Magyar Hírlap, 2014. október (47. évfolyam, 229-254. szám)
2014-10-01 / 229. szám
MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2014. OKTÓBER 1., SZERDA WWW.MAGYARHIRLAP.HU L. SIMON LÁSZLÓ: ÉRDEMES MEGNÉZNI, HÁNY KERESZTÉNY-KONZERVATÍV SZELLEMISÉGŰ CIVILSZERVEZET KAPOTT TÁMOGATÁST SOROSÉKTŐL „Politikai befolyás alatt álló hálózatot féltenek bírálóink” PINDROCH TAMÁS Beszédes, milyen nagy átfedések vannak a Norvég Civil Alap és a Soros Alapítvány által támogatott szervezetek között - mondta lapunknak L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára. Szerinte Barack Obama amerikai elnök azért szólalhatott meg az ügyben, mert a mögötte álló befolyásos politikai körök érzik: az általuk támogatott hazai szervezeteket kár érheti amiatt, hogy vizsgálatok indultak ellenük. L. Simon bírálta a battonyai Fideszt, mivel a volt MSZP-s Karsai Józsefet támogatják a választáson, aki 2011-ben még Rákosi Mátyással egy lapon emlegette Orbán Viktort. Barack Obama amerikai elnök egy sorban említette hazánkat több olyan diktatórikus országgal, ahol keményen fellépnek a civilekkel szemben. Számoltak azzal, hogy a Norvég Civil Alap magyarországi alapkezelője, az Ökotárs Alapítvány elleni kizsgálatnak ekkora visszhangja lesz? - Ne felejtsük el, hogy amerikai és nyugat-európai bírálóink egy igen jól működő hálózatot féltenek, amikor a magyar kormányt a civilek elleni fellépéssel vádolják. Ez egy olyan hálózat, amelynek a finanszírozása nagyon átgondolt, és mögötte politikai-ideológiai szempontok húzódnak meg. Nem akarok prejudikálni, de beszédes, milyen nagy átfedések és párhuzamosságok vannak a Norvég Alap és a Soros Alapítvány által támogatott szervezetek között. - Ezt mivel tudja alátámasztani? - A Trust for Civil Society in Central and Eastern Europe-ot 2002-ben hozták létre az Egyesült Államokban. Alapítói között ott vannak az Amerikában rendkívüli politikai befolyással bíró szervezetek, így a Charles Stewart Mott Foundation, az Atlantic Philantropies, a Ford Foundation, a German Marshall Fund Of The United States, az Open Society Institute, a Pfizer Foundation és a Rockefeller Brothers Fund is. A Trustnnak hatvanötmillió dolláros volt az induló alapja, ezt 2010-ig százmillióval kívánták növelni. Deklarált céljuk volt, hogy a régió hét országában megerősítik a civil társadalmat, a partnerszervezeteiket finanszírozzák. Nálunk végül ennek keretében a Soros Alapítvány 2,4 millió dollárnyi támogatást kapott a Trusttól, amelyhez nyolcszázezer dollár önrészt rendelt hozzá. A Soros Alapítványtól többkörös pályázaton 2003-ban öt szervezet, így például a TASZ is, hetvenegymillió forintot nyert el programjaira. Egyébként Sorosék 2004-ben egy második pályázati kört is hirdettek, amelyre 207 szervezet jelentkezett, közülük tizennyolcat támogattak összesen 229 millió forint értékben. Nyert például a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (NANE), az Autonómia Alapítvány, az Energiaklub Egyesület, a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány, a Magyar Helsinki Bizottság és a Roma Polgárjogi Alapítvány. - De ennek mi köze van a Norvég Alaphoz? - A Norvég Alapból részesülő, valamint az imént ismertetett folyamatban részt vevő, a Trustban is nyertes szervezetek között jelentősek az átfedések. Ez direkt kapcsolat, így már érthető, hogy az amerikai elnök miért is szólal meg ebben az ügyben. Amerikában ugyanis az elnök mögött álló, befolyásos politikai körök úgy érzik, a Magyarországon erőteljes politikai aktivitást kifejteni képes, általuk támogatott szervezeteket most kár éri amiatt, hogy vizsgálatok indultak ellenük. A magyar közvélemény viszont csak azt szeretné tudni, ezek az alapítványok, egyesületek valóban civil tevékenységet folytattak-e. Érdemes megnézni, hogy a fent ismertetett csatornákon keresztül hány keresztény-konzervatív szellemiségű civilszervezet kapott támogatást. Vajon korábban miért maradtak ki a Soros Alapítvány meghívásos pályázataiból a fontos szociális tevékenységet folytató, keresztény egyházakhoz köthető civilek? - Magyarországon miért az Ökotárs Alapítvány lett a Norvég Alap alapkezelője? - Jogos a kérdés, de ezt nem tőlünk, hanem a Gyurcsány-kormány felelőseitől kellene megkérdezni. Mi is követhettük volna Csehország példáját, ahol a Pénzügyminisztérium a Norvég Civil Alap alapkezelője. Amennyiben ezt az elődeink így akarják, lehetett volna nem alapítványnak, hanem egy minisztériumnak adni ezt a feladatot. Persze mi is látjuk, hogy több támogatott ország közül Észtországban, Litvániában, Lengyelországban, Bulgáriában is Soros György alapítványa vagy az üzletemberhez köthető szervezet végzi ezt a munkát. De minden érintett országban valamilyen állami szervezettel - minisztériumokkal, hivatalokkal - tartja a kapcsolatot a Norvég Civil Alap, így a magyar hivatalos szervek joggal nézik meg, hogy miként is zajlik hazánkban a pénzfelhasználás. - Más téma: valóban emelni kívánják a reklámadó mértékét? - A Népszabadság írt valami ilyesmit, én nem tudok róla. Szomorúan figyelem, ahogy a nagy múltú napilap a bulvár irányába elmozdulva hatásvadász cikkekkel és bulvárhírekkel próbálja megtartani az igencsak megfogyatkozott olvasótáborát. - Tehát nem ad be ilyen tartalmú módosító javaslatot? - Ez már nem az én kompetenciám. Az adótörvények most készülnek, nyilván ennek során a kormány áttekinti, miképp is működik a reklámadó rendszere, mennyi pénz folyt be az adónemből az államkasszába. Azt is átnézi a kabinet, milyen gazdasági, gazdaságpolitikai következményei vannak a reklámadónak. Ezután dönt az ügyben. Lázár János azt nyilatkozta a napokban, elképzelhető, hogy lesz valamilyen változás. - Ön kezdeményezte a reklámtörvény elfogadását a parlamentben. Ezek szerint nem akar ismét közellenséggé válni a bal és jobboldali médiában? - Egyáltalán nem akartam közellenséggé válni a törvénnyel. -De végül az lett. - Ha bárki is így minősít, azt rendkívül álszent dolognak tartom. A jogszabály ugyanis nem sérti a sajtószabadságot. Négy éve a baloldali lapok az új médiatörvényt is ezzel a váddal illették, amikor fehér címlapokkal jelentek meg. Ez igazi ellentmondás volt, mert ha vége lett volna a sajtószabadságnak, nem kerülhettek volna az olvasók kezébe ezek az újságok. Az ilyen formában való megjelenésükkel is a sajtószabadság létét bizonyították. - A reklámadóval sem befolyásolja a kormány - gazdasági értelemben - a sajtó működését? - A sajtószabadságot elsősorban a lapok tulajdonosi körei befolyásolják. A nyugati piacon másfél évtizede tudatosan alakítják át a politikai napilapokat, az erős online felületek mellett komoly, a hetilapokkal versenyezni képes mellékleteket és elemzéseket jelentetnek meg, a friss híranyagok a neten érhetők el. Ezzel meghosszabbították a printalapú kiadások életét. Nálunk sokan későn kapcsoltak, illetve azt gondolják, hogy a bulvárosodás, a klikkszám növelése a helyes irány. Nem azért csökkent a Népszabadság példányszáma néhány éve kétszázötvenezerről százezerre, mert mi kormányoztunk. A piac átalakulása hosszú folyamat, az internet miatt megváltoztak az olvasói szokások. -A kormány a reklámadóval mégis beavatkozik a folyamatba, gyorsít is rajta, nem gondolja? - Ez részben igaz. De ehhez a kormánynak joga van, és ez az irány találkozik is a választók akaratával. Két választás is zajlott 2014-ben az országban, a Fidesz mindkettőt fölényesen megnyerte, de a reklámadó bevezetéséről szóló közvélemény-kutatások is az intézkedés bevezetésének helyességéről szólnak. Messze többen támogatták ezt, mint ahányan ránk szavaztak a választáson. Mennyire befolyásolja az önkormányzati választást a pártszimpátia? - A nagyobb településeken, a városokban és Budapesten igen, a kisebb településeken ez nem jellemző. - Mit gondol a Fidesz battonyai elvi politizálásáról, ahol Karsai József volt MSZP-s országgyűlési képviselő és polgármester indulását is támogatja a kormánypárt ? Karsai József szerint ő támogat minket, de ez teljesen mindegy. A battonyai képviselők megválasztásánál sem a pártszimpátia a központi kérdés, nem az alapján szavaznak az emberek. Karsaival viszont súlyos etikai problémáim vannak. Azt mondja, mivel hetvenéves, már nem akar polgármester lenni, de ezzel az erővel az egész politikai pályafutását abbahagyhatná, nem kellene képviselőnek sem indulnia. A Fidesz helyi szervezetének pedig nem lett volna szabad szövetkeznie egy olyan emberrel, aki 2011- ben még Rákosi Mátyással egy lapon emlegette Orbán Viktort. Amúgy a helyi csoport döntött így, ez is igazolja, hogy a Fideszen belül működik a demokrácia. De miért baj Karsai támogatása akkor, amikor a Miniszterelnökségen Zoltai Gusztávot, egy volt munkásőrt neveznek ki kormánytanácsadóvá? - Zoltai Gusztáv nem arra kapott megbízást, hogy a mi támogatottságunkkal politikai pozíciót foglalhasson el. Holokauszt-túlélőként, a zsidó szervezeteket belülről ismerőként bizonyos kérdésekben elmondja majd, hogy a zsidó szervezetekkel való kapcsolattartásban mire figyeljen oda Lázár János miniszter. A döntéseket nem Zoltai hozza, hanem csak a tudását állítja a mi szolgálatunkba. Egyébként Lázár János el fogja dönteni, hogy tanácsadója információiból mit épít be a politikájába. Mindez nem jelenti azt, hogy azonosulnánk Zoltai munkásőrmúltjával. A hódmezővásárhelyi Emlékpontot létrehozó, az ügynöklista egy részét publikáltató Lázár miniszter úrral egyetértek a kommunista diktatúra határozott elítélésében. A mi generációnknak elemi érdeke, hogy politikai versenyben megméretve, kellő demokratikus felhatalmazással végezhessük a munkánkat. ■ A magyar közvélemény szeretné tudni, valóban civil tevékenységet folytattak-e ezek az egyesületek, alapítványok - vetette fel az államtitkár a Norvég Alap körüli vizsgálatok kapcsán FOTÓ: CSUDÁS SÁNDOR