Magyar Hírlap, 2013. március (46. évfolyam, 51-75. szám)
2013-03-01 / 51. szám
MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2013. MÁRCIUS 1., PÉNTEK HIT- ÉS ERKÖLCSTAN BEVEZETÉSE Előkészületek Megkezdte az előkészületeket a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) az állami általános iskolák 1. és 5. osztályában bevezetendő, az erkölcstan helyett választható hit- és erkölcstan megszervezésére - közölte tegnap Mohos Gábor, az MKPK titkára. Elmondta, felveszik a kapcsolatot az állami oktatási intézmények vezetőivel, hogy ahol a szülők, a tanulók igénylik, biztosítsák a feltételeket a hittanoktatás számára. (KD) goza.ixML2. J ÉGER ISTVÁN, A MAGYAR ORVOSI KAMARA ELNÖKE NEM ELÉGEDETT, MERT SZERINTE A SZAKÁLLAMTITKÁRSÁGNAK NINCS SZÁMSZERŰ AJÁNLATA Újabb béremelés az egészségügyben JOBBÁGYI ZSÓFIA Jövő héten, március 7-én elkezdődnek a tárgyalások az egészségügyi államtitkárság és a szakmai szervezetek között az idei ágazati béremelésekről. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke nehezményezi, hogy a kormánynak nincs konkrét, számszerű ajánlata. Az egészségügyi államtitkárság nemrég közleményben jelezte, közösen dolgozza ki az idei ágazati béremelés menetét a szakmai szervezetekkel. Hangsúlyozta, konkrét, számszerű ajánlata nincs, éppen ezért az egyeztetések során szeretne beszélni arról, milyen ösztönzők jelenjenek meg a rendszerben. A tárgyalások március 7-én kezdődnek, és remélhetőleg szeptemberre eredményt hoznak. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke lapunk megkeresésére elmondta, korábban csak a sajtóból értesültek a bértárgyalásokról, szerdán megkapták a meghívót az egyeztetésre. Az elnök ugyanakkor nem ért maradéktalanul egyet az államtitkárság szándékával. „Nem feltétlenül jó, hogy a kormánynak nincs számszerű ajánlata a béremelésekkel kapcsolatban. A szakmai szervezetekkel való egyeztetésnek az a funkciója, hogy a szakállamtitkárság közli a konkrét elképzelését arról, mire mennyi pénzt fordítana, mi pedig elmondjuk, egyetértünk-e vele, vagy sem” - magyarázta Éger. A szakállamtitkárság egyébként a napokban újabb közleményt adott ki, hangsúlyozva, az idén is lesz béremelés az egészségügyben, az ágazati vezetés pedig célzottan figyel majd azokra, akik kimaradtak a tavalyi bérfejlesztésből, vagy kisebb mértékben részesültek belőle. Ugyancsak kapcsolódik az egészségügyi ágazathoz a kötelező nyugdíjazás rendszere, amelynek kapcsán a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara felmérést készített (MESZK) azon egészségügyi dolgozók körében, akiket érint a szabályozás. A tizenhárom megyéből és a fővárosból viszszaérkezett adatok alapján a nyugdíjas korú orvosoknak és szakdolgozóknak csaknem hetven százaléka igényelt mentességet. Az áttekintés országos lefedettségű, hatvanöt fekvőbetegellátó intézmény mintegy ezerötszáz érintett munkatársát kérdezték továbbfoglalkoztatási szándékáról. Közleményében a kamara arról is beszámol, hogy Szócska Miklós egyeztetett Balogh Zoltánnal, a MESZK elnökével, aki tájékoztatta a szakállamtitkárt, hogy az ápolóhiányt súlyosbítja a negyven év után nyugdíjba vonuló kollégák kiesése. Ezenfelül - mint mondta - tetézi a gondot a szakdolgozók elvándorlása, ami már a kisebb kórházakat is súlyosan érinti. ■ A kormány célzottan figyel azokra, akik kimaradtak a tavalyi bérfejlesztésből (képünk illusztráció) FOTÓ: CSUDÁS SÁNDOR * w ’WtaW v v •. z^Li A JELENLEGI FŐPOLGÁRMESTER INDULHAT JÖVŐRE IS A FŐVÁROS VEZETŐ POSZTJÁÉRT Ismét Tarlós István lehet a jelölt PINDROCH TAMÁS Eldőlni látszik, hogy Tarlós István lesz jövőre a Fidesz-KDNP főpolgármester-jelöltje - mondták lapunknak fideszes politikusok. Március 8-án Orbán Viktor miniszterelnök átfogó megállapodást ír alá Tarlós Istvánnal, a két politikus március 15-én együtt mond ünnepi beszédet a Múzeumkertben, emellett a szerdán a kormányfő által bejelentett,hatvanszázalékos kormányzati adósságátvállalás is azt erősíti, hogy nagy a bizalom Tarlós iránt a Fideszben, így aztán igen valószínű, hogy Tarlós lesz a párt főpolgármester-jelöltje a jövő évi választáson - érzékeltette a helyzetet lapunkkal több fideszes politikus és kormányzati szereplő. Hogy a főpolgármester pozíciója erősödött a Fideszben, mutatja az is, hogy tavaly év végén még úgy nyilatkozott lapunknak, csak negyven százalékos állami adósságátvállalásra számít. „Tarlós rendkívül jól lobbizott a miniszterelnöknél, így érte el a hatvan százalékot” - magyarázták az önkormányzati területre rálátó kormányzati szereplők. „Az utolsó pillanatig egységes, negyvenszázalékos adósságátvállalási mértékről volt szó a kerületek és a főváros esetében is, csakhogy a BKV helyzetének rendezése felülírta a terveket” - tették hozzá. Úgy tudjuk, néhány kerületvezető elégedetlen volt a helyzettel, és hangot is adott észrevételének, hogy a főváros mellett több nagyváros így Miskolc, Székesfehérvár és Szombathely - is hatvan-hetven százalékos konszolidációban részesülhet, míg ők csak negyvenben. Csakhogy a Belügyminisztériumban és a nemzetgazdasági tárcánál úgy látják, a kerületek sokkal jobb adóssághelyzetben vannak. Forrásaink szerint Tarlós a kerületekkel szemben is csatát nyert, és a Fidesz fővárosi frakciójában is elcsitulnak az ellentétek, hiszen a kormánypárt kiáll majd mellette. „A választások előtt a legfontosabb az egység, a béke hangsúlyozása a párton belül, de a közvélemény számára is” - ezt egy vezető fideszes politikus mondta. Szerinte is eldőlt, hogy Tarlós Istvánnál nincs jobb jelöltjük, a főpolgármester tartja népszerűségi mutatóit. A Fideszben arra számítanak, az őszre ismertté válik a szocialista kihívó kiléte is. ■ II. KERÜLETI BÜDZSÉ ORSZÁGGYŰLÉSI NAPIREND Kétnapos ülést tart a jövő héten is az Országgyűlés, ám ezúttal mindkét napon, azaz hétfőn és kedden is lesznek határozathozatalok. A házbizottság tegnapi ülésén készült napirend szerint hétfőn végigvihetik az idei büdzsé újabb módosításának vitáját, a módosítók után a javaslatot is elfogadhatják. Kedden többek között az alaptörvény negyedik módosításához benyújtott módosítókról szavazhatnak a képviselők. (JZS) Idén sem vesznek fel hitelt Fontos szavazások Ellenszavazat nélkül fogadta el Budapesten a II. kerületi önkormányzat képviselő-testülete tegnap 2013-as költségvetését, amelynek főösszege 14,6 milliárd forint - közölte lapunkkal az önkormányzat. Láng Zsolt (Fidesz-KDNP), a kerület polgármestere elmondta, már 2007 óta egyhangúlag szavaznak a büdzséről, az elmúlt évekhez hasonlóan pedig a helyhatóság az idén sem bocsát ki kötvényt. (JZS) Pénzügyi gondokkal küzdenek a kórházak Komoly likviditási és pénzügyi gondokkal küzd a kórházak többsége az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tegnap bemutatott jelentése szerint. Húsz intézmény pénzügyi helyzetét vizsgálták 2009 és 2012 első fél éve között, s megállapították: ugyan növekedtek az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP) származó bevételek, ám a kórházi ellátások finanszírozása hat százalékot csökkent. A jelentés kitér arra, hogy az ellenőrzött kórházak 2011-ben százhárommilliárd forint közpénzt kaptak az OEP- től, az összeg a hazai szakellátásra fordítható keret tizennyolc százaléka. Kiemelik, az intézmények pénzügyi egyensúlya 2010-2011-ben javult, s ez többek között a konszolidációs támogatásnak is köszönhető. (JZS) Tandíj: vita a baloldali blokkon belül PINTÉR BALÁZS Bár közös nyilatkozat elfogadásával elvileg lezárult tegnap négy baloldali párt - MSZP, Demokratikus Koalíció, Magyarországi Szociáldemokrata Párt, Szövetségben Együtt Magyarországért Párt - oktatáspolitikai egyeztetéssorozata, tandíjügyben továbbra is vita van a felek között. Hiller István (MSZP) az MTI kérdésére közölte, egy hónapon belül elkészül az a hatástanulmány, amely a tandíjmentes felsőoktatás lehetőségét vizsgálja, Szabó Zoltán (DK) viszont azt mondta, pártja elkerülhetetlennek tartja a „méltányos”, szociális ösztöndíjrendszerrel párosuló tandíj bevezetését. A nyilatkozatban többek közt az szerepel, hogy amint lehetőségük lesz rá, ismét tizennyolc évre emelik a tankötelezettségi korhatárt, és megszüntetik a hallgatói szerződést. A dokumentum emellett olyan homályos célokat rögzít, mint az iskolai, a pedagógusi és az egyetemi autonómia „helyreállítása”, továbbá az államiönkormányzati iskolák „világnézeti semlegességének” biztosítása. Délután az Oktatói Hálózat és a Hallgatói Hálózat a Corvinus Egyetem Fővám téri épülete előtt tartott sajtótájékoztatót, majd - a keddi ELTE BTK-s megmozduláshoz hasonlóan - élőlánccal vették körbe az intézményt az elbocsátások elleni tiltakozásul. Még reggel három diák felmászott a Szabadság hídra, és egy molinót függesztett ki -tudatta a BRFK. ■ Felvételi hajrá ra éjfélig lehet jelentkezni a felsőoktatási intézmények szeptemberben induló képzéseire, amelyek közül egy felvételiző legfeljebb ötöt pályázhat meg. Az eljárás alapdíja kilencezer forint, ezért három jelentkezési helyet lehet megjelölni, a lehetséges további két hely megjelöléséért két-kétezer forint kiegészítő díjat kell fizetni. A képzések listája és a jelentkezés tudnivalói a Felvi.hu oldalon olvashatók. (PB) ROVATVEZETŐ: PETÁN PÉTER, E-MAIL: PETAN.PETER@MAGYARHIRLAP.HU A Magyar Hírlap válasza a vádakra folytatás az 1. oldalról Olvasótáborunk az online-nal együtt százezernél is többre tehető. De nem ez a lényeg. A lap témaválasztásával többször bizonyította, távol áll tőle mindenfajta rasszizmus és antiszemitizmus. Szerkesztőségünk emlékeztet rá: a bojkottfelhívást támogató cégek korántsem függetlenek a magyar belpolitikai eseményektől. Az Erste Bank Hungary Zrt. kommunikációs igazgatója például az a Danks Emese, aki az országot megnyomorító Gyurcsány Ferenc kormányszóvivőjeként visszhangozta hivatali főnöke „reggeli, éjjeli meg esti” hazugságait. Sajnálatos, hogy a CIB Bank Zrt. is támogatja a konzervatív újságírás elleni bojkottot. A lapunkat elítélő IKEA-nak pedig - minősítgetés helyett - inkább meg kellene fejtenie a terebélyesedő talányt, miért etetik fél Európát lóhúsos gombóccal. A Magyar Hírlap elleni hisztérikus kormányzati és civilnek álcázott balliberális fellépés nem újdonság számunkra. Amikor Gyurcsány Ferenc - hivatalban lévő miniszterelnökként - bojkottot hirdetett ellenünk, előfizetéseink nőttek, országos ismertségünk megugrott. A 24 „civilszervezet” mostani akcióját támogató cégek egyébként sem hirdetnek lapunkban, látszólag tehát semmiféle kárt nem okoznak nekünk. Sajnos, azonban akadnak - még volt kormányzati tényezők is -, akik hitelt adnak az antiszemita vádaskodásnak, ahelyett hogy alaposan tájékozódnának, nem beszélve a megtévesztett, a hazai politikában járatlan külföldi vállalatokról. A felhívást aláíró és további nyomást gyakorló szervezetek súlyos erkölcsi és anyagi kárt okoztak lapunknak, amiért a jogi felelősséget természetesen viselniük kell. Köszönjük azoknak a magán- és állami hirdetőinknek, akik nem dőlnek be a Magyar Hírlap elleni hazug rágalmaknak, amelyek alapvető célja az általánosan nem létező antiszemitizmus és rasszizmus magyarországi ébrentartása. 01