Magyar Hírlap, 2013. október (46. évfolyam, 229-254. szám)

2013-10-21 / 246. szám

8 MAGYAR HÍRLAP HÁTTER 2013. OKTÓBER 21., HÉTFŐ WWW.MAGYARHIRLAP.HU AZ AUTONÓMIA NEM EGYETLEN FOGALMON, HANEM MŰKÖDŐKÉPES RENDSZEREKEN ÉS JÓL BEAZONOSÍTOTT HATÁSKÖRÖKÖN ALAPULÓ SZERVEZŐDÉS Az erdélyi önrendelkezés lehetősége SZÉKEDI FERENC (CSÍKSZEREDA) Csóti György Égető sorskérdések Er­délyben című cikkével vitát indítot­tunk arról, hogy milyen megmaradá­si eséllyel rendelkezik a másfél millió alá apadt romániai magyar nemzeti közösség. Alábbi írásunkkal folytat­juk a közös gondolkozást. Székelyföldön Hargita megye a leg­gazdagabb erdőkben. Ráadásul a mintegy kétszázezer hektár hétnyol­cada magánkézben van. Azaz kimon­dottan egyéni tulajdonú erdők, vagy közbirtokosságok, amelyek a rész­vénytársaságokhoz hasonlóan mű­ködnek. Az érvényben levő romániai erdőgazdálkodási törvényeken kívül a székely tulajdonosokat semmi nem gátolja meg abban, hogy úgy gazdál­kodjanak a fával, ahogyan akarnak. Jobb árakat kiharcolva közösen ér­tékesíthetnék a fűrészárut, közösen hozhatnának létre bútorgyárakat, közösen teremthetnének így sok száz munkahelyet a köztudottan fúró-fa­ragó székelyeknek, közösen tudná­nak így ellenállni, mondjuk az osztrák és az olasz tőkének, amely feldolgo­zóüzemekkel próbál terjeszkedni a területen. Az erdők székelyföldi tu­lajdonosai azonban nem szövetkez­nek, lábon adják el a fát bárkinek, aki többet fizet, és nem csupán azt a mennyiséget, amennyi hivatalosan megengedett. Virágzik a feketekeres­kedelem és a velejáró korrupció. Miért nem szövetkeznek, mi­ért nem választják közösen az önálló gazdálkodás útját? Mert a rövid távú, egyéni, roko­ni, baráti és kiscsoportos érdekek így kívánják. Mert a maga minden­napi életét élő székely­ség a közvet­len érdekek mentén széthasadozik és egyre erőteljesebben tagolódik. Ma­gyarországon nem kevesen, irodal­mi élményeik hatására, még mindig úgy gondolják, hogy a Székelyföldön napkeltétől napnyugtáig az Ábelek és Úz Bencék megszámlálhatatlan sere­ge tapossa egymás lábnyomát, noha a helyi társadalmak szakmai, jövedel­mi, tanulmányi, műveltségi, érdek­lődési és más szempontok alapján ép­pen úgy megosztottak, mint a Duna és Tisza mentén. Ebben a szétfejlődő székelyföl­di társadalomban azonban az egyén szintjén, összekötő kapocsként meg­maradtak az érzelmek. És a hozzájuk tapadó jelképek, fogalmak, megne­vezések: himnusz, zászló, fenyő, bú­csú, templom és iskola, Hargita, több mindenre ráhúzható, székely jelző­­jű megnevezések stb. Úgy tűnik, ér­zelmileg mindezek hangoztatása ele­gendő az autonómiához. De az ilyen típusú érzelmi autonómia-megnyil­vánulások - és ezt valahol mélyen még azok is érzik, akik SIC feliratok­kal tapétázzák ki négykerék-meg­hajtású, legújabb városi terepjáróju­kat - önmaguktól nem fordulnak át az önrendelkezést valóban lehetővé tevő gazdasági-társadalmi szerkeze­tek kigondolásába és létrehozásába. Ehhez nagyon következetes és ap­rólékos munkára van szükség, példá­ul pontosan felmérni, hogy a székely­­földi települések helyi tanácsainak milyen mértékben sikerült megkö­zelíteniük a jelenlegi, egyelőre még mindig a központosítást bontoga­tó romániai közigazgatási és költség­­vetési törvények korlátait. Vagy azt, hogy milyen mértékben használták ki a társulás lehetőségeit. Mit tudtak létrehozni önállóan, központi költ­ségvetési támogatások nélkül? Mit je­lentene egy-egy helyi szociális vagy egészségügyi feladat ellátása, az inf­rastruktúra-fejlesztésekről nem is beszélve? Milyen elképzelések alap­ján bontakozhatna ki egy-egy te­lepülésen az az uniós források is tá­mogatta modernizáció, amely nem skanzenként, hanem mindennapi megélhetésként biztosíthatja a jövőt? Hányan csüngnek mind a mai napig a központi költségvetés szálain, és mi­lyen mértékben adózható a lakosság az önálló pénzügyi léthez? Nem foly­tatom, de bármiféle, a gyakorlatban is működőképes autonómiaváz lét­rehozása csak akkor elképzelhető, ha válaszokat keresünk mindezekre a kérdésekre, és ehhez igénybe vesszük mind az erdélyi, mind a nemzetpoli­­tikai szaktudást. Az autonómia nem egyetlen fo­galmon, hanem működőképes rend­szereken, jól beazonosított hatáskö­rökön és a betöltésükhöz szükséges különböző gazdasági-pénzügyi jogi és más eszközökön alapul. Ameny­­nyiben ezeket sikerül pontosan tisz­tázni, akkor nagy szolgálatot teszünk a magyarországi diplomáciának is, hiszen egyértelmű, hogy uni­ós és NATO-tagként, bármiféle ál­talános és ma már nem használatos védhatalmi fogalmakat lóbálva, nem ronthat neki az ugyanazon szövetsé­gekben helyet foglaló Romániának, viszont több kérdésben, lépésről lé­pésre érvényesítheti szempontja­it. Egyébként ugyanezt bizonyítja az eddigi tapasztalat: a romániai ma­gyarság művelődési, oktatási támo­gatása után a kettős állampolgárság jogi keretének nemzetpolitikai fel­­használása román részről nem ütkö­zött semmiféle akadályba. Tekinthetünk bármiféleképpen is vissza a történelemre, gondolkod­hatunk az egész Kárpát-medencé­ben, kipárologtatva belőle minden nekünk nem tetszőt, de a tényeken ez mit sem változtat: jelenleg az erdélyi magyarság, a székelység Románia jogi rendszerében és intézményi alrend­szereiben éli a maga életét, itt kell ki­alakítani azt a mozgásteret, amely elhozhatja az alulról felépített és va­lóban működőképes, nem vezetőkre szabott, nem központilag irányított, hanem a helyi társadalmak állandó érdekegyeztetésén és ellenőrző ké­pességén alapuló önrendelkezést. Ez pedig csak akkor őrzi meg egyaránt a népet és a területet, ha képes a lépés­tartásra Románia más térségeivel és a világgal, ha nem szűkíti, hanem bő­víti a mindennapi megélhetés forrá­sait. Nem kis feladat ez, de nem is le­hetetlen. Vitasorozatunkban eddig megjelent: Csóti György: Égető sorskérdések Erdélyben, 2013. október 4.; György Attila: Első a szabadság, 2013. októ­ber 14. Székelyföldön, az erdőkben leggazdagabb Hargita megyében a mintegy kétszázezer hektár hétnyolcada magánkézben van FOTÓ: CSUDÁS SÁNDOR ­ EGYEDÜLÁLLÓ ELŐFIZETÉSI LEHETŐSÉG A HÉTVÉGI MAGYAR HÍRLAPRA!­­­­| Tisztelt Olvasónk! Örömmel tájékoztatjuk, hogy a fogyasztói igényekhez igazodva kiadónk elindította a hétvégi Magyar Hírlap előfizet Név:................................................................................................................................ tészt. Hétvégi előfizetésünkkel azoknak az olvasóinknak szeretnénk kedveskedni, akik hétköznap esetleg nem érnek rá, hogy végiglapozzák újságunkat, valamint mindazoknak, akiknek nincs lehetőségük minden napra előfizetni la- irányítószám.......................................... .­xpu­es..................................................... pankra, azonban érdeklik a világ és Magyarország eseményei, a színvonalas publicisztikák, naprakész gazdasági hí- utca, házszám:.................................................Tel.:..................................................... rek és kulturális mellékletünk, a Hullámtér. Az igazság keresésével, markáns állásfoglalásainkkal és a tények objektív bemutatásával szerkesztőségünk folyamatosan igyekszik megszolgálni olvasóink kitüntető bizalmát. Amennyiben felkeltettük érdeklődését, kérjük, hogy érdeklődjön a mellékelt telefonszámon, e-mail címen, vagy küldje be hozzánk az itt kivágható, majd kitöltött szelvényt. dátum aláírás ■ ■ a ai|a |\ in —To* Keljük, a megrendelőlapot Lapunk megrendelhető még: mAGYAR HÍRLAP 11 ”a,abb‘TTMkHldje;f ?L: KTM .. . j* SS Magyar Hírlap Kiadói Kft. Fax: (061) 887 3203 POLGÁRI KÖZÉLETI NAPILAP gy ELŐFIZETÉS E-m­il: el0faetes9magyarhirlap.hu V S 2 1145 Budapest, Thököly út 105-107.

Next