Magyar Hírlap, 2014. március (47. évfolyam, 51-75. szám)
2014-03-01 / 51. szám
4 MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2014. MÁRCIUS 1., HÉTVÉGE WWW.MAGYARHIRLAP.HU MAGYARORSZÁG JOBBAN TELJESÍT AZ EGÉSZSÉGÜGY TERÜLETÉN IS MINT KORÁBBAN, DE MÉG NEM ELÉG JÓL - MONDTA ORBÁN VIKTOR KORMÁNYFŐ Mától minden megyében van MRI készülék IS Kellő méltósággal menjünk el április hatodikán választani, és a jövő mellett tegyük le a voksunkat - mondta tegnap Orbán Viktor a szekszárdi Balassa János Kórház új szárnyának átadásán. A miniszterelnök szerint nem lehet ugyan még nyugati szintű bérekről beszélni a magyar egészségügyben, ám az európai válság közepén lezajló emeléseket mindenképp „meg kell becsülnünk”. Magyarország jobban teljesít az egészségügy területén is, mint korábban, de még nem elég jól - hívta fel a figyelmet Orbán Viktor tegnap Szekszárdon, a Balassa János Kórház új szárnyának átadásán. A miniszterelnök szerint az átszervezés megtörtént, tehát „az esélyt megkaptuk, hogy egy jól működő állami egészségügyi rendszerünk legyen, de sokat kell dolgozni azon, hogy a kórházak, az orvosok, ápolónők és elsősorban a betegek biztonságban érezzék magukat”. Úgy fogalmazott, az ágazatban eddig háromszázmilliárd forintnyi fejlesztés történt, jelenleg pedig négyszáz hasonló program zajlik országszerte. Orbán Viktor beszélt a rezidensösztöndíjak hatásairól is, amelyek lassították a friss diplomások kiáramlását az országból, így ma alacsonyabbak az elvándorlási adatok, mint 2009-ben. „Sor került béremelésekre is, ám messze vagyunk még attól, hogy osztrák vagy német fizetésekről beszéljünk, ennek ellenére egy európai válság közepén érdemes megbecsülnünk a pluszjuttatásokat” - fűzte hozzá. A kormányfő szerint az a változás, ami 2010 óta tart Magyarországon, valójában a 2008-as népszavazással kezdődött, amit „azért kellett tartani, hogy ne legyen vizitdíj és kórházi napidíj, így létrejött az az összefogás is, ami két évvel később a politikában is megtestesült”. Hozzátette, az előttünk álló időszak kemény munkával telik majd, ám ez nem ok arra, hogy „visszaforduljunk a négy évvel ezelőtti kaotikus állapotokhoz”. Beszédében arra kérte a magyar választópolgárokat, „gondoljanak az egészségügyre, a rezsicsökkentésre és a munkanélküliségi adatok javulására. Kellő méltósággal menjünk el április hatodikán választani, és a jövő mellett tegyük le a voksunkat” - mondta a miniszterelnök. Orbán Viktor szólt arról is, hogy a szekszárdi kórház - amelytől tavaly nyolcszáznyolcvanmillió forint adósságot vállalt át az állam - száznegyvenezer ember számára nyújt immár 21. századi ellátást az új szárnynak köszönhetően. „Végre megszűnik az a szégyenteljes helyzet, hogy van Magyarországnak olyan megyéje, ahol nincs MRI-berendezés” - fogalmazott a miniszterelnök. ■ Orbán Viktor: Kellő méltósággal menjünk el április hatodikán választani, és a jövő mellett voksoljunk FOTÓ: MTI/BEUCZAY LÁSZLÓ TŐRÖK KRISZTINA SZERINT A NÉMET DOKTOR NÉMETORSZÁGBÓL IS ELMEGY PÉLDÁUL ANGLIÁBA VAGY NORVÉGIÁBA, MERT OTT JOBBAK A LEHETŐSÉGEI „Mindenhol elismerik a magyar orvosok képzettségét” JOBBÁGYI ZSÓFIA Meg kell őrizni azokat az eredményeket, amiket eddig az egészségügyi humán erőforrás területén elértünk, mivel azokból lehet tovább építkezni - mondta lapunknak Török Krisztina, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) főigazgatója. Kitért az orvosokat és szakdolgozókat érintő többfordulós béremelésekre is, amelyekből mindeddig a szaktechnikai személyzet kimaradt. Szavai szerint idén már ez a csoport is „fókuszba kerülhet”. Az elmúlt három évben számos egészségügyi intézkedés érintette az ágazatban dolgozó orvosokat és a szakszemélyzetet. Milyen tematika mentén szervezte a GYEMSZI a humán erőforrás (HR) helyzetét? - A HR-krízis mind szakdolgozók, mind orvosok tekintetében fennáll, így a probléma összetett, és csak többlépcsős megoldással lehet kezelni. Sokat beszélünk az egészségügyi életpályamodell hiányáról, ám ennek nagyon sok elemét lefedték a mostani ciklusban tett intézkedések. Az orvosi pályát általában két okból választják: egyrészt a hosszú távú megélhetés reményében, másrészt hivatástudatból. Ehhez jó munkakörülmények kellenek, megfelelő oktatási rendszer, nem utolsósorban pedig nyugodt, szervezett munkahelyi légkör. E logika mentén gondolkodunk, aminek már kézzelfogható eredményei is vannak, hiszen folyamatosan fejlesztjük az intézményeket, így erre a területre eddig kétszázötvenmilliárd forintos forrás jutott összesen. Említette, hogy az egészségügyi oktatás megúíuása is része a tematikának. A magyar orvosképzés azonban nemzetközi szinten is kiválónak száma. Milyen átszervezésre volt szükség? - Hihetetlen nagyon léptünk előre e tekintetben. Összesen kétezer-ötszáz szakdolgozó képzését finanszíroztuk az elmúlt három évben, ami fejenként mintegy kétszázharmincezer forintot jelentett. Az orvos kollégáknak pedig - csaknem hatezernek - 2012-13-ban a kötelező szinten tartó és szakmacsoportos képzésekre négyszázmillió forintot biztosítottunk költségtámogatásra. Szintén nagyon fontos, hogy elkezdtük kiépíteni szerte az országban az úgynevezett skill laborokat, elsőként a Honvédkórházban, de hamarosan Győrben, Nyíregyházán, Székesfehérváron és Budapesten, a GYEMSZI-ben is kialakítunk hasonló gyakorlóhelyiségeket. Ezeken túl számos újfajta képzés indult az egészségügyben, tehát bővült a paletta az igényeknek megfelelően. A három felsorolt szempont közül az egyik legfontosabb, állandó probléma a bérezés. Elindult ugyan az emelési hullám, ám a szakmai szervezetek továbbra sem elégedettek. Hol tart most a folyamat? Elsőként 2011-ben kaptak az egészségügyben dolgozók 5,6 milliárd forintnyi illetménypótlékot, ami több mint hatvannyolcezer főt érintett és egyszeri juttatás volt, három hónapon keresztül. A következő évben harmincmilliárd forintnyi béremelést kapott az ágazat, így tizenhatezer orvosnak és több mint hetvenezer szakdolgozónak, valamint ezerötszáz egyéb diplomás egészségügyi szakembernek lett több a fizetése. A tavalyi pluszpénzek elosztásánál pedig kifejezetten arra figyeltünk, hogy azokhoz is eljusson az összeg, akik az előző két körből kimaradtak, ám az elmúlt évben előnyt élveztek a szakorvosok és az intézményi gyógyszerészek is. Kiemelkedő eredmény, hogy a legutóbbi béremelés során minden egészségügyi dolgozó számára a munkatársaim által kidolgozott informatikai rendszer segítségével, személyre szabottan számítottuk ki a juttatás mértékét, hogy biztosan mindenki megkapja a jogszabály szerint neki járó összeget. A tendenciát idén is szeretnénk folytatni. Emellett nagyon fontos az ösztöndíjrendszer rezidenseket érintő része, hiszen ezzel tudjuk itthon tartani a fiatal kollégákat. Óriási eredmény, hogy ennek köszönhetően 2009-hez képest huszonhat százalékkal csökkent az orvoselvándorlás, a szakdolgozók esetében viszont ilyen mértékű csökkenés nem figyelhető meg. Az orvosok külföldi elhelyezkedésének megállítása szinte minden egészségügyi konferencián és vitán központi kérdés. Megállhatják a felsorolt intézkedésekkel a kivándorlási szándékot? - Sajnos teljesen nem lehet megszüntetni a tendenciát. A német orvos Németországból is elmegy például Angliába vagy Norvégiába, mert ott jobbak a lehetőségei. Angliából a szakemberek Új-Zélandra és Amerikába mennek, tehát a teljes egészségügyi piacnak van egy körforgása, mert ez a diploma mindenhol ugyanarra jó. Fontos kiemelni azonban, hogy a világon mindenhol elismerik a magyar orvosok képzettségét, így piacképes populációnak számítunk. Maradva a bérezésnél, nagy felháborodást váltott ki az orvosok körében, amikor az érintetteknek dönteniük kellett arról, hogy nyugdíjba vonulnak-e, vagy folytatják tovább a munkát. Azóta sokszor megfogalmazták, hogy a tanult „nagy öregek” kikerülése a pályáról óriási problémát jelent. Valóban ilyen sokan választották a nyugdíjba vonulás lehetőségét? A kormány döntése szerint a közalkalmazottaknak egy forrásból kell megkapniuk a juttatásaikat, legyen szó akár fizetésről, akár nyugdíjról. A döntéshozók azonban felismerték, hogy az egészségügy speciális helyzetben van, így egyedülállóan nálunk illetménykiegészítéssel pótolták a kieső pénzeket. Tehát azok az orvosok, szakdolgozók, akik a munka mellett döntöttek, nem jártak rosszabbul. Az említett „nagy öregek” pedig nem szeretik elhagyni a pályát, mivel ők már inkább szeretetből és hivatástudatból dolgoznak, így nagyon kevesen választották a nyugdíjba vonulást. Ilyen típusú negatív kiválasztódás tehát szerencsére nem történt. Szintén sarkalatos pont a szaktechnikai személyzet helyzete, hiszen ők mindeddig kimaradtak a béremelésekből. Mikorra tervezik az érintettek kompenzálását? Minden azon múlik, hogy egyegy esetben mekkora keretösszeget tudunk szétosztani. Az államtitkárság ilyenkor hosszan egyeztet a szakmai szervezetekkel, így mindig a legcélravezetőbb megoldást próbálják megtalálni. Az emelések szűkösségére való tekintettel maradt ki a technikai személyzet, nem pedig azért, mert nem érdemelnének több pénzt. Úgy látom, hogy az idei keretből viszont az Emberi Erőforrások Minisztériuma már fókuszba tudja helyezni ezt a csoportot is. Valóban súlyos problémáról van szó, viszont utóbbi két alkalommal a betegellátás szempontjait kellett előtérbe helyezni. - Milyen hosszú távú tervei vannak a GYEMSZI főigazgatójaként? - Mint említettem, a gyakorlati képzést segítő skill laborok kialakítása hálózatszerűen, a térségi igényeknek megfelelően nagyon fontos feladat. Bár nem teljesen az intézet hatáskörébe tartozik, de folytatni kell a béremeléseket is, mivel így tudjuk elérni, hogy ne akarjanak elmenni itthonról sem az orvosok, sem a szakdolgozók, ami kardinális kérdés. Intézményi szinten pedig azt kell erősíteni, hogy a fejlesztések az igényeknek megfelelően, szisztematikusan történjenek. A humán erőforrás helyzet kérdésében tehát sokat haladtunk előre, ezeket az eredményeket pedig meg kell őrizni, és tovább építkezni belőlük. Török Krisztina: Hihetetlenül nagyot léptünk előre FOTÓ: KÖVESDI ANDREA