Magyar Hírlap, 2014. november (47. évfolyam, 255-278. szám)

2014-11-03 / 255. szám

41 ■ ■ ■■ MAGYAR HÍRLAP KÜLFÖLD 2014. NOVEMBER 3., HÉTFŐ WWW.MAGYARHIRLAP.HU NAVRACSICS TIBOR A BALOLDALI KÉPVISELŐK LELKIISMERETÉRE BÍZZA, HOGY MÁSKÉNT BESZÉLTEK RÓLA NÉGYSZEMKÖZT, MINT NYILVÁNOSAN Magyarországnak az unióban a helye MÁTÉ T.GYULA-ŐRY MARIANN „A baloldali pártok nem engedhet­ték meg maguknak, hogy ha már nem tudtak kilőni, akkor legalább vala­milyen területet ne vegyenek el tő­lem” idézi fel a megválasztása körü­li hercehurcát, a biztosi „témacserét” Navracsics Tibor. A november elsején kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosként hivatalba lépett politikus lapunknak beszélt az új bi­zottság politikai súlyáról és céljairól is. - Biztosi meghallgatásán meggyő­zően szerepelt, mégis támadták. Ho­gyan élte meg ezt a hercehurcát? - Nem voltak illúzióim, hiszen már a jelölésemkor „megüzenték”, hogy én vagyok a leggyengébb lánc­szem. Sikerként értékelem, hogy vé­gül mégsem én „estem ki”, s szakmai­lag nem tudtak belém kötni - ezt jelzi, hogy nem volt második meghallga­tás, s csak hat írásbeli kérdést kaptam, míg voltak, akik harmincnál is többet. Persze rosszul viseli az ember, ha ha­zugságokat terjesztenek róla. Tanulsá­gos volt látnom, hogy felépítettek egy Navracsics-képet, amely nem azonos a valósággal, s a politikai múltammal sem. Itthon egyenesen belső ellenzék­nek neveztek, most pedig arról beszél­nek, hogy sosem mondtam ellent. - A balliberális média politikai krédóvá fokozta egy félmondatát, s úgy állította be, hogy elhatárolódik a magyar kormánytól, mások pedig Orbán Viktor kedvenc tanácsadó­jának nevezték. Itthonról adhatták a muníciót az ön elleni támadásokhoz? - Több érdek is egybeesett, a tá­madásoknak magyar és külföldi ré­sze is volt. Nem én voltam az egyetlen biztosjelölt, akit támadtak, az energia - és klímapolitikáért felelős Miguel Arias Canete ellen civilszervezetek tüntet­tek a brüsszeli Luxemburg téren meg­hallgatásának napján, s egy online pe­tícióval hatszázezer aláírást gyűjtöttek össze a jelölése ellen. Ugyanakkor lát­ni kell, voltak, akik pontosan tudták, hogy a velem szemben felhozott vádak nem igazak, mégis hallgattak. Em­lékszem a baloldali EP-képviselőkkel folytatott négyszemközti beszélgeté­seimre, és arra is, mit mondtak nyil­vánosan - a lelkiismeretükkel nekik kell elszámolniuk. - Az uniós polgársági területet el­vették a portfóliójából. Mi állhat en­nek hátterében? - Az érintett felelősségi kör való­jában csak kis része volt az uniós pol­gárságnak, az Európa a polgárokért program, amelynek a költségvetését huszonnégy százalékkal csökkentet­ték a következő periódusra. A döntés mögött szerintem az áll, hogy a bal­oldali pártok nem engedhették meg maguknak, hogy ha már nem tudtak engem „kilőni”, akkor legalább ne ve­gyenek el tőlem valamilyen területet.­­ Tárcájához „cserébe” új elem­ként került a sport. Mi lehet ebben egy uniós biztos feladata? - A sportnak két olyan nagy területe is van, amellyel európai szinten is fog­lalkozni kell. A professzionális sport esetében nemzetközi szintű probléma a mérkőzések megvásárlása, magyarul a bunda, valamint a dopping. Az unió a sport sportszerűségének megőrzé­se érdekében együttműködik nem­zetközi szervezetekkel, valamint saját költségvetéséből is elkülönített há­romszázmillió eurónyi forrást a sza­badidősportra, amelynek jelentőségét az adja, hogy nemcsak az egészséges életmódról, hanem a közösségépítés­ről is szól. - Részben az ön portfoliójához kap­­­csolódik az egyik legkényesebb kér­dés, a fiatalkori munkanélküliség. - Az uniós gazdaság versenyké­pességének egyik legnagyobb gond­ja az ifjúsági munkanélküliség, van­nak olyan dél-európai országok, ahol ennek aránya az ötven százalékot is meghaladja. Az Európa 2020 straté­gia egyik fő célkitűzése, hogy ezen se­gítsen. Ennek egyik eszköze az Ifjúsági Garancia Program, amely különbö­ző kedvezményekkel teszi lehetővé, hogy a fiatalok hamarabb jussanak szakmai gyakorlathoz, továbbtanulá­si, valamint álláslehetőséghez. Idetar­tozik az Erasmus+ program is, amely a szakképzés, az egyetemek és a nyelv­­tanulás támogatásával szeretné ver­senyképesebb tudással felvértezni a fiatalokat. A foglalkoztathatóság nö­velésének igénye az én területemen a képzési rendszer átalakításában je­lenik meg: gyakorlati, a munkaerő­­piacon könnyen alkalmazható tudást kell adni a fiataloknak, s erősíteni az olyan horizontális készségeiket, mint a nyelvtudás, a digitális, valamint a vállalkozói ismeretek. - Mennyiben más a Jean-Claude Juncker vezette bizottság? - Politikailag erősebbnek tűnik, ugyanis a biztosok közül többen is Ha sikeres vagyok hűtés­ként, az erősítheti hazánk integrációját, valamint Magyarország és az Euró­pai Unió kapcsolatát. egykori kormányfők, miniszterek, akik nagyon komoly koordinációs ta­pasztalatot hoznak magukkal a tes­tületbe. Sok minden függ az Euró­pai Parlament és a tagállami vezetők, az Európai Tanács támogatásától, va­lamint attól is, hogy tényleg sike­rül-e erősebben fellépni bizonyos kérdésekben. Nagy szükségünk van komoly európai pártpolitikai támo­gatásra, márpedig az új bizottság mö­gött hárompárti, szociáldemokrata­­néppárti-liberális nagykoalíció áll. Izgalmas tapasztalat lesz ez nekem, hiszen a nagykoalíció Magyarorszá­gon nem divat - most különböző kul­turális hátterű és pártállású kollégák­kal fogok együtt dolgozni. - Lehet az új bizottságban feszült­ség abból, hogy a liberálisok Alenka Bratusek szlovén jelölt bukása mi­att elvesztettek egy alelnököt, akinek a helyét a szociáldemokrata Maros Sefcovic vette át? - Ugyan sokáig kétséges volt, de végül a liberálisok is megszavazták a bizottságot, azaz beletörődtek eb­be, így is három biztossal képviselte­tik magukat, bejöttek a politikai szá­mításaik. Feszültség abból adódhat, ha nem sikerül viszonylag rövid időn be­lül olyan döntéseket hozni, amelyek már kifelé mutatják az utat a gazdasá­gi válságból.­­Ha öt év múlva megismételnénk ezt az interjút, milyen eredmény el­érése után mondaná azt, hogy sike­res öt év áll ön mögött? - Nagyon örülnék annak, ha minél több magyar pályázna sikeresen a köz­­­ponti brüsszeli lehetőségekre, minél több egyetem venne részt az Erasmus+ programban, s ha a magyar innovációs és kreatív szektor közvetlenül be tud­na kapcsolódni az európai áramlatba. Összességében azonban azt tartanám a legnagyobb­ eredménynek, ha ma­gasabb lenne hazánkban az Európai Unió elfogadottsága és az iránta való optimizmus.­­ Végezetül egy közhelyszerű kér­dés: önnek Brüsszelben kell képvisel­nie Magyarországot vagy Magyaror­szágon Brüsszelt? - Függetlennek kell lennem, hiszen egy biztosnak nem illik megneveznie a saját hazáját, de amikor a tapasztala­tait felhasználja, akkor természetesen az általa legjobban ismert országra fog hivatkozni. Akkor végzem jól a felada­tomat, ha a közösségi érdekeket ér­vényesítem. Márpedig hiszek abban, hogy Magyarországnak alapvetően az Európai Unióban van a helye. Ha sike­res vagyok biztosként, az erősítheti az integrációnkat, Magyarország és Eu­rópa kapcsolatát. ■ FOTÓ: HORVÁTH PÉTER GYULA :Uniós biztosként azt tartanám a legnagyobb eredménynek, ha magasabb lenne hazánkban az Európai Unió elfogadottsága és az iránta való optimizmus. HOZZÁ KELL JÁRULNIA A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ELŐSEGÍTÉSÉHEZ A MAGYAR BIZTOSNAK Ifjúság és kultúra a középpontban DM Kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi uniós biztosként Navracsics Tibor felelőssége több fontos prob­lémakör kezelésére is kiterjed az új Európai Bizottságban. Neki kell fel­ismernie, hogy befektetéssel és mo­dernizációval hogyan lehet az európai oktatási rendszert alkalmassá tenni ar­­­ra, hogy munkalehetőségekhez segít­se a fiatalokat, és hozzájáruljon a gaz­dasági növekedéshez. Erősítenie kell az egyetemek és a munkaadók kap­csolatát, ki kell terjesztenie a nemzet­­közi diákcsere-rendszert az Erasmus+ programon keresztül. Képviselnie kell Európa kulturális sokszínűségét azzal, hogy a közönség megszólításához se­gíti az európai művészeket. Erősíteni kell ezenkívül a kulturális, s a kreatív szférát, hogy az innováció, a gazdasá­gi növekedés és a munkahelyteremtés katalizátorává válhasson. Az új, összetettebben strukturált Európai Bizottságban Navracsics há­rom, más-más alelnök által vezetett projektcsoport munkájában is részt vesz. Tagja a digitális egységes piacért felelős észt Andrus Ansip, az euróért és szociális párbeszédért felelős lett Valdis Dombrovskis, valamint a mun­kahelyteremtést, növekedést, beru­házásokat és versenyképességet támo­gató finn Jyrki Katainen csapatának. Navracsics hatáskörébe tartozik az unió oktatásügyi és kulturális főigaz­gatósága (DG EAC), a Közös Kutató­­központ (JRC) és a budapesti közpon­tú Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) is. ■ PÁLYAKÉP Navracsics Tibor 1966. június 13-án született Veszprémben. 1990-ben diplomázott az ELTE Állam-és Jogtu­dományi Karán (ELTE-ÁJTK), később a Veszprémi Városi Bíróságon, majd bírói szakvizsgájának letétele után a Veszprém Megyei Önkormányzatnál dolgozott. 1993-tól a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem ta­nársegédje, 1996-ban ösztöndíjasként Brightonban tanított. 1997-től az ELTE-ÁJTK adjunktusa, 1999-től pedig docensként oktatott ugyanott. 1998 és 2002 között a Miniszterelnöki Hivatal főosztályvezetője, majd 2003-tól 2006-ig a Fidesz elnöki kabinetfőnöke. 2006 és 2010 között országgyűlési képviselő, az alkotmány­­ügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság tagja, a Fidesz frakcióvezetője és elnökségi tagja. 2010-től 2014-ig miniszterelnök-helyettes, valamint közigazgatási és igazságügyi miniszter, 2014. június 6-tól pedig kül­gazdasági és külügyminiszter. Tisztségéről szeptember 19-én lemondott, hogy felkészülhessen uniós biz­tosi meghallgatására. 2014. október 30-án visszaadta parlamenti mandátumát új megbízatása miatt.

Next