Magyar Hírlap, 2014. június (47. évfolyam, 127-150. szám)

2014-06-02 / 127. szám

MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2014. JÚNIUS 2., HÉTFŐ WWW.MAGYARHIRLAP.HU ÜDVÖZÖLTÉK A ZÖLDSZERVEZETEK POKORNI ZOLTÁN POLGÁRMESTER NYILATKOZATÁT, HOGY NEM ÉPÜL MEG A SÍCENTRUM A NORMAFÁN Marad a természetvédelmi oltalom LÁZIN MIKLÓS ANDRÁS Egyöntetű örömmel üdvözölték Pokorni Zoltán XII. kerületi polgár­­mester a Normafáról szóló nyilatko­zatát a terület természeti értékeinek védelmében fellépő zöldszervezetek. A polgármester ugyanis csütörtökön kijelentette, mégsem épül sícentrum Normafán, az országszerte ismert ki­rándulóhelyen. Ugyanakkor vég­re eltűnhet a volt Olimpia szálló évek óta pusztuló romhalmaza. Mint arról többször beszámoltunk, tavaly nyáron kerültek napvilágra azok az elképzelések, amelyek nagy­szabású, sportolással kapcsolatos fej­lesztéseket terveztek a Normafára, Budapest legforgalmasabb és legis­mertebb kirándulóhelyére. Mivel a terület hosszú évek óta nemzeti és uniós természetvédelmi oltalom alatt áll, érthető, hogy a zöldszervezetek nem fogadták kitörő örömmel a hírt. A kirándulóhely ugyanis nemcsak a Budai Tájvédelmi Körzet része, de az Európai Unió Natura 2000 hálózatá­hoz is tartozik. A fejlesztések elemei között szere­pelt a védett erdő területén létreho­zandó, több kivilágított és vegysze­rek használatával hóágyúzott sípálya, ülőlift, nyári bobpálya, valamint több jelentős kapacitású parkoló. A beru­házás indokaként nemcsak a sport­élet - hangsúlyosan a téli sportok iránti igény - szerepelt, hanem a te­rület jelenlegi elhanyagoltsága is. Az ide szánt fejlesztések által érintett, mintegy háromszáz hektár védett természeti terület vagyonkezelését az úgynevezett Normafa-törvény meg­hozatala után maga a kerület vette át. Szóba került a Normafa közparkká alakítása is. A kirándulóhely védelme érde­kében fellépő, Normafa Természe­tesen nevű civilkoalíció a kezdetek­től azt hangsúlyozta, hogy a projekt borítékolhatóan károsítaná az itte­ni gazdag élővilágot. A sajátos kö­rülmények között fennmaradt, idős erdők és gyepterületek változatos élővilágnak adnak otthont, amely országos viszonylatban is kiemelke­dő érték. Számos ritka madárfaj költ a területen, de a rovarvilága és a nö­vényvilága is egyedülálló. A tervezett fejlesztések jelentős fakivágással, ta­lajsebzéssel, a csapadékvíz elvezeté­sének és a helyi klímának a drasztikus megváltoztatásával járhattak volna. Különösen a Harang-völgy bolyga­tása okozhatna visszafordíthatatlan veszteséget, ahol egy lepkefaj egyet­len Kárpát-medencei állománya ta­lálható, sok más ritkaság mellett. Pokorni Zoltán XII. kerületi pol­gármester május 20-án jelezte, hogy megismerve a különféle érdekcso­portok véleményét a kerület egy mindenki által elfogadható változatot keres a fejlesztési irányokkal kapcso­latban. Nem tervez újabb, nagyarányú beruházásokat, és a Harang­völgy al­jáig húzódó sípálya ötletét sem támo­gatja. Hangsúlyozta, hogy a fejlesz­téseket számos egyeztetési körben, valamennyi érdekelt csoport vélemé­nyének figyelembevételével igyekez­nek megtervezni. (Mint arról a múlt héten beszámoltunk, a Greenpeace aktivistái szorgos munkával felmér­ték a Normafa faállományát, különös tekintettel a Harang-völgyre.) A Normafa védelmét támogató zöldszervezetek Pokorni Zoltán be­jelentése után közös nyilatkozatban jelezték, bíznak abban, hogy a vi­déket az itt található értékes erdők és gyepterületek, valamint a hozzá­juk kötődő élővilág megóvása mellett rehabilitálják. A kijelölt sétautak kar­bantartását, padok, esőbeállók, cso­magmegőrzők kihelyezését és más, a gyalogosok igényeit szolgáló fejleszté­seket éppúgy fontosnak tartják, mint a történelmi épületek felújítását. A területhasználat jelenlegi problémái­nak - hulladékkezelés, ellenőrizetlen terepkerékpár-használat, parkolási gondok - megoldását szintén támo­gatják a civilek. Azt is jelezték, hogy továbbra is együtt kívánnak működ­ni a kerület vezetésével, leginkább a természetvédelemmel, környeze­ti neveléssel kapcsolatos fejleszté­sek kialakításában. A jelenleg nyilvá­nosságra hozott tervek szerint a mára teljesen lepusztult Olimpia szállót le­bontanák, s a helyén alakítanák ki a fogaskerekű vasút végállomását. Mi­vel az így felszabaduló területen még maradna szabad hely, oda parkoló és egyéb kiszolgáló- és szociális helyisé­gek kerülhetnének. Végre végleg eltűnik a napjainkra megkopottá vált az Olimpia szálló FOTÓ: KÖVESDI ANDREA Viharbükk A Normafa-lejtő tetején már a XVIII. szá­zadban állt egy öreg bükkfa. Erről a he­lyiek azt tartották, Mátyás király szü­letésekor, a XV. században sarjadt ki a földből. Állítólag számos esetben villám­­csapás érte, ám újra és újra kihajtott. Ha minden igaz, a Normafa jelző abból ered, hogy 1840 nyarán Schedelné Klein Ro­zália európai hírű énekesnőnk itt éne­kelte el Bellini Norma című operájá­nak nagyáriáját. Ettől kezdve a korábban Viharbükknek nevezett fát Normafának nevezték. A korhadt faóriás, mint az a hely történetével foglalkozó írásokban olvasható, 1927. június 19-én, vasárnap délelőtt kidőlt. Később egy oszlopra erő­sített tábla Devecseri Gábor soraival je­lezte, hogy ott állott a Normafa. Emlé­kére a főváros 1962-ben egy új bükkfát ültetett, az eredeti fa helyén ma emlék­tábla áll. A kidőlt fatörzset a margitszi­geti artézi forrás medencéjében helyez­ték el, hogy a mészköves bevonat örök időkre konzerválja - ám megfeledkez­tek róla, és a vízesés falához támasztott törzset a rárakódott, vastag mészbevo­nat elválaszthatatlanul odakötötte a fal­hoz, s az még ma is jól érzékelhetően ott látható. Egy kevéssé romantikus elgon­dolás szerint a Normafa annak köszön­heti nevét, hogy itt állt a a vám, esetleg itt mérte ki a területileg illetékes erdész a környéken kitermelt fát. Ismét mások azt hiszik, Vörösmarty Mihályt kell a név­adás mögött keresni. HIRDETÉS

Next