Magyar Hírlap, 2012. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

2012-06-19 / 142. szám

­ PATSAY GÁBOR A LEGNÉPSZERŰBB ORSZÁGOK KÖZLEKEDÉSE A NAGY SEBESSÉGŰ HÁLÓZATON ALAPUL, NAPJAINKRA AZ ÉJSZAKAI UTAZÁS LEHETŐSÉGEI CSÖKKENTEK InterRail: változás a vasúti utazásban A közkedvelt InterRail-igazolványt negyven éve lehet használni az euró­pai vasúthálózat meghatározó részén, ám a közelmúltban nagyot változott a világ. Erre érdemes felkészülniük az utazóknak, akik vonattal vágnak neki a kontinens bebarangolásának. Európa harminc országát le­het ma beutazni vasúton InterRail­­igazolvánnyal, amely jelenleg is nagy népszerűségnek örvend, leginkább a fiatalok és a családosok körében. Az InterRailt negyven éve használják az európai vasúthálózaton a kedvezmé­nyes utakhoz, és azok a vállalatok, amelyek elfogadják az igazolványt, 252 ezer kilométernyi vonalat ajánlanak az utazóknak a szabad barangoláshoz. Az idén nem ez az egyetlen évfor­duló az InterRail történetében. Éppen negyed százada, 1987-ben állította fel egy német fiatalember, Manfred Weiss az InterRail Guinness-rekodját: a bér­lettel harminc nap alatt 36 ezer kilo­méternyi utat tett meg vasúton, be­utazva szinte egész Európát, beleértve az akkori keleti tömb és Dél-Euró­­pa néhány országát is. A 36 ezer kilo­méterbe belefért az is, hogy Görögor­szágból Dániába egyhuzamban tegye meg az utat. Manfred Weis hasonló­ra vállalkozott a negyvenedik évfor­duló alkalmával is, ugyanis az idén Spanyolországból egyenesen Görög­országba utazott vonattal. Mint azt la­punknak elmondta, akkor is és most is a hagyományos járatokat részesítette, részesíti előnyben, ugyanis leginkább azok igénybevételével ismerhetők meg egy-egy nép utazási és viselke­dési szokásai, és szerinte lényegesen többet lehet látni az országból, mint a manapság egyre népszerűbb nagy se­bességű vonatokból. Bár azóta, hogy Manfred Weis felállította a Guinness­­rekordot, nagyot változott a világ az európai vasutakon, így az utazási le­hetőségekben is. A leginkább szembetűnő változás, hogy Nyugat-Európában - leggyak­rabban a fejlett országokat keresik fel az InterRail-bérletet váltók, ezen be­lül is Németországot, Franciaországot és Svájcot - ma már elsősorban a nagy sebességű vasúti járatokra épül a for­galom. S ennek egyszerre két hatása is lett: egyrészt ezeket a járatokat legin­kább pótdíjjal lehet igénybe venni, és nehéz rájuk előre helyjegyet foglal­ni. Emellett egyre kevesebb az éjszakai vonat, ami pedig a bérlettel közleke­dők és a fiatalok egyik leginkább ked­velt utazási formája. Változást jelent az is, hogy elterjedtek a vasúti magán­­társaságok, amelyek nem mindegyike fogadja el az InterRail-igazolványt. A pótdíjas utazásokra leginkább Olaszországban és Franciaországban érdemes felkészülni, a német nyelvte­rületeken ez nem okoz gondot. Ami­óta viszont az előbbi két országban - amelyek nagyon népszerűek az uta­zók körében kiépítették a nagy se­bességű hálózatot, más vonattal leg­inkább csak átszállásokkal érhetjük el úti célunkat a távolsági forgalomban. Szintén kellemetlen perceket okozhat - éppen a népszerűségből adódóan hogy nehéz rájuk helyjegyet foglalni. Mivel itthonról a MÁV jegyirodáiban nincs is lehetőség a francia vagy az olasz vasút belföldi járataira jegyet foglalni, így az utazás tervezésénél ér­demes figyelembe venni, hogy azzal a vonattal nem is tudunk eljutni a cél­állomásunkra, amelyikkel eredetileg szándékoztunk, ugyanis a járat már jó előre megtelt. Megeshet az is, hogy a Franciaországból Németországba tar­tó TGV-járatra itthonról egy héttel az utazás előtt is nehéz helyjegyet foglal­ni. Az éjszakai vonatok nagy része pe­dig éppen amiatt szűnt meg, hogy ma már Milánóból Rómába vagy Párizs­ból Marseille-be három óra alatt el le­het jutni, de Londonból Párizsba sem tart tovább az út két és fél óránál. Ez alól talán Németország jelent kivé­telt, ugyanis annak ellenére, hogy ott is működik a nagy sebességű hálózat, éjszakai járatok is rendelkezésre áll­nak, nemcsak belföldön, hanem más európai nagyvárosok - így például Budapest, Párizs, Róma, Zürich, Prá­ga - irányába. Az InterRail-rendszert a húsz európai vasúttársaság által alapított utrechti székhelyű Eurail Group GIE tartja fenn, amelynek a magyar vasút a megalakulása óta tagja. Az idei nem­zetközi szavazás alapján a MÁV-Start 2012. július 1-jétől négy évig lesz az Eurail felügyelőbizottságának tagja a francia és az osztrák vasút mellett. ■ Korosztályonként módosulnak a tarifák Vonattal bebarangolni Európa egy részét akár öt napba is belefér, legalábbis harminc or­szágot érintően ez a legkevesebb időtartam, amit InterRail-jeggyel meg lehet tenni. Az ilyen InterRail Global-bérlet 26 éves életkor alatt 175 euróba (ha egy euró 290 forint), azaz ötvenezer forintba kerül. A 26 évnél idősebbeknek mindezért 267 eurót, a 4 és 11 év közötti gyermekek után pedig 134 eurót kell fizetni. Az egy hónapig érvényes bérlet 422,638, il­letve 319 euróba kerül. Létezik egy országra szóló, háromnapos bérlet is, itt meglehetősen nagy a szórás: míg a bulgáriai és délszláv utazás országonként 36­51 euróba kerül, Olasz­országban 123, Németországban és Franciaországban 139 euró a tarifa. (PGI) Az öreg kontinens harminc országát utazhatjuk be InterRail-kedvezménnyel FOTÓ:HORVÁTH PÉTER GYULA TU­RIZMIK MAGYAR HÍRLAP 2012. JÚNIUS 19., KEDD AZ ÚJ EURÓPAI RENDSZER SEGÍTI A TURIZMUS FEJLŐDÉSÉT Nemzeti védjegy a Hotelstars HUNYOR ERNA Július elsejétől nemzeti védjegy lesz a Magyar Szállodák és Éttermek Szö­vetsége által eddig is működtetett Hotelstars szállodaminősítési rend­szer. Az erről szóló stratégiai megál­lapodást Szatmáry Kristóf, a Nemzet­gazdasági Minisztérium államtitkára és Kopácsy Andrea, a szövetség elnö­ke írta alá. Az új védjegyet, Hotelstars.eu-t a szövetség és a minisztérium közösen adja a szállodáknak. Szatmáry Kristóf elmondta: egy uniós irányelv arra kö­telezi Magyarországot, hogy az eddi­gi kötelező minősítés helyett nemzeti védjeggyel oldja meg a szálláshelyek minősítését. A Hotelstars alkalmazá­sa az államtitkár szerint jelentős lé­pés a hazai védjegyrendszer megte­remtésében. Lehetővé teszi, hogy a magyarországi szállodák egy olyan európai rendszerhez csatlakozzanak, amely segít a turizmus fejlesztésében. A minősítés feltételei transzparensek, a hazai és a külföldi vendégek számá­ra jól átlátható minősítést jelentenek. Az eddigi minősítéseket június 30-ig lehet alkalmazni. A nem­zetivédjegy-program használata nem kötelező, de ha valaki minő­sítést használ, csak a Hotelstarst alkalmazhatja. Kopácsy Andrea közölte: az új szál­lodai minősítési rendszer 270 feltétel teljesítésén alapul. A 2009-ben hét ország - Ausztria, Csehország, Hol­landia, Magyarország, Németország, Svájc, Svédország - együttműködé­sével alapított, a Hotelstars Union ál­tal kidolgozott követelményrendszer alapján már tizenegy ország 18 ezer szállodája minősíttette magát. Azoknak, akik nem kívánnak csat­lakozni, lehetőségük van arra, hogy más módon, a szolgáltatás körülírá­sával, bemutatásával tájékoztassák vendégeiket - magyarázta Fülöp Zsu­zsanna, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság főosztályvezető-helyette­se. A korábbi elnevezéseket - szállo­da, panzió - továbbra is használni le­het, ezek ugyanis nem a szálláshely osztályba sorolására, hanem a típusá­ra utalnak. Az államnak nincs bevétele a véd­jegyből, s mint a többi tagországban, itt is önfenntartó rendszert szerettek volna kiépíteni. ■ WWW.MAGYARHIRLAP.HU MÁR A NYARALÁSI FŐSZEZON ELEJÉN VÉSZESEN ALACSONY A MAGYAR TENGER VÍZSZINTJE Kiadós sétákat tehetünk a Balatonban SALÁNKI MIKLÓS A korán jött júniusi kánikula előtt, egy nagyon erős szélvihar után ér­keztünk a Balatonhoz, ahol szomo­rúan láttuk a parton heverő döglött halakat. Egy tízkilós busát fekete nej­lonzsákba tettek, az angolnák és a ke­szegek a kövek között bűzlöttek a sió­foki szabad strandon. Az akkor még húszfokos víz nem csábított úszásra, azonban a part kö­zelében jókat lehetett sétálni a lan­gyos tóban, mert a harminc-negyven centis víz a napsütésben gyorsan át­­melegedett. Láthatólag veszélyesen alacsony a tó vízszintje, a szakembe­rek szerint az év első hónapjaiban az átlagos csapadéknak csak a negyven százaléka hullott, a kánikula pedig fokozza a párolgást. Úgy tűnik, a döntéshozók számá­ra egyelőre érdektelen, hogy a rendkí­vüli vízhiány milyen károkat okozhat a Balaton turisztikai régióban. A tó víz­készlete már a nyár elején negatív, és az előrejelzések szerint a 77 centis szint szeptemberre 58 centire csökkenhet. A naplementét persze mindez nem za­varja. A parton sétálva német turis­ták fényképezték a látványos aranyhi­dat - amikor a napsugarak lovagolnak a hullámokon -, aztán orrukat befogva siettek onnan jó messzire, mert az el­pusztult halakat két nap után sem szál­lították el. Amikor ezt a nyaralók szóvá tették, másnapra a fekete nejlonzsákot bekötötték. Biztató, hogy a közelmúltban Sió­fokon konferenciasorozat kezdődött a tó jövőjéről. A szakembereknek így legalább lehetőségük van az ülések után sétákat tenni, és szembesülni a valósággal. ■

Next