Magyar Hírlap, 2013. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-01 / 27. szám
WWW.MAGYARHIRLAP.hu Minden fronton a Fidesz vezet Csak jelentéktelen elmozdulások voltak az előző év végéhez képest a pártok támogatottságában a Századvég legújabb felmérése szerint. A Fidesz támogatottsága a teljes népesség körében jelenleg 21 százalékos, az MSZP 13 százalékon áll. A Jobbik támogatottsága ebben a közegben kilenc, az LMP-é pedig négyszázalékos. A Demokratikus Koalícióra (DK) a lakosság egy százaléka adná a szavazatát. A biztos szavazó pártválasztók között a kormánypárt negyvenszázalékos bázist tudhat maga mögött, míg a szocialistákra 29 százalék voksolna. A Jobbik 18, az LMP öt százalékon áll, a DK esetében pedig ebben a kategóriában is egy százalékot mértek. A választók 47 százaléka jelezte, hogy biztosan részt venne a választáson. (BR) AZ LMP ÉS A KIVÁLÓ PLATFORMISTÁK MÉG NEM EGYEZTEK MEG A FRAKCIÓKRÓL Lehet más a politikai alkudozás ZSEBŐK CSABA Még nem egyeztek meg egymással, így várhatóan hétfőn folytatja a tegnap megkezdett megbeszélést az LMP és a pártból távozó platform. Lapunk úgy tudja, van esély a politikai alkura, mivel a két fél egyezkedhet a parlamenti és fővárosi frakcióról, annak tisztségeiről, bizottsági és szakértői helyekről, illetve a pártalapítvány egyes „részeiről”. Egyelőre nem egyeztek meg egymással, ezért a jövő héten - várhatóan hétfőn - folytatják a tegnap megkezdett megbeszélést az LMP és a Párbeszéd Magyarországért Platform. Ezt a párt választmányi szóvivője, Heltai László és az Együtt 2014 potenciális szövetségesének számító platform tagja, Karácsony Gergely is megerősítette a távirati irodának. Heltai csupán annyit mondott, hogy a tegnapi ülésen átbeszélték a lehetőségeket, de részleteket a tárgyalások végéig nem akart közölni. Hasonlóképpen fogalmazott Karácsony is, ugyanakkor mindketten megjegyezték, egyik fél sem számított arra, hogy már az első körben feltétlenül megállapodásra jutnak. Mint lapunk elsőként megírta, az LMP és a platformisták egyezkedhetnek a parlamenti és fővárosi frakció tisztségeiről, bizottsági és szakértői helyekről, illetve a pártalapítvány egyes „részeiről” . Úgy tudjuk, az LMP azt szeretné - mivel egy parlamenti frakcióhoz legalább tizenkét képviselő szükséges , hogy a tizenöt fős képviselőcsoportból legfeljebb három platformista lépjen ki. További öt platformista pedig lemondhatna a mandátumáról, és a helyükre a párt delegálna új képviselőket - értesültünk az LMP elképzeléseiről. Ezen forgatókönyv szerint az öt parlamenti helyért „cserébe” például fővárosi szakértői vagy különböző felügyelőbizottsági székeket engedne át a platformistáknak a Lehet Más a Politika. Információnk szerint ettől a megoldástól Karácsony Gergelyék sem zárkóznak el teljesen, hiszen így három „zöld baloldali” képviselőjük lenne az Országgyűlésben, miközben a fővárosban az új pártjuk szinte minden eddigi LMP-s pozíciót elfoglalhatna. Az első tárgyaláson egyébként az LMP-t Schiffer András frakcióvezető, valamint Szél Bernadett és Mile Lajos képviselte. Az országos választmányból Heltai László, az országos politikai tanács elnökségéből pedig Vida Attita került be a delegációba, amelynek hatodik tagja a Schiffer által felkért tárgyaló, Meszerics Tamás. A Párbeszéd Magyarországért Platform részéről a megbeszélésen Karácsony Gergely mellett Szabó Tímea és Szabó Rebeka országgyűlési képviselő, továbbá Sipos Péter XII. kerületi önkormányzati képviselő vett részt. Az LMP kongresszusa úgy döntött, nem változtat a már elfogadott „különutas” stratégián. Másnap a „bajnaistának” tartott platform tagjai bejelentették, kilépnek és új pártot alapítanak. Azt állították, hogy szeretnék, ha egyben maradna a parlamenti frakció, ezért tárgyalásokat kezdenek az LMP-ben maradókkal. ■ Schiffer előtt a két szakadár: Scheiring Gábor és Jávor Benedek FOTÓ: HORVÁTH PÉTER GYULA FESTIG ISTVÁN (FIDESZ): MESTERHÁZY ATTILÁÉN NEM TANULTAK A SAJÁT HIBÁIKBÓL Újabb szocialista éhségmenet indult zsol A most indult falujárással az ország mai állapotát kívánja felmérni a MSZP, amelynek tagjai arról is beszélnek a meglátogatott településeken, hogy a párt milyen Magyarországot képzel el holnap - hangsúlyozta a párt elnöke tegnap a Zala megyei Surdon. Mesterházy Attila a Zala megyében indított országos falujáró program első helyszínén tartott sajtótájékoztatón közölte, hogy a Magyarország ma elnevezésű kampány részei az utcán megjelent plakátok, de személyesen és interneten is gyűjtik a véleményeket, észrevételeket az ország jelenlegi helyzetéről. Mesterházy Attia és társai nem tanultak a saját hibáikból, pedig az ország 2010-ben elutasította azt a felelőtlen, veszélyes gazdaságpolitikát, amelynek a következménye az ország, a családok és az emberek eladósodása lett - így reagált Fertig István, a Fidesz nagykanizsai szervezetének elnökségi tagja. Közben elindultak az újra életre hívott Munkát, kenyeret! tiltakozó akció első menetének résztvevői Sellyéről Budapestre. Az ország tíz pontjáról induló „éhségmenet” február 11-én ér az Országház elé. Nyakó István szocialista képviselő a menet indulásakor a helyszínen tartott sajtótájékoztatón felhívta a figyelmet, hogy a Közmunkás Szakszervezet, a Munkát, Kenyeret Egyesület szervezésében zajló és az MSZP által támogatott tátakozással a közmunkások bérének emelését, igazságosabb közteherviselést, a munka törvénykönyve, valamint az elmúlt két évben hozott szociális tárgyú jogszabályok felülvizsgálatát is szeretnék elérni. „Megint el kell indulni, most már több helyről, hogy a kormány tagjai is lássák, 47 ezer forintból nem lehet megélni” - hangoztatta Nyakó, utalva a közmunkások bérére. ■ Nyakó rosszabbul élhet, mint hét éve A szegénység miatt ebben a ciklusban már tiltakozó Nyakó István 2002-ben is az országos listáról került be a parlamentbe, így helyi képviseleti tevékenységet ritkán kellett ellátnia hivatalosan bejelentett lakóhelyén, Miskolcon. Ottani lakos lévén 4 millió 323 ezer forint szállásdíjtérítést és 13 millió 835 ezer forint utazásiköltség-térítést is felvett a díjazásán felül, azaz az év minden napján hazautazhatott Miskolcra 2002 és 2006 között - írta meg korábban lapunk, ahogyan azt is, hogy Nyakó és felesége, Nagy Nóra 2002-től 2006-ig 36 milliós költségtérítést kapott. Nagy ugyancsak képviselő volt abban a ciklusban, s bár házaspárként éltek, a költségtérítés szerint közös autóval nem utaztak, sőt ez idő alatt egy lakásban sem éltek. Emlékezetes az is, hogy tavaly Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter kijelentette, a közmunkáért járó 47 ezer forint „szerény, de biztonságos megélhetés felé tereli azokat, akik korábban (az MSZP-kormányok alatt - a szerk.) a 28 500 forintos, munkanélkülieknek járó juttatásból rejtélyes módon, de meg tudtak élni”. (ZSCS) 2013. FEBRUÁR 1., PÉNTEK BELFÖLD MAGYAR HÍRLAP Kié lesz Paks? ÁLLÁSPONT Oda a paksi erőmű! Orbán seftel Putyinnal! Oroszoké lesz a magyar atom! Kemény, hangzatos lózungok ezek. Odacsapnak derekasan, amúgy kurucosan, pödört bajszú svunggal. Azonban akár hiszik, akár nem, ezúttal nem a nemzeti radikalizmus kútfejeiből idéztünk. Jávor Benedek, Bajnai Gordon, Mesterházy Attita. Egy liberálisan baloldali, egy balra privatizáló, végül egy szocialista pártelnök. Ők hárman kezdtek hirtelen nemzetvédő nyiatkozat-hadjáratba, páratlan lelkesedéssel állva ki a magyar energiavagyon megóvása érdekében. Szinte könnybe lábad az ember szeme. Hiszen valljuk meg, különösen bájos, amikor egy kelet-európai utódpárt vezetője tör ki oroszellenességben. Ki érti ezt? Talán próbáljuk meg egyedül kibogozni a talányt. Mesterházy Attia múlt hét csütörtökön Washingtonban igyekezett meggyőzni mindenkit - a nagyszerű Charles Gátitól egészen a külügyminisztérium moszatnemesítő részlegének második helyetteséig -, hogy miért is lesz olyan szép a világ, ha Magyarországon megint az MSZP kormányozhat. Gáti professzort persze nem kellett különösebben győzködni, neki Orbán neve már eleve demokratikus szitokszó, Magyarország pedig egy neofasiszta nácimelegedő. Moszatnemesítésben hazánk még a legszebb szocialista programban sem lesz nagyhatalom, így a tengerentúli baráti szó és kampánymenedzser megszerzéséhez más kell. Példának okáért Paks. Az atomerőmű bővítésének dolármilliárdos üzlete. Amiért versenyeznek franciák, japánok, s hát igen, oroszok és amerikaiak is. Ki döntsön közülük? Ott van persze az a balliberális médiában már-már absztraktnak tűnő gondolat, hogy normális közbeszerzés, szakmai pályázat legyen. De az üyesmi nem üzlet, nemigen fizet szürkületből érkező borítékba - négy helyről is pénzt elfogadni, semerre sem teljesíteni s nem lebukni, az már a kora magyar privatizáció legjobbjainak is nehezen ment. Szűkíteni kell tehát a listát, végső esetben megfúrni az egész üzletet. Jó-e ez az országnak, kit érdekel, ha az én tehenem nem hízik, dögöljön az öszszes többi. Helyén értsük: nem bűn, hogy az amerikaiak saját cégeik érdekében lobbiznak. Sőt, ez a feladatuk, mint ahogy Sarkozy elnök is aktív levelezésbe fogott a Pécsről kiebrudalt gall cég érdekében. Azonban ha a legnagyobb magyar ellenzéki párt vezetője a tengerentúlról hazatérve hirtelen lelkesen kezdi el védeni egy másik ország gazdasági érdekeit - az érdekes. Amikor a balliberálisok potenciális kormányfőjelöltje éppen az Amerikai Kereskedelmi Kamara rendezvényén érzi szükségesnek, hogy kardot rántson Paks orosz „megszállása” ellen - az már kissé gyanús. Végezetül amikor az amerikai kampánytámogatást hírből sem ismerő ex-LMP pontosan a Putyin-Orbán-csúcsra időzítve igyekszik megfúrni az atomerőmű bővítését - nos, innentől javaslom, ítélkezzenek saját maguk. A történetben persze a legszebb, hogy tegnap Moszkvában Orbán nem ajándékozta oda Paksot Putyinnak. Nyitván tárgyaltak az atomerőmű bővítéséről, de elhihetik, a Kreml urának ez nem akkora tétel, hogy csak ezért bevesse „személyes varázsát”. Oroszországot az érdekli, hogy minél több gázt és olajat adjon el Európának, meghatározó szerepe legyen az egész energiapiacon. A mi érdekünk, hogy legyen energiánk minél olcsóbban, minél több helyről. Az unió nagy garral beharangozott Nabuccoprojektjével egy gond van: az istennek sem épül. Azerbajdzsán a jövő zenéje, s legfeljebb kis részt fedezne az ellátásunkból. Ha Paksot nem bővítjük, s közben bezárjuk az elavult, széntüzelésű erőműveinket, úgy egyre több és több gázt veszünk majd az oroszoktól. Egyre jobban függünk Moszkva akaratától, adott esetben szeszélyétől. Paks bővítése üzlet: aki építi, annak az ár, aki kapja, annak az energiabiztonság. Most abban egyeztek meg, hogy Budapest nem tesz különbséget orosz és nem orosz tőke között. Megállapodtak, hogy a a Déli Áramlat mellett a többi „gázszálat” is szorosabbra fűzzük. Ez jelenthet árban is alacsonyabbat, de mi lehetünk a régió gázelosztó központja. Ezért fontosak az E.ON-tól visszavásárolt tározók. Oroszország meghatározó energiaszövetségesének lenni - nos, ez az a szerep, amelyre Ausztria és Szlovákia, sőt maga Németország is törekszik. Nekünk van földrajzi előnyünk, van hagyományos kapcsolatunk, s a jelek szerint most már a mutyit is jobban ki tudjuk zárni, ezzel nem élni bűn. Ezt a tervet megfúrni gyalázatos hülyeség. ■ MÁTÉT. GYULA :—:—