Magyar Hírlap, 2012. május (45. évfolyam, 102-126. szám)

2012-05-02 / 102. szám

MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2012. MÁJUS 2., SZERDA Kövér László: Hévíz a magyar polgárság története Hévíz története azt üzeni, éljünk a lehetőségeinkkel és ne hagyjuk, hogy az irigység, a széthúzás, az egyéni érdekek áradata maga alá temesse terveinket, céljainkat, reményeinket - jelentette ki Kövér László kedden Hévízen, a várossá nyilvánítás huszadik évfordulóján tartott ünnepségen. Az ideiglenesen a köztársasági el­nöki jogköröket gyakorló házelnök úgy fogalmazott: Hévíz a magyar polgárság története, „vigyázzanak rá, hogy a tó tiszta tükrében unokáink is megtekinthessék arcukat”. A hévíziek kezükbe vették sorsukat, „jól tudják, ma már minden magyar ember megtapasztalta, hogy nincs egyetlen külföldi EU-biztos, miniszter­­elnök, polgármester, aki a mi problémáinkat akarná megoldani" - fejtette ki. (MTI) FOTÓ: MTI/VARGA GYÖRGY ROVATVEZETŐ: PETÁN PÉTER, E-MAIL: PETAN.PETER@MAGYARHIRLAP.HU A VÁROSLIGETBEN, AZ EGYIK SZAKSZERVEZETI SÁTORBAN NÉHÁNY SZÉPKORÚ HÖLGY ÚJRA RÁZENDÍTETT A MUNKÁSMOZGALMI DALOKRA Kádár János pohara és a daliás idők ZSEBŐK CSABA A gyanútlan szemlélődő a Vajda­hunyadvár mögött elképedhetett: a Kádár János Baráti Társaság sátránál a volt MSZMP-vezér képével ékesí­tett üvegpoharat lehetett kapni. Sa­játos vásárfia, ahogyan az a néhány Lenin-kötet is, amelyet pár lépéssel odébb, egy asztalnál árusítottak. Egy extremista baloldali tömörülés transz­parense pedig arra hívta fel a figyel­met, hogy az Európai Unió nyomorba taszítja Magyarországot. A baloldal legnagyobb pártja, az MSZP Európa-pártiságát viszont a Nagyréten elhelyezett színpad mellett felállított uniós lobogóval fejezte ki. A „szocik” megannyi sátrat állí­tottak, az MSZP-agóra feliratában is­mert politikusok tartottak előadást, szerény érdeklődés mellett. Többen, úgy néhány ezren voltak kíváncsiak a pártelnök-frakcióvezető beszédé­re. Mesterházy Attila annak a vélemé­nyének adott hangot, hogy az elmúlt két évben bebizonyosodott, Orbán Viktor kormánya embertelen, mert - mint mondta - nem veszi ember számba a munkásokat, a legnehezebb sorban élőket, azokat, akik szerinte az országot építik, és megfizetik a kabi­net minden elrontott lépését. Az MSZP elnöke azt mondta, a munkásság még ma is létezik, bár sok ünnepelnivalója jelenleg nincs. Sze­rinte munkásnak számít minden egyes ember, aki csak a saját munká­jából tartja el a családját, és mindazok, akik félnek az állásuk elvesztésétől, akik állandó bizonytalanságban, hó­napról hónapra élnek. Közölte, hogy az MSZP hatalomra kerülése esetén az első intézkedések között szerepel­ne a dolgozókat védő jogok megerősí­tése és a szakszervezeti jogosítványok visszaadása a munka törvénykönyvé­nek a megváltoztatásával. Mesterházy úgy vélekedett, az Or­­bán-kabinet az adóemelések kormá­nya. A szocialisták elnöke azt mondta, Orbán Viktor „új osztályharcot hir­detett, és ő akarja megszabni azt is, ki melyik osztályba tartozhat, és meny­nyit kaphat a közösből”. „Ez nem po­litika, hanem politikai gengszteriz­mus”, amely „az ő gyarapodásukhoz és hatmillió koldus országához vezet” - fűzte hozzá Mesterházy. Horváth Csaba, az MSZP alelnöke beszédé­ben pedig azt állította, a Fidesz hábo­rút visel mindenki ellen, aki nem pont ugyanazt gondolja, mint Orbán. Akadtak azonban a „Ligetben” egészen másképpen gondolkodók. Öt embert elő is állított a rendőrség ön­kényuralmi jelkép használata miatt tudatta az MTI vel a Budapesti Rend­őr-főkapitányság. A jókora közpark egyik szegletében Kónya Péter, a Ma­gyar Szolidaritás Mozgalom társelnö­ke néhány tucatnyi érdeklődő előtt azt fejtegette, hogy ma Magyarorszá­gon mintha szitokszó lenne a közgyűj­temény és a kultúra, amelyre se pénz, se igény nincs. Az LMP tegnapi város­ligeti sajtótájékoztatóján Csiba Katalin szóvivő arról beszélt, pártja úgy lát­ja, hogy a munka ünnepén nincs mit ünnepelni, mert kétéves csúcsra ért a munkanélküliség, a fiatalok 25 szá­zalékának nincs munkája, és egy­re többen vándorolnak a megélhetés miatt külföldre. Néhány száz méterrel odébb, az egyik szakszervezeti sátor­nál néhány szépkorú hölgy munkás­­mozgalmi dalokat énekelt. ■ Az MSZP igazi kampányeseménnyé tette a munkásosztály ünnepét FOTÓ: HORVÁTH PÉTER GYU­A GASKO SZERINT A MUNKÁSOKNAK NINCS MIT ÜNNEPELNIÜK Elégedetlen szakszervezetek a majálison MH Érdekképviseletük fontosságát hang­súlyozták azok a szakszervezeti szö­vetségek, amelyek együtt tüntettek május elseje alkalmából a fővárosban. Az Autonóm Szakszervezetek Szö­vetsége (ASZSZ), az Értelmiségi Szak­­szervezeti Tömörülés (ÉSZT), a Magyar Szakszervezetek Országos Szövet­sége (MSZOSZ) és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZÉF), vala­mint tagszervezeteik biztos munkahe­­­lyekért, tisztes megélhetésért, továbbá elérhető és működő közszolgáltatáso­kat követelve tüntettek. Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke a - később a Város­ligetbe vonuló - többezres tömeghez szólva azt mondta: „Ha nem akarsz egyedül maradni a küzdelemben, és számítasz a közösség segítségére, ak­kor be a szakszervezetekbe! ” Borsik János, az ASZSZ elnöke ki­fejtette, az egészségügyben katasztro­fális a helyzet, a közlekedésben hatal­mas feszültségek vannak, a júliusban életbe lépő új munka törvénykönyve, valamint az új adók mind a munka­vállalókat sújtják, és a munkaadóknak adnak szabad kezet. Az együtt tüntető négy szakszer­vezeti szövetség fórumot is rendezett a „Ligetben”, ahova a Jobbik kivé­telével minden, a parlamentben je­len lévő párt képviselőjét meghívták. A kormánypártok nem képviseltet­ték magukat, megjelent ugyanakkor Mesterházy Attila, az MSZP frakció­­vezetője, Jávor Benedek, az LMP kép­viselőcsoportjának első embere és Molnár Csaba, a DK - a Házban „nem hivatalosan” működő - frakciójá­nak vezetője. A három párt képvise­lője gyakorlatilag egyetértett abban, hogy „tisztes megélhetést adó”, biz­tos munkahelyekre, valamint több­­kulcsos személyijövedelemadó - rend­szerre van szükség Magyarországon. Külön demonstráltak viszont a Li­ga Szakszervezetek. Gaskó István el­nök szerint nincs mit ünnepelni az idei május elsején. Beszédében hang­súlyozta, a munkavállalók szociális és gazdasági helyzete egyaránt romlott. „Úgy látjuk, a mindenkori hatalom kevésbé törődik az európai értékek­kel, mint a magyar állampolgárok” - vélekedett. Kiemelte, arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy „Európa mi vagyunk”, és hogy ennek megfelelően építse a magyar társadalom jövőjét, mert minden más irány téves. ■ Molnár, Mesterházy és Jávor egységfrontban FOTÓ: HORVÁTH PÉTER GYULA HITELBŐL NYITNÁK MEG ÚJRA A VELENCEI-TÓ KAPUJÁT A rendőrség tovább nyomoz KACSÓH DÁNIEL Az Állami Számvevőszék szerint mintegy félmilliárd forintos kötvény­­kibocsátást, illetve ingat­lanértékesí­tést tervez a velencei önkormányzat, hogy be tudja fejezni a Velencei-tó kapuja elnevezésű nagyberuházást. Továbbra is áll a csaknem négy évvel ezelőtt bejelentett, a Velencei-tó ka­puja elnevezésű, a civilek tiltakozását kiváltó projekt. Az előző ciklusban ki­emelt jelentőségűvé minősített, 1,58 milliárd forint vissza nem térítendő uniós támogatással megvalósítan­dó beruházás része lenne többek kö­zött egy homokos partszakasz, illetve egy részben fedett, klimatizált korzó és pláza is. A Fejér Megyei Főügyészség azonban több feljelentés alapján nyo­moz, egyelőre ismeretlen tettes ellen hűtlen kezelés gyanújával. Ezt az eljá­rást - a tényállás teljes körű felderítése érdekében - a minap három hónap­pal, július 23-ig hosszabbította meg a vádhatóság. A nyomozást fokozott ügyészi felügyelet mellett a Komá­­rom-Esztergom Megyei Rendőr-fő­kapitányság folytatja le. Emlékezetes, a város formálisan független, valójában baloldali több­ségű képviselő-testülete október 11-i ülésén felbontotta a projekt - időköz­ben felszámolás alá került - kivitele­zőjével kötött vállalkozói szerződést, és ismeretlen tettes ellen büntetőfel­jelentést tett. L. Simon László, a térség fideszes országgyűlési képviselője tavaly no­vember 5-én szintén feljelentést tett a nagyberuházás ügyében, hűtlen ke­zelés gyanújával. Megkeresésünkre a politikus azt mondta, a félbehagyott munkálatok miatt továbbra is áldatlan állapotok vannak a tó mellett. Az Állami Számvevőszék Velence gazdálkodásáról készített vizsgálata szerint a kiadások finanszírozási koc­kázatát növeli a kivitelezővel kötött szerződés felmondása miatt az állag­­megóvással és folytatással kapcsolatos többletkiadás, továbbá a kivitelezőnek adott, el nem számolt 382 millió forint beruházási előleg megtérülésének bi­zonytalansága. „Az önkormányzat köteles az el nem számolt előlegből a hazai és uniós támogatásból finanszí­rozott 249,6 millió forintot visszafizet­­­ni. A projekt befejezéséhez szükséges források pótlását ingatlanértékesítés­ből tervezik, az ingatlanpiaci kereslet csökkenése miatt az értékesítések le­bonyolításáig ötszázmillió forint ösz­­szegben kötvénykibocsátást tervez­nek” - írták a számvevők. ■ ÚJRATEMETÉS Lezsák: Igazságtétel Petőfiszállás Pálosszentkúton hétfőn újratemették a koholt vádak alapján 1951-ben kivégzett Vezér György Ferenc pálos rendi szerzetest. Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke a temetésen el­mondott beszédében kiemelte: az új­ratemetésre nekünk is, a kommunis­ta vészkorszakot túlélőknek is erősen szükségünk van, ez része annak a tör­ténelmi igazságtételnek, amely a köz­elmúltat megtisztítja a hazugságoktól. A temetés előtti gyászmisét Bábel Ba­lázs, a Kalocsa-kecskeméti Főegyház­megye érseke celebrálta. (MTI) A JOBBIK „MAJÁLISA” Levont uniós zászló A Jobbik két alelnöke, Murányi Levente és Novák Előd levette az Európai Unió lobo­góját az Országgyűlés irodaházáról kedd délelőtt Budapesten. Elmondták, egy 2004-es törvény szerint az Országgyű­lés kivételével kötelező minden közin­tézményen a zászló kifüggesztése, ezért „vonják be" az Országgyűlés irodaházá­ról az uniós lobogót. Egy törvényjavasla­tukkal eltávolítanák a középületekről az uniós zászlót, vagy legalább nem lenne kötelező a kifüggesztése a középületek­re. Hozzátette: ha kormányra kerülnek, az alaptörvény módosításával lehetősé­get biztosítanak arra, hogy népszavazás döntsön az unióból való kilépésről. (MTI)

Next