Magyar Hírlap, 2014. szeptember (47. évfolyam, 203-228. szám)

2014-09-01 / 203. szám

4 MAGYAR HÍRLAPBELFÖLD 2014. SZEPTEMBER 1., HÉTFŐ www.magyarhirlap.hu A GREENPEACE SZERINT TÖMEGÉVEL KERÜLNEK A FOLYÓKBA ÉS TAVAKBA A MEZŐGAZDASÁGBÓL SZÁRMAZÓ MÉRGEZŐ VEGYSZEREK, ADALÉKANYAGOK Vízminták riasztó eredményekkel LAZIN MIKLÓS ANDRÁS Borítékolható, hogy vihart kavar a Greenpeace legújabb akciója. A szer­vezet tizenöt hazai felszíni és ivóvíz­ből vett mintát vizsgáltatott be még májusban. Mint kiderült, az ösz­­szes tartalmazott növényvédő szer­ből származó maradékot, és több, az unióban régóta nem engedélyezett káros anyagot. Tizenöt hazai felszíni vízből, illetve eb­ből nyert ivóvízből vett mintát vizs­gáltatott be májusban a Greenpeace. Kiderült, hogy egy, Győrben vett víz­minta kimagaslóan szennyezett volt, ráadásul tizenegyféle peszticidet is ta­láltak benne. Ez ugyan nem szabályta­­­lan, mert ezekre az anyagokra az élő­vizek tekintetében nincs határérték, de megnyugtatónak sem nevezhető. A peszticidek, vagyis a növényvédő szerek olyan anyagok - és azok keve­rékei (vegyszerek, biológiai szubsz­tanciák és egyéb ágensek) -, amelyek alkalmazásának célja a növények, ter­mények védelme és a kártevők távol tartása, terméketlenné tétele és el­pusztítása. A Greenpeace a felszíni víz minőségének rendszeres vizsgálatát, valamint a gyakori, főként nagyüzemi mezőgazdasági eredetű szennyezőkre határértékek megállapítását követeli a hatóságoktól. A szervezet felhívta a figyelmet, hogy az utóbbi időben több tanul­mány jelent meg a vizeinkben talál­ható szennyezőkről. Ennek fényében a Greenpeace akkreditált vizsgála­tot szervezett, s május közepén tizen­öt helyen vettek mintát a Duna és a Ti­sza felső, középső és alsó szakaszain a folyókból, és a parti szűrési kutakból nyert ivóvízből, majd a kinyert ada­gokat a Bálint Analitika akkreditált laboratóriumához juttatták el. Egy, az idén nyáron megjelent tanulmány Magyarországot az alacsony/közepes kockázatú térségek közé sorolta, de a szerzők kiemelték, hogy a peszticidek jelentik a fő kémiai kockázatot vize­inkben. A tanulmány szerint a szeny­­nyezés akár végzetesen káros is lehet a vízi élőlényekre. Egy korábbi uniós ta­nulmány is kiemelte, hogy a mezőgaz­dasági vegyszerek a közösség vizeinek fő szennyezői, a jelenlegi szabályozás mégsem védi azokat a felhasznált nö­vényvédő szerektől. Sok anyag mérése egyáltalán nincs is előírva, és a legtöbb növényvédő szerre még csak határér­ték sincs előírva. A most vizsgált összes hazai min­tában - ha alacsony szinten is, de - kimutathatók voltak növényvé­dőszer-maradékok. A Greenpeace vizsgálatában tizenöt mintában tizen­három különböző növényvédő szer valamelyikét találta meg - ötvenöt al­kalommal - a laboratórium. Az ivó­vízmintákban nem tapasztalták a ha­tárértékek túllépését, de gyakran négy-ötféle vegyszer maradéka is ki­mutatható volt a csapvizekben. Kettő kivételével az összes min­tában kimutatták az uniós szin­ten a forgalomból már régen kivont metolaklórt. A genotoxicitásért, va­gyis a gének károsításáért felelős gyomirtó az ivóvízben is gyakran elő­fordul. A forgalomból ugyancsak rég­óta kivont vízszennyező, hormon­­károsító atrazin bomlástermékére öt mintában találtak rá a szakemberek. A bevezetőben említett győri min­tában a mecoprop nevű szerre buk­kantak, amit lehetséges rákkeltőként tartanak nyilván. Szintén ugyanitt a közelmúltban méhveszélyességük miatt korlátozott, de a vízi élővilágra is káros neonikotinoidok is kimutatha­tók voltak kis mennyiségben. A Greenpeace közleményében alá­húzza, bár a mérések nem átfogóak, azt azért jelzik, hogy a mezőgazda­ság továbbra is szennyezi a vizeinket. A forgalomból kivont anyagok jelen­léte ráadásul utalhat egyfelől az ille­gális vegyszerhasználatra, de szintén valószínű, hogy a káros anyagok el­tűnésük után is sokáig a környezetben maradnak, s szennyezik azt. A mező­­gazdaság vízszennyezésére a veszé­lyes vegyszerek nélküli biogazdál­kodás terjedése a megfelelő válasz. A vegyszermentes gazdálkodás elter­jedéséig viszont folyamatosan kelle­ne mérni a vizeink szennyezettségét és a vízi élővilág állapotát a hatóságok­nak nemcsak az unió által előírt né­hány anyagra vonatkozóan, hanem a valóban jelen lévő szennyezőkre nézve - mondta a vizsgálattal kapcsolatban Simon Gergely. A Greenpeace vegyi­­anyag-szakértője jelezte, hogy levelet írtak a környezetvédelmi hatóságnak és a kormányzatnak, amelyben kérik, hogy a folyamatos mérés mellett álla­pítsanak meg határértékeket a felszí­ni vizek rendszeres szennyezőire. Ez azért lenne fontos, mert ennek révén intézkedni lehet majd a kiugró szeny­­nyezések megelőzésére. „Noha ivó­vizeinkben nem voltak határérték fe­letti mennyiségben az általunk vizsgált szennyező anyagok, az Európai Élelmi­szer-biztonsági Hivatal is figyelmezte­tett, a vegyi anyagok egymás hatásait felerősíthetik, amely együttes hatáso­kat nem ismerjük, és alig vizsgálják” - tette hozzá Simon Gergely.­­ A most vizsgált összes hazai vízmintában kimutathatók voltak növényvédőszer-maradékok FIAT 500L KLÍMÁVAL MÁR 3.990.000 FT*-TÓL TOVÁBBI KIHAGYHATATLAN AJÁNLATOKKAL ÉS FORINTALAPÚ, KAMATMENTES HITELKONSTRUKCIÓKKAL VÁRJUK! *Az ár a Fiat $0011.4 JSV Pop alapmodellre vonatkozik klímaberendazássel, az akciós készlet órajéig. A tájékoztatás nem teljes kiftra, nem minősül ajánlattételnek. Vágyás átlagfogyasztás: 6,21/100 km, 10,­ 14 k­g/km

Next