Magyar Hírlap, 2013. december (46. évfolyam, 280-303. szám)

2013-12-05 / 283. szám

ROVATVEZETŐ: PÉNTEK ORSOLYA, E-MAIL: PENTEK.ORSOLYA@MAGYARHIRLAP.HU AZ EXEK ÉS SZERETŐK EZÚTTAL NŐI RENDEZŐ SZEMÉVEL Romantikus vígjátékok alapsémái NÉMET DÁNIEL Örvend egy általános megegyezés a fil­mesek között, miszerint egy produk­ció minőségét alapvetően három vál­tozó határozza meg: a forgatókönyv, a forgatókönyv és a forgatókönyv. Ez­zel az állítással kár is lenne vitatkozni, nagy többségben valóban igaz, hogy egy remekül megírt párbeszédekben és izgalmas fordulatokban bővelkedő szkriptet viszonylag nehéz igazán el­szúrni, míg egy kifejezetten közhelyes vagy egyenesen csapnivaló alapanyag esetében rendező legyen a talpán, aki kit­­ud hozni bármi értékelhetőt. Az Exek és szeretők története vala­hol a kettő között helyezkedik el: szá­mos jó dialógus tarkítja, de önmagá­ban Nicole Holoscener rendező saját irománya a legkevésbé sem lett volna garancia a sikerre, nem megfelelő al­kotók kezében könnyedén a romanti­kus tucatvígjátékok mezőnyében ta­lálhatta volna magát. Konkretizálva a dolgokat, Éva, az éppen egyetemre készülő lányát egyedül nevelő negy­venes, elvált masszőrnő (Julia Louis- Dreyfus) egy parti alkalmával talál­kozik Alberttel (James Gandolfini), a hasonló korú és elvált, de még mindig életvidám, testes férfival. Hamar egy­másra hangolódnak, randi randit kö­vet, és pillanatok alatt meg is jelennek a fekete felhők bontakozó szerelmük felett: a nő közben ugyanis közeli ba­rátságba kerül egyik új páciensével, a volt férjét állandóan habzó szájjal szidó költőnővel (Catherine Keener), majd idővel kiderül, a sokat emlegetett egy­kori házastárs nem más, mint Albert. Éva pedig természetesen kétségek kö­zé kerül: ha a férfi valóban egy két lá­bon járó katasztrófa, akkor nem len­ne-e jobb mielőbb megelőzni a bajt és véget vetni a románcnak, mielőtt ha­sonlóképpen végzi, mint barátnője? Az Exek és szeretők egyik legna­gyobb erénye kétségkívül az, hogy Nicole Holoscener szerző-rendezőnő neméből kifolyólag sokkal valóságo­sabb képet alkot a női lélekről, moz­gatórugókról mint azok a férfi kollé­gái, akik csupán elképzelik mindezt az íróasztaluk felett - mindehhez Julia Louis-Dreyfus szimpatikus és ter­mészetes játéka adalék. A másik eré­nye pedig világos, mint a nap: James Gandolfini egy zseni, aki nem csu­pán maffiózót, de melegszívű és hét­köznapi átlagembert is hitelesen tud megformálni, tökéletes „kisember”, miközben alakításából mégis árad az energia, a legegyszerűbb gesztusok­kal éri el a legnagyobb hatást. A szív­­infarktusban idén elhunyt ötvenegy éves színész már csupán a jelenlétével is melankóliával tölti be a vásznat, be­legondolni is szomorú, hogy meny­nyi zseniális szerep várhatott volna még rá, és hová ívelhetett volna még karrierje. Az Exek és szeretők nem egy am­bícióval túlhajtott film, egyszerűen a romantikus vígjátékok alapelemeit variálja újra, a tökéletes elemek ösz­­szességével azonban a műfajban rejlő lehetőségek mondhatni maximumát hozza ki, a típus valóságban nem lé­tező karaktereit és fordulatait lehoz­va a földre. Enough Said Színes, feliratos, amerikai vígjáték, 93 perc, 2013 Rendező: Nicole Holoscener. Szereplők: James Gandolfini, Julia Louis-Dreyfus, Catherine Keener Louis-Dreyfus és Catherine Keener természetes játékával jobban megértjük a női lélek mozgatórugóit AZ ADVENT A HARGITÁN A BÉKÉSCSABAI SZÍNHÁZ ÚJ FELDOLGOZÁSÁBAN SZÓLAL MEG Nincs üresség, ahol várakozás van HRECSKA RENÁTA Az ember csodákra való alkalmatlan­ságát mutatja be Sütő András Advent a Hargitán című drámája, amelyet leg­utóbb a békéscsabai Jókai Színház ál­lított színpadra a Jászai-díjas Rubold Ödön rendezésében. A feldolgozás több ponton is képes újat mutatni - legyen az a karakterek megformálása vagy akár a díszlet és a zenei háttér. Mindjárt felmerülhet a kérdés, hogy kit tekintünk főszereplőnek. És ezen a ponton jön elő az első érdekesség a bé­késcsabai feldolgozást illetően, hiszen ebben a darabban nem is igazán az if­jú szerelmespárra vagy Árvai Réká­ra (Kara Tünde) figyelünk. Bódi Ven­cel (Szélyes Imre), a világtól elzárt kis házikó tulajdonosa, aki mindennap­jait a halállal fenyegető Nagy Romlás árnyékában éli állhatatosan, mindig reménykedve­­ sokkal inkább magára vonja tekintetünket. Alakja a mindig reménykedni képes polgárt ábrázol­ja, aki szerint „nincs üresség ott, ahol várakozás van”. Ellentétpárja Zetelaki Dániel (Szőke Pál), aki morózus öreg­úr, gyakran kételkedik a jövőben, in­kább a békés megalkuvást választja. Mindkettejüket összeköti azonban a tétlenség, amely hidat képez a ma tár­sadalmának tagjai között is. Vencel bácsi karaktere felteszi a kérdést: „Van még szentség, amit ösz­­sze ne törtek volna? Van még paran­csolat, amit még meg nem szegtek volna?” És ő az is, aki a pisszenésre is meginduló hótakaró alatt a kiáltás jo­gáért esedezik, hogy „felemelt hangon szólhassunk az elveszettekhez”. Sütő drámája éppolyan időszerű napjainkban, mint egykor, 1985-ös megjelenésekor. Művei a nyolcvanas években már nem jelenhettek meg odahaza, hanem „kilopták” őket Ma­gyarországra, hogy itt szólhassanak a már szólni sem merők szorongatott­­ságáról. Nyelviségében a székely szer­zőket jellemző ihletettség, a magyar nyelv eszköztárának minél teljesebb felhasználása, kifinomult, nagy mű­gonddal válogatott kifejezések felso­rakoztatása, sokszínű népi motívum­rendszer jellemzi, amelyet a csabai produkció is messzemenőkig tiszte­letben tartott. A darabban felhang­zó népdalok mellett Gulyás Leven­te háttérben maradó zenéje ad egy kis misztikumot a műnek. A halk dallam szinte megidézi a csoda elhaladó lép­teit a hóban. Nagyon hatásos a díszlet, amely Lenkefi Réka munkáját dicséri: úgy döntött, hogy nem tereli el a tör­ténésekről a figyelmet, ezért a fenyő­fák és jégcsapok stilizált alakjait áhí­totta fel a kis székely faház mellé. Kara Tünde játékában egyszer­re, van jelen a Réka életét meghatá­rozó félelem, a háttérben megbúvó anya kényszere, és a fiatal lány őszin­te, majd egyre inkább tettetett, eről­tetett vidámsága. Nyomon követhe­tők azok az apró rezdülések, amelyek elvezetnek a szerelem tragikus elvesz­téséhez, majd a húsz éven át történő küzdelemhez, hogy még a halál tor­kából is visszahozza a kedvesét. Kü­lönösen látványos kontrasztot képez színészi játéka, amikor a színen egy idősíkban tűnik fel a már idősödő Ré­ka és lánya, Kisréka. Ekkor két telje­sen ellentétes arcot mutat, amelyeket csak a szerelemről való álmodás tesz összehasonlíthatóvá. Mint azt korábbi feldolgozásokban már láthattuk, Gábor karaktere le­hetőséget adna annak megmutatásá­ra, miként képes eldobni büszkesé­gét a szerelmes férfi, hogy aztán végül mégis a halállal nézzen szembe. Czitor Attila némiképp árnyaltabban értel­mezte alakját: Gábor kényszerhely­zetbe kerül, hiszen gyermekkorától érzett szerelme érdekében el kell foj­tania sértettségét. Nagyon érdekes, ahogy a fiatal fiú láthatóan küzd ma­gával: egyfelől mintha játékszere len­ne a nőnek, azonban megvan benne az ellenállás is, a meggyőződés, hogy nem akarja magát kiszolgáltatni, más­sal nem akar osztozni. A művet tehát ismét lehetett értel­mezni, továbblépni azokon a megol­dásokon, amelyeket az elmúlt közel harminc év színjátszása kínált a kö­zönség számára. Mindeközben nem szűnt meg Sütő András eredeti üze­nete, aki szerint nem a térképen kell keresni a Nagy Romlást, mert az ben­nünk magunkban van. Abban pedig, ahogyan e hegy árnyékában is képes megélni az ember, továbbél az író gon­dolata: „Békésebb nyughelyét keresve elvándorolhat a madár, a kárpát gím­szarvas, szélfútta magvaink útján még a gyökeres fa is, ám kegyes-kegyetlen szülőföldjét lélekcsonkulás nélkül az ember el nem hagyhatja.”­a 2013. DECEMBER 5., CSÜTÖRTÖK KULTÚRAMAGYAR HÍRLAP 13 A tizenöt éves társulat a repertoárral ünnepel A tizenöt éves Pintér Béla és Társulata jubileumi fesztivállal ünnepel: mind a tizenhat, repertoáron lévő előadását eljátssza decemberben a Szkéné Színházban és az Átrium Film-Színházban. A társulat vezetője, a pályáját színészként kezdő Pintér Béla 15 év alatt 19 darabot írt és rendezett, előadásai közül tizenhatot láthat december 5. és 30. között a fesztivál közönsége. A fesztiválon az ebben az évben bemutatott Titkaink (2013), A 42. hét (2012), a Kaisers Tv, Ungarn (2011), a Tündöklő középszer (2010), a Szutyok (2010), A soha vissza nem térő (2009), A démon gyermekei (2008), Az őrült, az orvos, a tanítványok és az ördög (2007), az Árva csillag (2007), a Korcsula (2006), az Anyám orra (2005), A sütemények királynője (2004), a Gyévuska (2003), a Pa­rasztopera (2002), A sehova kapuja (2000) és a Kórház-Bakony (1999) című előadást láthatja a közönség. (MHD) Stephanus Könyvesház 1053 Budapest, Kossuth Lajos utca 1. Tel: 318-0567 ♦ www.szitkonyvek.hu * mnmhhmnwmmhhhhmhmmmhhhmhhmnhhhhnmhhhmmhhmc^^ HIRDETÉS ^ SZÉCHENYI TERV Vigadó Terasz és Galéria L-1111—1.1 A Magyar Kézműves Akadémia Alapítvány 2010-ben 270.264.740 Ft-os uniós támogatást . a nyert A tárgy „Galéria és panorámaterasz létrehozása Budapest több ütemben kialakí­tandó legrangosabb kulturális palotájában, a­­ Pesti Vigadó épületében”. Az építkezés során teljesen átalakításra került a Pesti Vigadó tetőszerkezete. Az újonnan létrejövő 5. és 6. emelet összesen 2000 m2 kiállító területtel növelte a régi épületet ületve létrehozta a „Pezsgő teraszt” csodálatos panorámával az épület tetejére. Az újonnan létrejövő Galéria feladata lesz a hazai művészeti élet támogatása olyan kiállítások szervezésével, melyek a belváros turisztikai vonzerejét is képesek lesznek ▼ «növelni . . . . MAGYAR KÉZMŰVES www.vigadoterasz.hu akadémia alapítvány Nemzeti Fejlesztési Ügynökség MHH www.ujszechenyiterv.gov.hu 07­40 631630 A projekt az Európai Unió támogatásival, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg. Csillag betlehem jelöli: Agatha Christie II CSILLAG mhm | BETLEHEM FELETT ||WM A krimi koronázatlan királynője ezúttal egy tőle WBtmm szokatlan kötettel lepi meg az olvasót. Gyilkosságok és ------------------------- | nyomozás helyett a szeretet­­l~p és a megbocsátás történeteit „ ,, , u | olvashatjuk novelláiban. DCUCuCID | 80 oklal, keménytáblás felett | "­n°o

Next