Magyar Hírlap, 2012. december (45. évfolyam, 281-304. szám)

2012-12-01 / 281. szám

MAGYAR HÍRLAP DV 2012. DECEMBER 1., HÉTVÉGE IDEIGLENES LAKCÍMKÉNT MÁRIANOSZTRÁT JELÖLTE MEG A VOLT SZDSZ-ES, AKI SZAKMÁJÁBAN, VILLANYSZERELŐKÉNT DOLGOZIK A BV-INTÉZETBEN Gál csak nyelvtanilag értette a vádat BÁN KÁROLY A bírósági tárgyalásra az előzetes le­tartóztatásból érkező, volt SZDSZ-es gazdasági bizottsági elnök tagadta, hogy Weinek Leonárd egykori zuglói polgármester tanácsadójaként hűt­len kezelés bűnsegéde lett volna. Gál György azt bizonygatta, hogy megbí­zási szerződése nem volt fiktív. „A vádat nyelvtanilag megértettem, amúgy pedig nem, mivel semmi­lyen bűncselekményt nem követtem el” - mondta az erzsébetvárosi kép­viselő-testület gazdasági bizottságá­nak egykori elnöke tegnap a Pesti Köz­ponti Kerületi Bíróságon. Gál György a nyolcadrendű vádlottja a Hunvald György és társai ügyében tavasszal kezdődött büntetőeljárásnak, amely arról szól, hogy Erzsébetváros és Zug­ló volt polgármesterei „keresztszer­­ződésekkel” pártbeli politikustársai­kat, illetve barátaikat juttatták fiktív tanácsadói szerződésekkel jelentős jö­vedelemhez, hűtlen kezelést elkövet­ve az önkormányzatok sérelmére. Az erzsébetvárosi ingatlancsalá­si ügyben első fokon nyolc és fél év börtönbüntetésre ítélt Gál György - a vádirat szerint - Zugló polgármeste­rének, a másodrendű vádlott Weinek Leonárdnak a tanácsadója volt. Gál a másik ügy miatt négy éve van előzetes letartóztatásban, így a büntetés-vég­rehajtási intézetből vezették elő a tár­gyalásra, ahol aztán írásos vallomást tett. Ebben tagadta a terhére rótt bűn­­­cselekmény elkövetését. Sok részletre már nem emlékezett. Ezt azzal indokolta, hogy nagyon meg­viselte az elmúlt négy év, amit nem egy „leányneveldében” töltött, ideig­lenes lakcímeként pedig Márianosztrát jelölte meg, ahol elmondása szerint­­ az utóbbi két hétben jobb lett a sora, mivel eredeti szakmájában, villany­szerelőként dolgozhat. A vele szemben felhozott vádat iratellenesnek nevezte, azt mondta, az ügyészség annak ellenére emelt ellene vádat, hogy semmilyen kézzelfogha­tó bizonyítéka nincs arra, hogy ő nem végzett tanácsadói munkát. Megbízá­si szerződése ugyanis semmilyen írás­beli kötelezettséget nem írt elő, a vele egy pártban politizáló Weinek bizalmi embere volt, s mint tapasztalt politi­kus - 1998 óta az SZDSZ frakcióveze­tője volt a VII. kerületben - segítet­te tanácsaival a politikában újoncnak számító polgármestert. A zuglói vagyonkezelő átalakítá­sát jelölte meg tanácsadói tevékeny­sége egyik sikereként, hozzátéve, az már nem az ő hibája, hogy a polgár­mester, akinek saját pártjával is jelen­tős konfliktusai voltak, nem mindig tudta átvinni a testületen az akaratát. Weinekkel - mint mondta - rendsze­resen találkoztak a Bécsi Szelet nevű vendéglőben és egy zuglói pizzériában is, a randevúkat Weinek titkárnő­je szervezte, s ezt meg tudja erősíteni Csécsei Béla, Józsefváros volt polgár­­mestere és Lakos Imre, a XI. kerület volt alpolgármestere. Sőt, egy VIII. ke­rületi volt fideszes politikus is - emel­te ki -, Juharos Róbert, akit ő hozott össze Weinekkel a kötvénykibocsátás kapcsán, amelyre szintén az ő tanácsa alapján került sor. A bíró azt firtatta, tudott e tanácsadói munkájáról párt­társa, a zuglói SZDSZ frakcióvezető­je, a harmadrendű vádlott Killik Jenő, amire Gál azt felelte: „Killik soha nem kérdezett rá, hogy te, Gál Gyuri, miért adod a buta tanácsaidat Weineknek. ” Killik ugyebár a VII. kerületben volt Hunvald tanácsadója, de Gál sem tu­dott az ő megbízásáról. Weinek Leonard zuglói polgármesterként egy 2008-as sajtótájékoztatón. Ellátták tanácsokkal FOTÓ: HORVÁTH PÉTER GYULA Jövő februárig még nyomoznak a Kerki-ügyben BARANYA RÓBERT A Legfőbb Ügyészség jövő év február 7-ig meghosszabbította a nyomozást a moszkvai kereskedelmi kirendeltség eladása kapcsán indított eljárásban - tájékoztatta lapunkat Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szó­vivője. A nyomozást az első gyanú­sítások közlése után két évvel le kell zárni, így a februári biztosan a végső határidő lesz. Az ügyészség gyanúja szerint a 17 ezer négyzetméteres, egy­kor a magyar állam tulajdonában lé­vő épületet 3,5 milliárd forintért, jó­val áron alul adták el egy cégnek még 2005-ben, amely évekkel később az ár többszöröséért adta tovább azt az orosz regionális fejlesztési tárcának. Az ügyészség gyanúja alapján ha sza­bályosan adták volna el az ingatlant, akkor legalább hatmilliárd forinttal többért lehetett volna értékesíteni. Az eladás ráadásul szabálytalan volt, amit később megpróbáltak „lepapírozni” - így a vádhatóság. Az ügyben különösen jelentős va­gyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés­sel gyanúsítják Tátra Miklóst, a Ma­gyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt vezetőjét, míg bűnsegédlettel Fekszi Márta egykori külügyi államtitkárt, Császy Zsoltot, a vagyonkezelő egy­kori jogi és értékesítési igazgatóját, valamint Székely Árpád volt moszk­vai nagykövetet. Már 1985-ben is baj volt a tározóval LMA A helyiek már a megépítése előtt ag­gódtak az átszakadt ajkai X-es tározó miatt, amely a vörösiszap - katasztró­­­fát okozta, de a környezetvédelemmel és a kazetta magasságával kapcsola­tos kétségeiket sem az akkori veze­tők, sem az engedélyező hatóság nem vette figyelembe - mondta egy tanú a 2010. októberi tragédia miatt indí­tott büntetőper tegnapi tárgyalásán, a Veszprémi Törvényszéken. A bíró­ság Lóránd Györgyöt, az ajkai városi tanács által 1985-ben felállított ötfős bizottság elnökét hallgatta meg. A tanú azt mondta, határozottan ellenezték a kazetta magasságát, a tározó tervezése ugyanis akkor kez­dődött el. Közölte, a tanácsnak tett minden jelentésükben kifogásolták az építmény falának méretét. Meg­jegyezte, a hasonló vörösiszap-táro­zók nemzetközileg elfogadott magas­ságát kilenc méterben jelölte meg az akkori szakirodalom, az ajkait a Bal­ti-tenger szintje feletti 216,5 méte­res magasságúra engedélyezték, ami nagyjából 22-23 méternek felel meg. A tárgyaláson az ügyész kérésére több nyomozati iratot ismertettek. Ezek­ből kiderült, a talajvízbe és a kutak­­­ba leszivárgott szennyeződés miatt a gyár hozzájárult a kolontári ivóvíz­­hálózat kiépítéséhez. A tárgyalás de­cember 10-én folytatódik. ■ MAGYAR ORVOSI KAMARA Tagdíjat emelhetnek A Magyar Orvosi Kamara (MOK) januártól 35 százalékkal 2300 forintra emeli tag­díját, a kötelező kamarai tagság tavalyi bevezetése óta negyvenezres taglétszá­múra bővült szervezetnél ez akár ne­­gyedmilliárd forintos éves pluszbevételt jelenthet - írta az Index. A Magyar Rezi­dens Szövetség a MOK országos küldött­­gyűlését arra szólította fel, mai ülésén akadályozza meg a lépést. (MTI) SZABOLCS UTCAI HAJLÉKTALANGONDOZÓ Engedélyt kapott Másodfokon megkapta a működési en­gedélyt a Szabolcs utcai hajléktalan­gondozó központ - közölte lapunkkal a Főpolgármesteri Hivatal. Megírtuk, a központot mintegy 345 millió forintból alakították ki. Csakhogy az MSZP-s ve­zetésű XIII. kerületi önkormányzat nem adta meg a működéshez szükséges szakhatósági hozzájárulást. A döntést a főváros megfellebbezte. (MTI) SZEGEDI A JOBBIKOS BOTRÁNYRÓL Kirekesztésellenes Nyilatkozatot adott ki a volt jobbikos képviselő, Szegedi Csanád a Gyöngyö­si Márton-féle, botrányt kavaró fel­szólalásra reagálva. A zsidó származá­sát felvállaló expolitikus borzalmasnak nevezte, ha valakit a származása miatt kirekesztenek, s hibásnak érzi magát is, hogy a magyar közbeszéd lesújtó mély­ségekbe jutott. Gyöngyösi kijelenté­se miatt tegnap este gyertyagyújtás­sal tiltakoztak a debreceni Református Nagytemplom előtt az egyházak, az ön­­kormányzat, valamint a pártok és a civil­­szervezetek képviselői. (MTI) PÁZMÁNY ÉS CORVINUS Együttműködnek Stratégiai együttműködési megállapo­dást kötött a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Budapesti Corvinus Egye­tem a magyarországi gazdaság- és tár­sadalomtudományi képzés és kutatás megújítása céljából. A felek kifejezték re­ményüket arra vonatkozóan, hogy a ko­operáció meghatározó lesz a hazai egye­temi képzés szempontjából is. (MTI) ROVATVEZETŐ: PETÁN PÉTER, E-MAIL: PETAN.PETER@MAGYARHIRLAP.HU GYURCSÁNY ÉS BAJNAI NEM SAJNÁLTA AZ ADÓFORINTOKAT Tízmilliárdok tanácsadásra BR Összesen 16,8 milliárd forintot költöt­tek a korábbi kormányok és háttérin­tézményeik 2006 és 2010 között ku­tatásokra, tanulmányokra és szóbeli tanácsadásra - írta a Miniszterelnök­ségtől kapott információkra hivatkoz­va a Hvg.hu, hozzátéve, az adatok hi­ányossága és titkosítása miatt a valós összeg ennél is nagyobb lehetett. A ka­pott összesítés szerint a legnagyobb összeget a Gyurcsány Ferenc, majd a Bajnai Gordon vezette kormányok a stratégiai és tanulmánykészítési fel­adatokra költötték, a kimutatás szerint összesen 10,2 milliárd forintot. Közvé­lemény-kutatásra négy év alatt 2,4, míg kommunikációs tanácsadásra 4,1 milliárdot költöttek el Gyurcsányék. Utóbbi összegből vettek válságkom­munikációs tanácsokat, illetve többek között ötleteket arra, hogy a miniszte­rek hogyan készüljenek egy-egy tele­víziós szereplésre. Ezzel együtt az adatlistából hiá­nyoznak a médiafigyelésre költött összegek, ahogy a hirdetésekre, kom­munikációs kampányokra, az úgyne­vezett médiavásárlásra költött pénz is - írta cikkében az internetes por­tál. A Miniszterelnökség által készített összesítés emellett nem tartalmazza az állami cégek (például MÁV, Szerencse­­játék Zrt.), továbbá az önkormányzati alrendszer hasonló költéseit, valamint a jogi tanácsadásra költött forintokat sem. Ugyanez igaz azokra a különleges beszerzésekre, amelyeket az államtit­kot vagy szolgálati titkot, illetve alap­vető biztonsági, nemzetbiztonsági ér­deket érintő kormányrendelet alapján intéztek. Ez a jogszabály tette lehető­vé, hogy egyes beszerzéseket kiemel­jenek a közbeszerzési törvény hatá­lya alól, és speciális, titkosított alapon bonyolítsák le a tendert, illetve kössék meg a szerződéseket. TARLÓS ISTVÁN: MEGKAPJÁK A DOLGOZÓK A JUTTATÁSOKAT Lehet, hogy lesz BKV-s sztrájk JOBBÁGYI ZSÓFIA Még karácsony előtt kifizetik a Buda­pesti Közlekedési Vállalat (BKV) dol­gozóinak az elmaradt béren kívü­li juttatások egy részét - jelentette be Tarlós István főpolgármester tegnap a Ma reggel című tévéműsorban. Ezt megelőzően a vállalat egyik szakszer­vezete összevont sztrájk lehetősé­gét helyezte kilátásba, mivel szerin­tük két hete nincs érdemi előrelépés a bérek ügyében, illetve a csütörtöki egyeztetésen sem sikerült kompro­misszumra jutni a BKV-val. Tarlós kijelentette, a közlekedési társaság dolgozói becsületesen végzik munkájukat, de tudomásul kell ven­ni a cég aktuális helyzetét is. „Dolgo­zóktól, munkásoktól nem engedek pénzt elvonni” - hangsúlyozta. Ne­mes Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke lapunknak ezt követően elmondta, a vállalat elis­merte, hogy másfél milliárd forintos úgynevezett bérmaradvány keletke­zett. „Nem értjük, miért kell az utol­só pillanatig húzni a bérek kiadását és ezzel kikényszeríteni a sztrájkhelyze­tet” - mondta az elnök. A főpolgármester közleményében jelezte, nem érdemes BKV-sztrájk­­kal fenyegetni a budapestieket, a mi­nimális szolgáltatás szintjét ugyanis törvény szabályozza. „Ha ezt megha­ladó munkabeszüntetést generálnak, többet kockáztatnak, mint gondol­nák” - hangsúlyozta. Nemes Gábor erre reagálva azt mondta, nem ter­veznek törvénytelen sztrájkot, és el­sősorban abban bíznak, hogy sikerül megállapodni a vállalattal. „Ameny­­nyiben mégsem - folytatta az érdek­védő -, a megfelelő időben, törvényi keretek között, sztrájkolnak majd a szakszervezetek. ”

Next