Magyar Hírlap, 2013. október (46. évfolyam, 229-254. szám)
2013-10-01 / 229. szám
MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2013. OKTÓBER 1., KEDD WWW.MAGYARHIRLAP.HU IVÁN ISZLÓ SZERINT TÁKOLMÁNY, NAGYHANGÚ, FELELŐTLEN ÍGÉRGETÉS CSUPÁN A SZOCIALISTÁK NYUGDÍJASOKNAK SZÓLÓ TIZENKÉT PONTJA „Élethosszig tartó biztonság a célunk” KOROMPAY CSILLA A nyugdíjrendszer óriási rendszerzavarát menet közben korrigálni nem volt egyszerű, ahhoz tudnám hasonlítani, amikor egy gyorsvonatot kell megjavítani száguldás közben - mondta lapunknak Iván László professzor, a kormány idősügyi tanácsadó szervezetének tagja, aki tegnap, az idősek világnapja alkalmából a Művészetek Palotájában rendezett ünnepségen vehette át Balog Zoltán minisztertől az Idősekért Díjat. - Korózs Lajos nemrég arról beszélt, kormányra kerülve az MSZP újraszervezné az Idősügyi Tanácsot, bevonva a nyugdíjas szervezeteket. Miért bírálják a tanács jelenlegi összetételét? - Aktív részese voltam a történetnek, kezdjük az elején. A Horn-kormány 1996-ban alapította meg az Idősügyi Tanácsot időspolitikai tanácsadó testületként, amelynek szakszervezetek nyugdíjas tagozatai, szakpolitikusok és szakemberek voltak a tagjai, így jómagam is. Az első Orbánkormány 1998-ban átalakította a testületet, a Miniszterelnökségtől átkerült a szociális tárcához, a szakszervezetek nem kaptak szerepet benne. Ismét felkérték, hogy mint társelnök vegyek részt a tanács munkájában, és 2001- ben elfogadták az Idősügyi Chartát. Ennek négy pontja: biztosítani az élethosszon át tartó részvétel lehetőségét a társadalmi életben, a szociális és egészségügyi biztonságot, valamint egy idősügyi ombudsman működését. A Medgyessy kormány azután ismét magához vonta az Idősügyi Tanácsot, amelynek a titkára Korózs Lajos lett, és visszavették a szakszervezetek képviselőit, illetve a baloldalhoz kötődő szakpolitikusokat. - Mihez vezetett mindez? - A nyugdíjasok számára ártalmas folyamatok indultak el abban az időben, s ezeket az Idősügyi Tanács baloldaliságot rosszul értelmező tagjai támogatták. Akkor sem emelték fel a szavukat, amikor - már a Bajnai-kormány idején - IMF-hitelt kellett felvenni a nyugdíjak kifizetésére a nyugdíjpénztárak rossz működése miatt. Nyolc éven át folyamatosan romlott a nyugdíj vásárlóereje, a tizenharmadik havi nyugdíjat előbb csökkentették, majd megszüntették, igazi reform nem volt, viszont pozitív és negatív diszkrimináció a nyugdíjrendszerben igen. A „baloldali” nyugdíjas szervezetek - mint a Nyugdíjasok Országos Képviselete (NYOK), vagy a Magyar Nyugdíjasok Egyesületei Országos Szövetsége - az úgynevezett tbmentő népszavazási kezdeményezéshez sem csatlakoztak 2008-ban, holott a nagy ellátórendszerek magánosítása igen fájdalmasan érintette volna tagjaikat, mind a nyugdíj- , misnt az egészségügy terén. Jól felépített hálózatról van szó, azért fogadta el a szocialista kormányzati terveket ezeknek a szervezeteknek a tagsága. A második Orbán-kormány ismét újjáalakította az Idősügyi Tanácsot, amely a NYOK szerint „azóta látszatműködést sem produkál - Ez nem igaz, az Idősügyi Tanács rendszeresen összeül és különböző javaslatokat fogalmaz meg, legutóbb például a nyugdíj melletti munkavégzés lehetőségének bővítéséről tárgyaltunk. A nyugdíjrendszer átalakítása heves támadások közepette zajlott, a „magánnyugdíjpénztárak vagyonának államosítását” is hatalmas felháborodás kísérte. A magánnyugdíjpénztárak, amelyeket jobbára ejtőernyőzött káderek vezettek nem alkottak jól szervezett, biztonságosan működő rendszert, nem teremtettek megfelelő pénzügyi fegyelmet, a vagyon egy része külföldre áramlott. Ráadásul milyen önkéntesség az, amit kötelezővé tesznek? Az Orbán-kormány megadta a lehetőséget a tagoknak a visszalépésre. Mint minden nagy átalakításnál, itt is voltak sérelmek. A nyugdíjrendszer óriási rendszerzavarát menet közben korrigálni nem volt egyszerű, ahhoz tudnám hasonlítani, amikor egy száguldó gyorsvonatot kell megjavítani. Az MSZP nemrég „12 pontos vállalást” tett közzé, amely szerint kormányra kerülve többek között a rokkantnyugdíjak és a korkedvezményes nyugdíjak rendszerét változtatnák meg. Mi a véleménye erről a tizenkét pontról? - Ez egy tákolmány, nagyhangú, felelőtlen ígéretek, semmi több. A rokkantosítás például szakmai kérdés, szakembereknek kell eldönteni, hogy ki, milyen mértékben alkalmas munkavégzésre. Az új és a korábbi rendszer között az a különbség, hogy a protekcionáltság, amely mindenki számára nyilvánvaló volt, kiesett. Természetesen vannak még hibák, ezeket ki kell küszöbölni, de aki laikusan nyúl hozzá, csak kárt tehet. Ez vonatkozik a korkedvezményes nyugdíjakra is. Itt állandó monitorozásra van szükség, hiszen a szakmák folyamatosan alakulnak, változik a technológia és így az ártalmasság. Az viszont nem lehet cél, hogy életerős, egészséges negyvenévesek nyugdíjba menjenek. - Hogyan lehetne megfogalmazni a különbséget a Fidesz és a szocialisták időspolitikája között? - A szocialisták egy központilag jól kategorizált, szervezett, irányítható struktúrát akarnak, mert azzal tudnak manipulálni. Ezzel ellentétben számunkra fontos az élethoszszig tartó biztonság megteremtése, a nyugdíjak reálértékének megtartása és a nyugdíjrendszer átláthatósága - ezt sikerült elérnünk. Elkötelezettek vagyunk abban is, hogy más módon is támogassuk az idős embereket, például a rezsicsökkentéssel. Ezen kívül, mivel a nyugdíjasok jelentős része családban él, a családi adókedvezmény segítséget jelent nekik is. A Fidesz nem kampány idején bevethető ágyútölteléknek látja a nyugdíjasokat. ■ PÁLYAKÉP Iván László országgyűlési képviselő Az Országgyűlés ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottsága, valamint az egészségügyi bizottsága tagja, a nyugdíj- és idősügyi albizottság elnöke, a Fidesz választmánya nyugdíjas tagozata országos elnöke, az Idősügyi Tanács tagja. A 2010-es választásokon a Fidesz Borsod-Abaúj-Zemplén megyei területi listájáról szerzett mandátumot. Pszichiáter, neurológus, igazságügyi elme szakorvos és geriáter szakorvos, az orvostudomány kandidátusa, professor emeritus. A Batthyány Strattmann László Idősek Akadémiájának alapítója és vezetője, a SE Kútvölgyi Klinikán geriátriai szakambuláns ellátást folytat, és oktat az egyetemen. 2001-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét. Iván László: A Fidesz nem kampány idején bevethető ágyútölteléknek látja a nyugdíjasokat FOTÓ: HORVÁTH PÉTER GYULA HASZNOSÍTANI KELL AZ IDŐS EMBEREK TAPASZTALATAIT Társadalmi megbecsülés KCS Az idős emberek tudása, tapasztalata és bölcsessége nélkül Magyarország ma nem lenne önálló és öntudatos állam - mondta az emberi erőforrások minisztere tegnap az idősek világnapja alkalmából rendezett ünnepségen a Művészetek Palotájában. A távirati iroda tudósítása szerint Balog Zoltán szólt arról, hogy a világnap alkalmat teremt rá, hogy az időseknek megköszönjék azt, hogy munkájukkal hozzájárultak az ország újjáépítéséhez két világháború és két diktatúra után, és tapasztalataik átadásával ma is hozzájárulnak a nemzet gazdagságához. A miniszter felidézte az időseket érintő eddigi kormányzati intézkedéseket, köztük a nyugdíjak reálértékének megőrzését, a rezsicsökkentést, a nők negyven év munkaviszony utáni nyugdíjba menetelének lehetőségét és az Erzsébet-programokat. „Ezek a lépések segíthetnek abban, hogy újra megbecsüléssel tekintsen a társadalom az időskorúakra” - hangsúlyozta Balog Zoltán. Az, hogy „idősödő világban élünk”, azt is jelenti, hogy tovább élünk, mint a korábbi generációk, a kérdés csak az, hogyan lehet hasznosítani ezeket az éveket. „A legfontosabb, hogy olyan mintákat adunk a következő generációnak, amelyekben benne van az életünk, sikerek és kudarcok, és az, hogy a nehézségeken miként sikerült túljutnunk” - tette hozzá a miniszter. ■