Magyar Hírlap, 2014. március (47. évfolyam, 51-75. szám)

2014-03-17 / 63. szám

WWW.MAGYARHIRLAP.hu ORBÁN VIKTOR: MAGYARORSZÁG BEBIZONYÍTOTTA, EZ AZ ERŐSEK ÉS A BÁTRAK NEMZETE „Nagyszerű korszak előtt állunk” PINDROCH TAMÁS Ma az egység neve április 6. - jelen­tette ki a fővárosi Múzeumkertben megtartott állami megemlékezésen Orbán Viktor kormányfő. Úgy fogal­mazott, hazánk az elmúlt négy évben azért teljesített jobban, mert a leg­egységesebb ország volt Európában. „Ha most, százhatvanhat év után fel­kapaszkodunk a márciusi magyarok vállára, látható, egy új és nagyszerű­nek ígérkező korszak kapujában ál­lunk, amelyen, ha Magyarország be­lép, szabaddá és erőssé válhat. Azért dolgoztunk 2010 óta, hogy ide megér­kezhessünk, és mindent elvégeztünk, amit kellett, illetve amit lehetett” - hangsúlyozta Orbán Viktor szomba­ton, a Nemzeti Múzeum előtt. A mi­niszterelnök elmondta: ezen a kapun belépve olyan országgá válhatunk, amelynek van ereje megvalósítani cél­jait, a saját lábán áll, rendezi adóssá­gait, és amely csatlakozik a büszke és sikeres nemzetekhez. Olyan ország­gá válhatunk, amely képes megállítani a magyarság fogyását, és nem hagyja, hogy folyton kizsebeljék, mindenki­nek munkát ad és lehetőséget a bol­dogulásra, ahol az élet, ha dolgos, kemény is, de méltó és igazságos, ér­telmes és boldoggá tesz - mondta. A kormányfő kitért arra is, hogy ma a gyenge és a gyáva nemzeteknek nincs jövőjük, mert széthullnak. „Ma­gyarország azonban kiállt saját ma­gáért, és megvívta harcait olyan el­lenfelekkel - például a pénzvilággal, a birodalmi fővárosokkal és természeti csapásokkal - szemben, amelyek na­gyobbnak és erősebbnek tűntek. Be­bizonyította a világnak, ez az erősek és bátrak nemzete, noha a magyarokon kívül senki sem akarja, hogy nekünk erős és sikeres országunk legyen” - je­lentette ki. Orbán Viktor beszélt arról is, hogy az elmúlt négy évben megvédték a családokat az uzsorától, a monopóliu­moktól, a kartellektől, a nemzetek fölé magasodni akaró birodalmi bürokra­táktól. Megmutatták, meg lehet vé­deni a munkahelyeket, és százezernyi újat tudtak teremteni; megmutatták azt is, hogyan lehet legyőzni az adós­ságot. A kormányfő szerint mindeze­ket az eredményeket annak köszön­hetjük, hogy az ország egységes volt, Európában a legegységesebb. Mint mondta, a folytatáshoz is erő kell, ah­hoz meg egység, ma az „egység neve pedig április 6.”. Arról is beszélt, bár a Nemzeti dal­ban nem mutatna jól az a szó, hogy rezsicsökkentés, de akkor, akárcsak ma, az igazságtalan terhek csökken­tése volt az első és legfontosabb fel­adat. „1848-ban felállt egy nemzet, amely ragaszkodott ahhoz, hogy maga szabjon rendet saját magának, leráz­ták magukról a gúzsba kötő törvénye­ket, szabadságtörvényeket alkottak, de megértették, hogy a szabadsághoz munka is kell, valamint a család meg­élhetése és a biztos fedél” - mondta. Emlékeztetett, 1848-ban úgy tűnt, a Habsburg Birodalom ellen nincs mit tenni, 1990-ben, hogy a szov­jet csapatok sosem fognak kivonulni, 2010 -ben pedig, hogy sosem állunk fel Európa szégyenpadjáról. Kitért arra is, az idő eljárt már a forradalmak klasz­­szikus formái felett, a szabadság vágya mégsem oltható ki a magyar nemzet­ből, Rákóczi, Kossuth és ötvenhat né­pe ezzel akkor is tisztában van, ha ép­pen nem kell fegyvert fognia. Felhívta a figyelmet, hogy az or­szágban mindig akadnak labancok, muszkavezetők, pufajkások, akik be­lülről segítik a forradalmak külső le­törését. „Mindig vannak, akik lovas­rohamot és kardlapozást vezényelnek a békés polgárokra. Ők a szabadság, a szabadságunk ellenségei” - jelen­tette ki. Viszont a forradalom és sza­badság szellemét ők sem tudták soha­sem „nyakon csípni”. Nem lehetséges, hogy a szabadság magyar híveiként ugyanazt a forradalmat vívjuk már 1848 óta? - tette fel a kérdést. Mint mondta, az akkori tűzből született az ötvenhatos forradalom, a rendszer­váltás, máskor a lázadás, majd pedig kétharmados, földrengető választási győzelem. ■ Felvonták hazánk lobogóját a megújított Kossuth téren FOTÓ: KÖVESDI ANDREA RÖVIDEN „JÓ LESZ, HA BRÜSSZEL TANUL BÉCSTŐL” • • A következő hónapok és évek tétje, hogy Magyarország képes lesz-e az elmúlt években visszaszerzett nemzeti szuverenitását, önállóságát megőrizni, megvédeni -jelentette ki Lázár János Hódmezővásárhelyen. Párhuzamot vonva a ’48-as ese­ményekkel, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár hangsúlyozta, hogy nem va­gyunk erőtlenek, nem hagyjuk magunkat, és jó lesz, ha Brüsszel tanul Bécstől, a sza­badságszerető magyaroknak ugyanis senki nem diktálhat. Lázár értékelése szerint a most lezáruló kormányzati ciklus reményt adott az embereknek, mert hosszú évek, emberöltők után végre ízelítőt kaptunk abból, hogy eljöhet egy új békeidő, a gyarapo­dás, az ország és a nemzet épülésének következő nagy korszaka következhet. • „Ami a lényeget illeti, semmi nem változott, 1848-ban ugyanúgy a nemzeti érde­kek hívei álltak szemben az idegen érdekek kiszolgálóval, mint ma” - ezt Kósa Lajos mondta Debrecenben. A város fideszes polgármestere a Református Nagytemplom előtt arról beszélt, a magyar függetlenség, a magyar szabadság nem eladó, mert „Ma­gyarország nem eladó”. Talán soha nem volt ilyen nagy szüksége a sokat csalódott nemzetnek a példa­mutató Szegedre, mint ma - mondta a városban tartott ünnepségen Botka Lász­ló MSZP-s polgármester, aki arról is beszélt, ma sokan olyan országban szeretnének élni, ahol senkinek nem jut eszébe „mieinkre és tietekre, jókra és gonoszokra, haza­fiakra és hazaárulókra hasogatni a nemzetet". • A Blaha Lujza téren osztott ételt a nemzeti ünnepen is Schmuck Andor, illetve az általa vezetett Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártja. Az elnök megerősítette, nyolcvankét egyéni jelöltjük az állami támogatást nem kampányra, hanem a szegé­nyekre költi: a választás napjáig összesen negyvenezer adag ételt osztanak ki a fővá­rosi téren. A többi közpénzből élelmiszer és bölcsődefelújítás lesz. A pártvezér szerint az összeg hetven százaléka segélyre, a fennmaradó harminc egyéb költségekre, pél­dául benzinre és biztonsági őrökre megy el, mondván, rájuk szükség van. (GJJ) Kövér: Nem lehetünk idegen célok eszközei PT Katonai tiszteletadással vonták fel szombaton reggel Magyarország lo­bogóját a Parlament előtt, majd Kö­vér László házelnök, a legfőbb közjogi méltóságok és kormánytagok jelen­létében átadta a polgároknak a meg­újított Kossuth teret. Hangsúlyoz­ta, hogy az Országház és a Kossuth tér 2010 óta tartó újjáépítése a magyar ál­lam újjáépítésének a jelképe is. Kifej­tette, az elmúlt négy esztendőben a rájuk bízott munka javát az országban és a Kossuth téren is elvégezték. Erről a munkáról a magyar polgárok több­sége mondja majd ki hamarosan az ér­tékítéletet - fűzte hozzá. Kövér a tér rekonstrukciójáról szólva úgy fogal­mazott, hogy az évtizedek óta égetően esedékes volt, célja pedig a történelmi hagyományok tiszteletben tartásával történő korszerűsítés volt. „Hamarosan ismét választás előtt állunk, és döntenünk kell arról, az 1848-as forradalom hetedik nemze­déke, azaz mi, mai magyarok a hu­szonegyedik században , beteljesít­sük-e a szabadságharc céljait” - ezt már a délutáni, pápai megemléke­zésen jelentette ki Kövér. Hozzátet­te, döntenünk kell arról, hogy a haza folytassa a megkezdett útját, halad­jon, és ne forduljon vissza, illetve hogy a magyar emberek ne válhassanak is­mét „idegen célok eszközévé”. ■ 2014. MÁRCIUS 17., HÉTFŐ BELFÖLD MAGYAR HÍRLAP 3 Kudarc ÁLLÁSPONT A baloldal sohasem tudott méltón emlékezni a magyar nemzet legnagyobb napjára, a legszebb tavaszra, március­ 15-re, az 1848-49-es forradalomra és szabadságharcra. Mindig a diktatúráját ünnepelte, összekeverve kom­munizmusa álságos céljaival. A szabadságért tüntetőket évtizedeken át el­­­nyomták, rendőri erőszakkal, gumibotokkal, kardlapokkal verték szét a Petőfi-szobornál, a Nemzeti Múzeumnál, a Batthyány-örökmécsesnél, a Lánchídon és másutt a csoportosuló fiatalokat. Ez volt az ő márciusuk. Kimondatlanul a másik nagy forradalmunkat, szabadságharcunkat to­rolták meg, hallgattatták el több mint harminc éven át, 1956 méltó meg­emlékezését. A kádári megtorlás minden képzeletet felülmúlt. A do­kumentumok szerint több mint négyszáz embert végeztek ki, több ezer ember került börtönbe, internálótáborba. Haynau kisinas volt hozzájuk képest. A kommunisták csak munkanappal, erőszakkal, besúgásra ki­képzett, hatalmas kokárdákkal jelen lévő ifjúgárdistákkal, idegen szim­bólumokkal - vörös zászlókkal - tudtak emlékezni. A baloldalnak ez nem volt piros betűs ünnep. Most sem jött össze. A baloldali Összefogás, az úgymond kormányt válta­ni akarók az idei március 15 -én csúfos kudarcot vallottak, hogy elhalasztot­­­ták ünnepi beszédeiket. Szélre, esőre, viharra hivatkoztak, mondván, nem akarták híveiket veszélybe sodorni. Mi lett volna 166 éve március 15-én, amikor hideg volt és esett az eső, ha Petőfi, Irinyi, Vasvári és Jókai hazamen­nek? Ki szabadította volna ki Táncsics Mihályt, ki csinált volna forradal­mat a márciusi ifjak nélkül? Igaz, ezek most nem márciusi ifjak, ők márciusi öregek. Ők a régi arcokat, fals hangokat, halálra megunt avas gondolatokat képviselik. Nincs más mondanivalójuk, mint hogy Orbán Viktor ellopta a nemzetet a magyar emberektől, ellopta a demokráciát, ellopta a pénzünket. Ezt mondják imamalomszerűen Mesterházy Attiláék, Bajnai Gordonék, Gyurcsány Ferencék most is, amikor az Erzsébet híd pesti hídfőjének meg­hiúsult beszédei helyett átvonultak a Petőfi-szoborhoz, Fodor Gáborhoz, a liberálisokhoz. A kis létszámú hallgatóság kicsit megduzzadt, de a baloldali rajongókat ez nem vigasztalta. Akik messzi távolról jöttek, csalódottan tá­voztak, hogy a nagy esemény elmaradt. Orbán ezen szerettek volna tüntet­­­ni. Bezzeg a Jobbik a rossz idő ellenére is megtartotta nagygyűlését -mond­ták. Helyette a baloldali prominensek mondanivaló híján­­ Orbánt és a Fideszt szidták. Voltak, akik megjegyezték, hogy 2006. augusztus 20-án, a nagy vihar előre­jelzése ellenére sem tiltották be a tűzijátékot. Most egy kis vihar elől is megfutamodtunk - keseregtek a balos szavazók. De hát mindennek Orbán az oka. Még Bajnai Gordon­­ levitézlett mi­niszterelnök-jelölt is így fogalmazott: lehet szél, lehet eső, a szélviha­rért nem Orbán Viktor a felelős, minden másért viszont igen. Nehéz ettől a kényszerképzettől megszabadulni. Mindenesetre egyesek tudni vélik, miszerint a baloldali fejesek úgy látták, a rendezvény előtt nem sokkal, hogy túlságosan kevesen jöttek el a Ferenciek terére. Jobb az időjárásra fogni az egészet, mintsem gyér hallgatóság előtt szónokolni, így szomba­ton és vasárnap a baloldali ellenzék vezérkara a Klubrádióba és az ATV-be húzódott. Ott megtudtuk, mit tudtunk volna meg az Erzsébet híd lábánál, amelyet - mármint a hidat - a rendőrség órákkal a rendezvény előtt lezárt a forgalom elől. Hiába. Közben - a baloldali összkudarc ellenére -az ünneplés, megemléke­zés országszerte és a határon kívüli magyarságnál is rendben lezajlott. Akár esett az eső, akár fújt a szél. Kövér László, a parlament elnöke ün­nepélyesen átadta az új-régi Kossuth teret. Orbán Viktor miniszterelnök több tízezer ember előtt megtartotta a Múzeumkertben ünnepi beszédét. Hangsúlyozta, hogy hiába voltak-vannak labancaink, muszkavezetőink, pufajkásaink, akik belülről az elnyomóinkat támogatják, támogatták, a magyar nép a saját sorsát mindig is saját kezében szerette látni. „Nem le­het, hogy 1848 óta ugyanazt a forradalmat vívjuk máig?” - tette fel a kér­dést a miniszterelnök. Majd leszögezte: a gyengeséget, a gyávaságot nem bocsátja meg a történelem. Olyan időket élünk, amikor a gyengéknek és a gyáváknak nem osztanak lapot. Igen, erről van szó. Orbán nem pitiánerkedik. Nincsenek fóbiái, hacsak nem Magyarországról van szó. A hazáért tenni, küzdeni kell - ha ezt lehet fóbiának nevezni. Nem szidja, nem gyalázza politikai ellenfeleit unos-un­­talan, mint ezt teszik a balliberálisok. De hát a bal nem tud miről beszélni. Lassan csúszik ki alóla a talaj. A választás rohamosan közeledik. Vesztésre állnak, lehet hogy súlyos vereségre számíthatnak, ezért az utolsó hazugság­fegyverükhöz nyúlnak: a választás legitimációját kezdik megkérdőjelezni. Számukra a valódi demokrácia nem jó terep. Azt is a jobboldal támadásá­nak vélik, hogy a választásra jogosultak, egyáltalán a választási pártok szá­mát bővítették. Pedig nem történt más, mint a társadalom olyan rétegeit is bevezetné választhatóságukkal a politikába, amelyek eddig soha a hatalom közelébe sem kerülhettek. Nos, ez fáj a balliberálisoknak. Hátha mások is meg tudnák mondani a parlamentben, hogy mi a jó. Orbán Viktornak viszont magasabbra törő tervei vannak. Magyarország egysége, az emberek valódi összefogása az ország felemelkedése érdekében. S ez az összefogás nem kér kisszerű személyi villongásokból, önös érdekű hatalmi mániából, idegen pénzoligarchák támogatásából. Mert, ahogyan megjegyezte: ha idegenek hozzák a szabadságot nekünk, azok el is viszik. Ne, ne vigyék. Maradjon ez a megszerzett szabadság csak itt. Mi, magyarok tudjuk csak ezt igazán értékelni. Ez lehet most 1848-49 üzenete. STEFKA ISTVÁN

Next