Magyar Hírlap, 2013. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-01 / 27. szám

WWW.MAGYARHIRLAP.hu Minden fronton a Fidesz vezet Csak jelentéktelen elmozdulások voltak az előző év végéhez képest a pártok támogatottságában a Század­vég legújabb felmérése szerint. A Fidesz támogatottsága a teljes népesség körében jelenleg 21 százalékos, az MSZP 13 százalékon áll. A Jobbik támogatottsága ebben a közegben kilenc, az LMP-é pedig négyszázalékos. A Demokratikus Koalícióra (DK) a lakosság egy százaléka adná a szavazatát. A biztos szavazó pártválasz­tók között a kormánypárt negyvenszázalékos bázist tudhat maga mögött, míg a szocialistákra 29 százalék voksolna. A Jobbik 18, az LMP öt százalékon áll, a DK esetében pedig ebben a kategóriában is egy százalékot mértek. A választók 47 százaléka jelezte, hogy biztosan részt venne a választáson. (BR) AZ LMP ÉS A KIVÁLÓ PLATFORMISTÁK MÉG NEM EGYEZTEK MEG A FRAKCIÓKRÓL Lehet más a politikai alkudozás ZSEBŐK CSABA Még nem egyeztek meg egymással, így várhatóan hétfőn folytatja a teg­nap megkezdett megbeszélést az LMP és a pártból távozó platform. Lapunk úgy tudja, van esély a politikai alku­ra, mivel a két fél egyezkedhet a par­lamenti és fővárosi frakcióról, annak tisztségeiről, bizottsági és szakér­tői helyekről, illetve a pártalapítvány egyes „részeiről”. Egyelőre nem egyeztek meg egymás­sal, ezért a jövő héten - várhatóan hét­főn - folytatják a tegnap megkezdett megbeszélést az LMP és a Párbeszéd Magyarországért Platform. Ezt a párt választmányi szóvivője, Heltai László és az Együtt 2014 potenciális szövetsé­gesének számító platform tagja, Kará­csony Gergely is megerősítette a táv­irati irodának. Heltai csupán annyit mondott, hogy a tegnapi ülésen átbeszélték a lehe­tőségeket, de részleteket a tárgyalá­sok végéig nem akart közölni. Hason­lóképpen fogalmazott Karácsony is, ugyanakkor mindketten megjegyez­ték, egyik fél sem számított arra, hogy már az első körben feltétlenül megál­lapodásra jutnak. Mint lapunk elsőként megírta, az LMP és a platformisták egyezked­hetnek a parlamenti és fővárosi frak­ció tisztségeiről, bizottsági és szakér­tői helyekről, illetve a pártalapítvány egyes „részeiről” . Úgy tudjuk, az LMP azt szeretné - mivel egy parlamen­ti frakcióhoz legalább tizenkét kép­viselő szükséges , hogy a tizenöt fős képviselőcsoportból legfeljebb há­rom platformista lépjen ki. Továb­bi öt platformista pedig lemondhat­na a mandátumáról, és a helyükre a párt delegálna új képviselőket - érte­sültünk az LMP elképzeléseiről. Ezen forgatókönyv szerint az öt parla­menti helyért „cserébe” például fő­városi szakértői vagy különböző felügyelőbizottsági székeket enged­ne át a platformistáknak a Lehet Más a Politika. Információnk szerint ettől a megol­dástól Karácsony Gergelyék sem zár­kóznak el teljesen, hiszen így három „zöld baloldali” képviselőjük lenne az Országgyűlésben, miközben a fővá­rosban az új pártjuk szinte minden ed­digi LMP-s pozíciót elfoglalhatna. Az első tárgyaláson egyébként az LMP-t Schiffer András frakcióvezető, valamint Szél Bernadett és Mile Lajos képviselte. Az országos választmány­ból Heltai László, az országos politikai tanács elnökségéből pedig Vida Attita került be a delegációba, amelynek ha­todik tagja a Schiffer által felkért tár­gyaló, Meszerics Tamás. A Párbeszéd Magyarországért Platform részéről a megbeszélésen Karácsony Gergely mellett Szabó Tímea és Szabó Rebe­ka országgyűlési képviselő, továbbá Sipos Péter XII. kerületi önkormány­zati képviselő vett részt. Az LMP kongresszusa úgy dön­tött, nem változtat a már elfogadott „különutas” stratégián. Másnap a „bajnaistának” tartott platform tag­jai bejelentették, kilépnek és új pártot alapítanak. Azt állították, hogy szeret­­­nék, ha egyben maradna a parlamenti frakció, ezért tárgyalásokat kezdenek az LMP-ben maradókkal. ■ Schiffer előtt a két szakadár: Scheiring Gábor és Jávor Benedek FOTÓ: HORVÁTH PÉTER GYULA FESTIG ISTVÁN (FIDESZ): MESTERHÁZY ATTILÁÉN NEM TANULTAK A SAJÁT HIBÁIKBÓL Újabb szocialista éhségmenet indult zsol A most indult falujárással az ország mai állapotát kívánja felmérni a MSZP, amelynek tagjai arról is beszélnek a meglátogatott településeken, hogy a párt milyen Magyarországot képzel el holnap - hangsúlyozta a párt elnöke tegnap a Zala megyei Surdon. Mesterházy Attila a Zala megyében indított országos falujáró program el­ső helyszínén tartott sajtótájékozta­tón közölte, hogy a Magyarország ma elnevezésű kampány részei az utcán megjelent plakátok, de személyesen és interneten is gyűjtik a véleménye­ket, észrevételeket az ország jelenlegi helyzetéről. Mesterházy Attia és tár­sai nem tanultak a saját hibáikból, pe­dig az ország 2010-ben elutasította azt a felelőtlen, veszélyes gazdaságpoli­tikát, amelynek a következménye az ország, a családok és az emberek el­adósodása lett - így reagált Fertig Ist­ván, a Fidesz nagykanizsai szerveze­tének elnökségi tagja. Közben elindultak az újra életre hí­vott Munkát, kenyeret! tiltakozó ak­ció első menetének résztvevői Sellyé­ről Budapestre. Az ország tíz pontjáról induló „éhségmenet” február 11-én ér az Országház elé. Nyakó István szocia­lista képviselő a menet indulásakor a helyszínen tartott sajtótájékoztatón felhívta a figyelmet, hogy a Közmun­kás Szakszervezet, a Munkát, Kenye­ret Egyesület szervezésében zajló és az MSZP által támogatott tátakozás­sal a közmunkások bérének emelését, igazságosabb közteherviselést, a mun­ka törvénykönyve, valamint az elmúlt két évben hozott szociális tárgyú jog­szabályok felülvizsgálatát is szeretnék elérni. „Megint el kell indulni, most már több helyről, hogy a kormány tagjai is lássák, 47 ezer forintból nem lehet megélni” - hangoztatta Nyakó, utalva a közmunkások bérére. ■ Nyakó rosszabbul élhet, mint hét éve A szegénység miatt ebben a ciklusban már tiltakozó Nyakó István 2002-ben is az or­szágos listáról került be a parlamentbe, így helyi képviseleti tevékenységet ritkán kel­lett ellátnia hivatalosan bejelentett lakóhelyén, Miskolcon. Ottani lakos lévén 4 mil­lió 323 ezer forint szállásdíjtérítést és 13 millió 835 ezer forint utazásiköltség-térítést is felvett a díjazásán felül, azaz az év minden napján hazautazhatott Miskolcra 2002 és 2006 között - írta meg korábban lapunk, ahogyan azt is, hogy Nyakó és felesége, Nagy Nóra 2002-től 2006-ig 36 milliós költségtérítést kapott. Nagy ugyancsak kép­viselő volt abban a ciklusban, s bár házaspárként éltek, a költségtérítés szerint közös autóval nem utaztak, sőt ez idő alatt egy lakásban sem éltek. Emlékezetes az is, hogy tavaly Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter kijelentette, a közmunkáért járó 47 ezer forint „szerény, de biztonságos megélhetés felé tereli azokat, akik korábban (az MSZP-kormányok alatt - a szerk.) a 28 500 forintos, munkanélkülieknek járó jut­tatásból rejtélyes módon, de meg tudtak élni”. (ZSCS) 2013. FEBRUÁR 1., PÉNTEK BELFÖLD MAGYAR HÍRLAP Kié lesz Paks? ÁLLÁSPONT Oda a paksi erőmű! Orbán seftel Putyinnal! Oroszoké lesz a magyar atom! Kemény, hangzatos lózungok ezek. Odacsapnak derekasan, amúgy ku­­rucosan, pödört bajszú svunggal. Azonban akár hiszik, akár nem, ezúttal nem a nemzeti radikalizmus kútfejeiből idéztünk. Jávor Benedek, Bajnai Gordon, Mesterházy Attita. Egy liberálisan baloldali, egy balra privatizáló, végül egy szocialista pártelnök. Ők hárman kezdtek hirtelen nemzetvédő nyiatkozat-had­­járatba, páratlan lelkesedéssel állva ki a magyar energiavagyon megóvá­sa érdekében. Szinte könnybe lábad az ember szeme. Hiszen valljuk meg, különösen bájos, amikor egy kelet-európai utódpárt vezetője tör ki orosz­­ellenességben. Ki érti ezt? Talán próbáljuk meg egyedül kibogozni a talányt. Mesterházy Attia múlt hét csütörtökön Washingtonban igyekezett meggyőzni mindenkit - a nagyszerű Charles Gátitól egészen a külügy­minisztérium moszatnemesítő részlegének második helyetteséig -, hogy miért is lesz olyan szép a világ, ha Magyarországon megint az MSZP kor­mányozhat. Gáti professzort persze nem kellett különösebben győzköd­ni, neki Orbán neve már eleve demokratikus szitokszó, Magyarország pedig egy neofasiszta nácimelegedő. Moszatnemesítésben hazánk még a legszebb szocialista programban sem lesz nagyhatalom, így a tengeren­túli baráti szó és kampánymenedzser megszerzéséhez más kell. Példának okáért Paks. Az atomerőmű bővítésének dolármilliárdos üzlete. Amiért versenyeznek franciák, japánok, s hát igen, oroszok és amerikaiak is. Ki döntsön közülük? Ott van persze az a balliberális médiában már-már absztraktnak tűnő gondolat, hogy normális közbeszerzés, szakmai pályá­zat legyen. De az üyesmi nem üzlet, nemigen fizet szürkületből érkező bo­rítékba - négy helyről is pénzt elfogadni, semerre sem teljesíteni s nem le­bukni, az már a kora magyar privatizáció legjobbjainak is nehezen ment. Szűkíteni kell tehát a listát, végső esetben megfúrni az egész üzletet. Jó-e ez az országnak, kit érdekel, ha az én tehenem nem hízik, dögöljön az ösz­­szes többi. Helyén értsük: nem bűn, hogy az amerikaiak saját cégeik érdekében lobbiznak. Sőt, ez a feladatuk, mint ahogy Sarkozy elnök is aktív levele­zésbe fogott a Pécsről kiebrudalt gall cég érdekében. Azonban ha a legnagyobb magyar ellenzéki párt vezetője a tengerentúl­ról hazatérve hirtelen lelkesen kezdi el védeni egy másik ország gazdasági érdekeit - az érdekes. Amikor a balliberálisok potenciális kormányfőjelöltje éppen az Ameri­kai Kereskedelmi Kamara rendezvényén érzi szükségesnek, hogy kardot rántson Paks orosz „megszállása” ellen - az már kissé gyanús. Végezetül amikor az amerikai kampánytámogatást hírből sem ismerő ex-LMP pontosan a Putyin-Orbán-csúcsra időzítve igyekszik megfúrni az atomerőmű bővítését - nos, innentől javaslom, ítélkezzenek saját maguk. A történetben persze a legszebb, hogy tegnap Moszkvában Orbán nem ajándékozta oda Paksot Putyinnak. Nyitván tárgyaltak az atomerőmű bő­vítéséről, de elhihetik, a Kreml urának ez nem akkora tétel, hogy csak ezért bevesse „személyes varázsát”. Oroszországot az érdekli, hogy mi­nél több gázt és olajat adjon el Európának, meghatározó szerepe legyen az egész energiapiacon. A mi érdekünk, hogy legyen energiánk minél ol­csóbban, minél több helyről. Az unió nagy garral beharangozott Nabucco­­projektjével egy gond van: az istennek sem épül. Azerbajdzsán a jövő ze­néje, s legfeljebb kis részt fedezne az ellátásunkból. Ha Paksot nem bővítjük, s közben bezárjuk az elavult, széntüzelésű erőműveinket, úgy egyre több és több gázt veszünk majd az oroszoktól. Egyre jobban függünk Moszkva akaratától, adott esetben szeszélyétől. Paks bővítése üzlet: aki építi, annak az ár, aki kapja, annak az energia­biztonság. Most abban egyeztek meg, hogy Budapest nem tesz különbsé­get orosz és nem orosz tőke között. Megállapodtak, hogy a a Déli Áramlat mellett a többi „gázszálat” is szorosabbra fűzzük. Ez jelenthet árban is ala­csonyabbat, de mi lehetünk a régió gázelosztó központja. Ezért fontosak az E.ON-tól visszavásárolt tározók. Oroszország meghatározó energiaszövetségesének lenni - nos, ez az a szerep, amelyre Ausztria és Szlovákia, sőt maga Németország is törekszik. Nekünk van földrajzi előnyünk, van hagyományos kapcsolatunk, s a je­lek szerint most már a mutyit is jobban ki tudjuk zárni, ezzel nem élni bűn. Ezt a tervet megfúrni gyalázatos hülyeség. ■ MÁTÉT. GYULA :—:—

Next