Magyar Hírlap, 2012. május (45. évfolyam, 102-126. szám)
2012-05-02 / 102. szám
MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2012. MÁJUS 2., SZERDA Kövér László: Hévíz a magyar polgárság története Hévíz története azt üzeni, éljünk a lehetőségeinkkel és ne hagyjuk, hogy az irigység, a széthúzás, az egyéni érdekek áradata maga alá temesse terveinket, céljainkat, reményeinket - jelentette ki Kövér László kedden Hévízen, a várossá nyilvánítás huszadik évfordulóján tartott ünnepségen. Az ideiglenesen a köztársasági elnöki jogköröket gyakorló házelnök úgy fogalmazott: Hévíz a magyar polgárság története, „vigyázzanak rá, hogy a tó tiszta tükrében unokáink is megtekinthessék arcukat”. A hévíziek kezükbe vették sorsukat, „jól tudják, ma már minden magyar ember megtapasztalta, hogy nincs egyetlen külföldi EU-biztos, miniszterelnök, polgármester, aki a mi problémáinkat akarná megoldani" - fejtette ki. (MTI) FOTÓ: MTI/VARGA GYÖRGY ROVATVEZETŐ: PETÁN PÉTER, E-MAIL: PETAN.PETER@MAGYARHIRLAP.HU A VÁROSLIGETBEN, AZ EGYIK SZAKSZERVEZETI SÁTORBAN NÉHÁNY SZÉPKORÚ HÖLGY ÚJRA RÁZENDÍTETT A MUNKÁSMOZGALMI DALOKRA Kádár János pohara és a daliás idők ZSEBŐK CSABA A gyanútlan szemlélődő a Vajdahunyadvár mögött elképedhetett: a Kádár János Baráti Társaság sátránál a volt MSZMP-vezér képével ékesített üvegpoharat lehetett kapni. Sajátos vásárfia, ahogyan az a néhány Lenin-kötet is, amelyet pár lépéssel odébb, egy asztalnál árusítottak. Egy extremista baloldali tömörülés transzparense pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió nyomorba taszítja Magyarországot. A baloldal legnagyobb pártja, az MSZP Európa-pártiságát viszont a Nagyréten elhelyezett színpad mellett felállított uniós lobogóval fejezte ki. A „szocik” megannyi sátrat állítottak, az MSZP-agóra feliratában ismert politikusok tartottak előadást, szerény érdeklődés mellett. Többen, úgy néhány ezren voltak kíváncsiak a pártelnök-frakcióvezető beszédére. Mesterházy Attila annak a véleményének adott hangot, hogy az elmúlt két évben bebizonyosodott, Orbán Viktor kormánya embertelen, mert - mint mondta - nem veszi ember számba a munkásokat, a legnehezebb sorban élőket, azokat, akik szerinte az országot építik, és megfizetik a kabinet minden elrontott lépését. Az MSZP elnöke azt mondta, a munkásság még ma is létezik, bár sok ünnepelnivalója jelenleg nincs. Szerinte munkásnak számít minden egyes ember, aki csak a saját munkájából tartja el a családját, és mindazok, akik félnek az állásuk elvesztésétől, akik állandó bizonytalanságban, hónapról hónapra élnek. Közölte, hogy az MSZP hatalomra kerülése esetén az első intézkedések között szerepelne a dolgozókat védő jogok megerősítése és a szakszervezeti jogosítványok visszaadása a munka törvénykönyvének a megváltoztatásával. Mesterházy úgy vélekedett, az Orbán-kabinet az adóemelések kormánya. A szocialisták elnöke azt mondta, Orbán Viktor „új osztályharcot hirdetett, és ő akarja megszabni azt is, ki melyik osztályba tartozhat, és menynyit kaphat a közösből”. „Ez nem politika, hanem politikai gengszterizmus”, amely „az ő gyarapodásukhoz és hatmillió koldus országához vezet” - fűzte hozzá Mesterházy. Horváth Csaba, az MSZP alelnöke beszédében pedig azt állította, a Fidesz háborút visel mindenki ellen, aki nem pont ugyanazt gondolja, mint Orbán. Akadtak azonban a „Ligetben” egészen másképpen gondolkodók. Öt embert elő is állított a rendőrség önkényuralmi jelkép használata miatt tudatta az MTI vel a Budapesti Rendőr-főkapitányság. A jókora közpark egyik szegletében Kónya Péter, a Magyar Szolidaritás Mozgalom társelnöke néhány tucatnyi érdeklődő előtt azt fejtegette, hogy ma Magyarországon mintha szitokszó lenne a közgyűjtemény és a kultúra, amelyre se pénz, se igény nincs. Az LMP tegnapi városligeti sajtótájékoztatóján Csiba Katalin szóvivő arról beszélt, pártja úgy látja, hogy a munka ünnepén nincs mit ünnepelni, mert kétéves csúcsra ért a munkanélküliség, a fiatalok 25 százalékának nincs munkája, és egyre többen vándorolnak a megélhetés miatt külföldre. Néhány száz méterrel odébb, az egyik szakszervezeti sátornál néhány szépkorú hölgy munkásmozgalmi dalokat énekelt. ■ Az MSZP igazi kampányeseménnyé tette a munkásosztály ünnepét FOTÓ: HORVÁTH PÉTER GYUA GASKO SZERINT A MUNKÁSOKNAK NINCS MIT ÜNNEPELNIÜK Elégedetlen szakszervezetek a majálison MH Érdekképviseletük fontosságát hangsúlyozták azok a szakszervezeti szövetségek, amelyek együtt tüntettek május elseje alkalmából a fővárosban. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ), az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZÉF), valamint tagszervezeteik biztos munkahelyekért, tisztes megélhetésért, továbbá elérhető és működő közszolgáltatásokat követelve tüntettek. Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke a - később a Városligetbe vonuló - többezres tömeghez szólva azt mondta: „Ha nem akarsz egyedül maradni a küzdelemben, és számítasz a közösség segítségére, akkor be a szakszervezetekbe! ” Borsik János, az ASZSZ elnöke kifejtette, az egészségügyben katasztrofális a helyzet, a közlekedésben hatalmas feszültségek vannak, a júliusban életbe lépő új munka törvénykönyve, valamint az új adók mind a munkavállalókat sújtják, és a munkaadóknak adnak szabad kezet. Az együtt tüntető négy szakszervezeti szövetség fórumot is rendezett a „Ligetben”, ahova a Jobbik kivételével minden, a parlamentben jelen lévő párt képviselőjét meghívták. A kormánypártok nem képviseltették magukat, megjelent ugyanakkor Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője, Jávor Benedek, az LMP képviselőcsoportjának első embere és Molnár Csaba, a DK - a Házban „nem hivatalosan” működő - frakciójának vezetője. A három párt képviselője gyakorlatilag egyetértett abban, hogy „tisztes megélhetést adó”, biztos munkahelyekre, valamint többkulcsos személyijövedelemadó - rendszerre van szükség Magyarországon. Külön demonstráltak viszont a Liga Szakszervezetek. Gaskó István elnök szerint nincs mit ünnepelni az idei május elsején. Beszédében hangsúlyozta, a munkavállalók szociális és gazdasági helyzete egyaránt romlott. „Úgy látjuk, a mindenkori hatalom kevésbé törődik az európai értékekkel, mint a magyar állampolgárok” - vélekedett. Kiemelte, arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy „Európa mi vagyunk”, és hogy ennek megfelelően építse a magyar társadalom jövőjét, mert minden más irány téves. ■ Molnár, Mesterházy és Jávor egységfrontban FOTÓ: HORVÁTH PÉTER GYULA HITELBŐL NYITNÁK MEG ÚJRA A VELENCEI-TÓ KAPUJÁT A rendőrség tovább nyomoz KACSÓH DÁNIEL Az Állami Számvevőszék szerint mintegy félmilliárd forintos kötvénykibocsátást, illetve ingatlanértékesítést tervez a velencei önkormányzat, hogy be tudja fejezni a Velencei-tó kapuja elnevezésű nagyberuházást. Továbbra is áll a csaknem négy évvel ezelőtt bejelentett, a Velencei-tó kapuja elnevezésű, a civilek tiltakozását kiváltó projekt. Az előző ciklusban kiemelt jelentőségűvé minősített, 1,58 milliárd forint vissza nem térítendő uniós támogatással megvalósítandó beruházás része lenne többek között egy homokos partszakasz, illetve egy részben fedett, klimatizált korzó és pláza is. A Fejér Megyei Főügyészség azonban több feljelentés alapján nyomoz, egyelőre ismeretlen tettes ellen hűtlen kezelés gyanújával. Ezt az eljárást - a tényállás teljes körű felderítése érdekében - a minap három hónappal, július 23-ig hosszabbította meg a vádhatóság. A nyomozást fokozott ügyészi felügyelet mellett a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság folytatja le. Emlékezetes, a város formálisan független, valójában baloldali többségű képviselő-testülete október 11-i ülésén felbontotta a projekt - időközben felszámolás alá került - kivitelezőjével kötött vállalkozói szerződést, és ismeretlen tettes ellen büntetőfeljelentést tett. L. Simon László, a térség fideszes országgyűlési képviselője tavaly november 5-én szintén feljelentést tett a nagyberuházás ügyében, hűtlen kezelés gyanújával. Megkeresésünkre a politikus azt mondta, a félbehagyott munkálatok miatt továbbra is áldatlan állapotok vannak a tó mellett. Az Állami Számvevőszék Velence gazdálkodásáról készített vizsgálata szerint a kiadások finanszírozási kockázatát növeli a kivitelezővel kötött szerződés felmondása miatt az állagmegóvással és folytatással kapcsolatos többletkiadás, továbbá a kivitelezőnek adott, el nem számolt 382 millió forint beruházási előleg megtérülésének bizonytalansága. „Az önkormányzat köteles az el nem számolt előlegből a hazai és uniós támogatásból finanszírozott 249,6 millió forintot visszafizetni. A projekt befejezéséhez szükséges források pótlását ingatlanértékesítésből tervezik, az ingatlanpiaci kereslet csökkenése miatt az értékesítések lebonyolításáig ötszázmillió forint öszszegben kötvénykibocsátást terveznek” - írták a számvevők. ■ ÚJRATEMETÉS Lezsák: Igazságtétel Petőfiszállás Pálosszentkúton hétfőn újratemették a koholt vádak alapján 1951-ben kivégzett Vezér György Ferenc pálos rendi szerzetest. Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke a temetésen elmondott beszédében kiemelte: az újratemetésre nekünk is, a kommunista vészkorszakot túlélőknek is erősen szükségünk van, ez része annak a történelmi igazságtételnek, amely a közelmúltat megtisztítja a hazugságoktól. A temetés előtti gyászmisét Bábel Balázs, a Kalocsa-kecskeméti Főegyházmegye érseke celebrálta. (MTI) A JOBBIK „MAJÁLISA” Levont uniós zászló A Jobbik két alelnöke, Murányi Levente és Novák Előd levette az Európai Unió lobogóját az Országgyűlés irodaházáról kedd délelőtt Budapesten. Elmondták, egy 2004-es törvény szerint az Országgyűlés kivételével kötelező minden közintézményen a zászló kifüggesztése, ezért „vonják be" az Országgyűlés irodaházáról az uniós lobogót. Egy törvényjavaslatukkal eltávolítanák a középületekről az uniós zászlót, vagy legalább nem lenne kötelező a kifüggesztése a középületekre. Hozzátette: ha kormányra kerülnek, az alaptörvény módosításával lehetőséget biztosítanak arra, hogy népszavazás döntsön az unióból való kilépésről. (MTI)