Magyar Hírlap, 2013. május (46. évfolyam, 101-125. szám)

2013-05-02 / 101. szám

MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2013. MÁJUS 2., CSÜTÖRTÖK MEGSZAVAZTA AZ ORSZÁGGYŰLÉS A KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁT, A TANULÓI LÉTSZÁMOT IS ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOK ŐSZTŐL LÉPNEK ÉLETBE Több kisdiák lehet egy osztályban PINTÉR BALÁZS Fenntartói engedéllyel az iskolák húsz százalékkal eltérhetnek a huszon­hét fős maximális osztály lét­számtól, az általános iskolákban így akár har­minckét fős osztályok is indulhatnak ősztől - döntött a parlament. Elfogadta a köznevelési törvény mó­dosítását keddi ülésén a parlament. Michl József (KDNP) egyéni képvi­selői indítványát 223 igen szavazattal 14 nem ellenében, hét tartózkodás­sal hagyta jóvá a Ház, a kormánypár­tok mellett igennel voksolt a Jobbik, az MSZP jelen lévő képviselői nemmel szavaztak. A változtatás legfőbb eleme, hogy fenntartói engedéllyel az iskolák húsz százalékkal eltérhetnek a huszonhét fős maximális osztálylétszámtól, az ál­talános iskolákban így akár harminc­két fős osztályok is indulhatnak ősz­től. Az oktatási bizottság javaslatára a jogszabályba bekerült továbbá, hogy ha a mindennapos testnevelés feltét­elei nem adottak, akkor hetente egy­szer legfeljebb két tornaórát összevon­tan lehet megtartani. Változás még, hogy ha az iskola nem tudja megfelelő szakképzettségű pedagógussal meg­szervezni a mindennapos testneve­lést, akkor felsőfokú végzettséggel és sportoktatói vagy sportedzői szak­­képzettséggel rendelkező személyre is rá lehet bízni e feladatot. Ez a kivétel a 2019-2020-as tanévig lesz érvényben. A megszavazott javaslat értelmé­ben az egyházi fenntartású iskolák­ban - bizonyos feltételek esetén - az etika tantárgyat a hittan válthatja ki. A módosítás a hat és a nyolc évfolya­mos gimnáziumok 5-8. évfolyamára is kiterjeszti az erkölcstan oktatásával kapcsolatos szabályokat, megalapoz­va, hogy ezek megfelelő évfolyamain is választható legyen az egyház által szervezett hit - és erkölcstanóra. Ugyancsak a közneveléshez kap­csolódik: KDNP-s képviselők a Nem­zeti alaptanterv részeként kötelezően előírnák, hogy valamennyi 5-8. osz­tályos tanulmányait folytató diák a történelemoktatás keretein belül el­látogasson a Terror Háza Múzeumba. A kedden benyújtott indítvány szerint a látogatást szervező köznevelési in­tézmény a program tekintetében tel­jes költségtérítésre lenne jogosult. ■ Fenntartói engedéllyel térhetnek majd el az iskolák a maximális, huszonhét fős osztálylétszámtól FOTÓ: KÖVESDI ANDREA X393./ Albizottság alakul Kocsis Máté (Fidesz) javaslatára a Portik- Laborc-találkozókat vizsgáló, ténymeg­állapító albizottságot állít fel az Ország­­gyűlés nemzetbiztonsági bizottsága. Az új testület Kocsis szerint azért jön létre, hogy világos válaszokat kapjanak arra, 2008-ban valóban politikai megrende­lésre találkozott-e a titkosszolgálat ve­zetője a szervezett alvilág szereplőjével, illetve arra, az utóbbi juttatott-e pénze­ket baloldali pártoknak és politikusok­nak. Kitért arra is, javasolni fogja, vizs­gálják ki a titkosszolgálatok és az Energol Rt. kapcsolatát is. (Portik a cég igazga­tója volt - a szerk.) Az MSZP-s Molnár Zsolt szerint semmiféle takargatniva­­lójuk nincsen, ezért ők is megszavazták az albizottság létrehozását. Az albizott­ság leendő, független elnöke, Mile Lajos az MTI szerint kifejtette, a testület pari­tásos alapon működik majd, a jövő hé­ten kezdi meg munkáját, és szeptember 30-ig dolgozik. Kocsis elmondta, felté­telezhetően zárt üléseket tartanak majd, mert azokon a szakszolgálatok munka­társait is meghallgatják. (PT) Nagyobb autonómia Nemcsak technikai értelemben akarja kezelni a negyedik alkotmánymódosí­tásból és az alkotmánybírósági határo­zatból következő feladatokat, hanem a lelkiismereti és vallásszabadság még tel­jesebb körű biztosítása érdekében tar­talmában is újragondolta a jogszabályt - mondta az egyházügyi törvény módo­sításáról a javaslat keddi, általános vitá­jában Hölvényi György illetékes államtit­kár. Mint kifejtette, a korábbi szabályok meghatározó része kiterjed majd az ösz­­szes vallási közösségre, jóval szélesebb körű autonómiát biztosítva számuk­ra. A KDNP-s Lukács Tamás azt hangsú­lyozta, Magyarországon vallásszabad­ság van, és ezt nem vonta kétségbe sem a Velencei Bizottság, sem az Alkotmány­­bíróság. Az MSZP-s Nyakó István szerint viszont érthetetlen, miért egy politikai plénumnak - a Háznak - kell döntenie az egyházzá nyilvánításról. A jobbikos Mirkóczki Ádám azt mondta, hiába sze­retne a kabinet rendet vágni a szekták és egyházak sorában, ha ezt nem minőségi szempontból teszi. (KD) , , íoju­bb/ ÚJABB ’56-OS ELITÉLT TÁVOZOTT AZ ELOK SORÁBÓL Meghalt Rácz Sándor Elhunyt Rácz Sándor, a Magyarok Vi­lágszövetségének tiszteletbeli elnöke. Az 1956-os Nagy-budapesti Közpon­ti Munkástanács elnöke kedd dél­előtt a budapesti Kékgolyó utcai on­kológiai intézetben hunyt el. Rácz Sándor 1933. március 17-én szüle­tett egy Hódmezővásárhelyhez köze­li tanyán. 1947-től a budapesti Stan­dard Gyár szerszámkészítőjeként dolgozott. 1956-ban megválasztották a vállalat - akkori nevén a Beloian­nisz Híradástechnikai Gyár - üzemi munkástanácsa tagjának. A kerületi, majd 1956. november 16-án a Nagy­budapesti Központi Munkástanácsba került, amelynek azután december 11-ig, letartóztatásáig az elnöke volt. 1958 márciusában a népi demokrati­kus államrend megdöntésére irányu­ló szervezkedés vezetésének vádjával életfogytiglani börtönre ítélték, 1963 márciusában amnesztiával szabadult. Rácz Sándor 1990-től a Mun­kástanácsok Országos Szövetségé­nek munkavállalói szószólója volt, 1993-1994 között az 56-os Szövetség elnöki tisztét látta el, 2003-tól a Ma­gyarok Világszövetségének tisztelet­beli elnöke volt. 1989 őszén a Magyar Október Párt köztársasági elnöknek jelölte. 1999-ben Nagy Imre-emlék­­plakettel tüntették ki. Rácz Sándor nős volt, két gyermek apja. (LMA) FOTÓ: CSUDÁS SÁNDOR ROVATVEZETŐ: PETAN PÉTER, E-MAIL: PETAN.PETER@MAGYARHIRLAP.HU HOLNAP NEMZETISÉGI NYELVBŐL LESZ VIZSGA, A JAVA A JÖVŐ HÉTEN KÖVETKEZIK Kezdődik az idei érettségi időszak PB A nemzetiségi nyelv és irodalom s a nemzetiségi nyelv írásbeli vizsgái­val holnap reggel megkezdődik az idei tavaszi érettségi időszak. A fiatalok többségének a jövő héttől kezdődnek a megméretések: hétfőn magyar nyelv és irodalomból, valamint magyarból mint idegen nyelvből, kedden mate­matikából, szerdán történelemből, csütörtökön angol nyelvből, pénteken pedig német nyelvből írnak emelt vagy középszintű érettségit a vizsgázók. Május 13-án, hétfőn reggel az emelt szintű informatikavizsgával folyta­tódik az érettségi, aznap délután az emelt és középszintű latin , valamint a középszintű hébervizsgákra kerül sor, majd 14-én a biológia- és az emelt szintű társadalomismeret-, 15-én a kémia- és a földrajz-, 16-án a fizika-, valamint a középszintű rajz- és vizu­áliskultúra-, 17-én a spanyol nyelv­vizsgák következnek. Május 21-én, kedden középszinten informatikából és művészeti tárgyakból, valamint bel­ügyi rendészeti tárgyakból adnak szá­mot tudásukról az érettségizők. Május 22-én a francia nyelv- és a középszin­tű filozófiavizsgák következnek, má­jus 23. pedig a szakmai előkészítő tár­gyak napja: ekkor lehet közép- vagy emelt szinten vizsgázni egészségügyi ismeretekből vagy vendéglátás-turiz­­mus alapismeretekből. Május 24-én olasz nyelvből, továbbá középszinten mozgóképkultúra és médiaismeret s dráma tárgyakból maturálnak a diá­kok. Május 27-én, az írásbelik utolsó napján tartják az orosz és egyéb idegen nyelvek, valamint az egyéb közpon­ti követelményekre épülő és egyedileg akkreditált tárgyak vizsgáit. ■ r w r \ r r r r r w w „ÉLETE PÉLDÁZATA A SZERÉNY ES ÁLLHATATOS, ASSZONYIALDOZATVALLALASNAK” Elbúcsúztatták Horthy Istvánnét­ LÁZIN MIKLÓS ANDRÁS Horthy Istvánná élete és magatartá­sa példázata annak a szerény, de an­nál állhatatosabban képviselt asz­­szonyi áldozat- és feladatvállalásnak, amely nélkül üresebb lenne az élet, il­letve a magyar történelem - mondta tegnap Lezsák Sándor. Az Országgyű­lés alelnöke a kilencvenhat éves korá­ban Angliában elhunyt özvegy Hor­thy Istvánná gróf Edelsheim-Gyulai Ilonának a Belvárosi Plébániatemp­lomban rendezett gyászszertartásán felidézte az elhunyt fordulatokkal te­li életét, amelyben éppúgy szerepelt a boldogság, mint a dráma. „A kele­ti fronton vöröskeresztes ápolóként teljesített szolgálatot. 1993-ban pedig teljesítette Horthy Miklós kormányzó végakaratát, hogy Kenderesen helyez­zék végső nyugalomra” - emlékeztet­te a megjelenteket Lezsák, aki beszé­de végén utalt rá. Horthy Istvánná is Kenderesre tér haza. „Hiteles emberként gondolhatunk reá, nemcsak becsületessége, igaz­­ságszeretete, egyenes jelleme okán, hanem azért is, mert Horthy Miklós kormányzó közelében, sőt munkatár­saként élt” - mondta a megemlékezé­sen Kocsis Sándor, a Horthy Társaság alelnöke. Hozzátette, semmiféle, ha­misságot hirdető történész nem ért fel vele, hiszen ő a háborús évek megkér­dőjelezhetetlen tanúja volt. „Azelőtt veszítettem el az édesapá­mat, mielőtt megismerhettem volna, így édesanyám lett az apám is. Azt val­lotta, s ezt adta tovább nekem, álljak a saját lábamon és tegyem magasra a mércét” - hangoztatta a gyászszertar­táson ifjabb Horthy István, az egykori kormányzó unokája. Szólt arról, édes­anyja mindig tettre kész volt, hitt az igazságban. Beszélt arról is, édesanyját nem érdekelték az ideológiák, csak az emberek. Horthy Miklós menyét ma helyezik örök nyugalomra Kendere­sen, a családi sírboltban. ■ Gyászszertartás a Belvárosi Plébániatemplomban FOTÓ:KÖVESDI ANDREA

Next