Magyar Hírlap, 2014. július (47. évfolyam, 151-177. szám)

2014-07-23 / 170. szám

MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2014. JÚLIUS 23., SZERDA LEZÁRULT AZ OPERATÍV PROGRAM TÁRSADALMI EGYEZTETÉSE, A JÖVŐ ÉV ELEJÉN ÍRHATJÁK KI AZ ELSŐ PÁLYÁZATOKAT A MEGVALÓSÍTÁSRA Lépések a gyermekszegénység ellen KACSÓH DÁNIEL Zömmel uniós támogatással indul operatív program a leginkább rászo­rulók számára, a mintegy huszonki­­lencmilliárd forintos kezdeményezés révén egyebek mellett a hároméves­nél fiatalabbak családját, a hajlékta­lanokat, valamint az időseket segítik majd élelmiszercsomagokkal. Június 30-án lezárult a Rászoru­ló Személyeket Támogató Operatív Program társadalmi egyeztetése, és várhatóan a jövő év elején kiírhatják az első pályázatokat - jelentette be tegnapi tájékoztatóján Rétvári Ben­ce, az Emberi Erőforrások Miniszté­riumának (Emmi) parlamenti állam­titkára. Tudatta, az egyeztetés során mintegy félszáz szervezet, illetve ön­­kormányzat mondta el a véleményét, és ezek jó részét be is építették a prog­ramba. Az államtitkár közölte, hogy az operatív programot azon társa­dalmi szervezetek bevonásával vég­legesítették, amelyek eddig is fontos szerepet vállaltak a legszegényebbek megsegítésében, és sok tapasztalatot gyűjtöttek. Rétvári Bence jelezte, a progra­mot nyolcvanöt százalékban uniós, tizenöt százalékban hazai forrásból finanszírozzák majd, és elsősorban természetbeni juttatásokkal, így élel­miszerekkel és alapvető fogyasztási cikkekkel segítenek a rászorulóknak. A tájékoztatón Czibere Károly, az Emmi szociális ügyekért felelős ál­lamtitkára kifejtette, a program egyik célcsoportja a szegény családban élő, háromévesnél fiatalabb gyermekek, de szeretnék, ha ki tudnák terjeszte­ni a programot az összes olyan fiatal­ra, aki hátrányos helyzetű családban nevelkedik, mivel felmérések alap­ján tudható, hogy a tizennyolc éves­nél fiatalabbak kilenc tíz százalé­ka nem jut rendszeresen élelemhez. A program a hajléktalanoknak és a rendkívül szegény időseknek is se­gíteni akar. Czibere közlése szerint a támogatás összege 29,1 milliárd fo­rint. Megerősítette, az elosztás so­rán azokra a szervezetekre szeret­nének támaszkodni, amelyeknek komoly tapasztalataik vannak ezen a területen, tudják, miként lehet fel­mérni, kik a rászorulók, és tudják, hogyan lehet a leghatékonyabb segít­séget nyújtani. Ugyanakkor nem ki­zárólag élelmiszercsomagokkal fog­nak segíteni a rászorulókon, hanem ezt minden esetben kiegészíti életve­zetési tanácsadás, segítségnyújtás is, „ami segít a nyomor ördögi körének megtörésében”. A programot részletező, lapunk ál­tal megismert dokumentum szerint hazánkban a szegénység szempontjá­ból leginkább meghatározó jellemzők a családok alacsony munkaerő-pia­ci aktivitása, az alacsony iskolai vég­zettség, a roma származás, a családon belüli gyermekek száma, valamint a vidéki lakókörnyezet. A rászorulókat támogató operatív program alapfilo­zófiája - derül ki az iratból -, hogy egy beavatkozással két irányban is ered­ményt érjen el: közvetlenül a rászo­rulóknál a kiválasztott eszközökkel, továbbá megrendelői oldalon a társa­dalmi együttműködés erősítését kö­zéppontba állító megközelítés alkal­mazásával. ■ ÜNNEPI FŐHAJTÁS A NÁNDORFEHÉRVÁRI HŐSÖK ELŐTT Nemzeti identitásunk meghatározó eleme az 1456-os győzelem LAZIN MIKLÓS ANDRÁS Az 1456-os nándorfehérvári diadal igazolta, hogy mi, magyarok bármire képesek vagyunk - jelentette ki teg­nap Rétvári Bence, az Emberi Erőfor­rások Minisztériumának parlamenti államtitkára a nándorfehérvári dia­dal emléknapján a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban. A kormány­zati emlékünnepségen arról beszélt, a győzelem nemcsak fontos törté­nelmi időpont és a magyar hadvise­lés, valamint egy nemzetközi hadi együttműködés sikere az Oszmán Bi­rodalommal szemben, hanem nem­zeti identitásunk meghatározó ele­me is. A megnyert ütközet jelzi, hogy egy szuverén, egységes Magyaror­szág olyan erőssé válik, hogy óriá­si hadakat is megállíthat. Nándor­fehérvár és az 1956-os forradalom is példa arra, hogy a saját útját járva történelmet tudott írni a magyarság - hangsúlyozta. Rétvári Bence szerint a nándorfe­hérvári győzelem és az ’56-os forra­dalom között szimbolikus kapcsolat is van. Mint kifejtette, október 23. az egyházi kalendárium szerint hivata­­los ünnep, 1456-ban ugyanis ezen a napon halt meg Kapisztrán Szent Já­nos, a nándorfehérvári csata egyik vezéralakja, pontosan ötszáz évvel az 1956. október 23-i forradalom előtt. Hadaink nemcsak a magyar, hanem az egész európai közösség érdekeiért s mindezek összetartó erejéért, a ke­reszténységért harcoltak - hangoz­tatta az államtitkár. Az ünnepségen, amely délben a győzelemnek emléket állító dé­li harangszóval kezdődött, részt vett mások mellett Kun Szabó István vezérőrnagy, Szeneczey Balázs fő­polgármester-helyettes és Boross Pé­ter volt miniszterelnök. Az idén először a Honvédelmi Mi­nisztérium Rendezvényszerve­ző Hivatala által kezelt kormányzati programsorozatban hajókon érkez­tek Szentendréről Budapestre azok a gyermekek, akik előző nap katonai foglalkozáson vettek részt a Magyar Honvédség Altiszti Akadémiáján. Az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadiha­jós Ezred hajói díszsortűzzel, az Or­szágos Katasztrófavédelmi Főigaz­gatóság tűzoltóhajója nemzetiszínű díszvízsugárral tisztelgett a Dunán. ■ A hadihajók díszsortűzzel tisztelegtek FOTÓ: HORVÁTH PÉTER GYULA ROVATVEZETŐ: PETÁN PÉTER, E-MAIL: PETAN.PETER@MAGYARHIRLAP.HU ÖSSZEGZIK a NEVELŐSZÜLŐK TAPASZTALATAIT AZ ÚJ SZABÁLYOZÁSSAL KAPCSOATBAN Ezer gyermek került családba tavaly JZ. A kormányzatnak továbbra is az a cél­ja, hogy a veszélyeztetett gyermekek közül minél többen kerüljenek neve­lőszülőhöz - mondta tegnap az Em­beri Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi fel­zárkózásért felelős államtitkára Szege­den. Czibere Károly a 18. Ágota (Állami Gondoskodásban Élő és Veszélyezte­tett Fiatalok Támogatásáért Alapít­vány) tábor megnyitóján arról is szólt, hogy a következő két-három hónap­ban összegzik a nevelőszülőknél és a fenntartó hálózatokban összegyűlt ta­pasztalatokat a januárban bevezetett új szabályozások után. Mint mondta, lehet, hogy korrekciók lesznek, de je­lentős átalakítások nem várhatók. A megnyitón Kothencz János, az Ágota alapítója és az országos talál­kozó vezetője elmondta, hogy tavaly a minisztérium segítségével hatékony népszerűsítő munkát végeztek, az év végére több mint ezer, szakellátás­ban lévő gyermek kerülhetett család­ba, de ötszáz gyermek elhelyezése je­lenleg is folyamatban van. Hozzátette, egyszerűbbé vált az örökbefogadás, több bürokratikus elemet is kiiktat­tak. Kothencz János szerint a legfon­tosabb feladat az, hogy a gyermekek családban élhessenek. Az idei Ágota-táborban az ország csaknem minden megyéjéből több mint kétszáz, 6-18 éves gyermeket és fiatalt látnak vendégül Szegeden. ■ Ágota-tábor Szegeden. Az ország minden megyéjéből érkeztek résztvevők FOTÓ: MTI/ROSTA TIBOR MÉG NEM BESZÉLHETÜNK TRENDVÁLTÁSRÓL, CSAK ŐSZTŐL ÉRTÉKELHETŐK AZ ADATOK Csökkent a népességfogyás üteme JOBBÁGYI ZSÓFIA Mérséklődött a népességfogyás üte­me 2014 első öt hónapjában, miután többen születtek és kevesebben haltak meg, mint az előző év azonos idősza­kában - olvasható a Központi Statisz­tikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelen­tésében. Az adatok szerint januártól májusig 35 525 gyermek született, ami 2,9 százalékkal több, mint 2013 első öt hónapjában. Ugyanakkor 53 464-en hunytak el, ami 2,2 százalékos csök­kenést jelent. Ennek alapján összes­ségében 17939 emberrel csökkent az ország népessége, ami 2188-cal keve­sebb az egy évvel korábbi adatnál. Kapitány Balázs, a KSH Népesség­tudományi Kutatóintézetének ku­tatója lapunk kérdésére elmondta, a havonta elvégzett felmérések ugyan kisebb javulásokat mutatnak, ám egyelőre nem lehet kijelenteni, hogy trendváltás indult volna el. Úgy fogal­mazott, azt még nem lehet biztosan megmondani, hogy az év elején be­vezetett intézkedések - mint például a gyed extra -, hoztak-e érdemi vál­tozást a népszaporulat tekintetében, ugyanis legalább kilenc hónap szük­séges ahhoz, hogy fel lehessen mérni a tényleges hatást. A jelentés szerint a születések szá­ma az év első öt hónapjában, február kivételével, amikor enyhe, 1,1 száza­lékos volt a csökkenés, emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A leg­nagyobb mértékű növekedés április­ban történt, amikor 7032-an szület­tek, 9,4 százalékkal többen, mint az előző év azonos hónapjában. Kapitány Balázs szerint a február a születésszá­mot tekintve kirívóan rossz volt, azóta valóban kisebb növekedés tapasztal­ható, ám messzemenő következteté­seket nem érdemes levonni. Ugyan­akkor - folytatta - amiben valódi emelkedés tapasztalható, az a házas­ságkötések száma, ám igazi sikernek az sem könyvelhető el egyelőre, mivel az adatok „rendkívül rossz bázisról” indultak, illetve a házasságok többsé­gét mindig a nyári hónapokban kötik, ezért az első öt hónap adatai nem fel­tétlenül vetítik elő a teljes évi trendet. A legfrissebb KSH-adatok szerint összességében 9,9 százalékkal emel­kedett a házasságkötések száma a ta­valyihoz képest, az évnek ebben a szakában pedig csaknem húsz száza­lékkal többen mondták ki a boldogító igent, mint tavaly ilyenkor. ■

Next