Magyar Hírlap, 2013. május (46. évfolyam, 101-125. szám)
2013-05-02 / 101. szám
4 MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2013. MÁJUS 2., CSÜTÖRTÖK IcuiQL IkOinUi www.magyarhirup.hu TARLÓS ISTVÁN A RÓMAI-PARTI MOBIL GÁTRÓL: AZ ELLENKEZŐK KÉTSÉGBEESETTEN KERESIK AZ ÜRÜGYET, AMI INDOKKÉNT MEGÁLLJA A HELYÉT „Várom a tiltakozók legújabb ellenérvét” JOBBÁGYI ZSÓFIA Tarlós István teljes mértékben egyetért azzal, hogy a Római partot meg kell védeni, a mobil gát ellen dühödten tiltakozókkal viszont nem. A főpolgármester lapunknak úgy fogalmazott, a terület árvízvédelmi szempontból Budapest egyetlen még rendezetlen, kritikus szakasza, ezért kizárólagos célja, hogy megoldja a helyzetet. Hozzátette, általános elégedettségre nincs mód, mivel bárki bármit kezdeményez, szinte azonnal megjelenik egy ellentétes, hasonló intenzitású akarat. - Az elmúlt hetekben számos ellentmondást szült a Római-parti védmű kérdése, a „leghangosabbak” talán a fakivágás ellen tiltakozó csoportok. Igazuk van? - Megpróbálok egy bátortalan kísérletet tenni arra, hogy más oldalról közelítsem meg a problémát. Mégiscsak több tízezer ember értékeinek védelméről van szó, így nem véletlen, hogy Demszky Gábor húsz éven át kampányolt és ígérgette az árvízvédelmi művet, majd később Gyurcsány Ferenc is tipródott a téma körül, hangzatos ígéreteket tett, amikor jött az árvíz. A Római-part ebből a szempontból a főváros egyetlen még rendezetlen, kritikus szakasza. Azonkívül, hogy ezt a helyzetet megoldjam, semmi más nem vezérel, viszont kezd furcsán hangzani, hogy egy szűkebb kör újabb és újabb szempontok mentén támadja a beruházást. Valamilyen rejtélyes okból pedig ezeknek a hangoknak mindig akad médiatámogatottságuk is. - Mire gondol pontosan? - Első körben azzal támadtak, hogy miért építették be annak idején a hullámteret. Később bebizonyosodott, az első fokú hatóságnak nem volt mérlegelési jogköre, mivel üdülőövezetről beszélünk, tehát ki kellett adnia az építési engedélyeket. A hétvégi házát pedig bárki használhatja életvitelszerűen, ezt semmilyen szabály nem tiltja. A második érv, hogy a rosszhiszemű és gonosz főváros azért erőlteti a védműépítést, hogy a lakóparkokat védje. Erre kiderült az is, hogy az épületek feltöltésre épültek, így kilenc méternél magasabb árvizet is vígan elbírnak. Utána azt a kérdést feszegették, miért nem a Nánási út-Királyok útja vonalon épül a védmű. Amenynyiben így tennénk, szintén sok fát kéne kivágni, ezenkívül egy gáz- és egy víznyomócsövet is ki kéne váltani a területen, tehát ebben az esetben háromszor annyit költenénk, mint a parti mobil gát esetében. Most elérkeztünk a fák kérdéséhez. Korábban is elmondtam, az értékes platánsort megvédjük, Pünkösdfürdőnél lévő fák egyrészt megközelíthetetlenek, másrészt nem értékesek. A legújabb kifogás pedig, hogy védeni kell az ebihalakat, amelyeknél az emberek tán fontosabbak. Kíváncsian várom, hogy mi lesz a következő ellenérv. Mit tartalmaz a Műegyetem szakvéleménye ? - Semmi támadhatót nem találtak az elképzelésünkben. Valóban csak annyit szeretnénk, hogy az utolsó kritikus Duna-szakaszt is megvédjük az árvíztől, amit egyébként húsz éve rendezni kellett volna. Arról a legtöbben megfeledkeznek, hogy a lakóparkokkal szemben van több tucat a húszas-harmincas években - az akkori szabályoknak megfelelően - épült ház, illetve sportlétesítmény is, amelyet muszáj biztosítani. Ennek ellenére korábban is jeleztem már, ha a Műegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) véleménye is egybehangzóan negatív lesz, akkor természetesen más megoldást keresünk. Az engedélyek pedig, ha vannak is, nem köteleznek semmire, tehát ez egyelőre másodlagos kérdés. Amikor a Fővárosi Közgyűlés napirendre vette a kérdést, érdekes helyzet alakult ki. A teremben sok sportegyesület és magánszemély kampányolt a védmű építése mellett, míg az ellenzék a „civilek” nevében is a beruházás ellen kardoskodott. Tulajdonképpen kik azok a „civilek”, akik most tiltakoznak? Ezt a kérdést én is felteszem magamnak minden alkalommal, amikor arról olvasok, milyen ellenérveket fogalmaznak meg. Nem tudom, kik ők, milyen motivációval, mivel egy zsákutcányi frusztrált embert is nevezhetünk „civilnek”, akik létrehoznak egy bejegyzett szervezetet, és tiltakoznak. Gyanítom, közéjük tartoznak azok is, akik például évek óta nem jártak a területen - vagy csak katasztrófaturistaként -, illetve azok, akik böngésznek az interneten, és meglátják, hogy „meg kell menteni a Római-partot”. Ezzel egyébként teljes mértékben egyetértek, a védmű ellen dühödten tiltakozókkal viszont nem. Biztos vagyok abban, a háttérben folyik valami, ami furcsa és nincs a helyén. Elképzelhető, egyesek érdekeltek benne, hogy ne épüljön meg az, amit „valakik” húsz évig ígérgettek, de nem lett belőle semmi. A közgyűlésen történteknek az az okuk, hogy az ellenzék ideges. Egy részük a politikai létéért küzd, a másik felének pedig szembe kell néznie a ténnyel, hogy kedvezőtlen és rossz szerződéseket kötöttek például a metróberuházás, a Rác fürdő vagy a Central European Time (CET) ügyében is. Egyértelmű, mindent vadul és zsigerből támadnak, ami megoldást nyújtana az ebből fakadó problémákra. Összességében aránytalannak érzem, ami történik. Úgy látom, az ellenkezők kétségbeesetten keresnek valamilyen ürügyet, ami indokként megállja a helyét. - Tartott egy előadást Budapest jelene és jövője címmel, hosszan beszélt a mobil gátról is. Azt mondta, ha tovább folytatódik a beruházás elleni „hadjárat”, elérkezhet az a pillanat, hogy leállítja a folyamatot, a felelősséget pedig átruházza azokra, akik hónapok óta támadják a tervet. Indulatból tett ilyen kijelentést, vagy komolyan felmerült ez a gondolat? - Biztosan volt benne indulat a részemről, de továbbra is elfogadhatatlannak tartom, hogy például az Index, amely egy népszerű internetes újság, elbagatellizálja a probléma megoldását. Erre valakinek most már reagálnia kéne. Nem szeretnék kategorikusan rosszhiszeműséget feltételezni, viszont a közjó szempontjából minősíthetetlennek tartom a kialakított helyzetet. Sajnos ugyanezt tapasztaltam a metrószerződések kármentése kapcsán is, de a vízművek visszavásárlása is hasonló reakciót váltott ki. Nehezen megy át a köztudatba, hogy ha az utóbbi ügy esetében megmaradt volna a kilencvenes években kötött szerződés, a külföldi befektető további harmincmilliárdot kivitt volna az országból. Az ilyen információkat illene úgy interpretálni, hogy megfeleljenek a valóságnak, nem pedig csálni-csavarni az ügy tartalmát különféle szerecsenmosdatási célokkal. Fontos és elhanyagolt közügyek megoldásán gúnyolódni nem elegáns. - Még várnak az MTA szakvéleményére. Ha az támogatja majd a mobil gát tervét, leghamarabb mikorra készülhet el a védmű? - Az árvízveszély miatt kiemelt beruházásként kell kezelni az ügyet. Viszont van bennem kétség, mivel néhány emberben munkálkodik az indulat, ezért gyanítom, az ellenzék és a civilszervezetek mindent megtesznek majd annak érdekében, hogy sokáig elhúzódjon az építkezés. Nyilván a tiltakozók is érzik, ha a késleltetés miatt komolyabb árvízkár keletkezik, jelentős erkölcsi felelősség terheli azokat, akik folyamatosan ellenkeznek a védműépítés ellen. Érdekes egyébként, hogy nem a szocialisták a leghangosabbak, talán érzik, hogy ebben az esetben nem kéne tiltakozni. A demokrácia azért jó, mert vannak szabad választások és - ebben az esetben is - a Fővárosi Közgyűlést megbízzák azzal, hogy fontos kérdésekben döntéseket hozzon. Négyévente pedig mindenki mérlegelheti, jónak vagy rossznak értékelte a ciklust. Abban viszont biztos vagyok, hogy az embereknek nem döntésképtelen szervezetekre és vezetőkre van szükségük. Általános elégedettségre pedig egyébiránt nincs is mód, mivel bárki bármit kezdeményez, szinte azonnal megjelenik egy azzal ellentétes, hasonló intenzitású akarat. Amikor valaki mindenkinek meg akar felelni, végül semmire nem fog jutni. ■ A főpolgármester emlékeztetett, húsz éve megoldatlan a védmű kérdése FOTÓ: KÖVESDI ANDREA ORBÁN: HÚSZÉVES DACKORSZAK UTÁN BUDAPEST ÉS A KORMÁNY KÉPES EGYÜTTMŰKÖDNI Végre egy irányba húznak a lovaik JS Néhány éve még nokiás dobozokat cserélgettek, most viszont Mercedes buszokat adnak át Budapesten - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a százötven új, alacsony padlós jármű ünnepélyes átadásán. Hozzáfűzte, kegyelmi politikai pillanatot élünk át. Átadtak kedden Budapestnek százötven új Mercedes-Benz Citaro autóbuszt, amelyek a következő hónapokban három ütemben állnak forgalomba. Az eseményen Orbán Viktor miniszterelnök is részt vett, aki szerint a fővárosban már más szelek fújnak, mivel múlóban van a tompultság, Budapest pedig kezdi visszanyerni életerejét és életkedvét. Beszédében ismét hangsúlyozta, az ország jobban teljesít, ám erős és sikeres főváros nélkül a magyarok sem lehetnek erősek és sikeresek. A miniszterelnök szerint Budapestnek végre van gazdája, mivel „néhány éve még nokiás dobozokat cserélgettek”, most viszont Mercedes buszokat adnak át, de fokozatosan újulnak meg a főváros nagy terei és parkjai is. Ennek kapcsán megjegyezte, „húsz év után először úgy állnak a csillagok”, hogy Budapest és az ország vezetése képes együttműködni, ami azért kuriózum, mert két évtizeden át a főváros „dackorszakba merevedett” és folyamatos vitában állt a mindenkori kormánnyal. Megállapította, különleges, kegyelmi politikai pillanatot élünk át, hiszen végre „ugyanabba az irányba húznak a lovak”. Kitért Tarlós István tevékenységére is, aki szerinte nagy eredményeket ért el azzal, hogy megteremtette a város számára az előrelépés feltételeit. A főpolgármester ismertette, Budapesten a buszok egy év alatt harminchatmillió kilométert futnak, 2006 óta mégsem állítottak forgalomba új járműveket. Hangsúlyozta, 2010-re „elképesztő mértékben leromlott a buszpark”, többségében húsz évnél idősebb gépjárművek futottak. A VTTransmannal kötött szolgáltatói szerződések kapcsán megjegyezte, bár adódtak viták a tendereztetésnél, a kormány segítségével sikerült elmozdulni az idős buszok miatt szinte kilátástalan helyzetből. ■ Orbán Viktor kormányfő a százötven új Mercedes busz egyikének vezetőjével . foló:JudaisÁNDOR