Magyar Hírlap, 2012. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
2012-06-19 / 142. szám
PATSAY GÁBOR A LEGNÉPSZERŰBB ORSZÁGOK KÖZLEKEDÉSE A NAGY SEBESSÉGŰ HÁLÓZATON ALAPUL, NAPJAINKRA AZ ÉJSZAKAI UTAZÁS LEHETŐSÉGEI CSÖKKENTEK InterRail: változás a vasúti utazásban A közkedvelt InterRail-igazolványt negyven éve lehet használni az európai vasúthálózat meghatározó részén, ám a közelmúltban nagyot változott a világ. Erre érdemes felkészülniük az utazóknak, akik vonattal vágnak neki a kontinens bebarangolásának. Európa harminc országát lehet ma beutazni vasúton InterRailigazolvánnyal, amely jelenleg is nagy népszerűségnek örvend, leginkább a fiatalok és a családosok körében. Az InterRailt negyven éve használják az európai vasúthálózaton a kedvezményes utakhoz, és azok a vállalatok, amelyek elfogadják az igazolványt, 252 ezer kilométernyi vonalat ajánlanak az utazóknak a szabad barangoláshoz. Az idén nem ez az egyetlen évforduló az InterRail történetében. Éppen negyed százada, 1987-ben állította fel egy német fiatalember, Manfred Weiss az InterRail Guinness-rekodját: a bérlettel harminc nap alatt 36 ezer kilométernyi utat tett meg vasúton, beutazva szinte egész Európát, beleértve az akkori keleti tömb és Dél-Európa néhány országát is. A 36 ezer kilométerbe belefért az is, hogy Görögországból Dániába egyhuzamban tegye meg az utat. Manfred Weis hasonlóra vállalkozott a negyvenedik évforduló alkalmával is, ugyanis az idén Spanyolországból egyenesen Görögországba utazott vonattal. Mint azt lapunknak elmondta, akkor is és most is a hagyományos járatokat részesítette, részesíti előnyben, ugyanis leginkább azok igénybevételével ismerhetők meg egy-egy nép utazási és viselkedési szokásai, és szerinte lényegesen többet lehet látni az országból, mint a manapság egyre népszerűbb nagy sebességű vonatokból. Bár azóta, hogy Manfred Weis felállította a Guinnessrekordot, nagyot változott a világ az európai vasutakon, így az utazási lehetőségekben is. A leginkább szembetűnő változás, hogy Nyugat-Európában - leggyakrabban a fejlett országokat keresik fel az InterRail-bérletet váltók, ezen belül is Németországot, Franciaországot és Svájcot - ma már elsősorban a nagy sebességű vasúti járatokra épül a forgalom. S ennek egyszerre két hatása is lett: egyrészt ezeket a járatokat leginkább pótdíjjal lehet igénybe venni, és nehéz rájuk előre helyjegyet foglalni. Emellett egyre kevesebb az éjszakai vonat, ami pedig a bérlettel közlekedők és a fiatalok egyik leginkább kedvelt utazási formája. Változást jelent az is, hogy elterjedtek a vasúti magántársaságok, amelyek nem mindegyike fogadja el az InterRail-igazolványt. A pótdíjas utazásokra leginkább Olaszországban és Franciaországban érdemes felkészülni, a német nyelvterületeken ez nem okoz gondot. Amióta viszont az előbbi két országban - amelyek nagyon népszerűek az utazók körében kiépítették a nagy sebességű hálózatot, más vonattal leginkább csak átszállásokkal érhetjük el úti célunkat a távolsági forgalomban. Szintén kellemetlen perceket okozhat - éppen a népszerűségből adódóan hogy nehéz rájuk helyjegyet foglalni. Mivel itthonról a MÁV jegyirodáiban nincs is lehetőség a francia vagy az olasz vasút belföldi járataira jegyet foglalni, így az utazás tervezésénél érdemes figyelembe venni, hogy azzal a vonattal nem is tudunk eljutni a célállomásunkra, amelyikkel eredetileg szándékoztunk, ugyanis a járat már jó előre megtelt. Megeshet az is, hogy a Franciaországból Németországba tartó TGV-járatra itthonról egy héttel az utazás előtt is nehéz helyjegyet foglalni. Az éjszakai vonatok nagy része pedig éppen amiatt szűnt meg, hogy ma már Milánóból Rómába vagy Párizsból Marseille-be három óra alatt el lehet jutni, de Londonból Párizsba sem tart tovább az út két és fél óránál. Ez alól talán Németország jelent kivételt, ugyanis annak ellenére, hogy ott is működik a nagy sebességű hálózat, éjszakai járatok is rendelkezésre állnak, nemcsak belföldön, hanem más európai nagyvárosok - így például Budapest, Párizs, Róma, Zürich, Prága - irányába. Az InterRail-rendszert a húsz európai vasúttársaság által alapított utrechti székhelyű Eurail Group GIE tartja fenn, amelynek a magyar vasút a megalakulása óta tagja. Az idei nemzetközi szavazás alapján a MÁV-Start 2012. július 1-jétől négy évig lesz az Eurail felügyelőbizottságának tagja a francia és az osztrák vasút mellett. ■ Korosztályonként módosulnak a tarifák Vonattal bebarangolni Európa egy részét akár öt napba is belefér, legalábbis harminc országot érintően ez a legkevesebb időtartam, amit InterRail-jeggyel meg lehet tenni. Az ilyen InterRail Global-bérlet 26 éves életkor alatt 175 euróba (ha egy euró 290 forint), azaz ötvenezer forintba kerül. A 26 évnél idősebbeknek mindezért 267 eurót, a 4 és 11 év közötti gyermekek után pedig 134 eurót kell fizetni. Az egy hónapig érvényes bérlet 422,638, illetve 319 euróba kerül. Létezik egy országra szóló, háromnapos bérlet is, itt meglehetősen nagy a szórás: míg a bulgáriai és délszláv utazás országonként 3651 euróba kerül, Olaszországban 123, Németországban és Franciaországban 139 euró a tarifa. (PGI) Az öreg kontinens harminc országát utazhatjuk be InterRail-kedvezménnyel FOTÓ:HORVÁTH PÉTER GYULA TURIZMIK MAGYAR HÍRLAP 2012. JÚNIUS 19., KEDD AZ ÚJ EURÓPAI RENDSZER SEGÍTI A TURIZMUS FEJLŐDÉSÉT Nemzeti védjegy a Hotelstars HUNYOR ERNA Július elsejétől nemzeti védjegy lesz a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége által eddig is működtetett Hotelstars szállodaminősítési rendszer. Az erről szóló stratégiai megállapodást Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára és Kopácsy Andrea, a szövetség elnöke írta alá. Az új védjegyet, Hotelstars.eu-t a szövetség és a minisztérium közösen adja a szállodáknak. Szatmáry Kristóf elmondta: egy uniós irányelv arra kötelezi Magyarországot, hogy az eddigi kötelező minősítés helyett nemzeti védjeggyel oldja meg a szálláshelyek minősítését. A Hotelstars alkalmazása az államtitkár szerint jelentős lépés a hazai védjegyrendszer megteremtésében. Lehetővé teszi, hogy a magyarországi szállodák egy olyan európai rendszerhez csatlakozzanak, amely segít a turizmus fejlesztésében. A minősítés feltételei transzparensek, a hazai és a külföldi vendégek számára jól átlátható minősítést jelentenek. Az eddigi minősítéseket június 30-ig lehet alkalmazni. A nemzetivédjegy-program használata nem kötelező, de ha valaki minősítést használ, csak a Hotelstarst alkalmazhatja. Kopácsy Andrea közölte: az új szállodai minősítési rendszer 270 feltétel teljesítésén alapul. A 2009-ben hét ország - Ausztria, Csehország, Hollandia, Magyarország, Németország, Svájc, Svédország - együttműködésével alapított, a Hotelstars Union által kidolgozott követelményrendszer alapján már tizenegy ország 18 ezer szállodája minősíttette magát. Azoknak, akik nem kívánnak csatlakozni, lehetőségük van arra, hogy más módon, a szolgáltatás körülírásával, bemutatásával tájékoztassák vendégeiket - magyarázta Fülöp Zsuzsanna, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság főosztályvezető-helyettese. A korábbi elnevezéseket - szálloda, panzió - továbbra is használni lehet, ezek ugyanis nem a szálláshely osztályba sorolására, hanem a típusára utalnak. Az államnak nincs bevétele a védjegyből, s mint a többi tagországban, itt is önfenntartó rendszert szerettek volna kiépíteni. ■ WWW.MAGYARHIRLAP.HU MÁR A NYARALÁSI FŐSZEZON ELEJÉN VÉSZESEN ALACSONY A MAGYAR TENGER VÍZSZINTJE Kiadós sétákat tehetünk a Balatonban SALÁNKI MIKLÓS A korán jött júniusi kánikula előtt, egy nagyon erős szélvihar után érkeztünk a Balatonhoz, ahol szomorúan láttuk a parton heverő döglött halakat. Egy tízkilós busát fekete nejlonzsákba tettek, az angolnák és a keszegek a kövek között bűzlöttek a siófoki szabad strandon. Az akkor még húszfokos víz nem csábított úszásra, azonban a part közelében jókat lehetett sétálni a langyos tóban, mert a harminc-negyven centis víz a napsütésben gyorsan átmelegedett. Láthatólag veszélyesen alacsony a tó vízszintje, a szakemberek szerint az év első hónapjaiban az átlagos csapadéknak csak a negyven százaléka hullott, a kánikula pedig fokozza a párolgást. Úgy tűnik, a döntéshozók számára egyelőre érdektelen, hogy a rendkívüli vízhiány milyen károkat okozhat a Balaton turisztikai régióban. A tó vízkészlete már a nyár elején negatív, és az előrejelzések szerint a 77 centis szint szeptemberre 58 centire csökkenhet. A naplementét persze mindez nem zavarja. A parton sétálva német turisták fényképezték a látványos aranyhidat - amikor a napsugarak lovagolnak a hullámokon -, aztán orrukat befogva siettek onnan jó messzire, mert az elpusztult halakat két nap után sem szállították el. Amikor ezt a nyaralók szóvá tették, másnapra a fekete nejlonzsákot bekötötték. Biztató, hogy a közelmúltban Siófokon konferenciasorozat kezdődött a tó jövőjéről. A szakembereknek így legalább lehetőségük van az ülések után sétákat tenni, és szembesülni a valósággal. ■