolkodott, és azért egy-egy szót vagy egy-egy mondattörést megváltoztatott. De a nagyon jelentőseket nem! Természetesen látható az is, hogy vannak változatok, amiket a szorgalmas kutatók szóról szóra, betűről betűre áttekintettek a kritikai kiadás számára. - Milyen utat járt be a most előkerült három kézirat? - Tulajdonképpen a kéziratok történetéről nem sokat tudunk, ugyanis a budapesti gyűjtő, akinél ezek megőrződtek, évtizedekig nem foglalkozott velük, és őt egyelőre nem tudtuk megkérdezni. Ezért nem is kerültek eddig nyilvánosságra. Mindenesetre látható, hogy Petőfi szép, csiszolt papírra írta a Mit csinálsz, mit varrogatsz ott? című verset. Egy nagyobb szakadás van a papíron, amit sajnálatos módon bélyegszéllel megragasztott a tulajdonos, vagy valaki a másolat keletkezése óta. Ilyet ugye nem szabad csinálni, de nagyon helyesen és óvatosan - a galériában, ahol restaurátorok is dolgoznak, ehhez egyelőre senki nem nyúlt hozzá, nem próbálta meg levakarászni ezt a bélyegszélt, mert megsérülhetne a kézirat. Ezt is nagyon szakszerűen kell majd elvégezni. - Három vers kézirata kerül kalapács alá. Ezek egyszerre keletkeztek, vagy egymástól függetlenül? - Folyamatosan következnek a költemények a kéziratban, nyilvánvalónak tűnik, hogy valamilyen elküldési vagy letisztázási, publikálási célja lehetett ezzel a szerzőnek. Az egyik oldalon található a Mit csinálsz, mit varrogatsz ott? című vers, a másik oldalon a két ország ölelkezése, de a végén, a lap alján elkezdődik A munkácsi várban című költemény, amelyik a negyedik oldalon is folytatódik. Tehát tulajdonképpen összefügg ez a négy lap. Bejegyett Petőfinek alkalomadtán például Szendrey Júlia vagy bárki más a versek másolásában? - Petőfi nem volt olyan nehéz helyzetben, mint például Kölcsey Ferenc, aki nagy terjedelmű országgyűlési beszédeket is írt, igen sokat, s neki bizony írnokok segítéségét kellett igénybe vennie ahhoz, hogy a verseiről másolat készüljön. Ezért is nehéz dolog valódi szakmunka - különbséget tenni egy eredeti Kölcsey-kézirat és egy írnok által lemásolt anyag között. Természetesen Petőfi esetében is van ilyen, még ha nem is jellemző. Előfordul sietség okán, de másrészt családi kedvességből is. Van tehát olyan Petőfi-vers, amelyet Szendrey Júlia írt le, de megtörtént ez fordítva is. Köztudott dolog, hogy már Pesten, házas emberként, Jókai albérletben lakott náluk a Dohány utcában. Szendrey Júlia írói tehetsége már akkor megmutatkozott, igaz, ő már csak később bontakozott ki, Petőfi halála után. De naplója, amely Petőfit és Jókait is érdekelte hiszen utóbbi hozott le belőle részleteket az Életképekben, tehát a férj és a barát nagyon biztatta a fiatalasszonyt arra, hogy alkosson. Éppen ezért van olyan kézirat is a műveiből, amelyet Petőfi írt le. Később aztán Szendrey Júlia naplójának megjelent egy Jókai által bevezetett és jegyzetekkel ellátott kiadása is. SZABÓ PALÓCZ ATTILA b ,;j vítiimcji isavo-m« „• a: .«ojuí. Jégűaihttt^q-ju iim/uilass*!avutiftu ^ is»« i, •-ubsadygl .nadrrmz "IsvUűsövr. Ajándék az ünnepre Ratzky Rita. A kézirat pont azt a pillanatot őrzi meg, amikor a költemény született, vagy a költő lemásolta, tükrözi a szerző lelkiállapotát, és azt is, hogy az adott pillanatban mennyire volt kész a vers FOTÓ: CSUDÁS SÁNDOR