Magyar Hírlap, 2014. március (47. évfolyam, 51-75. szám)
2014-03-17 / 63. szám
WWW.MAGYARHIRLAP.hu ORBÁN VIKTOR: MAGYARORSZÁG BEBIZONYÍTOTTA, EZ AZ ERŐSEK ÉS A BÁTRAK NEMZETE „Nagyszerű korszak előtt állunk” PINDROCH TAMÁS Ma az egység neve április 6. - jelentette ki a fővárosi Múzeumkertben megtartott állami megemlékezésen Orbán Viktor kormányfő. Úgy fogalmazott, hazánk az elmúlt négy évben azért teljesített jobban, mert a legegységesebb ország volt Európában. „Ha most, százhatvanhat év után felkapaszkodunk a márciusi magyarok vállára, látható, egy új és nagyszerűnek ígérkező korszak kapujában állunk, amelyen, ha Magyarország belép, szabaddá és erőssé válhat. Azért dolgoztunk 2010 óta, hogy ide megérkezhessünk, és mindent elvégeztünk, amit kellett, illetve amit lehetett” - hangsúlyozta Orbán Viktor szombaton, a Nemzeti Múzeum előtt. A miniszterelnök elmondta: ezen a kapun belépve olyan országgá válhatunk, amelynek van ereje megvalósítani céljait, a saját lábán áll, rendezi adósságait, és amely csatlakozik a büszke és sikeres nemzetekhez. Olyan országgá válhatunk, amely képes megállítani a magyarság fogyását, és nem hagyja, hogy folyton kizsebeljék, mindenkinek munkát ad és lehetőséget a boldogulásra, ahol az élet, ha dolgos, kemény is, de méltó és igazságos, értelmes és boldoggá tesz - mondta. A kormányfő kitért arra is, hogy ma a gyenge és a gyáva nemzeteknek nincs jövőjük, mert széthullnak. „Magyarország azonban kiállt saját magáért, és megvívta harcait olyan ellenfelekkel - például a pénzvilággal, a birodalmi fővárosokkal és természeti csapásokkal - szemben, amelyek nagyobbnak és erősebbnek tűntek. Bebizonyította a világnak, ez az erősek és bátrak nemzete, noha a magyarokon kívül senki sem akarja, hogy nekünk erős és sikeres országunk legyen” - jelentette ki. Orbán Viktor beszélt arról is, hogy az elmúlt négy évben megvédték a családokat az uzsorától, a monopóliumoktól, a kartellektől, a nemzetek fölé magasodni akaró birodalmi bürokratáktól. Megmutatták, meg lehet védeni a munkahelyeket, és százezernyi újat tudtak teremteni; megmutatták azt is, hogyan lehet legyőzni az adósságot. A kormányfő szerint mindezeket az eredményeket annak köszönhetjük, hogy az ország egységes volt, Európában a legegységesebb. Mint mondta, a folytatáshoz is erő kell, ahhoz meg egység, ma az „egység neve pedig április 6.”. Arról is beszélt, bár a Nemzeti dalban nem mutatna jól az a szó, hogy rezsicsökkentés, de akkor, akárcsak ma, az igazságtalan terhek csökkentése volt az első és legfontosabb feladat. „1848-ban felállt egy nemzet, amely ragaszkodott ahhoz, hogy maga szabjon rendet saját magának, lerázták magukról a gúzsba kötő törvényeket, szabadságtörvényeket alkottak, de megértették, hogy a szabadsághoz munka is kell, valamint a család megélhetése és a biztos fedél” - mondta. Emlékeztetett, 1848-ban úgy tűnt, a Habsburg Birodalom ellen nincs mit tenni, 1990-ben, hogy a szovjet csapatok sosem fognak kivonulni, 2010 -ben pedig, hogy sosem állunk fel Európa szégyenpadjáról. Kitért arra is, az idő eljárt már a forradalmak klaszszikus formái felett, a szabadság vágya mégsem oltható ki a magyar nemzetből, Rákóczi, Kossuth és ötvenhat népe ezzel akkor is tisztában van, ha éppen nem kell fegyvert fognia. Felhívta a figyelmet, hogy az országban mindig akadnak labancok, muszkavezetők, pufajkások, akik belülről segítik a forradalmak külső letörését. „Mindig vannak, akik lovasrohamot és kardlapozást vezényelnek a békés polgárokra. Ők a szabadság, a szabadságunk ellenségei” - jelentette ki. Viszont a forradalom és szabadság szellemét ők sem tudták sohasem „nyakon csípni”. Nem lehetséges, hogy a szabadság magyar híveiként ugyanazt a forradalmat vívjuk már 1848 óta? - tette fel a kérdést. Mint mondta, az akkori tűzből született az ötvenhatos forradalom, a rendszerváltás, máskor a lázadás, majd pedig kétharmados, földrengető választási győzelem. ■ Felvonták hazánk lobogóját a megújított Kossuth téren FOTÓ: KÖVESDI ANDREA RÖVIDEN „JÓ LESZ, HA BRÜSSZEL TANUL BÉCSTŐL” • • A következő hónapok és évek tétje, hogy Magyarország képes lesz-e az elmúlt években visszaszerzett nemzeti szuverenitását, önállóságát megőrizni, megvédeni -jelentette ki Lázár János Hódmezővásárhelyen. Párhuzamot vonva a ’48-as eseményekkel, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár hangsúlyozta, hogy nem vagyunk erőtlenek, nem hagyjuk magunkat, és jó lesz, ha Brüsszel tanul Bécstől, a szabadságszerető magyaroknak ugyanis senki nem diktálhat. Lázár értékelése szerint a most lezáruló kormányzati ciklus reményt adott az embereknek, mert hosszú évek, emberöltők után végre ízelítőt kaptunk abból, hogy eljöhet egy új békeidő, a gyarapodás, az ország és a nemzet épülésének következő nagy korszaka következhet. • „Ami a lényeget illeti, semmi nem változott, 1848-ban ugyanúgy a nemzeti érdekek hívei álltak szemben az idegen érdekek kiszolgálóval, mint ma” - ezt Kósa Lajos mondta Debrecenben. A város fideszes polgármestere a Református Nagytemplom előtt arról beszélt, a magyar függetlenség, a magyar szabadság nem eladó, mert „Magyarország nem eladó”. Talán soha nem volt ilyen nagy szüksége a sokat csalódott nemzetnek a példamutató Szegedre, mint ma - mondta a városban tartott ünnepségen Botka László MSZP-s polgármester, aki arról is beszélt, ma sokan olyan országban szeretnének élni, ahol senkinek nem jut eszébe „mieinkre és tietekre, jókra és gonoszokra, hazafiakra és hazaárulókra hasogatni a nemzetet". • A Blaha Lujza téren osztott ételt a nemzeti ünnepen is Schmuck Andor, illetve az általa vezetett Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártja. Az elnök megerősítette, nyolcvankét egyéni jelöltjük az állami támogatást nem kampányra, hanem a szegényekre költi: a választás napjáig összesen negyvenezer adag ételt osztanak ki a fővárosi téren. A többi közpénzből élelmiszer és bölcsődefelújítás lesz. A pártvezér szerint az összeg hetven százaléka segélyre, a fennmaradó harminc egyéb költségekre, például benzinre és biztonsági őrökre megy el, mondván, rájuk szükség van. (GJJ) Kövér: Nem lehetünk idegen célok eszközei PT Katonai tiszteletadással vonták fel szombaton reggel Magyarország lobogóját a Parlament előtt, majd Kövér László házelnök, a legfőbb közjogi méltóságok és kormánytagok jelenlétében átadta a polgároknak a megújított Kossuth teret. Hangsúlyozta, hogy az Országház és a Kossuth tér 2010 óta tartó újjáépítése a magyar állam újjáépítésének a jelképe is. Kifejtette, az elmúlt négy esztendőben a rájuk bízott munka javát az országban és a Kossuth téren is elvégezték. Erről a munkáról a magyar polgárok többsége mondja majd ki hamarosan az értékítéletet - fűzte hozzá. Kövér a tér rekonstrukciójáról szólva úgy fogalmazott, hogy az évtizedek óta égetően esedékes volt, célja pedig a történelmi hagyományok tiszteletben tartásával történő korszerűsítés volt. „Hamarosan ismét választás előtt állunk, és döntenünk kell arról, az 1848-as forradalom hetedik nemzedéke, azaz mi, mai magyarok a huszonegyedik században , beteljesítsük-e a szabadságharc céljait” - ezt már a délutáni, pápai megemlékezésen jelentette ki Kövér. Hozzátette, döntenünk kell arról, hogy a haza folytassa a megkezdett útját, haladjon, és ne forduljon vissza, illetve hogy a magyar emberek ne válhassanak ismét „idegen célok eszközévé”. ■ 2014. MÁRCIUS 17., HÉTFŐ BELFÖLD MAGYAR HÍRLAP 3 Kudarc ÁLLÁSPONT A baloldal sohasem tudott méltón emlékezni a magyar nemzet legnagyobb napjára, a legszebb tavaszra, március 15-re, az 1848-49-es forradalomra és szabadságharcra. Mindig a diktatúráját ünnepelte, összekeverve kommunizmusa álságos céljaival. A szabadságért tüntetőket évtizedeken át elnyomták, rendőri erőszakkal, gumibotokkal, kardlapokkal verték szét a Petőfi-szobornál, a Nemzeti Múzeumnál, a Batthyány-örökmécsesnél, a Lánchídon és másutt a csoportosuló fiatalokat. Ez volt az ő márciusuk. Kimondatlanul a másik nagy forradalmunkat, szabadságharcunkat torolták meg, hallgattatták el több mint harminc éven át, 1956 méltó megemlékezését. A kádári megtorlás minden képzeletet felülmúlt. A dokumentumok szerint több mint négyszáz embert végeztek ki, több ezer ember került börtönbe, internálótáborba. Haynau kisinas volt hozzájuk képest. A kommunisták csak munkanappal, erőszakkal, besúgásra kiképzett, hatalmas kokárdákkal jelen lévő ifjúgárdistákkal, idegen szimbólumokkal - vörös zászlókkal - tudtak emlékezni. A baloldalnak ez nem volt piros betűs ünnep. Most sem jött össze. A baloldali Összefogás, az úgymond kormányt váltani akarók az idei március 15 -én csúfos kudarcot vallottak, hogy elhalasztották ünnepi beszédeiket. Szélre, esőre, viharra hivatkoztak, mondván, nem akarták híveiket veszélybe sodorni. Mi lett volna 166 éve március 15-én, amikor hideg volt és esett az eső, ha Petőfi, Irinyi, Vasvári és Jókai hazamennek? Ki szabadította volna ki Táncsics Mihályt, ki csinált volna forradalmat a márciusi ifjak nélkül? Igaz, ezek most nem márciusi ifjak, ők márciusi öregek. Ők a régi arcokat, fals hangokat, halálra megunt avas gondolatokat képviselik. Nincs más mondanivalójuk, mint hogy Orbán Viktor ellopta a nemzetet a magyar emberektől, ellopta a demokráciát, ellopta a pénzünket. Ezt mondják imamalomszerűen Mesterházy Attiláék, Bajnai Gordonék, Gyurcsány Ferencék most is, amikor az Erzsébet híd pesti hídfőjének meghiúsult beszédei helyett átvonultak a Petőfi-szoborhoz, Fodor Gáborhoz, a liberálisokhoz. A kis létszámú hallgatóság kicsit megduzzadt, de a baloldali rajongókat ez nem vigasztalta. Akik messzi távolról jöttek, csalódottan távoztak, hogy a nagy esemény elmaradt. Orbán ezen szerettek volna tüntetni. Bezzeg a Jobbik a rossz idő ellenére is megtartotta nagygyűlését -mondták. Helyette a baloldali prominensek mondanivaló híján Orbánt és a Fideszt szidták. Voltak, akik megjegyezték, hogy 2006. augusztus 20-án, a nagy vihar előrejelzése ellenére sem tiltották be a tűzijátékot. Most egy kis vihar elől is megfutamodtunk - keseregtek a balos szavazók. De hát mindennek Orbán az oka. Még Bajnai Gordon levitézlett miniszterelnök-jelölt is így fogalmazott: lehet szél, lehet eső, a szélviharért nem Orbán Viktor a felelős, minden másért viszont igen. Nehéz ettől a kényszerképzettől megszabadulni. Mindenesetre egyesek tudni vélik, miszerint a baloldali fejesek úgy látták, a rendezvény előtt nem sokkal, hogy túlságosan kevesen jöttek el a Ferenciek terére. Jobb az időjárásra fogni az egészet, mintsem gyér hallgatóság előtt szónokolni, így szombaton és vasárnap a baloldali ellenzék vezérkara a Klubrádióba és az ATV-be húzódott. Ott megtudtuk, mit tudtunk volna meg az Erzsébet híd lábánál, amelyet - mármint a hidat - a rendőrség órákkal a rendezvény előtt lezárt a forgalom elől. Hiába. Közben - a baloldali összkudarc ellenére -az ünneplés, megemlékezés országszerte és a határon kívüli magyarságnál is rendben lezajlott. Akár esett az eső, akár fújt a szél. Kövér László, a parlament elnöke ünnepélyesen átadta az új-régi Kossuth teret. Orbán Viktor miniszterelnök több tízezer ember előtt megtartotta a Múzeumkertben ünnepi beszédét. Hangsúlyozta, hogy hiába voltak-vannak labancaink, muszkavezetőink, pufajkásaink, akik belülről az elnyomóinkat támogatják, támogatták, a magyar nép a saját sorsát mindig is saját kezében szerette látni. „Nem lehet, hogy 1848 óta ugyanazt a forradalmat vívjuk máig?” - tette fel a kérdést a miniszterelnök. Majd leszögezte: a gyengeséget, a gyávaságot nem bocsátja meg a történelem. Olyan időket élünk, amikor a gyengéknek és a gyáváknak nem osztanak lapot. Igen, erről van szó. Orbán nem pitiánerkedik. Nincsenek fóbiái, hacsak nem Magyarországról van szó. A hazáért tenni, küzdeni kell - ha ezt lehet fóbiának nevezni. Nem szidja, nem gyalázza politikai ellenfeleit unos-untalan, mint ezt teszik a balliberálisok. De hát a bal nem tud miről beszélni. Lassan csúszik ki alóla a talaj. A választás rohamosan közeledik. Vesztésre állnak, lehet hogy súlyos vereségre számíthatnak, ezért az utolsó hazugságfegyverükhöz nyúlnak: a választás legitimációját kezdik megkérdőjelezni. Számukra a valódi demokrácia nem jó terep. Azt is a jobboldal támadásának vélik, hogy a választásra jogosultak, egyáltalán a választási pártok számát bővítették. Pedig nem történt más, mint a társadalom olyan rétegeit is bevezetné választhatóságukkal a politikába, amelyek eddig soha a hatalom közelébe sem kerülhettek. Nos, ez fáj a balliberálisoknak. Hátha mások is meg tudnák mondani a parlamentben, hogy mi a jó. Orbán Viktornak viszont magasabbra törő tervei vannak. Magyarország egysége, az emberek valódi összefogása az ország felemelkedése érdekében. S ez az összefogás nem kér kisszerű személyi villongásokból, önös érdekű hatalmi mániából, idegen pénzoligarchák támogatásából. Mert, ahogyan megjegyezte: ha idegenek hozzák a szabadságot nekünk, azok el is viszik. Ne, ne vigyék. Maradjon ez a megszerzett szabadság csak itt. Mi, magyarok tudjuk csak ezt igazán értékelni. Ez lehet most 1848-49 üzenete. STEFKA ISTVÁN