Magyar Hírlap, 2014. december (47. évfolyam, 279-303. szám)
2014-12-01 / 279. szám
www.iucyarhhirup.hu SEMJÉN ZSOLT SZERINT A CIKLUS VÉGÉRE MEGLEHET AZ EGYMILLIÓ ÚJ ÁLLAMPOLGÁR Pluszpénzek egyszerűsített honosításokra KACSÓH DÁNIEL Csaknem négyszázmillió forint átcsoportosításáról döntött a kormány az egyszerűsített honosítási eljárások többletfeladataihoz szükséges források biztosítására - értesült lapunk. Hamarosan közigazgatási egyszerűsítések is várhatók. Az ügyintézéshez szükséges személyi állomány növeléséről és az eddig határozott időre foglalkoztatottak határozatlan idejű státusba való helyezéséről is döntött a kormány az egyszerűsített honosítási eljárásokkal kapcsolatban. Ezt azzal indokolták, hogy a szükséges feladatok jelentős mértékben megnőttek. A kabinet - a Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint - ezzel együtt felkérte a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy készítse elő a Miniszterelnökségen, a minisztériumokban, az igazgatási és az igazgatás jellegű tevékenységet ellátó központi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszámáról szóló 2010-es határozat módosítását. A bővítéssel járó költségek fedezetének tartós „előteremtése” a nemzetgazdasági miniszter dolga. A kormány a többletfeladatokhoz szükséges források biztosítása érdekében 389,6 millió forint egyszeri átcsoportosítását rendelte el elszámolási, a fel nem használt rész tekintetében visszatérítési kötelezettséggel. A határozat kitér az informatikai és egyéb tárgyi eszközök amortizációja miatt szükségessé vált beszerzésekre is. Wetzel Tamás, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára közölte: a törvény 2011-es bevezetése óta eddig öszszesen hatszáznyolcvanezer állampolgársági kérelem érkezett, és csaknem hatszázharmincezren már le is tették az állampolgársági esküt. Több mint huszonkétezer kérelmet elutasítottak. A korábban bejelentett államreform-program részeként egyszerűsítések várhatók az állampolgársághoz kapcsolódó közigazgatási eljárásokban - mondta Wetzel Tamás. Szerinte a magyar állampolgárság iránt töretlen az érdeklődés, de már elsősorban a külképviseleteken és a kihelyezett konzuli napokon nyújtanak be kérelmeket. A régiókat tekintve sincs változás: Erdélyből érkezik a legtöbb kérelem. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint a ciklus végére meglehet az egymillió új állampolgár. Böjte Csaba ferences szerzetes egy évvel ezelőtt a Parlamentben, ünnepélyes keretek közt, ötszázezredikként tette le az állampolgársági esküt FOTÓ: KÖVESDI ANDREA Juhász Péter ellen eljárást indítanak LAZIN MIKLÓS ANDRÁS Az V. kerületi alpolgármester összeférhetetlenségi eljárást kezdeményez Juhász Péter, az Együtt önkormányzati képviselője ellen, mert véleménye szerint valótlan a politikus vagyonnyilatkozata. Mégpedig azért, mert úgy tűnik belőle, mintha ő és családja az elmúlt években éheztek volna. Juhász bevallása szerint más jövedelme nincs is, mint amit képviselőként az önkormányzattól kap. Késve leadott vagyonnyilatkozata nem tartalmazza a vagyontárgyait sem, így például azt a gépkocsit amit egész évben használt - fejtette ki Böröcz László. Az alpolgármester hozzátette, Juhász Péter pontosan úgy jár el, mint egykori főnöke, Bajnai Gordon, aki saját vagyonnyilatkozatát úgy készítette el, mintha a cégeiből nem származott volna jövedelme. A Magyar Nemzet szombaton Rejtély, hogy miből élt Juhász Péter címmel írt arról, hogy az Együtt belváros lipótvárosi önkormányzati képviselőjének vagyonnyilatkozata szerint a politikusnak sem foglalkozása, sem jövedelme, sem ingatlana, sem ingósága, sem megtakarítása nincs, ellenben kétszázezer forintos banki, illetve 5,5 millió forintos, magánszemélyekkel szembeni tartozása van. Szigetvári Viktor, az Együtt társelnöke kijelentette, Juhász Péter kizárólag tisztességes forrásból származó jövedelmekből küzd a lopások ellen. ■ 2014. DECEMBER 1., HÉTFŐ BELFÖLD MAGYAR HÍRLAP 3 Az Alkotmánybíróság elnökéről is szavaz ma az Országgyűlés Újabb háromnapos üléssel folytatja munkáját az Országgyűlés. A képviselők ma az Alkotmánybíróság elnökévé választhatják Lenkovics Barnabást, a testület jelenlegi tagját, szerdán pedig a nagyobb üzletek vasárnapi zárva tartásáról vitáznak majd. Döntenek többek között az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről, a központi címregiszter létrehozásáról, továbbá módosíthatják a jogállási törvényeket. A hét első ülésnapjának végén a kormány azon törvénymódosító javaslatáról kezdődhet vita, amely létrehozná az Állami Egészségügyi Ellátó Központot a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet helyett, míg kedden a bányászati törvényt módosíthatják. (LMA) FOTÓ: CSUDÁS SÁNDOR Külhoni magyar szakképzési program A kormány felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy gondoskodjon a „2015 a külhoni magyar szakképzés éve” program megvalósításához szükséges ötszázmillió forint biztosításáról a jövő évi büdzsé keretében - jelent meg a Magyar Közlönyben. A program megvalósítása ezt követően Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes dolga lesz. Orbán Viktor miniszterelnök a közelmúltban, a Magyar Állandó Értekezlet XIII. plenáris ülésén beszélt a programról. Elmondta, hogy jelenleg huszonnyolc-harmincezer diák vesz részt szakképzésben Kárpát-medence szerte magyar nyelvű oktatási intézményekben, az ő számukat szeretnék jelentősen növelni. A szakmunkásképzésben részt vevő fiatalok számára Kárpát-medencei ösztöndíjprogamot indítanak. 1 Egészségügyi ellátás határon túliaknak Az Emberi Erőforrások Minisztériumának rendelettervezete szerint a jövőben könynyebben vehetik igénybe a hazai egészségügyi ellátást a határon túli magyarok. A beteg, akinek egészségi állapota már nem teszi lehetővé a kérelmezett ellátás halasztását, de nem rendelkezik a szükséges igazolványok másolatának egyikével sem, engedélyt kaphat az ellátásra. Szükséges azonban, hogy utóbbiak kiállítása folyamatban legyen, és ezt az eljáró hatóság által kiadott irattal igazolni is tudja. A külhoniak egészségügyi ellátását egyelőre egy 2007-es miniszteri rendelet szabályozza. ■ Adventi gyász ÁLLÁSPONT Románia ma ünnepel. Pontosabban, a románok ma ünnepelnek. Azt ünnepük, hogy az Erdélyt benépesítő négy nemzetiség közül ők kerekedtek végre felül. Azt ünnepük ma a románok, hogy kezet tettek a Kárpátok délceg fenyőire, a Mezőség zsíros földjeire, aranyra, ezüstre, és mindenféle, a földben megbújó értékre, kőre, fűre, kavicsra, templomra és portára, ötmillió erdélyi ember mindennapjára, életére és levegővételére. A furfangjukat ünnepüik ma a románok. Azért vonulnak ma is diadalittasan, mert 1918-ban és végig az azt követő esztendőkben rafináltabbak voltak magyarnál, szásznál és szerbnél. Ők hordhatják szét még ma is Erdély minden kincsét, rönkszálliatón az erdőket, kaviccsá porlasztva a hegyeket, bíróságon államosítva újra a magyarság magán- és egyházi vagyonát. Mert 1918 december első napján a Gyulafehérváron összegyűlt román tömegek kikiálthatták Erdély egyesülését Romániával. Magyar embernek kilencvenhat éve gyásznappal kezdődik az adventi időszak. Majdnem száz esztendeje már, hogy minden december elsején a vereségünkre emlékeztetnek az erdélyi városokban menetelő román poltikusok. Majdnem száz éve, hogy elrabolták Magyarország és az erdélyi magyarok, a transzilván nép jövőjét. Mégsem felejthetjük Kós Károly hideg fejjel és elfogulatlansággal megfogalmazott sorait 1929 novemberéből, amikor Erdély című dolgozatában imigyen foglalta össze az előzményeket: „1. Erdély magyarsága e minden erdélyi nép sorsáról döntően határozó gyűlésen részt nem vett, becsülettel részt sem vehetett, tehát ezt az uniót meg nem szavazta. 2. A szász nemzet csupán hosszas habozás után, s a román nemzeti vezetőkkel való sokszoros, reábeszélő tanácskozás és legalább bizonyos fokig való megnyugtató ígéretek után járult hozzá az unió megszavazásához. 3. De a románság sem volt egészében egyen feltételek nélkül való uniónak. ...A történelem megismételte magát: az 1918-iki gyulafehérvári gyűlés szinte megdöbbentően hasonlatos az 1848 -iki kolozsvári gyűléshez; csupán a szerepek voltak kicserélve... ” Karakánul és pragmatikusan megírt igazságok ezek. De nézzük tovább, mire utal Kós, mi is történt 1848-ban Kolozsváron. Az 1848. évi májusi és utolsó guberniáns kolozsvári országgyűlés kimondta Erdélynek Magyarországgal való unióját minden feltétel nélkül. Ezt a súlyos horderejű határozatot egyhangúlag szavazta meg az Országgyűlés, de Kós szükségesnek tartotta az igazság szempontjából feljegyezni, hogy az Országgyűlésen részt vevő szász követek az egyhangúság érdekében kifejtett terror nyomása alatt megszavazták ugyan az uniót, de a gyűlés után nem vállalták azt sem ők, sem népük. A román püspök csupán a maga nevében és felelősségére adta le hozzájáruló szavazatát, de azzal a román nép sem azelőtt, sem azután soha nem vállalta a közösséget, sőt nyíltan megtagadta azt. Ugyanakkor a magyar és székely nemzet sem volt egész tömegében híve az uniónak, még kevésbé a Magyarországgal minden feltétel nélkül való egyesülésnek. Kijózanító sorok, mégsem elégségesek a gyász feloldásához. Mert ha van is, amiért önnön fejünkre szórhatnánk hamut, felemelt fejjel mondhatjuk, hogy csak a Balkánon születhetnek olyan ordas eszmék, amelyektől vezérelve egy teljes, egykor önálló országrészt fosztogathatnak ma is a transzilván jövő zsiványai és közös múltunk sírrablói. A Kárpátok karéján belül élőknek még ma is mást jelent az erdélyiség, az éltető természet és egymás kultúrájának a kölcsönös tiszteletét, az egymásrautaltságban rejlő energiák együttes kiaknázását, az adott szó mindenek felettiségét. Ünnepeljetek hát drága román testvéreink, de ne feledjétek: akármi is vezetett 1918. december elsejéhez, Gyulafehérváron írásban is megígértétek: teljes nemzeti szabadságot adtok az együtt lakó népek számára. Minden nép saját kebeléből való egyének által saját nyelvén fog élni a közoktatással, közigazgatással és igazságszolgáltatással. Minden nép a hozzátartozó egyének számarányában képviseleti jogot fog kapni a törvényhozásban és az ország kormányzásában. Gyerünk hát, mutassátok meg, hogy nem az elnyomó gőgje vezet ilyenkor a közterekre, hanem szavatartó és derék emberekként ünnepltek a nemzeti ünnepeteket. Hatalmazzátok fel a szász nemzet soraiból államfővé választott Klaus Johannist, hogy tegye jóvá, amihez népe habozása vezetett. Ha képesek lesztek felnőni e feladathoz, akkor a magyar ember is másként tekint majd december elsejére. Az erdélyi magyar mindenképp. ■