Magyar Hírlap, 2014. augusztus (47. évfolyam, 178-202. szám)

2014-08-01 / 178. szám

MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2014. AUGUSZTUS 1.,PÉNTEK ROVATVEZETŐ: PETÁK PÉTER, E-MAIL: PETAK.PETER@MAGYARHIRLAP.HU SZÁZEZER VENDÉGET VÁRNAK A HÁROMNAPOS RENDEZVÉNYRE, AMELYNEK EGYIK CSÚCSPONTJA A HAGYOMÁNYŐRZŐK SEREGSZEMLÉJE LESZ Erősíti a rokontudatot a Kurultaj BARANYA RÓBERT Több mint ötven programmal várja az érdeklődőket a jövő hét végén meg­rendezésre kerülő Kurultaj, ahol fel­állítják a világ legnagyobb jurtáját is. Az eseményt bemutató sajtótájékoz­tatón Lezsák Sándor, a Kurultaj fő­védnöke azt hangsúlyozta, hogy a hagyományos és az internet által biz­tosított kapcsolatteremtés mellett egy ilyen rendezvény is a kapcsolat­­rendszer tágítását és a rokontudat erősítését szolgálja. Egy hét múlva veszi kezdetét Buga­­con Európa legnagyobb hagyomány­­őrző rendezvénye, a hun és türk tuda­tú népek háromnapos közös ünnepe, a Kurultaj. Az eseményről tartott teg­napi sajtótájékoztatón Varga Zoltán, a Magyar­ Turán Alapítvány alapítója elmondta, hogy állandó és új progra­mokkal is készülnek, a szokásos lovas­bemutatók és kiállítások mellett az idei kuriózumot a világ legnagyobb jurtá­ja jelenti majd. Az Attila sátrának elke­resztelt, húsz méter átmérőjű, hét mé­ter magas építmény abban különbözik a jelenleg is létező hasonló jurtáktól, hogy az eredeti funkciót szolgálva hor­dozható és szállítható, ráadásul fából készült. A jurtában egy páratlan ré­gészeti-antropológiai kiállítás, és egy hunokról készült hatalmas panoráma­kép várja majd az érdeklődőket. Lezsák Sándor, az Országgyűlés al­­elnöke, a Kurultaj fővédnöke a szer­vezők munkáját emelte ki, akik min­dent elkövettek, hogy a várhatóan százezres vendégsereg valóban érzé­kelje, mit jelent a rokontudat. Lezsák szerint a hagyományos diplomáci­ai eszköztár és az internet biztosította lehetőségek mellett egy ilyen rendez­vény is a kapcsolatrendszer tágítását szolgálja, legyőzve a földrajzi távolsá­gokat. Bugacon kiteljesedhet az ősök kapcsolatait, a rokontudatot erősí­tő, a jelenben élő, de a jövőt is szolgá­ló programsorozat - mondta az Or­szággyűlés alelnöke. Lezsák Sándor reményét fejezte ki, hogy az említett rokontudat egy olyan bizalmi tőkét jelent, amely megjelenhet a kulturá­lis, a tudományos és a gazdasági kap­csolatokban is. „Bízom abban, hogy az ide érkező huszonhét nép küldöt­tei élvezni fogják a rokontudatú ven­dégszeretetet, amely áthatotta az el­múlt évek törzsi gyűléseit” - tette hozzá Lezsák. Bíró András Zsolt, a Kurultaj fő­szervezője elmondta, hogy az 55 önálló programot felvonultató ren­dezvényen a Kárpát-medence min­den jelentősebb hagyományőrző csoportja részt vesz. A rendezvény a magyar ősöknek és a Kárpát-me­dence történelmének azon szaka­szait mutatja be, amelyek egy hatal­mas eurázsiai közösséggé formálják a sztyeppei lovas-nomád kultúrákat - tette hozzá. A Kurultajon huszon­hét hun vagy türk tudatú nép képvi­selői vesznek részt, és saját koncert­tel vagy bemutatóval készülnek. Az összejövetel egyik csúcspontja a több száz lovas részvételével zajló hagyo­mányőrzők seregszemléje és egy re­konstruált csatajelenet lesz. A három nap alatt több mint 52 koncertet néz­hetnek végig a résztvevők, a magyar és keleti népzenékkel, de egy kü­lön sátorban tudományos-ismeret­terjesztő előadásokat is hallgathat­nak. Bíró András Zsolt hangsúlyozta, egy modernebb és nagyobb, egyben családbarát kempinget építenek ki a rendezvény helyszíne mellett. A fő­szervező arra biztatja a látogatókat, hogy nemcsak egy, hanem három napra jöjjenek. A Kurultajnak ott­hont adó Bugac polgármestere, Szabó László elmondta: jól állnak az előké­születekkel, jövő pénteken egy foga­dórendezvénnyel nyitják meg a prog­ramsorozatot. ■ Varga Zoltán, Szabó László, Lezsák Sándor, Bíró András Zsolt és Dósai Bence sajtófőnök FOTÓ: HEGEDŰS RÓBERT Emlékezés a roma áldozatokra KACSÓH DÁNIEL Áder János köztársasági elnök mond beszédet a roma holokauszt hetve­nedik évfordulója alkalmából meg­hirdetett fővárosi megemlékezésen szombaton - derül ki a Roma Polgá­ri Tömörülés lapunkhoz eljuttatott meghívójából. Az eseményen sor kerül a Cigány Történeti, Kulturális­, Okta­tási és Holokauszt Központ ünnepé­lyes megnyitására is. A Sant’Egidio közösség vasárnap este a budapesti Jézus Szíve-temp­lomban a roma holokauszt nemzetközi emléknapja és a kislétai romagyilkos­ság ötödik évfordulója alkalmából tart ökumenikus megemlékezést. Szőke Péter, a szervezet magyarországi fele­lőse tegnapi tájékoztatóján elmondta, a szertartást Székely János esztergom­­budapesti segédpüspök vezeti, re­formátus lelkészként részt vesz raj­ta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Deák László evangé­likus lelkész. A közösség évről évre megemlékezik arról, hogy 1944. au­gusztus 3-ra virradóra az auschwitz­­birkenaui táborban néhány óra lefor­gása alatt több mint háromezer roma embert gyilkoltak meg, valamint ar­ról, hogy 2009-ben szintén augusztus 3 - ra virradó éj­jel Kislétán meggyilkol­­­tak egy nőt és életveszélyesen megse­besítették tizenhárom éves lányát.­­ Az augusztus 2-i emléknapot 1972 óta tartják meg a Cigány Világszö­vetség párizsi kongresszusának ha­tározata alapján. Tegnap este emlék­koncertet rendeztek a Fővárosi Roma Oktatási és Kulturális Központ és a Holokauszt Emlékközpont rendezésé­ben, Nagykanizsán pedig konferenciát tartottak és koszorúzással emlékeztek meg az áldozatokról. ■ Az ombudsman szerint nincs elég szakértő JOBBÁGYI ZSÓFIA Átfogó megújítást kezdeményezett Székely László az igazságügyi szak­értők tevékenységét illetően, az ombudsman szerint ugyanis sokszor az igazságügyi szakértő kiválasztásá­val, kirendelésével és a szakvélemény előterjesztésével járó problémák okozzák a rendőrségi és bírósági el­járások elhúzódását. A tegnapi közle­mény szerint a szakértő kiválasztásá­nak, a bizonyításnak, a szakvélemény határidőben történő előterjesztésé­nek problémája polgári, közigazgatási és büntetőügyekben egyaránt tapasz­talható. Jelentésében Székely László megállapította, mivel túl kevesen dol­goznak az intézetekben - illetve sok­szor nem a megfelelő szakértőt rende­lik egy-egy ügyhöz - az illetékességi területükön esetenként csak három­hat hónapos határidővel tudják vál­lalni a szakvélemények elkészítését, az ezeken kívül eső kirendeléseket pedig akár vissza is utasítják. A biztos úgy látta, hogy mindez veszélyezteti a tisztességes eljáráshoz való jog mara­déktalan érvényesülését. „Ki kell alakítani az érintett pszichológusok közreműködésének szakmai protokollját, hogy a jogalkal­mazók egységes standardok, eljárás­rend alapján készült szakvéleményre tudjanak támaszkodni” - áll a jelen­tés összefoglalójában. Az ombudsman hangsúlyozta, ez a garanciálisnak is tekinthető elem különösen fontos a gyermek- és fiatalkorúakat érintő el­járásokban, mivel a módszertani út­mutató, a szakmai protokoll hiánya veszélyeztetheti a tisztességes eljá­ráshoz, valamint a gyermek gondos­kodáshoz és védelemhez való jogának érvényesülését. ■ TÖBB FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY PÉNZÜGYI EGYENSÚLYA MEGINGOTT AZ ÁSZ SZERINT Visszaéltek a nagyobb önállósággal PINTÉR BALÁZS Valamennyi felsőoktatási intézmény 2009 és 2012 közötti gazdálkodását megvizsgálja az Állami Számvevő­­szék, mivel az egyetemek és főiskolák más költségvetési szervekhez képest nagyobb önállósággal rendelkeznek. Az első jelentések alapján kiderült: az intézmények ezzel nem minden eset­­­ben tudtak élni. Kiemelt közérdek a felsőoktatási in­tézmények vizsgálata, és az, hogy sza­bályszerűen használják fel a rájuk bí­zott közpénzeket - jelentette ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) alelnöke. Warvasovszky Tihamér a tegnapi tá­jékoztatón ezzel indokolta, miért van szükség arra, hogy a számvevőszék valamennyi állami és egyházi fenntar­tású egyetemre és főiskolára kiterjedő, a 2009 és 2012 közötti időszakról szó­ló átfogó vizsgálatot folytasson. Mint mondta, a jogszabályok alapján a fel­sőoktatási intézmények a pénzügyi és vagyongazdálkodási területeken bár­mely más költségvetési szervhez ké­pest nagyobb önállósággal rendel­keznek, amivel azonban nem minden esetben tudtak élni. Warvasovszky kiemelte, több intézmény pénzügyi egyensúlya ingott meg, csaknem minden másodikhoz költségvetési felügyelőt vagy főfelügyelőt rendeltek ki. A vizsgált négy évben a felsőokta­tási intézmények 752 milliárd forint­nyi állami támogatásban részesültek, kiadásaik összesen 1881 milliárd fo­rintra rúgtak. Az ÁSZ első körben a veszprémi székhelyű Pannon Egyetem (PE) és a Szolnoki Főiskola (SZF) anyagát hoz­ta nyilvánosságra, további hat intéz­mény (Eszterházy Károly Főiskola, Károly Róbert Főiskola, Magyar Kép­zőművészeti Egyetem, Magyar Tánc­művészeti Főiskola, Miskolci Egye­tem, Széchenyi Egyetem) vizsgálatát hamarosan befejezik. Horváthné Herbáth Mária fel­ügyeleti vezető kifejtette, az intéz­mények többségében a kontroll környezetet, a kockázatkezelési és a monitoringrendszert hiányosságok jellemezték, a felelősség- és hatáskö­röket nem szabályozták egyértelmű­en. A legtöbb helyen szabálytalanul gyakorolták a gazdálkodási jogkörö­ket, például ellenjegyzés nélküli kö­telezettségvállalásokat tettek. Egyes intézmények a közbeszerzésekre vo­natkozó előírásokat is megsértették, a hallgatói térítési díjakat nem minden esetben alapozták meg önköltségszá­mítással. A felügyeleti vezető szerint az is problémát jelentett, hogy az ága­zatirányítás részéről elmaradt a szer­vezeti és feladatellátási felülvizsgála­ti program kidolgozása, valamint nem készült a felsőoktatási rendszerre vo­natkozóan a kormány által elfogadott középtávú fejlesztési terv. Az ÁSZ jelentése szerint a Szolno­ki Főiskola hallgatói létszáma a vizs­gált négy év során több mint negy­ven százalékkal esett vissza, bevételei huszonöt százalékkal csökkentek. Az SZF 2012-re már komoly likviditási gondokkal küzdött, ami egyebek kö­zött annak köszönhető, hogy dologi kiadásai 42-51 százalékát minden év­ben a PPP-beruházások utáni költ­ségek tették ki. A főiskolán a szemé­lyi juttatások teljesítését, a megbízási díjak elszámolását, a dologi kiadások előirányzatainak felhasználását, a be­vételek beszedését is szabálytalanul végezték, a hallgatói költségtérítése­ket pedig nem a kincstárnál vezetett számlán kezelték. A PB-nél kevesebb problémát találtak a számvevők: itt el­sősorban a megbízási díjak elszámolá­sa és a működési bevételek beszedése bizonyult szabálytalannak. ■ Közérdekű vizsgálat (képünk illusztráció) FOTÓ: HEGEDŰS RÓBERT

Next