Magyar Hírlap, 2014. július (47. évfolyam, 151-177. szám)
2014-07-23 / 170. szám
MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2014. JÚLIUS 23., SZERDA LEZÁRULT AZ OPERATÍV PROGRAM TÁRSADALMI EGYEZTETÉSE, A JÖVŐ ÉV ELEJÉN ÍRHATJÁK KI AZ ELSŐ PÁLYÁZATOKAT A MEGVALÓSÍTÁSRA Lépések a gyermekszegénység ellen KACSÓH DÁNIEL Zömmel uniós támogatással indul operatív program a leginkább rászorulók számára, a mintegy huszonkilencmilliárd forintos kezdeményezés révén egyebek mellett a háromévesnél fiatalabbak családját, a hajléktalanokat, valamint az időseket segítik majd élelmiszercsomagokkal. Június 30-án lezárult a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program társadalmi egyeztetése, és várhatóan a jövő év elején kiírhatják az első pályázatokat - jelentette be tegnapi tájékoztatóján Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára. Tudatta, az egyeztetés során mintegy félszáz szervezet, illetve önkormányzat mondta el a véleményét, és ezek jó részét be is építették a programba. Az államtitkár közölte, hogy az operatív programot azon társadalmi szervezetek bevonásával véglegesítették, amelyek eddig is fontos szerepet vállaltak a legszegényebbek megsegítésében, és sok tapasztalatot gyűjtöttek. Rétvári Bence jelezte, a programot nyolcvanöt százalékban uniós, tizenöt százalékban hazai forrásból finanszírozzák majd, és elsősorban természetbeni juttatásokkal, így élelmiszerekkel és alapvető fogyasztási cikkekkel segítenek a rászorulóknak. A tájékoztatón Czibere Károly, az Emmi szociális ügyekért felelős államtitkára kifejtette, a program egyik célcsoportja a szegény családban élő, háromévesnél fiatalabb gyermekek, de szeretnék, ha ki tudnák terjeszteni a programot az összes olyan fiatalra, aki hátrányos helyzetű családban nevelkedik, mivel felmérések alapján tudható, hogy a tizennyolc évesnél fiatalabbak kilenc tíz százaléka nem jut rendszeresen élelemhez. A program a hajléktalanoknak és a rendkívül szegény időseknek is segíteni akar. Czibere közlése szerint a támogatás összege 29,1 milliárd forint. Megerősítette, az elosztás során azokra a szervezetekre szeretnének támaszkodni, amelyeknek komoly tapasztalataik vannak ezen a területen, tudják, miként lehet felmérni, kik a rászorulók, és tudják, hogyan lehet a leghatékonyabb segítséget nyújtani. Ugyanakkor nem kizárólag élelmiszercsomagokkal fognak segíteni a rászorulókon, hanem ezt minden esetben kiegészíti életvezetési tanácsadás, segítségnyújtás is, „ami segít a nyomor ördögi körének megtörésében”. A programot részletező, lapunk által megismert dokumentum szerint hazánkban a szegénység szempontjából leginkább meghatározó jellemzők a családok alacsony munkaerő-piaci aktivitása, az alacsony iskolai végzettség, a roma származás, a családon belüli gyermekek száma, valamint a vidéki lakókörnyezet. A rászorulókat támogató operatív program alapfilozófiája - derül ki az iratból -, hogy egy beavatkozással két irányban is eredményt érjen el: közvetlenül a rászorulóknál a kiválasztott eszközökkel, továbbá megrendelői oldalon a társadalmi együttműködés erősítését középpontba állító megközelítés alkalmazásával. ■ ÜNNEPI FŐHAJTÁS A NÁNDORFEHÉRVÁRI HŐSÖK ELŐTT Nemzeti identitásunk meghatározó eleme az 1456-os győzelem LAZIN MIKLÓS ANDRÁS Az 1456-os nándorfehérvári diadal igazolta, hogy mi, magyarok bármire képesek vagyunk - jelentette ki tegnap Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a nándorfehérvári diadal emléknapján a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban. A kormányzati emlékünnepségen arról beszélt, a győzelem nemcsak fontos történelmi időpont és a magyar hadviselés, valamint egy nemzetközi hadi együttműködés sikere az Oszmán Birodalommal szemben, hanem nemzeti identitásunk meghatározó eleme is. A megnyert ütközet jelzi, hogy egy szuverén, egységes Magyarország olyan erőssé válik, hogy óriási hadakat is megállíthat. Nándorfehérvár és az 1956-os forradalom is példa arra, hogy a saját útját járva történelmet tudott írni a magyarság - hangsúlyozta. Rétvári Bence szerint a nándorfehérvári győzelem és az ’56-os forradalom között szimbolikus kapcsolat is van. Mint kifejtette, október 23. az egyházi kalendárium szerint hivatalos ünnep, 1456-ban ugyanis ezen a napon halt meg Kapisztrán Szent János, a nándorfehérvári csata egyik vezéralakja, pontosan ötszáz évvel az 1956. október 23-i forradalom előtt. Hadaink nemcsak a magyar, hanem az egész európai közösség érdekeiért s mindezek összetartó erejéért, a kereszténységért harcoltak - hangoztatta az államtitkár. Az ünnepségen, amely délben a győzelemnek emléket állító déli harangszóval kezdődött, részt vett mások mellett Kun Szabó István vezérőrnagy, Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes és Boross Péter volt miniszterelnök. Az idén először a Honvédelmi Minisztérium Rendezvényszervező Hivatala által kezelt kormányzati programsorozatban hajókon érkeztek Szentendréről Budapestre azok a gyermekek, akik előző nap katonai foglalkozáson vettek részt a Magyar Honvédség Altiszti Akadémiáján. Az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred hajói díszsortűzzel, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tűzoltóhajója nemzetiszínű díszvízsugárral tisztelgett a Dunán. ■ A hadihajók díszsortűzzel tisztelegtek FOTÓ: HORVÁTH PÉTER GYULA ROVATVEZETŐ: PETÁN PÉTER, E-MAIL: PETAN.PETER@MAGYARHIRLAP.HU ÖSSZEGZIK a NEVELŐSZÜLŐK TAPASZTALATAIT AZ ÚJ SZABÁLYOZÁSSAL KAPCSOATBAN Ezer gyermek került családba tavaly JZ. A kormányzatnak továbbra is az a célja, hogy a veszélyeztetett gyermekek közül minél többen kerüljenek nevelőszülőhöz - mondta tegnap az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára Szegeden. Czibere Károly a 18. Ágota (Állami Gondoskodásban Élő és Veszélyeztetett Fiatalok Támogatásáért Alapítvány) tábor megnyitóján arról is szólt, hogy a következő két-három hónapban összegzik a nevelőszülőknél és a fenntartó hálózatokban összegyűlt tapasztalatokat a januárban bevezetett új szabályozások után. Mint mondta, lehet, hogy korrekciók lesznek, de jelentős átalakítások nem várhatók. A megnyitón Kothencz János, az Ágota alapítója és az országos találkozó vezetője elmondta, hogy tavaly a minisztérium segítségével hatékony népszerűsítő munkát végeztek, az év végére több mint ezer, szakellátásban lévő gyermek kerülhetett családba, de ötszáz gyermek elhelyezése jelenleg is folyamatban van. Hozzátette, egyszerűbbé vált az örökbefogadás, több bürokratikus elemet is kiiktattak. Kothencz János szerint a legfontosabb feladat az, hogy a gyermekek családban élhessenek. Az idei Ágota-táborban az ország csaknem minden megyéjéből több mint kétszáz, 6-18 éves gyermeket és fiatalt látnak vendégül Szegeden. ■ Ágota-tábor Szegeden. Az ország minden megyéjéből érkeztek résztvevők FOTÓ: MTI/ROSTA TIBOR MÉG NEM BESZÉLHETÜNK TRENDVÁLTÁSRÓL, CSAK ŐSZTŐL ÉRTÉKELHETŐK AZ ADATOK Csökkent a népességfogyás üteme JOBBÁGYI ZSÓFIA Mérséklődött a népességfogyás üteme 2014 első öt hónapjában, miután többen születtek és kevesebben haltak meg, mint az előző év azonos időszakában - olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentésében. Az adatok szerint januártól májusig 35 525 gyermek született, ami 2,9 százalékkal több, mint 2013 első öt hónapjában. Ugyanakkor 53 464-en hunytak el, ami 2,2 százalékos csökkenést jelent. Ennek alapján összességében 17939 emberrel csökkent az ország népessége, ami 2188-cal kevesebb az egy évvel korábbi adatnál. Kapitány Balázs, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének kutatója lapunk kérdésére elmondta, a havonta elvégzett felmérések ugyan kisebb javulásokat mutatnak, ám egyelőre nem lehet kijelenteni, hogy trendváltás indult volna el. Úgy fogalmazott, azt még nem lehet biztosan megmondani, hogy az év elején bevezetett intézkedések - mint például a gyed extra -, hoztak-e érdemi változást a népszaporulat tekintetében, ugyanis legalább kilenc hónap szükséges ahhoz, hogy fel lehessen mérni a tényleges hatást. A jelentés szerint a születések száma az év első öt hónapjában, február kivételével, amikor enyhe, 1,1 százalékos volt a csökkenés, emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A legnagyobb mértékű növekedés áprilisban történt, amikor 7032-an születtek, 9,4 százalékkal többen, mint az előző év azonos hónapjában. Kapitány Balázs szerint a február a születésszámot tekintve kirívóan rossz volt, azóta valóban kisebb növekedés tapasztalható, ám messzemenő következtetéseket nem érdemes levonni. Ugyanakkor - folytatta - amiben valódi emelkedés tapasztalható, az a házasságkötések száma, ám igazi sikernek az sem könyvelhető el egyelőre, mivel az adatok „rendkívül rossz bázisról” indultak, illetve a házasságok többségét mindig a nyári hónapokban kötik, ezért az első öt hónap adatai nem feltétlenül vetítik elő a teljes évi trendet. A legfrissebb KSH-adatok szerint összességében 9,9 százalékkal emelkedett a házasságkötések száma a tavalyihoz képest, az évnek ebben a szakában pedig csaknem húsz százalékkal többen mondták ki a boldogító igent, mint tavaly ilyenkor. ■