Magyar Hírlap, 2013. augusztus (46. évfolyam, 178-203. szám)
2013-08-01 / 178. szám
MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2013. AUGUSZTUS 1., CSÜTÖRTÖK ARÁNYAIBAN SOHA ENNYIEN NEM TANULHATTAK TOVÁBB ÁLLAMILAG FINANSZÍROZOTT KÉPZÉSEN, SOKAKNAK A MINIMUM PONTSZÁM IS ELÉG VOLT Kevés a jelentkező, ám sok a felvett PINTÉR BALÁZS Kevesebben jelentkeztek ugyan a felsőoktatásba, a felvettek közül viszont minden eddiginél nagyobb arányban kezdhetik meg tanulmányukat államilag finanszírozott képzésen a fiatalok. Sokan a kormányfő által „közepes dolognak” nevezett 240 pontos teljesítménnyel tanulhatnak tovább az ősztől, így egyelőre messze vagyunk a „minőségi felsőoktatástól”. Kormányoldalon és ellenzéki körökben más-más okokkal magyarázták, hogy évtizedes összehasonlításban miért csak 95 ezren jelentkeztek az idén a felsőoktatásba (legutóbb 2008-ban volt hasonlóan kevés a pályázó). Tény, hogy közülük 72159 diákot felvettek, vagyis négyből három fiatal továbbtanulhat. Még kirívóbb az adat, ha azt nézzük, hogy a felvettek közül 53759-en állami ösztöndíjasként kezdhetik meg tanulmányaikat szeptemberben, ami azt jelenti, hogy 18400 hallgató, vagyis a felvettek egynegyede fog csak önköltségesen tanulni. Összehasonlításként az új elsőévesek közül tanulmányaikat maguk finanszírozók aránya 2004-ben még 45 százalék volt, de az elmúlt öt évben is 30-36 százalék között mozgott az arányuk. Mivel a „keretszámok eltörlésével” utóbb a kormány arra tett vállalást, hogy 55 ezren „ingyen” tanulhatnak az ősztől, alacsony pontszámokkal is sokan bekerültek - ami nem éppen a kormány zászlajára tűzött „minőségi felsőoktatás” irányába mutat. Az ötszáz pontból (alap- és osztatlan képzésen) 240 pontos minimum ponthatár is elég volt ugyanis sok képzésen az állami ösztöndíjas hely elérésére. Ezt nem véletlenül nevezte Orbán Viktor miniszterelnök legutóbbi rádióinterjújában „közepes dolognak”. A kormányfő azt is kifejtette, hogy nem érdemes közpénzből egyetemen taníttatni középszerű teljesítményre képes fiatalokat. A képzési területeket vizsgálva némileg jobban körvonalazódtak az oktatási kormányzat elképzelései. A 2012-es adatokhoz képest számottevően csökkent a bölcsészettudomány, a társadalomtudomány és a jogi képzési területre felvettek száma, ugyanakkor húsz százalékkal többen tanulnak tovább pedagógusképzésen, mint egy évvel korábban. A műszaki képzési területen 13 ezer helyett viszont csak 11600-an kezdik meg tanulmányaikat, természettudományos képzéseken 4800 helyett 3700 an, ráadásul ezeken a területeken több szakra 240 pontos minimum ponthatárral is be lehetett kerülni. Az elmúlt évek slágerszakjainak számító képzéseken is változások láthatók. Míg például kommunikáció és médiatudomány szakra 2011 ben 6462-en, 2012-ben 5006-an pályáztak, 2013-ban már csak 1909-en. A szakot 19 intézmény hirdette meg, de öt már nem kapott állami ösztöndíjas helyeket. Andragógiát (felnőttképzés) 15 intézmény kínált, de csak a Budapesti Gazdasági Főiskolán lehetett államilag finanszírozott helyre bekerülni. Jellemző a túlkínálatra, hogy 10 885 volt az összes meghirdetés - igaz, 5060 szak nem indult el. ■ Örvendetes, hogy húsz százalékkal többen tanulnak majd pedagógusképzésen, mint tavaly FOTÓ:CSUDÁS SÁNDOR KDNP: Milyen tandíjat akar az MSZP? Tisztázza az MSZP a tandíjügyben kialakított álláspontját - jelentette ki Michl József, a KDNP képviselője. Szerinte a szocialisták nem vonták vissza a tandíj bevezetésére irányuló szándékukat, amelyről annyit lehet tudni, hogy az első évben biztosítanák a tandíjmentességet, a második évtől viszont fizetnie kellene mindenkinek - tanulmányi eredményétől függően. Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője rámutatott, a kormányváltás után a felsőoktatási intézmények egyéni érdekei és a lobbicsoportok tevékenysége olyan helyzetet teremtett, amely nem a gazdaság szükségleteinek és a társadalmi igényeknek megfelelő képzést biztosított. (KCS) HUSZONÖT SZÁZALÉKKAL CSÖKKENT A BÜROKRÁCIA Egyszerűsítési programot írtak a hatóságoknál KD Az adminisztráció egyszerűsítését célzó program keretében 228, az állampolgárokat érintő hatósági eljárást vizsgáltak felül és egyszerűsítettek - tudatta tegnap a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM). Mint írják, az ügyek folyamatának átszervezése, az elektronikus lehetőségek kiterjesztése, a széleskörűbb és pontosabb tájékoztatás, a benyújtandó dokumentumok számának csökkenése mellett az ezekkel kapcsolatos jogszabályok jelentős része is egyszerűsödött, így az érintett eljárásoknál huszonöt százalékkal csökkentek a lakosság adminisztratív terhei. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a Magyary Zoltán közigazgatás-fejlesztési program részeként tavaly indított program célja, hogy csökkenjen a lakosságot terhelő hivatali bürokrácia. A KIM szerint az egyszerűsítés érinti a családdal kapcsolatos ügyeket, az adózási kérdéseket, a közmű- és egyéb szolgáltatások területét, az otthonteremtési lehetőségeket, a nyugdíjellátást, az okmányokkal kapcsolatos intéznivalókat, a közúti közlekedéssel, mezőgazdasági területtel, munkavállalással, egészségbiztosítással kapcsolatos eljárásokat, valamint az aláírási címpéldány használatát is. A program részeként a minisztérium kidolgozta a jogszabályok nyelvi egyszerűsítésének az állampolgárok mindennapi életébe is átültethető gyakorlatát is, huszonhat jogszabály szövegét vizsgálták meg és egyszerűsítették az érintett szakterületeken. A nyelvi egyszerűsítésre kijelölt jogszabályok zöme a hatósági eljárások egyszerűsítéséhez kapcsolódott. ■ BÉRLAKÁS-ÉPÍTÉSI JAVASLAT Támogatott otthonok A Jobbik számításai szerint száz-száztíz -ezer embert érintene kedvezően pártjuk államilag támogatott otthonteremtési és bérlakás-építési programja - közölte Z. Kárpát Dániel, a párt országgyűlési képviselője tegnapi sajtótájékoztatóján. A honatya szerint mindez segítené a családvállalást is. (ZSCS) VÁLTOZÁSOK MÁTÓL Három új „állami kórház” Mától újabb három, eddig gazdasági társaságként működő kórház lesz költségvetési intézmény - tudatta a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet tegnap a távirati irodával. A gyöngyösi, a nagyatádi és az ózdi kórház munkavállalóit továbbfoglalkoztatják. (JZS) PE A költségvetési törvény módosításával várhatóan október 1-jétől megváltozik a nem állami fenntartású köznevelési intézmények finanszírozása - írta tegnap a Magyar Nemzet. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a Nemzetgazdasági Minisztériummal együttműködve várhatóan szeptember 1-jéig dolgozza ki és nyújtja be erről az előterjesztést. A módosítás nyomán a normatíva alapú finanszírozás megszűnne, helyette bértámogatást kapnának a fenntartók, és az egyházak és a nemzetiségi önkormányzatok ezen felül működtetési támogatáshoz is hozzájutnának. A köznevelési államtitkárság kiemelte, hogy a bértámogatás a pedagógusokon kívül a nevelő-, oktatómunkát közvetlenül segítők bérére és járulékaira is kiterjed, a váltás pedig a pedagógusok új foglalkoztatási rendjének bevezetéséhez kapcsolódik. A lap úgy tudja, hogy a magánfenntartású intézmények képviselői pénteken tárgyalnak az Emmi vezetésével. A Népszava eközben arról írt, hogy a szeptemberi tanévkezdés előtt - a pedagógus-életpályamodell bevezetéséhez - szükség lesz a köznevelési törvény módosítására. A köznevelési államtitkárság jelezte, a pedagógusbéremelés, az új munkaidő-számítás és a minősítési rendszer bevezetéséhez a jogszabály-módosítás mellett a pedagógus-előmeneteli rendszer és az új munkarend végrehajtási szabályait rögzítő kormányrendelet kiadására is szükség lesz. Az Országgyűlés honlapján egyelőre nincs információ arról, hogy augusztusban mely napon tarthatják meg a parlamenti ülést. * r : VÁLTOZIK A NEM ÁLLAMI FENNTARTÁSÚ KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEK TÁMOGATÁSA Két törvény módosítására várnak . ROVATVEZETŐ: PETÁN PÉTER, E-MAIL: PETAN.PETER@MAGYARHIRLAP.HU AZOK KAPNAK LEVÉLCSOMAGOT, ÉS SZAVAZHATNAK LEVÉLBEN, AKIK FELIRATKOZTAK Ma regisztrációs rajt a külhoniaknak PINDROCH TAMÁS Ma kezdődik a külhoni, kettős állampolgársággal rendelkező választók számára a választási regisztráció - jelentette be Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) vezetője. A regisztrációhoz szükséges 233 ezer levelet a héten kiküldték, és már fogadják a névjegyzékbe vételi kérelmeket. Mától a jövő tavaszi voksolás napját megelőző tizenötödik napig lehet regisztrálniuk a kettős állampolgársággal rendelkező választóknak - erről is beszélt tegnap Pálffy Hona. Felhívta a figyelmet, ne hagyják a választók az utolsó napokra a regisztrációt, mert az nagyon megnehezíti az NVI munkáját. A most kiküldött levélcsomag a tájékoztató mellett tartalmazza a névjegyzékbe vételi kérelemről szóló nyomtatványt, amelyet az NVI-nek kell visszaküldeni a mellékelt borítékban. Pálffy Ilona arról is beszélt, hogy az állampolgárságot kérőknek csak egy része tette le eddig az esküt, azoknak, akik ezt tegnapig megtették, később küldik ki a regisztrációs nyomtatványokat. Kifejtette, az általuk kiküldött 233 ezres körben nincsenek benne a Szlovákiában, Ausztriában vagy Ukrajnában élő kettős állampolgárok, ezekben az országokban ugyanis tiltják az intézményt. Őket a médián keresztül tájékoztatják. Az érintettek közül negyvenezren nem kapnak levelet, hiszen nekik korábban volt már magyarországi állandó lakóhelyük, így ők a tavasszal a többi kettős állampolgárral szemben az egyéni jelöltekre és a pártlistára szavazhatnak. A regisztrációs kérelmeket november 1-jétől elektronikus úton - ügyfélkapun vagy a választási iroda hivatalos honlapján, az Nvi.hu-n is el lehet juttatni az NVI-nek. Pálffy Ilona úgy vélekedett, sokan élhetnek majd az online regisztrálás lehetőségével, szerinte azért, mert nem bíznak a postában vagy az adott ország titkosszolgálatában. Csak azok a szavazók kapnak választási levélcsomagot, és szavazhatnak levélben, akik regisztráltak. A csomagot kérésre személyesen is átvehetik a választópolgárok. A csomag tartalmazza a szavazólapot, a szavazópolgár azonosítását szolgáló nyomtatványt, a szükséges borítékokat és a tájékoztatót. „A szavazólapot a belső borítékba kell tenni, azt le kell zárni, míg a külsőbe az azonosító nyilatkozatot kell helyezni. A belső borítékot csak az NVI bonthatja fel, és a folyamatot a Nemzeti Választási Bizottság - amelynek tagjai az országos listát állító pártok delegáltjai, a sajtó képviselői, a listát állító pártok öt-öt megfigyelője, továbbá nemzetközi megfigyelők ellenőrizhetik” - fejtette ki. A szavazatot tartalmazó levélcsomagot el lehet juttatni postán az NVI-hez, de le lehet adni a külképviseleteken, illetve bármely magyarországi egyéni választókerületi választási irodában. ■