Magyar Hírlap, 2014. május (47. évfolyam, 101-126. szám)
2014-05-02 / 101. szám
MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2014. MÁJUS 2., PÉNTEK SZÁJER JÓZSEF FIDESZ—KDNP-S JELÖLT SZERINT ITT MÁR OLYAN ORSZÁGKÉNT TARTÁJUK SZÁMON MINKET EURÓPÁBAN, AMELY KIÁLL ÖNMAGÁÉRT Továbbra is védenék az érdekeinket PINDROCH TAMÁS A nemzeti érdekérvényesítés a legfontosabb feladat az Európai Parlamentben (EP) - hangsúlyozta tegnap Gál Kinga és Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő a XVI. kerületi, kertvárosi Polgári Majálison. A Fidesz-KDNP-pártszövetség célja, hogy a magyarok gazdasági értelemben is komoly részei legyenek az uniónak, és megszűnjön az a láthatatlan határ, amely a tíz éve csatlakozott országok és a régebbi tagállamok között van - fejtette ki Szájer, aki szerint már olyan országként tartanak számon minket Európában, amely kiáll magáért, és amelynek vannak saját megoldásai. A konfliktusaink is ezért szaporodtak meg 2010 után az unióban, hiszen az érdekérvényesítés soha nem problémamentes. Szólt arról is, hogy a Fidesz elutasítja az „Európai Egyesült Államok” gondolatát, hiszen ez a nemzeti önállóság feladását jelentené, és a magyar alaptörvénnyel is szembemegy. De tévesnek nevezte azt a koncepciót is, amely hazánk unióból való kilépését szorgalmazza. Kiemelte, a Fidesz április 6-i győzelme nagyobb siker a 2010-esnél is, hiszen az emberek most valamire, és nem valami ellen voksoltak. Arra a felvetésre, hogy a szocialisták EP-listáját az eddigi képviselőiknél harciasabb politikus, Szanyi Tibor vezeti. Szájer József kifejtette, akár vele is szövetkeznének Brüsszelben a magyar érdekérvényesítés érdekében. Az euró bevezetése akkor lesz szerinte időszerű, amikor a magyar gazdaság érett lesz rá, s amikor azt erősíteni, nem gyengíteni fogja. Hangsúlyozta, a Fidesz nemzeti listáján minden magyarlakta határon túli terület is képviseletet kapott, ezzel a magyar nemzet egységét fejezik ki. Befutó helyet biztosítottak listájukon egy-egy kárpátaljai, vajdasági magyar politikusnak, Erdélyt Tőkés László, a nyugati magyarságot pedig Schöpflin György képviselheti. Hozzátette, ilyen lista -összeállítást korábban is szorgalmaztak volna, de erre a 2010 után elfogadott állampolgársági törvény teremtett lehetőséget. Gál Kinga szerint a kisebbségi érdekek védelméért még nagyon sokat kell tenni az unióban. Hangsúlyozta, küzdeni kell a kettős mérce ellen, hiszen Európa az alaptörvényünkkel kapcsolatban számon kérte a kisebbségi jogok érvényesítését, de egyes országok kettős állampolgárságot tiltó jogszabályai esetében nem látott beavatkozási lehetőséget. A politikus úgy vélekedett, a Fidesz országgyűlési választási sikere a legfontosabb eredmény, de ehhez még szükség van az európai képviseleti többségre és az önkormányzati győzelemre is. Arra is kitért, hogy az unió előnyeit a 2004-es csatlakozásunk óta csak 2010 után lehetett értékelni, amikor az uniós magyar képviselők többsége ki merte mondani, milyen értékek mellett politizál, és kifejezték a nemzeti érdekek melletti kiállást is. ■ GYURCSÁNY FERENC, MESTERHÁZY ATTILA ÉS A SZAKSZERVEZETEK A VÁROSLIGETBEN A majálison is téma a gyermekéhezés KOROMPAY CSILLA Május elseje azoknak a munkavállalóknak az ünnepe, akik a „hátukon viszik az országot”, és megtermelik azt, amit mások el akarnak osztani - mondta a Magyar Szakszervezeti Szövetség (Maszsz) elnöke a SZOT-utód szakszervezetek tegnapi városligeti nagygyűlésén. Pataky Péter közölte, az idei ünnep mottója, hogy új irány kell Európának és Magyarországnak. A bérek növekedése és a munka elismerése nem jutalom a növekedés után, hanem a bővülés záloga, a folyamatos megszorítás pedig zsákutca - hangsúlyozta. Bár nagy örömmel jelentette be a múlt héten Pataky Péter, hogy sikerült megszervezniük egy ötpárti fórumot, a tegnapi, városligeti majálison csak néhány tucatnyian voltak kíváncsiak az EP-képviselőjelöltek vitájára, de közülük is sokan távoztak, miután közbekiabálásokkal és füttyögéssel nem tudták megzavarni Kósa Ádámot. A Fidesz siket képviselőjelöltje - jeltolmács közvetítésével - arról beszélt, hogy minél többen jutnak ki pártjából, annál hatékonyabban képviselhetik a magyar érdekeket. Szólt arról is, hogy míg a csatlakozás előtt azt hittük, az EU „elhozza a Kánaánt”, kiderült, ez nem így van. Bár az együttműködés sokat segít, de nem old meg mindent, ezért szükség van nemzeti politikára, nincs és nem is lehet mindenre egységes megoldás, tekintve a régiók közötti különbségeket. Krasztev Péter (Együtt-PM) kijelentette, konfrontatív helyett szövetségi politikára van szükség, a vitás kérdéseket „barátkozósan” kell megoldani. Niedermüller Péter (DK) szintén úgy vélte, nem támadnak minket az európai színtéren, ellenkezőleg, „ott partnerek vannak”. Felhívta a figyelmet pártja tizenhat pontjára, amelyből egyik az európai gyermekéhezés elleni program. Meszerics Tamás, az LMP EP-listavezetője leszögezte, nincs értelme egy olyan választásnak, amely nem érdekli az embereket, amelyről nem is tudnak, mert nem tájékoztatja őket róla a kormány. „ Itthon küszködünk egy elcsalt választás után egy önkényuralommal”, ám Európában a Fidesznek nincs kétharmada - hangoztatta Szanyi Tibor, a szocialisták listavezetője. Azért fontos szerinte, hogy minél több MSZP-s jusson az EP-be, mert pártcsaládjuknak van esélye, hogy ott többséget érjen el, s véget vessen a „megszorítások politikájának”. Az MSZP egy „baloldali reneszánsz” részese akar lenni, céljuk a „méltányos élet” feltételeinek megteremtése, létminimum fölé kell vinni a béreket és a nyugdíjakat - tette hozzá Szanyi Tibor. „Munkavállalói szempontból Magyarország Európa fekete lyuka. ” Meszerics Tamás úgy reagált, nem érti, miért EU-hatáskör a gyermekéhezés, amely „önmagában botrány”, ám azt a 2002 és 2010 közötti kormányoknak sem sikerült felszámolniuk, nem beszélve arról, hogy ezek a baloldali kormányok a most a baloldal által bírált restrikciós politikát folytattak a válságban. „Mind Gyurcsány Ferenc, mind Bajnai Gordon keményen belehúzott a neoliberális válságkezelés eszköztárába, nem véletlen, hogy ők már nem tagjai az MSZP-nek” - mondta erre Szanyi Tibor. A Maszsz sátrának közelében, az MSZP színpadán Mesterházy Attila pártelnök arról beszélt, napról napra távolodik az ország Európától, mert Magyarországot Orbán Viktor „populista, nacionalista politikája” történelmi zsákutcába vezeti. Ugyanakkor szerinte várhatóan baloldali többség lesz az EP-ben, és az európai baloldal a munkahelyteremtésre, a dolgozó ember megbecsülésére, segítésére kívánja használni az uniót. Leglelkesebb közönsége Gyurcsány Ferencnek volt. A DK elnöke Vágó István EU-kvízjátéka után lépett színpadra, a türelmetlen rajongók „húzzunk bele” skandálása után. „Sokak számára keserű most az élet, ma egy kicsit megédesítjük” - mondta a pártelnök, miközben felvágta az EU-tortát és Vadai Ágnes segítségével szétosztogatta az alant állóknak, míg kísérőzeneként zengett az Örömóda. ■ Uniós tortát osztottak Gyurcsányék a DK rendezvényén FOTÓ: CSUDÁS SÁNDOR ROVATVEZETŐ: PETÁN PÉTER, EMAIL: PETAN.PETER@MAGYARHIRLAP.HU RÖVIDEN BAJNAI ÚGY LÁTJA, VESZÉLYBEN A SZABADSÁG • „Május 1-jétől azt szokták mondani, hogy az a munka ünnepe. Manapság kiemelten kell ünnepelni, ha van munka, amiből meg lehet élni” - mondta Bajnai Gordon az Együtt-PM fővárosi, a Szabadság téren tartott majálisán. A pártszövetség vezetője, volt miniszterelnök arról beszélt, nem véletlenül választották helyszínül a „szabadság terét", mert ma sokak szabadsága veszélyben van, és a téren egy „bűnös” emlékművet akarnak felállítani. • A Jobbik szerint a földtörvény hatályba lépése beárnyékolja a május 1-jei ünnepségeket. Vona Gábor elnök a párt budapesti, a Hajógyári-szigeten tartott kétnapos majálisának kezdetén szólt arról is, a Fidesz „kettős politikát” folytat, idehaza szabadságharcosnak állítja be magát, eközben semmi olyat nem tesz Brüsszelben, ami szembemenne az „európai főárammal”. Morvai Krisztina, a Jobbik EP-lista-vezetője szintén a termőföld megvédését nevezte a legfontosabb feladatnak. Ha ez nem sikerül tárgyalásos úton, akkor ki kell lépni az unióból - jelentette ki a brüsszeli képviselő. • Az LMP kész a következő négy évben is küzdeni a munkavállalókért, hogy a jelenleg jellemző „szörnyűséges helyzet" megváltozzon. Erről Szél Bernadett, az ellenzéki párt társelnöke beszélt tegnapi sajtótájékoztatóján. Szerinte méltatlan, elfogadhatatlan és nem hatékony, hogy az országot „összeszerelő üzemmé” próbálják tenni. Szakszervezeti konföderációkkal konzultálvakoncepciót dolgoztak ki egy új munka törvénykönyvére. • A Munkáspárt elnöke szerint is ki kell lépni az Európai Unióból, „menekülni kell az épületéből”. Thürmer Gyula a Városligetben tartott beszédében ezt azzal indokolta, hogy a tíz évvel ezelőtti remények nem váltak valóra, az EU-ban ugyanis nincs teljes foglalkoztatottság, nem tudnak minden fiatalnak munkát adni, és a kisebbségek gondjait sem sikerült megoldani. A pártelnök megemlítette, május 9-én megkoszorúzzák a budapesti Szabadság téren található szovjet katonai hősi emlékművet. • A Liga Szakszervezetek stratégiai tervben foglalja össze a régi-új Orbán-kormánnyal szembeni elvárásait, és tárgyalásokat kezdeményez a kabinettel a szociális partnerek megerősítése érdekében - jelentette be Gaskó István a Városligetben. A Liga elnöke az „Utat a szakszervezetnek!” mottójú rendezvényen azt mondta, elsősorban a Munka törvénykönyvének és a sztrájktörvénynek a módosítását szeretnék elérni. (MH) VÁLASZTÁSOK 2014 MŰKÖDÉSI FORRÁS A PÁRTOKNAK Szétosztották a támogatást BR A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) szerdán megállapította a pártok működésére fordítható, 2,5 milliárd forintnyi költségvetési támogatás elosztási arányát. A törvény szerint az összeg huszonöt százalékát egyenlő arányban az országos listán mandátumot szerző pártok között kell felosztani. A fennmaradó hetvenöt százalék a választások eredménye alapján a pártra, illetőleg a párt jelöltjeire leadott (egyéni és listás) szavazatok arányában illeti meg a pártokat. Nem jogosult költségvetési támogatásra az a párt, amely nem szerzi meg a szavazatok legalább egy százalékát. Az NVB döntése szerint így a huszonöt százalékon a Demokratikus Koalíció (DK), az Együtt - A Korszakváltók Pártja, a Fidesz, a Jobbik, a KDNP, az LMP, a Magyar Liberális Párt (MLP), az MSZP és a Párbeszéd Magyarországért osztozik majd egyenlő arányban. A nagyobbik szeletből is ezek a pártok részesülnek, kivéve a liberálisokat, akik csak 0,19 százalékot szereztek a választáson. A megállapított arányok szerint a Fidesz 44,555, a Jobbik 21,155, az MSZP 16,726, az Együtt 5,823, az LMP 5,376, a DK 3,358, a KDNP 1,814, míg a PM 1,193 százalékra jogosult. Mindez azt jelenti, hogy a nagyobbik kormánypárt kilencszázmilliót, a Jobbik 460, az MSZP 380 milliót kap, az Együtt és az LMP 170, míg a DK 132 millióra számíthat. A KDNP száz-, a PM kilencven , az MLP hetvenmillióhoz jut. Szerdai ülésén az NVB elmarasztalta az ATV-t azért, mert április 8. és 28. közötti műsorfolyamában nem biztosította megfelelően az EP- választáson induló Jobbiknak a programja ismertetését. A testület eltiltotta az ATV-t a további jogsértéstől, valamint kötelezte a testület határozata rendelkező részének közzétételére. Az NVB jóváhagyta az EP- választás szavazólapjainak mintáit is, továbbá döntött a jelölőszervezetek politikai reklámjainak közzétételére rendelkezésre álló közszolgálati műsoridő felosztásáról. Közben a Bokros Lajos volt pénzügyminiszter vezette Modern Magyarország Mozgalom (Moma) azt akarja elérni, hogy az NVB vizsgálja felül azt a korábbi határozatát, amelyben megállapították: a Moma nem tudott húszezer érvényes aláírást szerezni az EP-választásokhoz szükséges listaállításhoz. A párt szerint ugyanis több mint húszezer érvényes aláírásuk van. N