Magyar Hírlap, 2013. március (46. évfolyam, 51-75. szám)

2013-03-01 / 51. szám

MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2013. MÁRCIUS 1., PÉNTEK HIT- ÉS ERKÖLCSTAN BEVEZETÉSE Előkészületek Megkezdte az előkészületeket a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) az állami általános iskolák 1. és 5. osztályá­ban bevezetendő, az erkölcstan helyett választható hit- és erkölcstan megszer­vezésére - közölte tegnap Mohos Gábor, az MKPK titkára. Elmondta, felveszik a kapcsolatot az állami oktatási intézmé­nyek vezetőivel, hogy ahol a szülők, a ta­nulók igénylik, biztosítsák a feltételeket a hittanoktatás számára. (KD) goza.i­­xML2. J­ ÉGER ISTVÁN, A MAGYAR ORVOSI KAMARA ELNÖKE NEM ELÉGEDETT, MERT SZERINTE A SZAKÁLLAMTITKÁRSÁGNAK NINCS SZÁMSZERŰ AJÁNLATA Újabb béremelés az egészségügyben JOBBÁGYI ZSÓFIA Jövő héten, március 7-én elkezdőd­nek a tárgyalások az egészségügyi ál­lamtitkárság és a szakmai szervezetek között az idei ágazati béremelésekről. Éger István, a Magyar Orvosi Kama­ra elnöke nehezményezi, hogy a kor­mánynak nincs konkrét, számszerű ajánlata. Az egészségügyi államtitkárság nem­rég közleményben jelezte, közösen dolgozza ki az idei ágazati béreme­lés menetét a szakmai szervezetekkel. Hangsúlyozta, konkrét, számszerű ajánlata nincs, éppen ezért az egyez­tetések során szeretne beszélni ar­ról, milyen ösztönzők jelenjenek meg a rendszerben. A tárgyalások márci­us 7-én kezdődnek, és remélhetőleg szeptemberre eredményt hoznak. Éger István, a Magyar Orvosi Ka­mara elnöke lapunk megkeresésé­re elmondta, korábban csak a sajtóból értesültek a bértárgyalásokról, szer­dán megkapták a meghívót az egyez­tetésre. Az elnök ugyanakkor nem ért maradéktalanul egyet az államtitkár­ság szándékával. „Nem feltétlenül jó, hogy a kormánynak nincs számsze­rű ajánlata a béremelésekkel kapcso­latban. A szakmai szervezetekkel va­ló egyeztetésnek az a funkciója, hogy a szakállamtitkárság közli a konk­rét elképzelését arról, mire mennyi pénzt fordítana, mi pedig elmondjuk, egyetértünk-e vele, vagy sem” - ma­gyarázta Éger. A szakállamtitkárság egyébként a napokban újabb közle­ményt adott ki, hangsúlyozva, az idén is lesz béremelés az egészségügyben, az ágazati vezetés pedig célzottan fi­gyel majd azokra, akik kimaradtak a tavalyi bérfejlesztésből, vagy kisebb mértékben részesültek belőle. Ugyancsak kapcsolódik az egész­ségügyi ágazathoz a kötelező nyug­díjazás rendszere, amelynek kapcsán a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara felmérést készített (MESZK) azon egészségügyi dolgozók körében, akiket érint a szabályozás. A tizenhá­rom megyéből és a fővárosból visz­­szaérkezett adatok alapján a nyugdíjas korú orvosoknak és szakdolgozóknak csaknem hetven százaléka igényelt mentességet. Az áttekintés országos lefedettségű, hatvanöt fekvőbeteg­ellátó intézmény mintegy ezerötszáz érintett munkatársát kérdezték to­vábbfoglalkoztatási szándékáról. Közleményében a kamara arról is beszámol, hogy Szócska Miklós egyez­tetett Balogh Zoltánnal, a MESZK elnö­kével, aki tájékoztatta a szakállamtit­kárt, hogy az ápolóhiányt súlyosbítja a negyven év után nyugdíjba vonuló kol­­­légák kiesése. Ezenfelül - mint mondta - tetézi a gondot a szakdolgozók elván­­­dorlása, ami már a kisebb kórházakat is súlyosan érinti. ■ A kormány célzottan figyel azokra, akik kimaradtak a tavalyi bérfejlesztésből (képünk illusztráció) FOTÓ: CSUDÁS SÁNDOR * w ’WtaW v v •. z^Li A JELENLEGI FŐPOLGÁRMESTER INDULHAT JÖVŐRE IS A FŐVÁROS VEZETŐ POSZTJÁÉRT Ismét Tarlós István lehet a jelölt PINDROCH TAMÁS Eldőlni látszik, hogy Tarlós István lesz jövőre a Fidesz-KDNP főpolgár­mester-jelöltje - mondták lapunk­nak fideszes politikusok. Március 8-án Orbán Viktor minisz­terelnök átfogó megállapodást ír alá Tarlós Istvánnal, a két politikus már­cius 15-én együtt mond ünnepi be­szédet a Múzeumkertben, emellett a szerdán a kormányfő által bejelentett,­­hatvanszázalékos kormányzati adós­ságátvállalás is azt erősíti, hogy nagy a bizalom Tarlós iránt a Fideszben, így aztán igen valószínű, hogy Tarlós lesz a párt főpolgármester-jelöltje a jövő évi választáson - érzékeltette a hely­zetet lapunkkal több fideszes politi­kus és kormányzati szereplő. Hogy a főpolgármester pozíciója erősödött a Fideszben, mutatja az is, hogy ta­valy év végén még úgy nyilatkozott lapunknak, csak negyven százalékos állami adósságátvállalásra számít. „Tarlós rendkívül jól lobbizott a miniszterelnöknél, így érte el a hat­van százalékot” - magyarázták az önkormányzati területre rálátó kor­mányzati szereplők. „Az utolsó pil­lanatig egységes, negyvenszázalékos adósságátvállalási mértékről volt szó a kerületek és a főváros esetében is, csakhogy a BKV helyzetének rende­zése felülírta a terveket” - tették hoz­zá. Úgy tudjuk, néhány kerületvezető elégedetlen volt a helyzettel, és han­got is adott észrevételének, hogy a fő­város mellett több nagyváros­­­ így Miskolc, Székesfehérvár és Szombat­hely - is hatvan-hetven százalékos konszolidációban részesülhet, míg ők csak negyvenben. Csakhogy a Bel­­­ügy­minisztériumban és a nemzetgaz­­­dasági tárcánál úgy látják, a kerületek sokkal jobb adóssághelyzetben van­nak. Forrásaink szerint Tarlós a kerü­letekkel szemben is csatát nyert, és a Fidesz fővárosi frakciójában is el­csi­tulnak az ellentétek, hiszen a kor­mánypárt kiáll majd mellette. „A választások előtt a legfontosabb az egység, a béke hangsúlyozása a pár­ton belül, de a közvélemény számára is” - ezt egy vezető fideszes politikus mondta. Szerinte is eldőlt, hogy Tar­lós Istvánnál nincs jobb jelöltjük, a fő­polgármester tartja népszerűségi mu­tatóit. A Fideszben arra számítanak, az őszre ismertté válik a szocialista ki­hívó kiléte is. ■ II. KERÜLETI BÜDZSÉ ORSZÁGGYŰLÉSI NAPIREND Kétnapos ülést tart a jövő héten is az Or­szággyűlés, ám ezúttal mindkét napon, azaz hétfőn és kedden is lesznek hatá­rozathozatalok. A házbizottság tegna­pi ülésén készült napirend szerint hétfőn végigvihetik az idei büdzsé újabb módo­sításának vitáját, a módosítók után a ja­vaslatot is elfogadhatják. Kedden többek között az alaptörvény negyedik módo­sításához benyújtott módosítókról sza­vazhatnak a képviselők. (JZS) Idén sem vesznek fel hitelt Fontos szavazások Ellenszavazat nélkül fogadta el Buda­pesten a II. kerületi önkormányzat kép­­viselő-testülete tegnap 2013-as költ­ségvetését, amelynek főösszege 14,6 milliárd forint - közölte lapunkkal az ön­­kormányzat. Láng Zsolt (Fidesz-KDNP), a kerület polgármestere elmondta, már 2007 óta egyhangúlag szavaznak a büdzséről, az elmúlt évekhez hasonlóan pedig a helyhatóság az idén sem bocsát ki kötvényt. (JZS) Pénzügyi gondokkal küzdenek a kórházak Komoly likviditási és pénzügyi gondokkal küzd a kórházak többsége az Állami Szám­vevőszék (ÁSZ) tegnap bemutatott jelentése szerint. Húsz intézmény pénzügyi hely­zetét vizsgálták 2009 és 2012 első fél éve között, s megállapították: ugyan növe­kedtek az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP) származó bevételek, ám a kórházi ellátások finanszírozása hat százalékot csökkent. A jelentés kitér arra, hogy az ellenőrzött kórházak 2011-ben százhárommilliárd forint közpénzt kaptak az OEP- től, az összeg a hazai szakellátásra fordítható keret tizennyolc százaléka. Kiemelik, az intézmények pénzügyi egyensúlya 2010-2011-ben javult, s ez többek között a kon­szolidációs támogatásnak is köszönhető. (JZS) Tandíj: vita­­ a baloldali blokkon belül PINTÉR BALÁZS Bár közös nyilatkozat elfogadásával elvileg lezárult tegnap négy balolda­li párt - MSZP, Demokratikus Koalí­ció, Magyarországi Szociáldemokrata Párt, Szövetségben Együtt Magyar­­országért Párt - oktatáspolitikai egyeztetéssorozata, tandíjügyben to­vábbra is vita van a felek között. Hiller István (MSZP) az MTI kérdésére kö­zölte, egy hónapon belül elkészül az a hatástanulmány, amely a tandíjmen­tes felsőoktatás lehetőségét vizsgálja, Szabó Zoltán (DK) viszont azt mond­ta, pártja elkerülhetetlennek tartja a „méltányos”, szociális ösztöndíjrend­szerrel párosuló tandíj bevezetését. A nyilatkozatban többek közt az szerepel, hogy amint lehetőségük lesz rá, ismét tizennyolc évre emelik a tan­kötelezettségi korhatárt, és megszün­tetik a hallgatói szerződést. A doku­mentum emellett olyan homályos célokat rögzít, mint az iskolai, a pe­dagógusi és az egyetemi autonómia „helyreállítása”, továbbá az állami­önkormányzati iskolák „világnézeti semlegességének” biztosítása. Délután az Oktatói Hálózat és a Hallgatói Hálózat a Corvinus Egye­tem Fővám téri épülete előtt tartott sajtótájékoztatót, majd - a keddi ELTE BTK-s megmozduláshoz hasonlóan - élőlánccal vették körbe az intézményt az elbocsátások elleni tiltakozásul. Még reggel három diák felmászott a Szabadság hídra, és egy molinót függesztett ki -tudatta a BRFK. ■ Felvételi hajrá­ ra éjfélig lehet jelentkezni a felsőokta­tási intézmények szeptemberben induló képzéseire, amelyek közül egy felvételi­ző legfeljebb ötöt pályázhat meg. Az el­járás alapdíja kilencezer forint, ezért há­rom jelentkezési helyet lehet megjelölni, a lehetséges további két hely megjelölé­séért két-kétezer forint kiegészítő díjat kell fizetni. A képzések listája és a jelent­kezés tudnivalói a Felvi.hu oldalon olvas­hatók. (PB) ROVATVEZETŐ: PETÁN PÉTER, E-MAIL: PETAN.PETER@­MAGYARHIRLAP.HU A Magyar Hírlap válasza a vádakra folytatás az 1. oldalról Olvasótáborunk az online-nal együtt százezernél is többre tehető. De nem ez a lényeg. A lap témaválasz­tásával többször bizonyította, tá­vol áll tőle mindenfajta rasszizmus és antiszemitizmus. Szerkesztőségünk emlékeztet rá: a bojkottfelhívást támogató cégek ko­rántsem függetlenek a magyar bel­politikai eseményektől. Az Erste Bank Hungary Zrt. kommunikációs igazga­tója például az a Danks Emese, aki az országot megnyomorító Gyurcsány Ferenc kormányszóvivőjeként vissz­hangozta hivatali főnöke „reggeli, éj­jeli meg esti” hazugságait. Sajnála­tos, hogy a CIB Bank Zrt. is támogatja a konzervatív újságírás elleni bojkot­tot. A lapunkat elítélő IKEA-nak pe­dig - minősítgetés helyett - inkább meg kellene fejtenie a terebélyesedő talányt, miért etetik fél Európát lóhú­sos gombóccal. A Magyar Hírlap elleni hisztéri­kus kormányzati és civilnek álcázott balliberális fellépés nem újdonság szá­munkra. Amikor Gyurcsány Ferenc - hivatalban lévő miniszterelnökként - bojkottot hirdetett ellenünk, előfi­zetéseink nőttek, országos ismertsé­günk megugrott. A 24 „civilszerve­zet” mostani akcióját támogató cégek egyébként sem hirdetnek lapunk­ban, látszólag tehát semmiféle kárt nem okoznak nekünk. Sajnos, azon­ban akadnak - még volt kormányza­ti tényezők is -, akik hitelt adnak az antiszemita vádaskodásnak, ahelyett hogy alaposan tájékozódnának, nem beszélve a megtévesztett, a hazai poli­tikában járatlan külföldi vállalatokról. A felhívást aláíró és további nyomást gyakorló szervezetek súlyos erkölcsi és anyagi kárt okoztak lapunknak, amiért a jogi felelősséget természete­sen viselniük kell. Köszönjük azoknak a magán- és állami hirdetőinknek, akik nem dőlnek be a Magyar Hírlap elleni hazug rágalmaknak, amelyek alapvető célja az általánosan nem léte­ző antiszemitizmus és rasszizmus ma­gyarországi ébrentartása. 01

Next