Magyar Hírlap, 2013. december (46. évfolyam, 280-303. szám)
2013-12-05 / 283. szám
ROVATVEZETŐ: PÉNTEK ORSOLYA, E-MAIL: PENTEK.ORSOLYA@MAGYARHIRLAP.HU AZ EXEK ÉS SZERETŐK EZÚTTAL NŐI RENDEZŐ SZEMÉVEL Romantikus vígjátékok alapsémái NÉMET DÁNIEL Örvend egy általános megegyezés a filmesek között, miszerint egy produkció minőségét alapvetően három változó határozza meg: a forgatókönyv, a forgatókönyv és a forgatókönyv. Ezzel az állítással kár is lenne vitatkozni, nagy többségben valóban igaz, hogy egy remekül megírt párbeszédekben és izgalmas fordulatokban bővelkedő szkriptet viszonylag nehéz igazán elszúrni, míg egy kifejezetten közhelyes vagy egyenesen csapnivaló alapanyag esetében rendező legyen a talpán, aki kitud hozni bármi értékelhetőt. Az Exek és szeretők története valahol a kettő között helyezkedik el: számos jó dialógus tarkítja, de önmagában Nicole Holoscener rendező saját irománya a legkevésbé sem lett volna garancia a sikerre, nem megfelelő alkotók kezében könnyedén a romantikus tucatvígjátékok mezőnyében találhatta volna magát. Konkretizálva a dolgokat, Éva, az éppen egyetemre készülő lányát egyedül nevelő negyvenes, elvált masszőrnő (Julia Louis- Dreyfus) egy parti alkalmával találkozik Alberttel (James Gandolfini), a hasonló korú és elvált, de még mindig életvidám, testes férfival. Hamar egymásra hangolódnak, randi randit követ, és pillanatok alatt meg is jelennek a fekete felhők bontakozó szerelmük felett: a nő közben ugyanis közeli barátságba kerül egyik új páciensével, a volt férjét állandóan habzó szájjal szidó költőnővel (Catherine Keener), majd idővel kiderül, a sokat emlegetett egykori házastárs nem más, mint Albert. Éva pedig természetesen kétségek közé kerül: ha a férfi valóban egy két lábon járó katasztrófa, akkor nem lenne-e jobb mielőbb megelőzni a bajt és véget vetni a románcnak, mielőtt hasonlóképpen végzi, mint barátnője? Az Exek és szeretők egyik legnagyobb erénye kétségkívül az, hogy Nicole Holoscener szerző-rendezőnő neméből kifolyólag sokkal valóságosabb képet alkot a női lélekről, mozgatórugókról mint azok a férfi kollégái, akik csupán elképzelik mindezt az íróasztaluk felett - mindehhez Julia Louis-Dreyfus szimpatikus és természetes játéka adalék. A másik erénye pedig világos, mint a nap: James Gandolfini egy zseni, aki nem csupán maffiózót, de melegszívű és hétköznapi átlagembert is hitelesen tud megformálni, tökéletes „kisember”, miközben alakításából mégis árad az energia, a legegyszerűbb gesztusokkal éri el a legnagyobb hatást. A szívinfarktusban idén elhunyt ötvenegy éves színész már csupán a jelenlétével is melankóliával tölti be a vásznat, belegondolni is szomorú, hogy menynyi zseniális szerep várhatott volna még rá, és hová ívelhetett volna még karrierje. Az Exek és szeretők nem egy ambícióval túlhajtott film, egyszerűen a romantikus vígjátékok alapelemeit variálja újra, a tökéletes elemek öszszességével azonban a műfajban rejlő lehetőségek mondhatni maximumát hozza ki, a típus valóságban nem létező karaktereit és fordulatait lehozva a földre. Enough Said Színes, feliratos, amerikai vígjáték, 93 perc, 2013 Rendező: Nicole Holoscener. Szereplők: James Gandolfini, Julia Louis-Dreyfus, Catherine Keener Louis-Dreyfus és Catherine Keener természetes játékával jobban megértjük a női lélek mozgatórugóit AZ ADVENT A HARGITÁN A BÉKÉSCSABAI SZÍNHÁZ ÚJ FELDOLGOZÁSÁBAN SZÓLAL MEG Nincs üresség, ahol várakozás van HRECSKA RENÁTA Az ember csodákra való alkalmatlanságát mutatja be Sütő András Advent a Hargitán című drámája, amelyet legutóbb a békéscsabai Jókai Színház állított színpadra a Jászai-díjas Rubold Ödön rendezésében. A feldolgozás több ponton is képes újat mutatni - legyen az a karakterek megformálása vagy akár a díszlet és a zenei háttér. Mindjárt felmerülhet a kérdés, hogy kit tekintünk főszereplőnek. És ezen a ponton jön elő az első érdekesség a békéscsabai feldolgozást illetően, hiszen ebben a darabban nem is igazán az ifjú szerelmespárra vagy Árvai Rékára (Kara Tünde) figyelünk. Bódi Vencel (Szélyes Imre), a világtól elzárt kis házikó tulajdonosa, aki mindennapjait a halállal fenyegető Nagy Romlás árnyékában éli állhatatosan, mindig reménykedve sokkal inkább magára vonja tekintetünket. Alakja a mindig reménykedni képes polgárt ábrázolja, aki szerint „nincs üresség ott, ahol várakozás van”. Ellentétpárja Zetelaki Dániel (Szőke Pál), aki morózus öregúr, gyakran kételkedik a jövőben, inkább a békés megalkuvást választja. Mindkettejüket összeköti azonban a tétlenség, amely hidat képez a ma társadalmának tagjai között is. Vencel bácsi karaktere felteszi a kérdést: „Van még szentség, amit öszsze ne törtek volna? Van még parancsolat, amit még meg nem szegtek volna?” És ő az is, aki a pisszenésre is meginduló hótakaró alatt a kiáltás jogáért esedezik, hogy „felemelt hangon szólhassunk az elveszettekhez”. Sütő drámája éppolyan időszerű napjainkban, mint egykor, 1985-ös megjelenésekor. Művei a nyolcvanas években már nem jelenhettek meg odahaza, hanem „kilopták” őket Magyarországra, hogy itt szólhassanak a már szólni sem merők szorongatottságáról. Nyelviségében a székely szerzőket jellemző ihletettség, a magyar nyelv eszköztárának minél teljesebb felhasználása, kifinomult, nagy műgonddal válogatott kifejezések felsorakoztatása, sokszínű népi motívumrendszer jellemzi, amelyet a csabai produkció is messzemenőkig tiszteletben tartott. A darabban felhangzó népdalok mellett Gulyás Levente háttérben maradó zenéje ad egy kis misztikumot a műnek. A halk dallam szinte megidézi a csoda elhaladó lépteit a hóban. Nagyon hatásos a díszlet, amely Lenkefi Réka munkáját dicséri: úgy döntött, hogy nem tereli el a történésekről a figyelmet, ezért a fenyőfák és jégcsapok stilizált alakjait áhította fel a kis székely faház mellé. Kara Tünde játékában egyszerre, van jelen a Réka életét meghatározó félelem, a háttérben megbúvó anya kényszere, és a fiatal lány őszinte, majd egyre inkább tettetett, erőltetett vidámsága. Nyomon követhetők azok az apró rezdülések, amelyek elvezetnek a szerelem tragikus elvesztéséhez, majd a húsz éven át történő küzdelemhez, hogy még a halál torkából is visszahozza a kedvesét. Különösen látványos kontrasztot képez színészi játéka, amikor a színen egy idősíkban tűnik fel a már idősödő Réka és lánya, Kisréka. Ekkor két teljesen ellentétes arcot mutat, amelyeket csak a szerelemről való álmodás tesz összehasonlíthatóvá. Mint azt korábbi feldolgozásokban már láthattuk, Gábor karaktere lehetőséget adna annak megmutatására, miként képes eldobni büszkeségét a szerelmes férfi, hogy aztán végül mégis a halállal nézzen szembe. Czitor Attila némiképp árnyaltabban értelmezte alakját: Gábor kényszerhelyzetbe kerül, hiszen gyermekkorától érzett szerelme érdekében el kell fojtania sértettségét. Nagyon érdekes, ahogy a fiatal fiú láthatóan küzd magával: egyfelől mintha játékszere lenne a nőnek, azonban megvan benne az ellenállás is, a meggyőződés, hogy nem akarja magát kiszolgáltatni, mással nem akar osztozni. A művet tehát ismét lehetett értelmezni, továbblépni azokon a megoldásokon, amelyeket az elmúlt közel harminc év színjátszása kínált a közönség számára. Mindeközben nem szűnt meg Sütő András eredeti üzenete, aki szerint nem a térképen kell keresni a Nagy Romlást, mert az bennünk magunkban van. Abban pedig, ahogyan e hegy árnyékában is képes megélni az ember, továbbél az író gondolata: „Békésebb nyughelyét keresve elvándorolhat a madár, a kárpát gímszarvas, szélfútta magvaink útján még a gyökeres fa is, ám kegyes-kegyetlen szülőföldjét lélekcsonkulás nélkül az ember el nem hagyhatja.”a 2013. DECEMBER 5., CSÜTÖRTÖK KULTÚRAMAGYAR HÍRLAP 13 A tizenöt éves társulat a repertoárral ünnepel A tizenöt éves Pintér Béla és Társulata jubileumi fesztivállal ünnepel: mind a tizenhat, repertoáron lévő előadását eljátssza decemberben a Szkéné Színházban és az Átrium Film-Színházban. A társulat vezetője, a pályáját színészként kezdő Pintér Béla 15 év alatt 19 darabot írt és rendezett, előadásai közül tizenhatot láthat december 5. és 30. között a fesztivál közönsége. A fesztiválon az ebben az évben bemutatott Titkaink (2013), A 42. hét (2012), a Kaisers Tv, Ungarn (2011), a Tündöklő középszer (2010), a Szutyok (2010), A soha vissza nem térő (2009), A démon gyermekei (2008), Az őrült, az orvos, a tanítványok és az ördög (2007), az Árva csillag (2007), a Korcsula (2006), az Anyám orra (2005), A sütemények királynője (2004), a Gyévuska (2003), a Parasztopera (2002), A sehova kapuja (2000) és a Kórház-Bakony (1999) című előadást láthatja a közönség. (MHD) Stephanus Könyvesház 1053 Budapest, Kossuth Lajos utca 1. Tel: 318-0567 ♦ www.szitkonyvek.hu * mnmhhmnwmmhhhhmhmmmhhhmhhmnhhhhnmhhhmmhhmc^^ HIRDETÉS ^ SZÉCHENYI TERV Vigadó Terasz és Galéria L-1111—1.1 A Magyar Kézműves Akadémia Alapítvány 2010-ben 270.264.740 Ft-os uniós támogatást . a nyert A tárgy „Galéria és panorámaterasz létrehozása Budapest több ütemben kialakítandó legrangosabb kulturális palotájában, a Pesti Vigadó épületében”. Az építkezés során teljesen átalakításra került a Pesti Vigadó tetőszerkezete. Az újonnan létrejövő 5. és 6. emelet összesen 2000 m2 kiállító területtel növelte a régi épületet ületve létrehozta a „Pezsgő teraszt” csodálatos panorámával az épület tetejére. Az újonnan létrejövő Galéria feladata lesz a hazai művészeti élet támogatása olyan kiállítások szervezésével, melyek a belváros turisztikai vonzerejét is képesek lesznek ▼ «növelni . . . . MAGYAR KÉZMŰVES www.vigadoterasz.hu akadémia alapítvány Nemzeti Fejlesztési Ügynökség MHH www.ujszechenyiterv.gov.hu 0740 631630 A projekt az Európai Unió támogatásival, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg. Csillag betlehem jelöli: Agatha Christie II CSILLAG mhm | BETLEHEM FELETT ||WM A krimi koronázatlan királynője ezúttal egy tőle WBtmm szokatlan kötettel lepi meg az olvasót. Gyilkosságok és ------------------------- | nyomozás helyett a szeretetl~p és a megbocsátás történeteit „ ,, , u | olvashatjuk novelláiban. DCUCuCID | 80 oklal, keménytáblás felett | "n°o