Magyar Hírlap, 2014. december (47. évfolyam, 279-303. szám)

2014-12-01 / 279. szám

www.iucyarhhirup.hu SEMJÉN ZSOLT SZERINT A CIKLUS VÉGÉRE MEGLEHET AZ EGYMILLIÓ ÚJ ÁLLAMPOLGÁR Pluszpénzek egyszerűsített honosításokra KACSÓH DÁNIEL Csaknem négyszázmillió forint át­csoportosításáról döntött a kormány az egyszerűsített honosítási eljárások többletfeladataihoz szükséges forrá­sok biztosítására - értesült lapunk. Hamarosan közigazgatási egyszerűsí­tések is várhatók. Az ügyintézéshez szükséges személyi állomány növeléséről és az eddig hatá­rozott időre foglalkoztatottak határo­zatlan idejű státusba való helyezéséről is döntött a kormány az egyszerűsített honosítási eljárásokkal kapcsolatban. Ezt azzal indokolták, hogy a szükséges feladatok jelentős mértékben meg­nőttek. A kabinet - a Magyar Közlöny­ben megjelent határozat szerint - ezzel együtt felkérte a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy készítse elő a Miniszterelnökségen, a minisztériu­mokban, az igazgatási és az igazgatás jellegű tevékenységet ellátó közpon­ti költségvetési szerveknél foglalkoz­tatottak létszámáról szóló 2010-es ha­tározat módosítását. A bővítéssel járó költségek fedezetének tartós „előte­remtése” a nemzetgazdasági minisz­ter dolga. A kormány a többletfeladatokhoz szükséges források biztosítása érde­kében 389,6 millió forint egyszeri át­csoportosítását rendelte el elszámolá­si, a fel nem használt rész tekintetében visszatérítési kötelezettséggel. A ha­tározat kitér az informatikai és egyéb tárgyi eszközök amortizációja miatt szükségessé vált beszerzésekre is. Wetzel Tamás, a Miniszterelnök­ség nemzetpolitikáért felelős helyet­tes államtitkára közölte: a törvény 2011-es bevezetése óta eddig ösz­­szesen hatszáznyolcvanezer állam­polgársági kérelem érkezett, és csak­nem hatszázharmincezren már le is tették az állampolgársági esküt. Több mint huszonkétezer kérelmet elutasítottak. A korábban bejelentett államre­form-program részeként egyszerűsí­tések várhatók az állampolgársághoz kapcsolódó közigazgatási eljárások­ban - mondta Wetzel Tamás. Szerinte a magyar állampolgárság iránt töret­len az érdeklődés, de már elsősorban a külképviseleteken és a kihelyezett konzuli napokon nyújtanak be ké­relmeket. A régiókat tekintve sincs változás: Erdélyből érkezik a leg­több kérelem. Semjén Zsolt minisz­terelnök-helyettes szerint a ciklus végére meglehet az egymillió új ál­lampolgár. Böjte Csaba ferences szerzetes egy évvel ezelőtt a Parlamentben, ünnepélyes kere­tek közt, ötszázezredikként tette le az állampolgársági esküt FOTÓ: KÖVESDI ANDREA Juhász Péter ellen eljárást indítanak LAZIN MIKLÓS ANDRÁS Az V. kerületi alpolgármester összefér­hetetlenségi eljárást kezdeményez Ju­hász Péter, az Együtt önkormányza­ti képviselője ellen, mert véleménye szerint valótlan a politikus vagyon­nyilatkozata. Mégpedig azért, mert úgy tűnik belőle, mintha ő és családja az elmúlt években éheztek volna. Ju­hász bevallása szerint más jövedelme nincs is, mint amit képviselőként az önkormányzattól kap. Késve leadott vagyonnyilatkozata nem tartalmazza a vagyontárgyait sem, így például azt a gépkocsit amit egész évben használt - fejtette ki Böröcz László. Az alpolgár­mester hozzátette, Juhász Péter pon­tosan úgy jár el, mint egykori főnöke, Bajnai Gordon, aki saját vagyonnyi­latkozatát úgy készítette el, mint­ha a cégeiből nem származott volna jövedelme. A Magyar Nemzet szombaton Rej­tély, hogy miből élt Juhász Péter cím­mel írt arról, hogy az Együtt bel­város lipótvárosi önkormányzati képviselőjének vagyonnyilatkozata szerint a politikusnak sem foglalkozá­sa, sem jövedelme, sem ingatlana, sem ingósága, sem megtakarítása nincs, ellenben kétszázezer forintos banki, illetve 5,5 millió forintos, magánsze­mélyekkel szembeni tartozása van. Szigetvári Viktor, az Együtt társelnö­ke kijelentette, Juhász Péter kizárólag tisztességes forrásból származó jöve­delmekből küzd a lopások ellen. ■ 2014. DECEMBER 1., HÉTFŐ BELFÖLD MAGYAR HÍRLAP 3 Az Alkotmánybíróság elnökéről is szavaz ma az Országgyűlés Újabb háromnapos üléssel folytatja munkáját az Országgyűlés. A képviselők ma az Alkotmánybíróság elnö­kévé választhatják Lenkovics Barnabást, a testület jelenlegi tagját, szerdán pedig a nagyobb üzletek vasár­napi zárva tartásáról vitáznak majd. Döntenek többek között az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről, a központi címregiszter létrehozásáról, továbbá módosíthatják a jogállási törvényeket. A hét első ülésnapjának végén a kormány azon törvénymódosító javaslatáról kezdődhet vita, amely létre­hozná az Állami Egészségügyi Ellátó Központot a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfej­lesztési Intézet helyett, míg kedden a bányászati törvényt módosíthatják. (LMA) FOTÓ: CSUDÁS SÁNDOR Külhoni magyar szakképzési program A kormány felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy gondoskodjon a „2015 a kül­honi magyar szakképzés éve” program megvalósításához szükséges ötszázmillió forint biztosításáról a jövő évi büdzsé keretében - jelent meg a Magyar Közlönyben. A prog­ram megvalósítása ezt követően Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes dolga lesz. Orbán Viktor miniszterelnök a közelmúltban, a Magyar Állandó Értekezlet XIII. plenáris ülésén beszélt a programról. Elmondta, hogy jelenleg huszonnyolc-harmincezer diák vesz részt szakképzésben Kárpát-medence szerte magyar nyelvű oktatási intézmé­nyekben, az ő számukat szeretnék jelentősen növelni. A szakmunkásképzésben részt vevő fiatalok számára Kárpát-medencei ösztöndíjprogamot indítanak. 1 Egészségügyi ellátás határon túliaknak Az Emberi Erőforrások Minisztériumának rendelettervezete szerint a jövőben köny­­nyebben vehetik igénybe a hazai egészségügyi ellátást a határon túli magyarok. A beteg, akinek egészségi állapota már nem teszi lehetővé a kérelmezett ellátás ha­lasztását, de nem rendelkezik a szükséges igazolványok másolatának egyikével sem, engedélyt kaphat az ellátásra. Szükséges azonban, hogy utóbbiak kiállítása folyamat­ban legyen, és ezt az eljáró hatóság által kiadott irattal igazolni is tudja. A külhoniak egészségügyi ellátását egyelőre egy 2007-es miniszteri rendelet szabályozza. ■ Adventi gyász ÁLLÁSPONT Románia ma ünnepel. Pontosabban, a románok ma ünnepelnek. Azt ün­nepük, hogy az Erdélyt benépesítő négy nemzetiség közül ők kerekedtek végre felül. Azt ünnepük ma a románok, hogy kezet tettek a Kárpátok dél­ceg fenyőire, a Mezőség zsíros földjeire, aranyra, ezüstre, és mindenféle, a földben megbújó értékre, kőre, fűre, kavicsra, templomra és portára, öt­­millió erdélyi ember mindennapjára, életére és levegővételére. A furfangjukat ünnepüik ma a románok. Azért vonulnak ma is diadal­ittasan, mert 1918-ban és végig az azt követő esztendőkben rafináltabbak voltak magyarnál, szásznál és szerbnél. Ők hordhatják szét még ma is Er­dély minden kincsét, rönkszálliatón az erdőket, kaviccsá porlasztva a he­gyeket, bíróságon államosítva újra a magyarság magán- és egyházi vagyo­nát. Mert 1918 december első napján a Gyulafehérváron összegyűlt román tömegek kikiálthatták Erdély egyesülését Romániával. Magyar embernek kilencvenhat éve gyásznappal kezdődik az adventi időszak. Majdnem száz esztendeje már, hogy minden december elsején a vereségünkre emlékeztetnek az erdélyi városokban menetelő román po­ltikusok. Majdnem száz éve, hogy elrabolták Magyarország és az erdélyi magyarok, a transzilván nép jövőjét. Mégsem felejthetjük Kós Károly hideg fejjel és elfogulatlansággal meg­fogalmazott sorait 1929 novemberéből, amikor Erdély című dolgozatában imigyen foglalta össze az előzményeket: „1. Erdély magyarsága e minden erdélyi nép sorsáról döntően hatá­rozó gyűlésen részt nem vett, becsülettel részt sem vehetett, tehát ezt az uniót meg nem szavazta. 2. A szász nemzet csupán hosszas habozás után, s a román nemzeti ve­zetőkkel való sokszoros, reábeszélő tanácskozás és legalább bizonyos fokig való megnyugtató ígéretek után járult hozzá az unió megszavazásához. 3. De a románság sem volt egészében egye­n feltételek nélkül való uniónak. ...A történelem megismételte magát: az 1918-iki gyulafehérvári gyűlés szinte megdöbbentően hasonlatos az 1848 -iki kolozsvári gyűléshez; csu­pán a szerepek voltak kicserélve... ” Karakánul és pragmatikusan megírt igazságok ezek. De nézzük tovább, mire utal Kós, mi is történt 1848-ban Kolozsváron. Az 1848. évi májusi és utolsó guberniáns kolozsvári országgyűlés kimondta Erdélynek Magyar­országgal való unióját minden feltétel nélkül. Ezt a súlyos horderejű hatá­rozatot egyhangúlag szavazta meg az Országgyűlés, de Kós szükségesnek tartotta az igazság szempontjából feljegyezni, hogy az Országgyűlésen részt vevő szász követek az egyhangúság érdekében kifejtett terror nyo­mása alatt megszavazták ugyan az uniót, de a gyűlés után nem vállalták azt sem ők, sem népük. A román püspök csupán a maga nevében és fe­lelősségére adta le hozzájáruló szavazatát, de azzal a román nép sem az­előtt, sem azután soha nem vállalta a közösséget, sőt nyíltan megtagad­ta azt. Ugyanakkor a magyar és székely nemzet sem volt egész tömegében híve az uniónak, még kevésbé a Magyarországgal minden feltétel nélkül való egyesülésnek. Kijózanító sorok, mégsem elégségesek a gyász feloldásához. Mert ha van is, amiért önnön fejünkre szórhatnánk hamut, felemelt fejjel mond­hatjuk, hogy csak a Balkánon születhetnek olyan ordas eszmék, amelyek­től vezérelve egy teljes, egykor önálló országrészt fosztogathatnak ma is a transzilván jövő zsiványai és közös múltunk sírrablói. A Kárpátok karéján belül élőknek még ma is mást jelent az erdélyiség, az éltető természet és egymás kultúrájának a kölcsönös tiszteletét, az egymásrautaltságban rejlő energiák együttes kiaknázását, az adott szó mindenek felettiségét. Ünnepeljetek hát drága román testvéreink, de ne feledjétek: akármi is vezetett 1918. december elsejéhez, Gyulafehérváron írásban is meg­ígértétek: teljes nemzeti szabadságot adtok az együtt lakó népek számá­ra. Minden nép saját kebeléből való egyének által saját nyelvén fog élni a közoktatással, közigazgatással és igazságszolgáltatással. Minden nép a hozzátartozó egyének számarányában képviseleti jogot fog kapni a tör­vényhozásban és az ország kormányzásában. Gyerünk hát, mutassátok meg, hogy nem az elnyomó gőgje vezet ilyen­kor a közterekre, hanem szavatartó és derék emberekként ünnepltek a nemzeti ünnepeteket. Hatalmazzátok fel a szász nemzet soraiból állam­­fővé választott Klaus Johannist, hogy tegye jóvá, amihez népe habozása vezetett. Ha képesek lesztek felnőni e feladathoz, akkor a magyar ember is más­ként tekint majd december elsejére. Az erdélyi magyar mindenképp. ■

Next