Magyar Hírlap, 2015. január (48. évfolyam, 1-26. szám)
2015-01-02 / 1. szám
MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2015. JANUÁR 2., PÉNTEK MEGDÖBBENTŐEN ALACSONY KÁRTÉRÍTÉST ÍTÉLTEK MEG Februárban folytatódik a Sukoró-per KACSÓH DÁNIEL Februárban másodfokon folytatódik a sukorói kaszinókoncessziós szerződés pere. A nem jogerős ítélet szerint a befektetők szerződést szegtek, ezért nyolcvanmilliós kötbér megfizetésére kötelezték őket. A magyar állam által a sukorói befektetők, így a KC Bidding Kft., illetve Ronald S. Lauder ellen indított kártérítési per februárban folytatódik a kaszinókoncesszió ügyében - értesült lapunk. Megírtuk, júliusban nyolcvannyolcmillió forint késedelmi kötbér és annak kamatai megfizetésére kötelezte a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma a befektetőket. A részítélet ellen azonban a magyar állam jogi képviselője is fellebbezett, mondván, a megállapított kártérítés mértéke megdöbbentően alacsony, így a határozat nem emelkedett jogerőre. Keresetében ugyanis az állam több mint kétmilliárd forint kötbér megfizetéséért perelte a King’s City befektetőit, mondván, a cég nem teljesítette a szerződésben foglalt beszámolási kötelezettségét. A bíróság első fokon kimondta: a cég szerződést szegett, a Bajnai-kormány idején kötött koncessziós megállapodás csaknem egyéves ideje alatt kétszer is tájékoztatnia kellett volna az államot a beruházás aktuális állásáról, ám ezt nem tette meg. Az állam a jogsértés alapján a szerződésben rögzített napi 2,47 millió forint kötbér megfizetését kérte, ám a bíróság ezt az összeget a „szerződésszegés súlyára tekintettel” nem tartotta indokoltnak, így a napi összeget a tizedére csökkentette. Az állam Laudert kezesként is perelte, ám a törvényszék ennek az indítványnak nem adott helyt, arra hivatkozva, hogy ez korlátozott terjedelmű kezességi nyilatkozat volt, amely csak az alperes által nem vitatott kötelezettségekre terjedt ki. A folytatás szempontjából fontos körülmény lehet, hogy azóta a befektetők által indított kártérítési eljárásban a magyar félnek adott igazat a washingtoni választott bíróság. Lauderék mintegy százmilliárd forintot követeltek - hiába - hazánktól a kaszinóprojekt meghiúsulása miatt. Az ítélet indoklásának nyilvánosságra hozatalához azonban nem járultak hozzá. A szintén a projekthez kapcsolódó telekcsere-szerződés miatt indult büntetőper januárban folytatódik a Szolnoki Törvényszéken, s hamarosan elsőfokú ítélet is születhet. ■ AZ ALKOTMÁNYBÍROSÁG ŐRKODIK AZ ALAPJOGOK FÖLÖTT Huszonöt éves normakontroll BR A rendszerváltást megelőző kerekasztal-tárgyalásokon létrejött megállapodások részeként huszonöt évvel ezelőtt, 1990. január elsején kezdte meg működését az Alkotmánybíróság (AB), mint az alkotmány védelmének legfőbb szerve. A törvény szerint az AB felállítását a jogállam megteremtése, az alkotmányos rend és az alapjogok védelme, a hatalmi ágak szétválasztása és kölcsönös egyensúlyának biztosítása indokolta. A testület első öt tagját már a megalakulás előtt megválasztották, a létszám később tizenegy, majd 2011-től tizenöt tagúra bővült. Az AB első elnöke, a későbbi köztársasági elnök Sólyom László volt. A testületet február végétől Lenkovics Barnabás vezeti majd. A hatályos törvény alapján a testület tagjait az Országgyűlés tizenkét évre választja meg. Az alkotmánybírák nem újraválaszthatók, kivéve azokat, akiket az Országgyűlés még a régi szabályok alapján kilenc évre választott, és eddig nem választották újra. Az AB hatásköre kiterjed többek között a törvényjavaslatok előzetes és az elfogadott törvények utólagos normakontrolljára, az alkotmányjogi panaszok elbírálására és a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálatára. A testület határozatai mindenkire nézve kötelezőek és megfellebbezhetetlenek. Az AB absztrakt normakontrollt végez, vagyis nem konkrét, egyedi esetekkel foglalkozik, hanem azt vizsgálja, hogy egy jogszabály megfelel-e az alkotmányban foglaltaknak. Döntéseit teljes ülésen vagy háromtagú tanácsban hozza. ■ SZIGORÚAN SZABÁLYOZOTT MENZÁK Egészségesebb ételek Tegnap hatályba lépett a közétkeztetésről szóló rendelet, amely részletesen szabályozza az iskolai menzákon és kórházakban adandó ételek elkészítését és tápanyagtartalmát is. Tilos például a szénsavas vagy cukrozott üdítő, és a magas zsírtartalmú húskészítmény felhasználása. A közétkeztetésben nem tehetnek az asztalra só- és cukortartót, és fokozatosan csökkenteni kell a napi bevitt só mennyiségét. Állati eredetű fehérjeforrást minden főétkezésnek, bölcsődei étkeztetés esetén az egyik kisétkezésnek is tartalmaznia kell. (JZS) VIDÉKI DEMONSTRÁCIÓK Béremelést követelnek Azonnali, legalább tízezer forintos béremelést követel a Közmunkás Szakszervezet - erről Vécsi István szakszervezeti elnöke és Nyakó István MSZP-s politikus, a szakszervezet társelnöke beszélt tegnapi budapesti sajtótájékoztatójukon. Közölték, szakszervezetük tagjai februártól előbb a járási, majd a megyeszékhelyekre vonulnak, és követeléseiket a hivatalok előtt ismertetik, megmozdulásaik eredménytelensége esetén pedig készek a fővárosban is demonstrálni a közmunkások érdekében. (KCS) E-MAIL: BELPOL@MAGYARHIRLAP.HU AZ ÚJ BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI TÖRVÉNY ELSŐDLEGES CÉLJA AZ ELÍTÉLTEK NEVELÉSE Az elítéltek mozgását is újraszabályozzák, három kategóriában FOTÓ: HORVÁTH PÉTER GYULA Kötelező munkavégzés a börtönben BARANYA RÓBERT Az átfogó igazságügyi reform részeként január 1-jén életbe lépett a még 2013 őszén elfogadott új büntetés-végrehajtási törvény, amelynek a kormány által deklarált célja az elítéltek nevelése, munkára, jogkövető magatartásra szoktatása. Életbe lépett az új büntetésvégehajtási törvény. Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára a jogszabály újdonságairól korábban elmondta: a kódex rögzíti a szabadságvesztés végrehajtásának alapelveit, így a hagyományos alapelvek (törvényesség, fokozatosság) mellett megjelenik köztük a rugalmasság, a káros hatások minimalizálása, a pragmatizmus és az egyéniesítés. A törvény új kockázatelemzési és -kezelési rendszert vezet be, amely a fogvatartottak besorolásával, személyiségük változásának nyomon követésével és a korábbi döntések rendszeres felülvizsgálatával elősegíti társadalmi visszailleszkedésüket, a visszaesők számának csökkenését. Ennek érdekében jön létre 2016. január 1-jén a központi kivizsgáló és módszertani intézet. Itt döntenek majd a legalább másfél év szabadságvesztésre ítéltek elhelyezéséről. A kódex a különböző végrehajtási fokozatokhoz három-három rezsim kategóriát rendel általános, enyhébb és szigorúbb szabályokkal, amelyek elsősorban az elítéltek intézeten belüli mozgatását, a zárkaajtó nyitva vagy zárva tartását, valamint a kapcsolattartást határozzák meg. Hogy ki, melyik rezsimkategóriába kerül, azt elsősorban biztonsági és visszaesési kockázati besorolása, magatartása és a reintegrációs programokban való előrehaladása alapján állapítják meg. Az új kódex rögzíti, hogy az elítéltek - a törvényben meghatározott kivételekkel - kötelesek dolgozni, és fogva tartásuk költségeihez hozzájárulni. A fogvatartottaknak a jövőben meg kell téríteniük a szándékos egészségsértés és az általuk okozott sérülések miatt adódó költségeket, s kötelezően fizetniük kell a mosásért és egyes többletszolgáltatásokért, mint például a hűtőszekrény használata. Új elem a törvényben a szabadságvesztés alapelveinek rögzítése. Az eddiginél nagyobb szerepet kap az egyéniesítés, az elitéltek hatékonyabb oktatása és foglalkoztatása, a szabadulás utáni jogkövető életmódhoz szükséges feltételek biztosítása, valamint az önellátó büntetés - végrehajtás kialakítása. Szintén újdonság, hogy egyes erőszakos bűncselekmények - például a nemi erkölcs elleni bűntettek - sértettjei értesítést kaphatnak arról, ha bántalmazójuk szabadlábon van. ■ Milliárdos nyereséget termeltek a bv cégei Januártól a büntetés-végrehajtás (bv) tájékoztatja a bírósági eljárásban szabadlábon védekező elítélteket arról, hogy hol kell majd megkezdeniük a szabadságvesztésük letöltését - erről Csóti András, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka beszélt a távirati irodának adott, év végi interjúban. A vezérőrnagy szerint az új rendszer praktikusabb, mivel a büntetés-végrehajtási szervezet által kiküldött felhívás már eleve a végleges intézetbe irányítja a fogvatartottat, ezzel enyhítik a megyei intézetek zsúfoltságát, nincs szükség a megyei intézetből a végleges intézetbe szállításra, továbbá kisebb súlyú ítéletek - például pár hónapos fogházbüntetés esetén - időzíteni is tudják az elítélt behívását, hogy a fogva tartás feltételei a legkedvezőbbek legyenek. Az interjúból kiderült, a börtöncégek, amelyek a pékségtől a vágóhídon át a varrodáig széles tevékenységi kört ölelnek fel, az elmúlt években több mint egymilliárd forint nyereséget termeltek. Ezt a pénzt teljes egészében új munkahelyek létrehozására fordítják, bővítve ezzel az elítéltek foglalkoztatási lehetőségeit. (LMA) PLUSZ NEGYVENMILLIÁRDBÓL HAVI NEGYVENEZERREL NŐ IDÉN A KÖZMUNKÁSOK SZÁMA Még több pénz a közfoglalkoztatásra LAZIN MIKLÓS ANDRÁS Mintegy 364 ezren vettek részt a közfoglalkoztatási programban november végéig - közölte tegnap a Belügyminisztérium (BM). Január-novemberben a közfoglalkoztatásban töltött átlagos időtartam 4,2 hónap volt. Tavaly a közfoglalkoztatásra biztosítható teljes előirányzat 231,1 milliárd forint volt. Az idei közfoglalkoztatási célok megvalósítására még több pénzt, 270 milliárd forintot irányzott elő a költségvetés. A forrás biztosítása esetén havonta átlagosan mintegy 220 ezer ember dolgozhat. A minisztérium adataiból kiderül, hogy 2013-2014-ben a közfoglalkoztatottak 11-13 százaléka tudott elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon a közfoglalkoztatás befejezését követő száznyolcvan napon belül. A szakterület havi átlagos létszáma az első tizenegy hónapban mintegy száznyolcvanezer volt, legtöbben, huszonkilencezren Borsod-Abaúj- Zemplén megyében dolgoztak, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig huszonnégyezren. A BM adatai szerint Hajdú-Bihar megyében mintegy tizenhatezren dolgoztak havi átlagban, Budapesten valamivel több mint négyezer-ötszázan. A közfoglalkoztatottak havi átlagos létszámának több mint négyötöde szakképzettséget nem igénylő munkakörökben tevékenykedett, azaz egyszerű szolgáltatási, szállítási, ipari, építőipari és mezőgazdasági feladatokat látott el. A havi átlagban dolgozó száznyolcvanezer közfoglalkoztatottból nyolcvankétezren általános iskolát, negyvenötezren szakmunkásképzőt, tizennégyezren szakközépiskolát végeztek. A 36-40 és a 51-55 éves korcsoportból került ki a legtöbb közfoglalkoztatott, ők az összes dolgozó mintegy negyedét tették ki. A BM közleményéből kiderült az is, a közfoglalkoztatásról szóló jogszabály lehetővé teszi, hogy a közfoglalkoztatási jogviszonyban álló álláskeresők mentesüljenek a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségük alól arra az időre, amíg állásinterjún vesznek részt. "