Magyar Hírlap, 2013. szeptember (46. évfolyam, 204-228. szám)

2013-09-02 / 204. szám

MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2013. SZEPTEMBER 2., HÉTFŐ DEBRECENBEN TARTOTTÁK A NEMZETI TANÉVNYITÓT, AHOL HOFFMANN RÓZSA LESZÖGEZTE, A MAGYAR PEDAGÓGUS NEM A „MEGHÁTRÁLÁS EMBERE” Új keretek, egyelőre kiskapuk nélkül PINTÉR BALÁZS Nem a költségvetésnek vagy a mi­nisztériumnak kell, hogy jó legyen a változtatás, hanem az iskolának - je­lentette ki tanévnyitó beszédében Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. Hoffmann Rózsa közne­velési államtitkár szerint igazi meg­újulást hozó tanév kezdődött el. Nagy változások történnek a ma­gyar köznevelésben, ez bizalom nél­kül nem megy - hangsúlyozta tegnap ünnepi tanévnyitó beszédében Balog Zoltán. Az emberi erőforrások minisz­tere a debreceni Kölcsey Központban tartott nemzeti tanévnyitón kifejtette, nem azért változtatnak, hogy a költ­ségvetésnek vagy a minisztériumnak, hanem hogy „az iskolának, s ezen be­lül a gyerekeknek és az országnak” le­gyen jobb. Balog Zoltán szerint az oktatás-ne­velés nem szolgáltatás, hanem szol­gálat, a család és az iskola közös fele­lőssége. Mint fogalmazott, tanévet kezdeni emelkedettség, megtisztel­tetés. „Megtiszteltetés, mert ránk bízatik Magyarország jövője” - fejtette ki. A változtatásoktól - folytatta - azt is várják, hogy a pedagógusok teljesít­ménye ne magánügy legyen, elisme­résük ne függjön a jó kapcsolatoktól, s az iskolákban nyíltan jelenjen meg a szakmai érték. „Ez a lehetőségek tan­éve lesz” - jelentette ki, hozzátéve, a keretek sok tekintetben újak, még nincsenek kiskapuk, így „közös erőfe­szítéssel ki fogjuk tudni munkálni egy jól működő iskolaszervezet alapjait az új törvény szellemében”. „Ne rongál­ják a bizalmat, ne keltsenek bizalmat­­­lanságot csak azért, mert úgy gondol­ják, ez a kormány csak rosszat akar” kérte a politika szereplőit Balog Zol­tán, aki a pedagógusoknak azt üzente, „ne engedjék beszivárogni az iskolák­ba az ellenállást”. Hoffmann Rózsa „igazi megújulást hozó tanévként” beszélt a megkez­dett, 1018. magyar iskolaévről. A köz­nevelési államtitkár szerint „tarto­zások sora” jellemzi az oktatásügyet, amelyek megoldásának előkészítését a „Magyarország újjászületésén fára­dozó” kormány és minisztérium há­rom éve kezdte meg. Ezek java része gyökeresen más, jobb megvilágítás­ba helyezi a köznevelést - fogalmazott Hoffmann Rózsa. Szerinte a korábbi önkormányzati intézmények állami fenntartásba vétele az „esélyek azo­nosságának” biztosítékát jelenti, míg az igazgatók kinevezésének minisz­teri szintre emelése a tanártársadalom nagyobb megbecsülését szimbolizál­ja. E megbecsülést szolgálja a peda­gógus-életpálya is, amelyet „minden pedagógusra kiterjedő, öt számjegyű, értékét megőrző béremelés kísér, a társadalom sok-sok éves adósságát törlesztve ezáltal”. Mint rámutatott, évszázadok óta az okos szeretet jegyé­ben fogantak meg a nagy átalakítások, ennek a mostaninak a „tantárgyiasult formája” szerinte az erkölcstanóra. „A magyar pedagógus nem a meghát­rálás embere, a magyar gyerek pedig sokkal többet ér annál, semhogy kis­hitűségünkkel elrontsuk a gyerekko­rát” - fogalmazott. Kósa Lajos, Debrecen polgármes­tere rámutatott, az ország egyik leg­régebbi iskolájában, a 475 éves Debre­ceni Református Kollégiumban nyitják meg az új tanévet. Szerinte hit, munka és tanulás jellemezte a várost és kollé­giumát 1538-ban és ma is. ■ Az oktatás-nevelés nem szolgáltatás, hanem szolgálat - szögezte le a miniszter FOTÓ: CSUDA­ SÁNDOR Száznyolcvan napos tanév kezdődik meg PB Szeptember 2-ával száznyolcvan na­pos tanítási év kezdődik meg a kisdi­ákoknak, míg a középiskolákban és szakiskolákban 179 napos lesz az év. Az utolsó tanítási nap 2014. június 13- án, pénteken lesz, a 12. évfolyamos, végzős diákoknak 2014. április 30-án. Az első félév utolsó napja 2014. január 17. Az őszi szünet október 28-tól októ­ber 31-ig tart, előtte az utolsó tanítási nap október 25., péntek, a szünet utá­ni első tanítási nap november 4., hét­fő. A téli szünet december 23-tól 2014. január 3-ig tart, a szünet előtti utolsó tanítási nap december 21., szombat, a szünet utáni első tanítási nap 2014. ja­nuár 6., hétfő. A tavaszi szünet ideje 2014. ápri­lis 17-22., előtte az utolsó tanítási nap április 16., szerda, majd az első taní­tási nap április 23., szerda lesz. Az őszi érettségiket október 11. és november 29. között tartják, míg a tavaszi-nyári vizsgaidőszak vizsgái 2014. május 5. és június 27. között kerülnek sorra. A 6., 8. és 10. évfolyamosok orszá­gos kompetenciamérésének időpont­ja 2014. május 28. ■ Életbe lépnek a tanítási idő menetrendjei IZS A budapesti tömegközlekedési jára­toknál ma lép életbe a tanítási idő­szakban érvényes közlekedési rend. Hétköznapokon általában külön me­netrend érvényes hétfőtől csütörtö­kig, és más a pénteki napokra. A Bu­dapesti Közlekedési Központ felhívta a figyelmet, a 2012/2013-as tanévre, illetve annak második félévére érvé­nyes okmányokkal a járatokon októ­ber 31-ig lehet kedvezményes bérlet­tel utazni, november 1-jétől viszont már csak a 2013/2014-es tanévre ér­vényes diákigazolványt fogadják el. Diákigazolvánnyal az egész szemesz­terre szóló bérletet is vásárolhatnak a kedvezményre jogosultak 18 ezer fo­rintért. Az első félévi bérlet szeptem­ber 1 -jétől 2014. január 31-ig érvényes a BKK valamennyi Budapesten belüli járatán, valamint a MÁV-Start és a Vo­lánbusz kijelölt járatainak városhatá­ron belüli szakaszán. A Volánbusz az eljutási lehetőségek javítása érdekében szeptember 1-jétől Zsámbék térségében új járatokat indí­tott, és bővítette a 10-es úton közleke­dő autóbuszjárat-kínálatot. ■ Együttműködés kell a jó egyetemhez P­ Világszínvonalú egyetemekre van szükségünk, de létrehozásuk elkép­zelhetetlen az intézmény, a gazda­ság, a politika és a társadalom szerep­lőinek kölcsönös bizalmon alapuló, felelős együttműködése nélkül - je­lentette ki Pálinkás József a Szegedi Tu­dományegyetem tanévnyitó ünnepsé­gén. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke a távirati iroda tudósítása sze­rint azt mondta, a kormányzat egyedül nem tud létrehozni egyetlen világszín­vonalú egyetemet sem, mint ahogyan egyik intézmény sem tud állami finan­szírozás nélkül elismertté válni a vi­lágban. Ha elhagyja a magyar egyete­meket a néhány száz legkiemelkedőbb tudós, és nem itthon tanul tovább az az ezer legtehetségesebb magyar diák, akinek ma a világ bármely egyetemén jutna hely, akkor „véglegesen elvesz­tettük a versenyt” - fogalmazott. Klinghammer István felsőoktatási államtitkár kifejtette, az egyetem hi­vatása többek közt az olyan emberek motiválása, akikre jellemző a valóság­tisztelet, a vitázó képesség, az össze­függésekben való gondolkodás. ■ ROVATVEZETŐ: PETÁH PÉTER, E-MAIL: PETAN.PETER@MAGYARHIRLAP.HU BECSÖNGETTEK VÁLTOZÁSOK SZEPTEMBERTŐL • Összesen 1364 400 diák kezdi meg a tanévet, ebből 773 800 tanuló az általános iskolákban, 216 200 a gimnáziumokban, 244 200 a szakközépiskolákban, 130 200 pedig a szakiskolákban tanul - az előzetes becslések szerint. Az általános iskolákban 120 ezer, a gimnáziumokban 41600, a szakközépiskolákban 39 ezer, a szakiskolák­ban pedig 38 700 az első évfolyamra beiratkozottak száma. • Szeptembertől az iskolák kezdő évfolyamain (az 1., 5., 9. és a hatosztályos gimná­ziumok 7. évfolyama) az új Nemzeti alaptanterv nyomán készült, műveltségi tartal­makat is magukban foglaló kerettantervek szerint tanulnak a diákok. A pedagógusok teljes módszertani szabadságot élveznek, az iskolák pedig szabadon rendelkeznek a tanítási órák tíz százalékával. Ezt az iskola a pedagógiai céljaira, a helyi elvárásokhoz igazodva használhat fel. • A foglalkozások délután négyig (vagy ötig) tartanak. Az általános iskolákban dél­után a felzárkóztatásra, tehetséggondozásra és sportolásra is lehetőséget kell biz­tosítaniuk. A köznevelési államtitkárság szerint az intézkedés társadalmi igényeket elégít ki, minthogy az elmúlt évtizedekben jelentősen megváltozott a családok szer­kezete, életformája. A délutáni foglalkozásokon történő részvétel alól az igazgató csak a szülő kérelmére mentheti fel a diákot. • Felmenő rendszerben elkezdődnek az erkölcstan, valamint a valamely egyház ál­tal szervezett hit- és erkölcstanórák. Ettől a tanévtől kezdve már az 1-2., az 5-6. és 9-10. évfolyamokon lesz minden nap testnevelésóra. • A középiskola vagy a szakiskola igazgatója jelezheti a tankerületi igazgatónak, ha bűnmegelőzési tanácsadóra van szüksége. A köznyelvben iskolarendőrnek nevezett tanácsadók a tanulók vagy az iskola környezetében lévő - akár a gyermekeket is érin­tő - bűncselekmények megelőzése, a közbiztonság védelme érdekében az ország va­lamennyi megyéjében rendelkezésre állnak. • Az iskolai tankönyvellátás megreformálásának egyik kiemelt célja, hogy néhány éven belül valamennyi általános iskolás diák ingyen jusson hozzá a tankönyvekhez. Ebben az évben több mint hatszázezer diáknak - az első évfolyamosoknak és a rá­szorulóknak - nem kellett fizetni a tankönyvcsomagokért. A tankönyvterjesztés idén már központilag zajlik. • Hatályba lép a pedagógusok új bérezési rendszere: az eredetileg tervezett eme­lés hatvan százalékát kapják meg szeptembertől, ami átlagosan 34 százalékos brut­tó növekedést jelent számukra. Ezt követően, 2017-ig minden tanév elején újabb tíz-tíz százalékot kapnak meg. A pedagógusbérek számításának alapja a mindenko­ri minimálbér lesz. Ezzel párhuzamosan nem a heti kötelező óraszám, hanem a heti negyvenórás munkahét szolgál a munkaidőre és a munkaidő-beosztásra vonatko­zó rendelkezések alapjául. A pedagógusok heti 32 órát pedagógiai jellegű feladatok­kal töltenek, a tanítási órák száma 22 és 26 között alakul majd. • Több mint negyedszázados szünet után ismét elindul a tanfelügyeleti rendszer, amelynek célja a pedagógusok és a nevelési-oktatási intézmények szakmai fejlődé­sének támogatása, a minőségi nevelés és oktatás biztosítása. A külső szakmai ellen­őrzés a legtöbb ország oktatási rendszerében megtalálható. (PB) Rend és tisztelet a katonai iskolában Tanulás és tudás nélkül nincs honvédelem - hangsúlyozta Hende Csaba szombaton Debrecenben, a Gábor Dénes Elektronikai és Műszaki Szakközépiskola és Kollégium tanévnyitóján. A honvédelmi miniszter az MTI szerint azt mondta, elvárja a katonai szakközépiskolától, a rend, a tisztelet, a hazaszeretet és a nemzeti összetartozás ér­tékei alapján oktassák és neveljék a növendékeket. Kifejtette, a kormány három éve dolgozik a honvédség megújításán, és az iskola elindulásával „ismét visszataláltunk a nagy hagyományokkal övezett útra”. Szerinte a mai magyar honvédségben „öröm­mel és büszkeséggel találhatja meg a helyét minden hazáját szerető ember”. Megje­gyezte, az iskolában - ahova mindenki saját elhatározásából érkezett - nem lesz nyílt katonai, fegyveres kiképzés. A katonai szakközépiskola először induló két osztályában hetven fiatal kezdi meg tanulmányait, a túljelentkezés tízszeres volt. (PB) Távozik posztjáról a HÖOK elnöke Váratlanul lemondott a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke. Nagy Dávid a távirati irodának a hét végén úgy nyilatkozott, azért döntött a lemondás mellett, mert a megválasztása óta eltelt mintegy három évben min­den energiáját a szervezet irányítása kötötte le, és ezért sem a magánéletére, sem a tanulmányaira nem tudott kellő időt fordítani. Nagy Dávid a győri Széchenyi István Egyetem hallgatójaként második, kétéves elnöki ciklusát idén január 1-jével kezdte meg. A HÖOK leköszönő elnöke úgy fogalmazott, hogy „viharos időszakon” van túl a hazai felsőoktatás. „Sok még a nyitott kérdés, de remélhetőleg ősztől a munka szak­mai síkon folytatódik tovább” - vélekedett Nagy Dávid. A HÖOK vezetését ügyveze­tő elnökként Körösparti Péter jelenlegi elnökhelyettes, a Debreceni Egyetem hallgatói önkormányzatának elnöke veszi át. (PB)

Next