Magyar Hírlap, 2015. január (48. évfolyam, 1-26. szám)

2015-01-02 / 1. szám

MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2015. JANUÁR 2., PÉNTEK MEGDÖBBENTŐEN ALACSONY KÁRTÉRÍTÉST ÍTÉLTEK MEG Februárban folytatódik a Sukoró-per KACSÓH DÁNIEL Februárban másodfokon folytatódik a sukorói kaszinókoncessziós szerző­dés pere. A nem jogerős ítélet szerint a befektetők szerződést szegtek, ezért nyolcvanmilliós kötbér megfizetésére kötelezték őket. A magyar állam által a sukorói befek­tetők, így a KC Bidding Kft., illetve Ronald S. Lauder ellen indított kárté­rítési per februárban folytatódik a ka­szinókoncesszió ügyében - értesült lapunk. Megírtuk, júliusban nyolcvan­nyolcmillió forint késedelmi kötbér és annak kamatai megfizetésére kötelez­te a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma a befektetőket. A részíté­let ellen azonban a magyar állam jogi képviselője is fellebbezett, mondván, a megállapított kártérítés mértéke megdöbbentően alacsony, így a hatá­rozat nem emelkedett jogerőre. Keresetében ugyanis az állam több mint kétmilliárd forint kötbér megfi­zetéséért perelte a King’s City befek­tetőit, mondván, a cég nem teljesítet­te a szerződésben foglalt beszámolási kötelezettségét. A bíróság első fokon kimondta: a cég szerződést szegett, a Bajnai-kormány idején kötött kon­cessziós megállapodás csaknem egy­éves ideje alatt kétszer is tájékoztatnia kellett volna az államot a beruházás aktuális állásáról, ám ezt nem tet­te meg. Az állam a jogsértés alapján a szerződésben rögzített napi 2,47 mil­lió forint kötbér megfizetését kérte, ám a bíróság ezt az összeget a „szer­ződésszegés súlyára tekintettel” nem tartotta indokoltnak, így a napi össze­get a tizedére csökkentette. Az állam Laudert kezesként is pe­relte, ám a törvényszék ennek az in­dítványnak nem adott helyt, arra hivatkozva, hogy ez korlátozott ter­jedelmű kezességi nyilatkozat volt, amely csak az alperes által nem vita­tott kötelezettségekre terjedt ki. A folytatás szempontjából fontos körülmény lehet, hogy azóta a be­fektetők által indított kártérítési el­járásban a magyar félnek adott iga­zat a washingtoni választott bíróság. Lauderék mintegy százmilliárd fo­rintot követeltek - hiába - hazánktól a kaszinóprojekt meghiúsulása miatt. Az ítélet indoklásának nyilvánosság­ra hozatalához azonban nem járultak hozzá. A szintén a projekthez kapcsoló­dó telekcsere-szerződés miatt indult büntetőper januárban folytatódik a Szolnoki Törvényszéken, s hamaro­san elsőfokú ítélet is születhet. ■ AZ ALKOTMÁNYBÍROSÁG ŐRKODIK AZ ALAPJOGOK FÖLÖTT Huszonöt éves normakontroll BR A rendszerváltást megelőző kerek­asztal-tárgyalásokon létrejött megál­lapodások részeként huszonöt évvel ezelőtt, 1990. január elsején kezd­te meg működését az Alkotmánybí­róság (AB), mint az alkotmány vé­delmének legfőbb szerve. A törvény szerint az AB felállítását a jogállam megteremtése, az alkotmányos rend és az alapjogok védelme, a hatal­mi ágak szétválasztása és kölcsönös egyensúlyának biztosítása indokol­ta. A testület első öt tagját már a meg­alakulás előtt megválasztották, a lét­szám később tizenegy, majd 2011-től tizenöt tagúra bővült. Az AB első el­nöke, a későbbi köztársasági elnök Sólyom László volt. A testületet feb­ruár végétől Lenkovics Barnabás ve­zeti majd. A hatályos törvény alapján a testület tagjait az Országgyűlés ti­zenkét évre választja meg. Az alkot­mánybírák nem újraválaszthatók, ki­véve azokat, akiket az Országgyűlés még a régi szabályok alapján kilenc évre választott, és eddig nem válasz­tották újra. Az AB hatásköre kiterjed többek között a törvényjavaslatok előzetes és az elfogadott törvények utólagos nor­­makontrolljára, az alkotmányjogi pa­naszok elbírálására és a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálatára. A testület határozatai mindenkire nézve kötelezőek és meg­fellebbezhetetlenek. Az AB absztrakt normakontrollt végez, vagyis nem konkrét, egyedi esetekkel foglalkozik, hanem azt vizsgálja, hogy egy jogsza­bály megfelel-e az alkotmányban fog­laltaknak. Döntéseit teljes ülésen vagy háromtagú tanácsban hozza. ■ SZIGORÚAN SZABÁLYOZOTT MENZÁK Egészségesebb ételek Tegnap hatályba lépett a közétkeztetésről szóló rendelet, amely részletesen szabá­lyozza az iskolai menzákon és kórházakban adandó ételek elkészítését és tápanyag­­tartalmát is. Tilos például a szénsavas vagy cukrozott üdítő, és a magas zsírtartalmú húskészítmény felhasználása. A közétkez­tetésben nem tehetnek az asztalra só- és cukortartót, és fokozatosan csökkente­ni kell a napi bevitt só mennyiségét. Állati eredetű fehérjeforrást minden főétkezés­nek, bölcsődei étkeztetés esetén az egyik kisétkezésnek is tartalmaznia kell. (JZS) VIDÉKI DEMONSTRÁCIÓK Béremelést követelnek Azonnali, legalább tízezer forintos bér­emelést követel a Közmunkás Szakszerve­zet - erről Vécsi István szakszervezeti el­nöke és Nyakó István MSZP-s politikus, a szakszervezet társelnöke beszélt tegna­pi budapesti sajtótájékoztatójukon. Kö­zölték, szakszervezetük tagjai februártól előbb a járási, majd a megyeszékhelyek­re vonulnak, és követeléseiket a hivatalok előtt ismertetik, megmozdulásaik ered­ménytelensége esetén pedig készek a fő­városban is demonstrálni a közmunkások érdekében. (KCS) E-MAIL: BELPOL@MAGYARHIRLAP.HU AZ ÚJ BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI TÖRVÉNY ELSŐDLEGES CÉLJA AZ ELÍTÉLTEK NEVELÉSE Az elítéltek mozgását is újraszabályozzák, három kategóriában FOTÓ: HORVÁTH PÉTER GYULA Kötelező munkavégzés a börtönben BARANYA RÓBERT Az átfogó igazságügyi reform ré­szeként január 1-jén életbe lépett a még 2013 őszén elfogadott új bünte­tés-végrehajtási törvény, amelynek a kormány által deklarált célja az el­ítéltek nevelése, munkára, jogkövető magatartásra szoktatása. Életbe lépett az új büntetés­­végehajtási törvény. Répássy Ró­bert, az igazságügyi tárca parla­menti államtitkára a jogszabály újdonságairól korábban elmond­ta: a kódex rögzíti a szabadságvesz­tés végrehajtásának alapelveit, így a hagyományos alapelvek (törvényes­ség, fokozatosság) mellett megjelenik köztük a rugalmasság, a káros hatá­sok minimalizálása, a pragmatizmus és az egyéniesítés. A törvény új kockázatelemzési és -kezelési rendszert vezet be, amely a fogvatartottak besorolásával, sze­mélyiségük változásának nyomon követésével és a korábbi döntések rendszeres felülvizsgálatával előse­gíti társadalmi visszailleszkedésüket, a visszaesők számának csökkenését. Ennek érdekében jön létre 2016. ja­nuár 1-jén a központi kivizsgáló és módszertani intézet. Itt döntenek majd a legalább másfél év szabadság­­vesztésre ítéltek elhelyezéséről. A kódex a különböző végrehajtási fokozatokhoz három-három rezsim kategóriát rendel általános, enyhébb és szigorúbb szabályokkal, amelyek elsősorban az elítéltek intézeten belü­li mozgatását, a zárkaajtó nyitva vagy zárva tartását, valamint a kapcsolat­­tartást határozzák meg. Hogy ki, me­lyik rezsimkategóriába kerül, azt el­sősorban biztonsági és visszaesési kockázati besorolása, magatartása és a reintegrációs programokban való elő­rehaladása alapján állapítják meg. Az új kódex rögzíti, hogy az elítél­tek - a törvényben meghatározott ki­vételekkel - kötelesek dolgozni, és fogva tartásuk költségeihez hozzájá­rulni. A fogvatartottaknak a jövőben meg kell téríteniük a szándékos egész­ségsértés és az általuk okozott sérülé­sek miatt adódó költségeket, s kötele­zően fizetniük kell a mosásért és egyes többletszolgáltatásokért, mint például a hűtőszekrény használata. Új elem a törvényben a szabad­ságvesztés alapelveinek rögzítése. Az eddiginél nagyobb szerepet kap az egyéniesítés, az eli­téltek hatéko­nyabb oktatása és foglalkoztatása, a szabadulás utáni jogkövető életmód­hoz szükséges feltételek biztosítása, valamint az önellátó büntetés - végre­­­hajtás kialakítása. Szintén újdonság, hogy egyes erőszakos bűncselekmé­nyek - például a nemi erkölcs elleni bűntettek - sértettjei értesítést kap­hatnak arról, ha bántalmazójuk sza­badlábon van. ■ Milliárdos nyereséget termeltek a bv cégei Januártól a büntetés-végrehajtás (bv) tájékoztatja a bírósági eljárásban szabadlábon védekező elítélteket arról, hogy hol kell majd megkezdeniük a szabadságvesztésük letöltését - erről Csóti András, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka be­szélt a távirati irodának adott, év végi interjúban. A vezérőrnagy szerint az új rendszer praktikusabb, mivel a büntetés-végrehajtási szervezet által kiküldött felhívás már eleve a végleges intézetbe irányítja a fogvatartottat, ezzel enyhítik a megyei intézetek zsúfoltságát, nincs szükség a megyei intézetből a végleges intézetbe szállításra, to­vábbá kisebb súlyú ítéletek - például pár hónapos fogházbüntetés esetén - időzíteni is tudják az elítélt behívását, hogy a fogva tartás feltételei a legkedvezőbbek legyenek. Az interjúból kiderült, a börtöncégek, amelyek a pékségtől a vágóhídon át a varrodá­ig széles tevékenységi kört ölelnek fel, az elmúlt években több mint egymilliárd fo­rint nyereséget termeltek. Ezt a pénzt teljes egészében új munkahelyek létrehozására fordítják, bővítve ezzel az elítéltek foglalkoztatási lehetőségeit. (LMA) PLUSZ NEGYVENMILLIÁRDBÓL HAVI NEGYVENEZERREL NŐ IDÉN A KÖZMUNKÁSOK SZÁMA Még több pénz a közfoglalkoztatásra LAZIN MIKLÓS ANDRÁS Mintegy 364 ezren vettek részt a köz­foglalkoztatási programban november végéig - közölte tegnap a Belügymi­nisztérium (BM). Január-november­ben a közfoglalkoztatásban töltött át­lagos időtartam 4,2 hónap volt. Tavaly a közfoglalkoztatásra biztosítható tel­jes előirányzat 231,1 milliárd forint volt. Az idei közfoglalkoztatási célok megvalósítására még több pénzt, 270 milliárd forintot irányzott elő a költ­ségvetés. A forrás biztosítása esetén havonta átlagosan mintegy 220 ezer ember dolgozhat. A minisztérium adataiból kiderül, hogy 2013-2014-ben a közfoglalkoz­tatottak 11-13 százaléka tudott elhe­lyezkedni az elsődleges munkaerőpi­acon a közfoglalkoztatás befejezését követő száznyolcvan napon belül. A szakterület havi átlagos létszá­ma az első tizenegy hónapban mint­egy száznyolcvanezer volt, legtöbben, huszonkilencezren Borsod-Aba­­új- Zemplén megyében dolgoztak, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig huszonnégy­ezren. A BM adatai szerint Hajdú-Bihar megyében mint­egy tizenhatezren dolgoztak havi át­lagban, Budapesten valamivel több mint négyezer-ötszázan. A közfoglal­koztatottak havi átlagos létszámának több mint négyötöde szakképzettsé­get nem igénylő munkakörökben te­vékenykedett, azaz egyszerű szolgál­tatási, szállítási, ipari, építőipari és mezőgazdasági feladatokat látott el. A havi átlagban dolgozó száznyolc­vanezer közfoglalkoztatottból nyolc­vankétezren általános iskolát, negy­venötezren szakmunkásképzőt, tizennégyezren szakközépiskolát vé­geztek. A 36-40 és a 51-55 éves kor­csoportból került ki a legtöbb köz­­foglalkoztatott, ők az összes dolgozó mintegy negyedét tették ki. A BM köz­leményéből kiderült az is, a közfoglal­koztatásról szóló jogszabály lehetővé teszi, hogy a közfoglalkoztatási jogvi­szonyban álló álláskeresők mentesül­jenek a rendelkezésre állási és mun­kavégzési kötelezettségük alól arra az időre, amíg állásinterjún vesznek részt. "

Next