Magyar Hírlap, 2014. július (47. évfolyam, 151-177. szám)
2014-07-01 / 151. szám
MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2014. JÚLUS 1., KEDD BUH LÁSZLÓ MINISZTERI BIZTOS SZERINT A LIGET EGY OLYAN KÖZPARK, AHOL EGYÜTT ÉL A KULTÚRA, A SZÓRAKOZTATÁS ÉS A KIKAPCSOLÓDÁS Tarlós: Nem megy tönkre a Városliget JOBBÁGYI ZSÓFIA Már 2010-ben is gyalázatos állapotban volt a 3-as metró, akiknek pedig addig kellett volna, semmit nem tettek azért, hogy elinduljon a felújítás - jelentette ki Tarlós István főpolgármester a Fővárosi Közgyűlés tegnapi ülésén. A képviselők megszavazták a városligeti építési szabályzatról szóló előterjesztést is - az ellenzék legmarkánsabb kifogása a „zöldterületek csökkentése” volt. Több mint száz előterjesztést tárgyaltak a képviselők a Fővárosi Közgyűlés tegnapi rendes ülésén, és az elsők között szavazták meg a 3-as metró rekonstrukciójának előkészítő tervezéséhez kapcsolódó fejlesztési megállapodást tartalmazó napirendi pontot. Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakcióvezetője a szavazás előtti vitában kényszerpályáról és kapkodásról beszélt, de kijelentette azt is, minden segítséget megadnak ahhoz, hogy minél hamarabb elkezdődjön a rekonstrukció. Tarlós István kijelentette, „minden segítséget szívesen vesznek a szocialisták részéről, ha már húsz évig egy szalmaszálat nem tettek keresztbe”. A főpolgármester szerint a 3-as metró már 2010-ben is gyalázatos állapotban volt, akiknek pedig addig kellett volna, semmit nem tettek azért, hogy elinduljon a felújítás. Az ülésen a képviselők elfogadták a városligeti építési szabályzatról szóló előterjesztést is, aminek egyik alapja a Liget Budapest beruházás a közpark teljes felújításával együtt. Az ellenzéki képviselőknek - és a testület ülésén molinókkal demonstráló civileknek - csaknem egyhangúlag az egyik legmarkánsabb kifogása a „zöldfelületek csökkentése” volt, ami szerintük a múzeumi negyed kialakításával járna. Molnár Gyula szocialista képviselő úgy fogalmazott: „Az ebben illetékesek most sunnyogva, szabályozási tervek mögé bújva akarják megváltoztatni azt, amit elődeink 1870-ben megálmodtak.” A főpolgármester szerint a Városliget átalakításával kapcsolatban vannak viták és indulatok és természetesen lehetnek praktikus érvek is, de az, hogy a területet tönkretennék „erősen túlzó, és nem alátámasztható vélemény”. Baán László, a Liget Budapest beruházás miniszteri biztosa úgy fogalmazott, hogy a Városligetbe százötven éve folyamatosan telepítenek intézményeket, így például oda tartozik az Állatkert, a Széchenyi fürdő és a Szépművészeti Múzeum is. Mint mondta, a liget egy olyan közpark, ahol együtt él a kultúra, a szórakoztatás és a kikapcsolódás, a kormány pedig éppen ezt a sokszínű szemléletet vinné tovább. Módosították a távhőrendeletet is, így a Budapesten működő távhőszolgáltatók az ellátási módtól függetlenül kötelesek megfizetni az általános hődíjtarifát a Főtáv Zrt. -nek. Szintén tegnapi döntés nyomán a testület az Új köztemetőt jelölte ki szociális parcellák létesítésére, illetve zárt ülésen döntött a Főgáz Zrt. többségi részvénycsomagjának eladásáról is, így azt 41,8 milliárd forintért értékesítik a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. - nek. A közgyűlés tagjai és a megjelentek az ülés kezdetén egyperces néma felállással tisztelegtek Grosics Gyula, az Aranycsapat legendás kapusa emléke előtt. ■ Tarlós István főpolgármester (jobbra) hangsúlyozta, a 3-as metró már 2010-ben is gyalázatos állapotban volt FOTÓ: HEGEDŰS RÓBERT BISZKU-NYOMOZÁS Tovább vizsgálódnak Újabb két hónappal meghosszabbították a nyomozást a háborús bűnök miatt nemrég már elítélt kommunista belügyminiszter, Biszku Béla elleni feljelentések nyomán indult, elkülönített eljárásban - tudtuk meg Bagoly Bettinától, a Fővárosi Főügyészség szóvivőjétől. Az ügyészség felbujtóként elkövetett kényszervallatás, jogellenes fogva tartás és a magyar állam területe elleni hűtlenség és felségsértés miatt nyomoz, de jelenleg ismeretlen tettes ellen. A szóvivő közölte, az ügyészek jelenleg a levéltári iratok feldolgozását és értékelését végzik. (BR) NEM KÖZVETÍT AZ IGAZSÁGÜGY Megegyezésben bízva Az Igazságügyi Minisztérium jogszabályi felhatalmazás hiányában nem tudja ellátni azt a közvetítői szerepet, amelyet a budapesti Bálna épület építői kértek tőle a fővárosi önkormányzattal fennálló jogvitában - tájékoztatott a szaktárca. Indoklásuk szerint az alaptörvény értelmében ilyen ügyben az adott önkormányzat illetékes. A tárca az előterjesztők kérését továbbította a Főpolgármesteri Hivatalhoz, remélve, hogy az érintettek meg tudnak egyezni. (KD) MENTŐK VITTÉK EL A KÉPVISELŐT Kunhalmi kórházban Rosszul lett tegnap délelőtt Kunhalmi Ágnes szocialista országgyűlési képviselő, akihez mentőt hívtak a Képviselői Irodaházban. A MSZP tájékoztatása szerint a képviselőt elővigyázatossági okokból kórházba vitték, de állapota kielégítő és javul, így munkáját hamarosan folytatja. (PT) Fordulatok nélkül zárult Szili pere BARANYA RÓBERT Elmarasztalta a Szegedi Törvényszék első fokon a korábban a Demokratikus Koalícióban politizáló Szabó Bálintot, az őszödi beszéd kiszivárgásával kapcsolatban tett nyilatkozatai miatt. Szabót a volt MSZP-s Szili Katalin perelte be egy interjúban megfogalmazott kijelentése miatt. Ebben azt állította, hogy 2006 nyarán az azóta elhunyt Rózsa-Flores Eduardo lakásán három vezető politikus, „Katalin, Imre és Ferenc” együtt hallgatta meg a bukott kormányfő, Gyurcsány Ferenc Balatonőszödön elmondott beszédéről készült felvételt, mielőtt az nyilvánosságra került volna. A bíróság az eljárásban tanúként hallgatta meg Szili Katalin mellett Szerekes Imre és Baja Ferenc volt MSZP-s képviselőket, akik határozottan tagadták az alperes állításait. Szabó a per ideje alatt folyamatosan lebegtette, hogy bemutatja a bizonyítékait, de ezekkel a bíró többszöri felszólítására sem állt elő. A törvényszék ezek után megállapította, kijelentésével a férfi megsértette Szili személyiségi jogait. A bíróság Szabó Bálintot eltiltotta a további jogsértéstől, és kötelezte, hogy fizessen meg Szilinek másfél millió forint nem vagyoni kártérítést és annak kamatait. Szabónak emellett az ítélet rendelkező részét, saját költségén, két médiumban is nyilvánosságra kell majd hoznia. ■ Pro Urbe- és Budapestért díjak kitüntető díjak adományozásáról határozott tegnapi zárt ülésén a Fővárosi Közgyűlés. Ennek alapján Pro Urbe elismerésben részesül mások mellett Szilágyi Sándor András református lelkipásztor és Magyar Zoltán, a Magyar Torna Szövetség elnöke, a MOB alelnöke. Budapestért díjat adományoznak mások mellett Frenák Pál táncművész, koreográfusnak, Kamuti Jenő vívó, orvos, sportvezetőnek, a Magyar Állami Népi Együttesnek, Tátrai Tibor gitáros, zeneszerzőnek és Kovács Attila Ferenc helyettes országos tiszti főorvosnak is. Döntöttek a Dr. Barna Sándor Emlékérem és Papp László Budapest Sportdíjak sorsáról is, utóbbit a többi közt Kótai Mihály ökölvívónak és Szuper Levente jégkorong szakosztály-igazgatónak adományozzák. A testület a Fővárosért Emlékzászló kitüntetést a Terrorelhárítási Központnak ítélte. (JZS) ROVATVEZETŐ: PETÁN PÉTER, E-MAIL: PETAH.PETER@MAGYARHIRLAP.HU Új rendőrfőkapitány a fővárosban Egyhangúlag támogatta Bucsek Gábor rendőr dandártábornok kinevezését budapesti rendőrfőkapitánnyá tegnap a Fővárosi Közgyűlés. Papp Károly országos rendőrkapitány az ülésen emlékeztetett rá, hogy Pintér Sándor belügyminiszter június 30-i hatállyal mentette fel beosztásából Budapest rendőrfőkapitányát, Tóth Tamás rendőr dandártábornokot, és július 1-jei kezdéssel Bucsek Gábort, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda igazgatóját bízta meg a Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetésével. Tóth Tamás 2014. július 1-jétől a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának stratégiai és koordinációs helyetteseként folytatja pályafutását. Az új vezető a közgyűlésen egyebek mellett jövőbeni terveiről is beszélt, legfőbb célja folyamatosan garantálni az egyre magasabb szintű közbiztonságot. (JZS) VOLT TITKOSSZOLGÁLATI VEZETŐ A GÖNCZ KIFÜTYÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ NBH-JELENTÉSRŐL Földi László: Nem kellene közzétenni KACSÓH DÁNIEL Helytelen döntés volt a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) 1992-es jelentésének közzététele - mondta lapunknak Földi László volt titkosszolgálati vezető. Megírtuk, miután az NBH jogutódja, az Alkotmányvédelmi Hivatal ehhez hozzájárult, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága honlapján nyilvánosságra hozta a Göncz Árpád beszédének megakadályozásáról készült, anonimizált dokumentumot. Ismert, a botrányos eseményen részt vett Molnár Zsolt is, aki jelenleg a nemzetbiztonsági bizottság MSZP-s elnöke. A jelentés szerint 1992. október 23- án, a Parlament előtt összegyűlt, mintegy 4000 fős tömegben egymástól elkülönülve két szkinhedcsoport tagjai megjelenését regisztrálták. „Amikor az ünnepi megemlékezésen köztársasági elnök úr beszédére került volna sor, a tömegből személyek becsmérlő jelszavakat kiabáltak, megakadályozva ezzel az ünnepi beszéd elmondását. Nem észleltünk olyan tevékenységet, amely arra utalt volna, hogy ennek a szituációnak a kialakítását valaki(k) tudatosan irányították volna” - olvasható egyebek mellett a jelentésben. Földi László szerint „nem a dokumentum tartalma, hanem a forma miatt kellett volna fenntartani a titkosságot”, illetve annak feloldása is csak a szolgálaton belüli nyilvánosságot kellene, hogy jelentse. Kifejtette, egy ilyen irat esetében téves következtetéseket vonhat le a nyilvánosság, hiszen az sem derül ki belőle, a döntéshozók mire használták fel a nyers információt. Ennek kapcsán kitért a lengyel kormánytagok beszélgetéseinek kiszivárogtatási botrányára. A hírszerzés egykori műveleti igazgatója hangsúlyozta, a hálózat „nem játék”, hiszen annak tagjai olykor akár az életüket kockáztatják, s különösen is visszás, amikor a politika akarja megmondani, mit hogyan kell a műveletekkel kapcsolatban nyilvánosságra hozni. „Ha azt akarjuk, legyen a szó valódi értelmében vett titkosszolgálatunk, amire egyébiránt szükség van, akkor teljes mértékben a szakmára kellene bízni az ilyen kérdéseket. Sajnos, számos példa van ennek ellenkezőjére” - szögezte le. ■ Földi László: A hálózat nem játék FOTÓ: MH Titokzatos kapcsolat Az értékelő jelentésből az is kiderül: operatív kapcsolattól származó, nem ellenőrzött információjuk szerint az október 23. utáni napokban valaki - a jelentésben kitakart illető - „felelős politikai tényezőkkel" kereste a kapcsolatot. Boross Péter akkori belügyminiszter és Morvai István politikai államtitkár elzárkózott a találkozótól. Kiderült továbbá, az NBH gyakorló kézigránátokat és nagy mennyiségű robbanóanyagot is lefoglalt, amellyel a Szabadság téri szovjet emlékművet akarták felrobbantani. (MH)