Magyar Hírlap, 2014. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

2014-01-02 / 1. szám

MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2014. JANUÁR 2., CSÜTÖRTÖK RÉTVÁRI BENCE: NEM A BIZOTTSÁG, HANEM AZ ÁLDOZATOK DÖNTENEK A NEVEK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALÁRÓL, EZ AZ INFORMÁCIÓS KÁRPÓTLÁS „Ezt az ajtót most mi kinyitottuk” PINDROCH TAMÁS Január elsejétől az áldozatok nyilvá­nosságra hozhatják azok neveit, akik besúgták őket, megnyomorították életüket - erről beszélt lapunknak Rétvári Bence (KDNP) államtitkár, a Nemzeti Emlékezet Bizottságot (NEB) létrehozó törvény kapcsán. A NEB a kommunista hatalom igazi haszon­­élvezőire összpontosít majd, és név szerint fel kívánja tárni, hogy kik is működtették a rendszert, és húznak belőle a mai napig is hasznot. - Megoldja a NEB a rendszerváltás óta húzódó ügynökproblémát? - A testületet létrehozó törvény­ben sok olyan jogszabályt módosí­tottunk, amelyik arról szólt, hogy az ügynökök nevét nem lehetett nyilvá­nosságra hozni. 1990-ben bezárták azokat az ajtókat, amelyeken keresz­tül az ügynökök nevei megismerhe­tők lettek volna, ezt az ajtót mi most kinyitottuk. Január elsejétől bár­melyik ügynök neve nyilvánosságra hozható, az internetre kirakható, az áldozatok közzétehetik az ügynökök, a szigorúan titkos munkát végző tisz­tek (szt-tisztek), vagy bármilyen más titkosszolgálati személy nevét, azo­­két, akik vele kapcsolatba kerültek, és a nevüket feljegyezték a róluk szóló kartotékokra.­­ Az MSZP azt vetette az önök sze­mére, hogy a bizottság tagjait sem­milyen büntetőjogi szabály nem kö­ti, így politikailag válogathatnak majd a nevek között.­­ Nem, hiszen nem a bizottság, ha­nem az áldozatok dönthetnek a nevek nyilvánosságra hozataláról. 1990-ben elmaradt az információs kárpótlás, ha valakit megfigyeltek, és kiderült a papírokból, hogy kijelentett róla, azt a jogszabályok szerint nem oszthatta meg a közvéleménnyel. Ez a kötött­ség most megszűnik, mindenki meg­nevezheti, hogy ki nyomorította meg az életét, ki akadályozta, hogy előre jusson a pályáján. - Miért nem lehetett törvényt hoz­ni a teljes aktanyilvánosságról? - Azért, mert a titkosszolgálati do­kumentumok az áldozatokról, a meg­figyelt­ekről szólnak. Mi éppen őket védjük azzal, hogy nem lehet min­dent megtudni róluk. Ha ezek az ira­tok teljes egészében felkerülnének az internetre, akkor a közvélemény a kommunista diktatúra üldözöttei­nek mindennapjaival, betegségeikkel, legintimebb szférájával foglalkozna. Az áldozatokat a Kádár-rendszer épp a gyengeségeikkel próbálta megfog­ni, zsarolni. Tehát ha ezek a jelentések, a róluk szóló akták kerülnének ki az internetre, ismételten a megfigyelte­­ken - a jobboldaliakon, a konzervatív ellenzékieken, az egyházi személyeken - csattanna az ostor. Azt is hangsú­lyozni kell, hogy a titkosszolgálatok­nál hatalmas volt a megfelelési kény­­szer, így ezekbe a dokumentumokba a valóságtól gyakran elrugaszkodott dolgokat is beleírtak. A kis, falusi lel­készről is sokkal többet feljegyeztek, mint Kádár Jánosról, akiről egyetlen ilyen iratot sem lehet fellelni. Márpe­dig ezt a bűnös rendszert nem a falu­si lelkészek, hanem Kádár és elvtár­sai működtették. Azért hoztuk létre a Nemzeti Emlékezet Bizottságot, hogy a rendszer működtetőit, az ügynö­kök főnökeit, a kommunista vezetőket megnevezzék. Akik a rendszerváltás után a legnagyobb kapitalisták lettek. Nem véletlen, hogy ezek a nevek csak most válhatnak nyilvánossá a közvé­lemény számára. ■ Rétvári Bence FOTÓ:KÖVESDI ANDREA A titkosszolgálati dokumentumok a megf­igyeltekről szólnak, ha teljes egészében felkerülnének az internetre, akkor éppen az egy­kori üldözöttek magánéleti titkai látnának napvilágot, az ő jogaik sérülnének FOTÓ: HORVÁTH PÉTER GYULA TIZENHÁROM TAGÚ TESTÜLET ÉRTÉKELI MAJD A FEJLESZTÉST ÉS AZ ELLÁTÁS MINŐSÉGÉT Nevesített tankönyvpiaci szereplők PINTÉR BALÁZS Kijelölte a tankönyvellátásban köz­reműködőket a Magyar Közlöny múlt vasárnapi számában megjelent kor­mányrendelet. Az állami tankönyv­­fejlesztésért és -kiadásért az Okta­táskutató és Fejlesztő Intézet (OFI), a könyvtárellátásért a Könyvtárellátó Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. felel, a nemzeti köznevelés tan­könyvfejlesztése és tankönyvellátása minőségének értékelésére pedig Nem­zeti Tankönyvtanács néven független, országos szervezetet hoztak létre. Utóbbi tizenhárom tagból áll, akik közül hatot az oktatásért felelős mi­niszter jelöl. A testület további tag­jait a vidékfejlesztésért felelős mi­niszter, a szak- és felnőttképzésért felelős miniszter, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia, a Magyar Művésze­ti Akadémia, a Magyar Rektori Kon­ferencia, a Nemzeti Pedagógus Kar és az Országos Nemzetiségi Tanács dele­gálja. A tanács elnökét a tagok maguk közül választják meg, akit a szakmi­niszter öt évre nevez ki. A rendelkezés értelmében a szakké­pesítésért felelős miniszter dolgoztat­ja ki a szakképzési tárgyak tanköny­veit, valamint megállapodást köthet az OFI-val tankönyv­ előállítására. Utóbbi feladatokkal a szaktárca ve­zetője az általa felügyelt költségvetési szervet is megbízhatja. Mint megírtuk, az Országgyűlés december 17-én kivételes sürgős el­járásban fogadta el azt a törvényt, amely január 1-jétől állami feladat­ként határozta meg a tankönyvellá­tást. A jogszabály indokolása szerint a hatályba lépett változtatásokkal jogi értelemben is megszűnt a piaci elvek­re épülő tankönyvellátás, és helyébe az állam teljes körű felelősségére épü­lő rendszer lépett. ■ HORTHY-SZOBOR-AVATÁS: SORON KÍVÜL TÁRGYALJÁK A LELKIPÁSZTOR FEGYELMI ÜGYET Egyházi bírái elé állhat if­j. Hegedűs KD Mégis tárgyalja ifj. Hegedűs Lóránt re­formátus lelkipásztor fegyelmi ügyét a Budapest-Északi Református Egyház­megye bírósága, ráadásul soron kívül derül ki a napokban nyilvánosság­ra került, az érintettek közt zajló le­velezésből. Korábban megírtuk, hogy a tavaly, november harmadikán a fő­városi Hazatérés templomában tartott Horthy-szobor-avatás miatt indított eljárást nem tárgyalja a testület, mert elfogultság miatt a választott egyház­megyei bírók közül nem lehet felál­lítani a háromtagú eljáró bíróságot. Ezért a Jobbikhoz közel álló lelkipász­tor elleni indítványt megtévő egyház­­megyei jogtanácsos, Horváth György lemondott huszonhárom éve betöltött tisztségéről, komoly kritikával illetve az elfogultságot bejelentőket. December 31-én azonban kiderült, hogy egy bíró visszavonta erre vo­natkozó nyilatkozatát, így a testület mégis felállhat. Horváth erre azt ír­ta, megköveti azon bírákat, akik vál­lalják részvételüket, de azokat is, akik valós és tisztességes okból tekintet­ték magukat elfogultnak. A jogtaná­csos egyébként a Hegedűs-féle szo­boravatásról úgy vélekedett, hogy az istentisztelet középpontjában nem igemagyarázat állt, az esemény nagy részét pedig Horthy Miklós mélta­tása tette ki. „Felszólalt többek kö­zött a zsidó származású képviselők listázásának követeléséről elhíre­­sült Gyöngyösi Márton jobbikos par­lamenti képviselő. A szószék mel­lett két csendőr egyenruhás személy állt, ilyen csendőrök működtek közre több százezer magyar zsidó deportá­lásában 1944-ben” - írta.■ ROVATVEZETŐ: PETAN PÉTER, E-MAIL: PETAN.PETER@MAGYARHIRLAP.HU Szabályozzák a válsághelyzeti ellátás rendjét JZS Részletesen szabályozza az egészség­­ügyi válsághelyzeti ellátással kapcso­latos feladatokat egy tegnap hatályba lépett kormányrendelet. Ennek értel­mében egészségügyi válsághelyzetben az egészségügyi dolgozók kirendelhe­tők alapellátást, járó- vagy fekvőbe­teg-szakellátást nyújtó, az egészség­­ügyi válsághelyzet felszámolásában részt vevő intézménybe, vagy idősza­kosan működő gyógyintézetbe. Az egészségügyi válsághelyzet el­rendelését a lehető legrövidebb időn belül közzé kell tenniük a közszolgál­a­ti műsorszolgáltatóknak, valamint le­hetőség szerint a körzeti, illetve helyi műsorszolgáltatóknak, és legalább egy országos napilapnak. A válsághely­zet által érintett terület kiterjedésének megítélésénél az azt előidéző esemény területi kiterjedésén túl a következ­mények felszámolásába bevont, vagy előreláthatóan bevonandó egészség­­ügyi szolgáltatók földrajzi elhelyezke­­­dését is figyelembe kell venni. A megyei tiszti főorvosnak köte­lessége soron kívül tájékoztatni az érintetteket, valamint az Országos Mentőszolgálat szolgálatvezető főor­vosát, a Gyógyszerészeti és Egészség­­ügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet főigazgatóját és térségi igaz­gatóját, a megyei védelmi bizottság elnökét, valamint az országos tiszti főorvos útján az egészségügyért fele­lős minisztert. A megyei tiszti főorvos az illetékességi területén átmenetileg módosíthatja az alapellátás körzetha­tárait, a járó-, illetve a fekvőbeteg­szakellátáson belül a tevékenységek szakmai megoszlását, az ellátási terü­let határait, a betegbeutalás rendjét, valamint a fekvőbeteg-gyógyintéze­tek ágy­számát. A Magyar Honvédség és a rendvé­delmi szervek egészségügyi szolgála­tainak a katasztrófavédelmi tervüknek megfelelően, a polgári egészségügyi szervezetekkel együttműködve kell részt venniük az egészségügyi válság -­helyzeti feladatok ellátásában. ■ SZABADSÁG TÉR Emlékmű a megszállásról Magyarország német megszállásának hetvenedik évfordulójára emlékművet állítanak Budapest Belvárosában. Az erről szóló kormányhatározat a Magyar Közlöny keddi számában jelent meg. Mint írják, a kabinet társadalompolitikai szempontból fontos célnak tartja, hogy március 19-re elkészüljön a megszállásra emlékezte­tő alkotás az V. kerületi Szabadság téren. A kormányrendelet értelmében az em­lékmű megvalósítását nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánították. (LMP) KIHÚZÓ-FORDÍTÓ METRÓALAGÚT Kész a Keleti állomása Elkészült a 4-es metró tíz állomásából a nyolcadik is - a Keleti pályaudvari állomás kedden megkapta a hatóságoktól a hasz­nálatbavételi engedélyeket. A Keleti pá­lyaudvar a 4-es metróvonal egyik végál­lomása, márciusra teljesen megújul a tér és vonzáskörzete. A Baross tér, illetve a Thököly út torkolata alatt nemcsak met­róállomás épült, hanem a végállomási funkciót kiszolgálva egy kétszáznegyven méter hosszú kihúzó-fordító alagút is, amely a szerelvények visszaindulását te­szi lehetővé Kelenföld vasútállomás irá­nyába. Pesti Imre fővárosi kormánymeg­bízott hétfőn beszélt arról, hogy megkapja az engedélyt a Kálvin téri és a Keleti pálya­udvari állomás, januárban pedig a fenn­maradó két megálló, a Fővám tér és a Ke­lenföld vasútállomás. A Kálvin téri megálló hétfőn kapott engedélyeket. A metró át­adását 2014 márciusára tervezik. (JZS) LIGET BUDAPEST PROJEKT Kiemelt beruházás lett A kormány kiemeltté nyilvánította a Liget Budapest projekt keretében megvalósu­ló három beruházás közigazgatási ható­sági ügyeit, és kijelölte az eljáró hatósá­gokat - az erről szóló kormányrendelet a hétfői Magyar Közlönyben jelent meg. A projekt három részből áll: az Angyal­földön kialakítandó Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központból, a Szépművészeti Múzeum román csar­nokának felújításából, továbbá a komá­romi Csillag Erődben a Csillag Erőd Mű­vészeti, Történeti és Hadkultúra Központ létrehozásából. (LMA)

Next