Magyar Hírlap, 2014. október (47. évfolyam, 229-254. szám)

2014-10-01 / 229. szám

MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2014. OKTÓBER 1., SZERDA WWW.MAGYARHIRLAP.HU L. SIMON LÁSZLÓ: ÉRDEMES MEGNÉZNI, HÁNY KERESZTÉNY-KONZERVATÍV SZELLEMISÉGŰ CIVILSZERVEZET KAPOTT TÁMOGATÁST SOROSÉKTŐL „Politikai befolyás alatt álló hálózatot féltenek bírálóink” PINDROCH TAMÁS Beszédes, milyen nagy átfedések vannak a Norvég Civil Alap és a So­ros Alapítvány által támogatott szer­vezetek között - mondta lapunknak L. Simon László, a Miniszterelnök­ség parlamenti államtitkára. Szerinte Barack Obama amerikai elnök azért szólalhatott meg az ügyben, mert a mögötte álló befolyásos politikai kö­rök érzik: az általuk támogatott hazai szervezeteket kár érheti amiatt, hogy vizsgálatok indultak ellenük. L. Si­mon bírálta a battonyai Fideszt, mi­vel a volt MSZP-s Karsai Józsefet tá­mogatják a választáson, aki 2011-ben még Rákosi Mátyással egy lapon em­legette Orbán Viktort.­ ­ Barack Obama amerikai elnök egy sorban említette hazánkat több olyan diktatórikus országgal, ahol kemé­nyen fellépnek a civilekkel szemben. Számoltak azzal, hogy a Norvég Civil Alap magyarországi alapkezelője, az Ökotárs Alapítvány elleni k­izsgálat­­nak ekkora visszhangja lesz? - Ne felejtsük el, hogy amerikai és nyugat-európai bírálóink egy igen jól működő hálózatot féltenek, amikor a magyar kormányt a civilek elleni fel­lépéssel vádolják. Ez egy olyan hálózat, amelynek a finanszírozása nagyon át­gondolt, és mögötte politikai-ideoló­giai szempontok húzódnak meg. Nem akarok prejudikálni, de beszédes, mi­lyen nagy átfedések és párhuzamos­ságok vannak a Norvég Alap és a Soros Alapítvány által támogatott szerveze­tek között. - Ezt mivel tudja alátámasztani? - A Trust for Civil Society in Central and Eastern Europe-ot 2002-ben hozták létre az Egyesült Államokban. Alapítói között ott vannak az Ameri­kában rendkívüli politikai befolyás­sal bíró szervezetek, így a Charles Stewart Mott Foundation, az Atlantic Philantropies, a Ford Foundation, a German Marshall Fund Of The United States, az Open Society Institute, a Pfizer Foundation és a Rockefeller Brothers Fund is. A Trustnnak hatvan­ötmillió dolláros volt az induló alap­ja, ezt 2010-ig százmillióval kívánták növelni. Deklarált céljuk volt, hogy a régió hét országában megerősítik a civil társadalmat, a partnerszerve­zeteiket finanszírozzák. Nálunk vé­gül ennek keretében a Soros Alapít­vány 2,4 millió dollárnyi támogatást kapott a Trusttól, amelyhez nyolc­­százezer dollár önrészt rendelt hozzá. A Soros Alapítványtól többkörös pá­lyázaton 2003-ban öt szervezet, így például a TASZ is, hetvenegymillió fo­rintot nyert el programjaira. Egyéb­ként Sorosék 2004-ben egy második pályázati kört is hirdettek, amely­re 207 szervezet jelentkezett, közülük tizennyolcat támogattak összesen 229 millió forint értékben. Nyert például a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (NANE), az Autonómia Ala­pítvány, az Energiaklub Egyesület, a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány, a Magyar Helsinki Bizott­ság és a Roma Polgárjogi Alapítvány. - De ennek mi köze van a Norvég Alaphoz? - A Norvég Alapból részesülő, va­lamint az imént ismertetett folyamat­ban részt vevő, a Trustban is nyertes szervezetek között jelentősek az át­fedések. Ez direkt kapcsolat, így már érthető, hogy az amerikai elnök miért is szólal meg ebben az ügyben. Ame­rikában ugyanis az elnök mögött álló, befolyásos politikai körök úgy érzik, a Magyarországon erőteljes politikai aktivitást kifejteni képes, általuk tá­mogatott szervezeteket most kár éri amiatt, hogy vizsgálatok indultak el­lenük. A magyar közvélemény vi­szont csak azt szeretné tudni, ezek az alapítványok, egyesületek valóban ci­vil tevékenységet folytattak-e. Érde­mes megnézni, hogy a fent ismertetett csatornákon keresztül hány keresz­tény-konzervatív szellemiségű civil­­szervezet kapott támogatást. Vajon korábban miért maradtak ki a Soros Alapítvány meghívásos pályázataiból a fontos szociális tevékenységet foly­tató, keresztény egyházakhoz köthe­tő civilek? - Magyarországon miért az Ökotárs Alapítvány lett a Norvég Alap alapkezelője? - Jogos a kérdés, de ezt nem tőlünk, hanem a Gyurcsány-kormány felelő­seitől kellene megkérdezni. Mi is kö­vethettük volna Csehország példáját, ahol a Pénzügyminisztérium a Norvég Civil Alap alapkezelője. Amennyiben ezt az elődeink így akarják, lehetett volna nem alapítványnak, hanem egy minisztériumnak adni ezt a felada­tot. Persze mi is látjuk, hogy több tá­mogatott ország közül Észtországban, Litvániában, Lengyelországban, Bul­gáriában is Soros György alapítványa vagy az üzletemberhez köthető szer­vezet végzi ezt a munkát. De minden érintett országban valamilyen álla­mi szervezettel - minisztériumokkal, hivatalokkal - tartja a kapcsolatot a Norvég Civil Alap, így a magyar hiva­talos szervek joggal nézik meg, hogy miként is zajlik hazánkban a pénzfel­használás. - Más téma: valóban emelni kí­vánják a reklámadó mértékét? - A Népszabadság írt valami ilyes­mit, én nem tudok róla. Szomorúan figyelem, ahogy a nagy múltú napi­lap a bulvár irányába elmozdulva ha­tásvadász cikkekkel és bulvárhírekkel próbálja megtartani az igencsak meg­fogyatkozott olvasótáborát. - Tehát nem ad be ilyen tartalmú módosító javaslatot? - Ez már nem az én kompetenciám. Az adótörvények most készülnek, nyilván ennek során a kormány átte­kinti, miképp is működik a reklám­adó rendszere, mennyi pénz folyt be az adónemből az államkasszába. Azt is átnézi a kabinet, milyen gazdasá­gi, gazdaságpolitikai következményei vannak a reklámadónak. Ezután dönt az ügyben. Lázár János azt nyilatkoz­ta a napokban, elképzelhető, hogy lesz valamilyen változás. - Ön kezdeményezte a reklámtör­vény elfogadását a parlamentben. Ezek szerint nem akar ismét közel­lenséggé válni a bal és jobboldali médiában? - Egyáltalán nem akartam közel­lenséggé válni a törvénnyel. -De végül az lett. - Ha bárki is így minősít, azt rend­kívül álszent dolognak tartom. A jog­szabály ugyanis nem sérti a sajtósza­badságot. Négy éve a baloldali lapok az új médiatörvényt is ezzel a váddal il­lették, amikor fehér címlapokkal je­lentek meg. Ez igazi ellentmondás volt, mert ha vége lett volna a sajtó­­szabadságnak, nem kerülhettek volna az olvasók kezébe ezek az újságok. Az ilyen formában való megjelenésükkel is a sajtószabadság létét bizonyították. - A reklámadóval sem befolyásol­ja a kormány - gazdasági értelemben - a sajtó működését? - A sajtószabadságot elsősorban a lapok tulajdonosi körei befolyásolják. A nyugati piacon másfél évtizede tu­datosan alakítják át a politikai napila­pokat, az erős online felületek mellett komoly, a hetilapokkal versenyez­ni képes mellékleteket és elemzéseket jelentetnek meg, a friss híranyagok a neten érhetők el. Ezzel meghosszab­bították a printalapú kiadások éle­tét. Nálunk sokan későn kapcsoltak, illetve azt gondolják, hogy a bulvá­­rosodás, a klikkszám növelése a he­lyes irány. Nem azért csökkent a Nép­­szabadság példányszáma néhány éve kétszázötvenezerről százezerre, mert mi kormányoztunk. A piac átalakulá­sa hosszú folyamat, az internet miatt megváltoztak az olvasói szokások. -A kormány a reklámadóval még­­is beavatkozik a folyamatba, gyorsít is rajta, nem gondolja? - Ez részben igaz. De ehhez a kor­mánynak joga van, és ez az irány ta­lálkozik is a választók akaratával. Két választás is zajlott 2014-ben az ország­ban, a Fidesz mindkettőt fölényesen megnyerte, de a reklámadó bevezeté­séről szóló közvélemény-kutatások is az intézkedés bevezetésének helyes­ségéről szólnak. Messze többen támo­gatták ezt, mint ahányan ránk szavaz­tak a választáson.­­ Mennyire befolyásolja az ön­­kormányzati választást a pártszim­pátia? - A nagyobb településeken, a vá­rosokban és Budapesten igen, a kisebb településeken ez nem jellemző. - Mit gondol a Fidesz battonyai el­vi politizálásáról, ahol Karsai József volt MSZP-s országgyűlési képvise­lő és polgármester indulását is támo­gatja a kormánypárt ?­­ Karsai József szerint ő támo­gat minket, de ez teljesen mindegy. A battonyai képviselők megválasztá­sánál sem a pártszimpátia a közpon­ti kérdés, nem az alapján szavaznak az emberek. Karsaival viszont súlyos eti­kai problémáim vannak. Azt mondja, mivel hetvenéves, már nem akar pol­gármester lenni, de ezzel az erővel az egész politikai pályafutását abbahagy­hatná, nem kellene képviselőnek sem indulnia. A Fidesz helyi szervezetének pedig nem lett volna szabad szövet­keznie egy olyan emberrel, aki 2011- ben még Rákosi Mátyással egy lapon emlegette Orbán Viktort. Amúgy a helyi csoport döntött így, ez is igazol­ja, hogy a Fideszen belül működik a demokrácia.­­ De miért baj Karsai támogatása akkor, amikor a Miniszterelnökségen Zoltai Gusztávot, egy volt munkásőrt neveznek ki kormánytanácsadóvá? - Zoltai Gusztáv nem arra kapott megbízást, hogy a mi támogatottsá­gunkkal politikai pozíciót foglalhas­son el. Holokauszt-túlélőként, a zsidó szervezeteket belülről ismerőként bi­zonyos kérdésekben elmondja majd, hogy a zsidó szervezetekkel való kap­csolattartásban mire figyeljen oda Lázár János miniszter. A döntéseket nem Zoltai hozza, hanem csak a tudá­sát állítja a mi szolgálatunkba. Egyéb­ként Lázár János el fogja dönteni, hogy tanácsadója információiból mit épít be a politikájába. Mindez nem jelenti azt, hogy azonosulnánk Zoltai munkásőr­­múltjával. A hódmezővásárhelyi Em­lékpontot létrehozó, az ügynöklista egy részét publikáltató Lázár miniszter úrral egyetértek a kommunista dikta­túra határozott elítélésében. A mi ge­nerációnknak elemi érdeke, hogy po­litikai versenyben megméretve, kellő demokratikus felhatalmazással vé­gezhessük a munkánkat. ■ A magyar közvélemény szeretné tudni, valóban civil tevékenységet folytattak-e ezek az egyesületek, alapítványok - vetette fel az államtitkár a Norvég Alap körüli vizsgálatok kapcsán FOTÓ: CSUDÁS SÁNDOR

Next