Magyar Hírlap, 2013. augusztus (46. évfolyam, 178-203. szám)

2013-08-01 / 178. szám

MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2013. AUGUSZTUS 1., CSÜTÖRTÖK ARÁNYAIBAN SOHA ENNYIEN NEM TANULHATTAK TOVÁBB ÁLLAMILAG FINANSZÍROZOTT KÉPZÉSEN, SOKAKNAK A MINIMUM PONTSZÁM IS ELÉG VOLT Kevés a jelentkező, ám sok a felvett PINTÉR BALÁZS Kevesebben jelentkeztek ugyan a fel­sőoktatásba, a felvettek közül viszont minden eddiginél nagyobb arányban kezdhetik meg tanulmányukat álla­milag finanszírozott képzésen a fia­talok. Sokan a kormányfő által „kö­zepes dolognak” nevezett 240 pontos teljesítménnyel tanulhatnak tovább az ősztől, így egyelőre messze va­gyunk a „minőségi felsőoktatástól”. Kormányoldalon és ellenzéki körök­ben más-más okokkal magyaráz­ták, hogy évtizedes összehasonlítás­ban miért csak 95 ezren jelentkeztek az idén a felsőoktatásba (legutóbb 2008-ban volt hasonlóan kevés a pá­lyázó). Tény, hogy közülük 72159 diá­kot felvettek, vagyis négyből három fiatal továbbtanulhat. Még kirívóbb az adat, ha azt nézzük, hogy a felvet­tek közül 53759-en állami ösztöndí­jasként kezdhetik meg tanulmányai­kat szeptemberben, ami azt jelenti, hogy 18400 hallgató, vagyis a felvet­tek egynegyede fog csak önköltsége­sen tanulni. Összehasonlításként az új elsőéve­sek közül tanulmányaikat maguk fi­nanszírozók aránya 2004-ben még 45 százalék volt, de az elmúlt öt év­ben is 30-36 százalék között mozgott az arányuk. Mivel a „keretszámok el­törlésével” utóbb a kormány arra tett vállalást, hogy 55 ezren „ingyen” ta­nulhatnak az ősztől, alacsony pont­számokkal is sokan bekerültek - ami nem éppen a kormány zászlajára tűzött „minőségi felsőoktatás” irá­nyába mutat. Az ötszáz pontból (alap- és osztatlan képzésen) 240 pontos minimum ponthatár is elég volt ugyanis sok képzésen az állami ösz­töndíjas hely elérésére. Ezt nem véletlenül nevezte Orbán Viktor miniszterelnök legutóbbi rádióinter­jújában „közepes dolognak”. A kor­mányfő azt is kifejtette, hogy nem érdemes közpénzből egyetemen ta­níttatni középszerű teljesítményre képes fiatalokat. A képzési területeket vizsgálva né­mileg jobban körvonalazódtak az oktatási kormányzat elképzelései. A 2012-es adatokhoz képest számotte­vően csökkent a bölcsészettudomány, a társadalomtudomány és a jogi kép­zési területre felvettek száma, ugyan­akkor húsz százalékkal többen tanul­nak tovább pedagógusképzésen, mint egy évvel korábban. A műszaki képzési területen 13 ezer helyett viszont csak 11600-an kezdik meg tanulmányaikat, természettu­dományos képzéseken 4800 helyett 3700 an, ráadásul ezeken a területe­ken több szakra 240 pontos minimum ponthatárral is be lehetett kerülni. Az elmúlt évek slágerszakjainak számító képzéseken is változások lát­hatók. Míg például kommunikáció és médiatudomány szakra 2011 ben 6462-en, 2012-ben 5006-an pályáz­tak, 2013-ban már csak 1909-en. A szakot 19 intézmény hirdette meg, de öt már nem kapott állami ösztön­díjas helyeket. Andragógiát (felnőtt­­képzés) 15 intézmény kínált, de csak a Budapesti Gazdasági Főiskolán le­hetett államilag finanszírozott hely­re bekerülni. Jellemző a túlkínálatra, hogy 10 885 volt az összes meghirdetés - igaz, 5060 szak nem indult el. ■ Örvendetes, hogy húsz százalékkal többen tanulnak majd pedagógusképzésen, mint tavaly FOTÓ:CSUDÁS SÁNDOR KDNP: Milyen tandíjat akar az MSZP? Tisztázza az MSZP a tandíjügyben kialakított álláspontját - jelentette ki Michl József, a KDNP képviselője. Szerinte a szocialisták nem vonták vissza a tandíj bevezetésére irányuló szándékukat, amelyről annyit lehet tudni, hogy az első évben biztosítanák a tandíjmentességet, a második évtől viszont fizetnie kellene mindenkinek - tanul­mányi eredményétől függően. Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője rámutatott, a kormányváltás után a felsőoktatási intézmények egyéni érdekei és a lobbicsoportok tevékenysége olyan helyzetet teremtett, amely nem a gazdaság szükségleteinek és a társadalmi igényeknek megfelelő képzést biztosított. (KCS) HUSZONÖT SZÁZALÉKKAL CSÖKKENT A BÜROKRÁCIA­­ Egyszerűsítési programot írtak a hatóságoknál KD Az adminisztráció egyszerűsítését célzó program keretében 228, az ál­lampolgárokat érintő hatósági eljárást vizsgáltak felül és egyszerűsítettek - tudatta tegnap a Közigazgatási és Igaz­ságügyi Minisztérium (KIM). Mint írják, az ügyek folyamatának átszervezése, az elektronikus lehető­ségek kiterjesztése, a széleskörűbb és pontosabb tájékoztatás, a benyújtan­dó dokumentumok számának csök­kenése mellett az ezekkel kapcsolatos jogszabályok jelentős része is egysze­rűsödött, így az érintett eljárásoknál huszonöt százalékkal csökkentek a la­kosság adminisztratív terhei. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a Magyary Zoltán közigazgatás-fejlesztési prog­ram részeként tavaly indított prog­ram célja, hogy csökkenjen a lakossá­got terhelő hivatali bürokrácia. A KIM szerint az egyszerűsítés érinti a csa­láddal kapcsolatos ügyeket, az adó­zási kérdéseket, a közmű- és egyéb szolgáltatások területét, az otthonte­remtési lehetőségeket, a nyugdíjellá­tást, az okmányokkal kapcsolatos in­téznivalókat, a közúti közlekedéssel, mezőgazdasági területtel, munkavál­lalással, egészségbiztosítással kapcso­latos eljárásokat, valamint az aláírási címpéldány használatát is. A program részeként a miniszté­rium kidolgozta a jogszabályok nyel­vi egyszerűsítésének az állampolgá­rok mindennapi életébe is átültethető gyakorlatát is, huszonhat jogszabály szövegét vizsgálták meg és egyszerű­sítették az érintett szakterületeken. A nyelvi egyszerűsítésre kijelölt jog­szabályok zöme a hatósági eljárások egyszerűsítéséhez kapcsolódott. ■ BÉRLAKÁS-ÉPÍTÉSI JAVASLAT Támogatott otthonok A Jobbik számításai szerint száz-száztíz -­ezer embert érintene kedvezően pártjuk államilag támogatott otthonteremtési és bérlakás-építési programja - közöl­te Z. Kárpát Dániel, a párt országgyűlési képviselője tegnapi sajtótájékoztatóján. A honatya szerint mindez segítené a családvállalást is. (ZSCS) VÁLTOZÁSOK MÁTÓL Három új „állami kórház” Mától újabb három, eddig gazdasági tár­saságként működő kórház lesz költség­­vetési intézmény - tudatta a Gyógy­szerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet tegnap a táv­irati irodával. A gyöngyösi, a nagyatádi és az ózdi kórház munkavállalóit tovább­foglalkoztatják. (JZS) PE A költségvetési törvény módosításával várhatóan október 1-jétől megválto­zik a nem állami fenntartású közneve­lési intézmények finanszírozása - írta tegnap a Magyar Nemzet. Az Embe­ri Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a Nemzetgazdasági Minisztériummal együttműködve várhatóan szeptem­ber 1-jéig dolgozza ki és nyújtja be er­ről az előterjesztést. A módosítás nyomán a normatí­va alapú finanszírozás megszűnne, helyette bértámogatást kapnának a fenntartók, és az egyházak és a nem­zetiségi önkormányzatok ezen felül működtetési támogatáshoz is hozzá­jutnának. A köznevelési államtitkár­ság kiemelte, hogy a bértámogatás a pedagógusokon kívül a nevelő-, ok­tatómunkát közvetlenül segítők bé­rére és járulékaira is kiterjed, a váltás pedig a pedagógusok új foglalkoztatási rendjének bevezetéséhez kapcsolódik. A lap úgy tudja, hogy a magánfenntar­tású intézmények képviselői pénteken tárgyalnak az Emmi vezetésével. A Népszava eközben arról írt, hogy a szeptemberi tanévkezdés előtt - a pedagógus-életpályamodell beveze­téséhez - szükség lesz a köznevelési törvény módosítására. A köznevelé­si államtitkárság jelezte, a pedagógus­­béremelés, az új munkaidő-számítás és a minősítési rendszer bevezetésé­hez a jogszabály-módosítás mellett a pedagógus-előmeneteli rendszer és az új munkarend végrehajtási szabá­lyait rögzítő kormányrendelet kiadá­sára is szükség lesz. Az Országgyűlés honlapján egyelőre nincs információ arról, hogy augusztusban mely napon tarthatják meg a parlamenti ülést. * r : VÁLTOZIK A NEM ÁLLAMI FENNTARTÁSÚ KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEK TÁMOGATÁSA Két törvény módosítására várnak . ROVATVEZETŐ: PETÁN PÉTER, E-MAIL: PETAN.PETER@MAGYARHIRLAP.HU AZOK KAPNAK LEVÉLCSOMAGOT, ÉS SZAVAZHATNAK LEVÉLBEN, AKIK FELIRATKOZTAK Ma regisztrációs rajt a külhoniaknak PINDROCH TAMÁS Ma kezdődik a külhoni, kettős ál­lampolgársággal rendelkező válasz­tók számára a választási regisztráció - jelentette be Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) vezetője. A re­gisztrációhoz szükséges 233 ezer le­velet a héten kiküldték, és már fogad­ják a névjegyzékbe vételi kérelmeket. Mától a jövő tavaszi voksolás napját megelőző tizenötödik napig lehet re­gisztrálniuk a kettős állampolgárság­gal rendelkező választóknak - erről is beszélt tegnap Pálffy Hona. Felhívta a figyelmet, ne hagyják a választók az utolsó napokra a regisztrációt, mert az nagyon megnehezíti az NVI munkáját. A most kiküldött levélcsomag a tájé­koztató mellett tartalmazza a névjegy­zékbe vételi kérelemről szóló nyom­tatványt, amelyet az NVI-nek kell visszaküldeni a mellékelt borítékban. Pálffy Ilona arról is beszélt, hogy az állampolgárságot kérőknek csak egy része tette le eddig az esküt, azoknak, akik ezt tegnapig megtet­ték, később küldik ki a regisztrációs nyomtatványokat. Kifejtette, az általuk kiküldött 233 ezres körben nincsenek benne a Szlo­vákiában, Ausztriában vagy Ukrajná­ban élő kettős állampolgárok, ezek­ben az országokban ugyanis tiltják az intézményt. Őket a médián keresz­tül tájékoztatják. Az érintettek közül negyvenezren nem kapnak levelet, hiszen nekik korábban volt már ma­gyarországi állandó lakóhelyük, így ők a tavasszal a többi kettős állampol­gárral szemben az egyéni jelöltekre és a pártlistára szavazhatnak. A regisztrációs kérelmeket novem­ber 1-jétől elektronikus úton - ügyfél­­kapun vagy a választási iroda hivata­los honlapján, az Nvi.hu-n­­ is el lehet juttatni az NVI-nek. Pálffy Ilona úgy vélekedett, sokan élhetnek majd az online regisztrálás lehetőségével, sze­rinte azért, mert nem bíznak a postá­ban vagy az adott ország titkosszolgá­latában. Csak azok a szavazók kapnak választási levélcsomagot, és szavaz­hatnak levélben, akik regisztráltak. A csomagot kérésre személyesen is át­vehetik a választópolgárok. A csomag tartalmazza a szavazólapot, a szava­zópolgár azonosítását szolgáló nyom­tatványt, a szükséges borítékokat és a tájékoztatót. „A szavazólapot a belső borítékba kell tenni, azt le kell zárni, míg a kül­sőbe az azonosító nyilatkozatot kell helyezni. A belső borítékot csak az NVI bonthatja fel, és a folyamatot a Nem­zeti Választási Bizottság - amelynek tagjai az országos listát állító pártok delegáltjai­­, a sajtó képviselői, a lis­tát állító pártok öt-öt megfigyelője, továbbá nemzetközi megfigyelők el­lenőrizhetik” - fejtette ki. A szavaza­tot tartalmazó levélcsomagot el lehet juttatni postán az NVI-hez, de le lehet adni a külképviseleteken, illetve bár­mely magyarországi egyéni választó­kerületi választási irodában. ■

Next