Magyar Hírlap, 2015. április (48. évfolyam, 77-101. szám)

2015-04-01 / 77. szám

MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2015. ÁPRILIS 1., SZERDA NYOLC PÁRT MEGSÉRTETTE AZ ÁFA- ÉS SZÁMVÍTETT TÖRVÉNYT TAVALY, A PARLAMENTI VÁLASZTÁS IDŐSZAKÁBAN AZ ÁLLAMI SZÁMVEVOSZÉK SZERINT Kampányköltés szabálytalanságokkal BÁN KÁROLY Úgy tűnik, a nyomozó hatóságok ter­helését jelentősen megnövelték az or­szággyűlési választásokon listát állító, ám képviselethez nem jutó kis pártok. Legalábbis ez derült ki az Állami Szám­vevőszéknek (ÁSZ) a kampánypén­­zek ellenőrzéséről szóló vizsgálódásá­ból: nyolc párt ugyanis megsértette az áfa- és a számviteli törvényt. Közülük eggyel, az Összefogás Párttal szem­ben büntetőeljárás is indult a számvi­tel rendjének megsértése gyanújával. A számvevőszék a törvényi előírások alapján ellenőrizte a pártok kampány­­költéseit. Az erről készült jelentést tegnap hozták nyilvánosságra. A man­­­dátumhoz nem jutó pártok ellenőrzé­se során az Együtt 2014 Párt, az Új Di­menzió Párt és az Új Magyarország Párt esetében költségvetési csalás gya­núja miatt feljelentést tettek. Az ÁSZ azt is jelezte az ügyészségnek, hogy nyolc másik pártnál hiányos adatszol­gáltatás miatt nem tudták megállapí­tani, betartották-e a jelöltenkénti öt­millió forintos kampánylimitet. Brebán Andrea felügyeleti veze­tő a távirati iroda jelentése szerint el­mondta, a tizennégy, mandátumhoz nem jutó, de országos listát állító párt összesen három és fél milliárd forint költségvetési támogatásra volt jogo­sult, ebből hárommillió forintot nem használtak fel. A választási szabályok szerint a jelölőszervezeteknek a kincs­tár által nyújtott támogatást akkor kell visszafizetniük, ha jelöltjük a válasz­tókerületben nem szerzi meg a vok­­sok két százalékát. Ennek kapcsán a választási bizottságok szavazatszám­lálásáról szóló határozatát két párt a bíróságon támadta meg, kettő részlet­­fizetést kért, négy párt viszont a „fü­le botját sem mozdította”, egyszerűen nem is reagált a kincstárnak a visszafi­zetésről szóló határozatára. A parlamentbe jutó egyéni képvi­selők kampányköltésének ellenőrzése során az ÁSZ azt állapította meg, hogy „minden a jogszabályi előírásoknak megfelelően történt”. Hacsak azt nem említjük, hogy a DK-nál három eset­ben, összesen 115 ezer forint összegben a kampányidőszak kezdete előtti tevé­kenység költségét számolták el. ■ Méretes szavazólap. A parlamentbe nem jutott kis pártoknak is el kellett számolniuk a támogatásokkal FOTÓ: HORVÁTH PÉTER GYULA Klímaváltozás: összefogást sürgetett Áder LÁZIN MIKLÓS ANDRÁS Legalább a három legnagyobb káros­­anyag-kibocsátó, Kína, az Egyesült Államok és az Európai Unió összefogá­sára van szükség a klímaváltozás hatá­sainak csökkentésére, ezzel párhuza­mosan azonban fel kell készülnünk az egyre gyakrabban jelentkező kataszt­rófákra - jelentette ki tegnap Áder Já­nos Szegeden. Az államfő a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) tartott előadásában hangsúlyozta, az adatok világosan jelzik, hogy a globális kö­zéphőmérséklet nő, és tudományos konszenzus, hogy ebben a szén-dio­­xidnak és más üvegházhatású gázok­nak kiemelkedő szerepük van. Áder János szerint önmagában a kibocsátás csökkentése, az energiatakarékosság nem elegendő, mivel harminc-negy­ven év múlva is érződnek a korábbi döntéseink miatt jelentkező káros ha­tások. A természeti katasztrófák szá­ma az elmúlt negyven évben meghá­romszorozódott, az érintettek száma pedig elérte a kétmilliárdot. Szabó Gábor rektor a köztársasági elnöknek bemutatta azokat az kezde­ményezéseket, amelyeknek köszön­hetően az SZTE a zöld egyetemek vi­lágrangsorában a 19. helyet érte el. Mától egyébként a Terrorelhárítási Központ (TEK) helyett a Készenléti Rendőrség látja el a köztársasági elnök védelmét. A Magyar Közlöny tegna­pi számában jelent meg az erről szóló kormányrendelet, amely azt is rögzíti, hogy a TEK ezentúl a miniszterelnök mellett a legfőbb ügyészt védi majd. ■ Élményszerű sportprogramok az iskolákban KCS Országszerte száznegyvennégy álta­lános és középiskolában valósít meg testmozgásra és közös játékra ösz­tönző programokat a Klebelsberg In­tézményfenntartó Központ (Kük). A Testmozgás az Iskolában (Te Is) el­nevezésű, hétszázmillió forint uniós támogatású projekt keretében diák önkéntesek segítenek az élménysze­rű sportprogramok megtervezésében és lebonyolításában. A Klik tájékoz­tatása szerint a „Te Is” legfőbb célja, hogy olyan gyerekeket ösztönözzön részvételre, akik hátrányos helyze­tű települések iskoláiban tanulnak, vagy maguk is hátrányos helyzetben vannak. „A mozgás, illetve a moz­gáskultúra fejlesztésével a gyerekek közösségi élményeket szerezhetnek, miközben megtapasztalhatják a csa­patmunka fontosságát, tapasztala­tokhoz juthatnak saját határaikról, képességeikről, s ezáltal egyedülálló lehetőséget kapnak arra, hogy egész­séges felnőttekké váljanak. A játék­­szervezés és a programalkotás színe­síti az iskolai élet mindennapjait, és növeli a mozgáslehetőségek számát” - írja közleményében a Klik. A program koncepcióját a Magyar Diáksportszövetség készítette el, emellett gondoskodott edzők, men­torpedagógusok képzéséről is. A ta­nítási órákon kívüli foglalkozások­hoz a projektben részt vevő iskolák sport- és szabadidős, valamint az él­mények rögzítésére szolgáló multi­médiás eszközöket is kapnak. ■ Új szakaszához érkezett a netes konzultáció MH-ÖSSZEFOGLALÓ Sikeresnek és eredményesnek nevezte az internetről szóló nemzeti konzultá­ció első, kérdés- és témajavaslatokat begyűjtő szakaszát tegnapi sajtótájé­koztatóján a folyamat előkészítéséért és lebonyolításáért felelős miniszterel­nöki biztos. Deutsch Tamás elmondta: február 3. és március 26. között 68 ez­ren látogattak el a konzultáció hon­lapjára, az Internetkon.hu­ra. A 4618 bejegyzésből 2770 tartalmazott kér­dés- vagy témajavaslatot. Ezeket ked­den délelőtt a beérkezés sorrendjében, szerkesztetlen formában közzé is tet­ték a honlapon. A miniszterelnöki biztos elmond­ta, tíz napon belül állítja össze a húsz pontból álló kérdéssorjavaslatot, amelyről az azt követő két hétben egyeztet még az érintettekkel. A vég­leges kérdéssorról április végén dönt­­­het a kormány, ezután pedig májustól júliusig szavazhat minden, 14. élet­évét betöltött magyar állampolgár, majd az eredményeket szeptemberre összesítik és terjesztik a kormány elé. Deutsch Tamás szerint a magyar köz­élet első, digitális platformon meg­valósuló társadalmi párbeszéde so­rán a kérdések döntő többségét nem szakmai érdeklődők, hanem laikusok küldték. Fontos témaként említette a szé­les sávú internetkapcsolat minden­ki számára hozzáférhetővé tételét, a megfizethető szolgáltatást, a felhasz­nálói tudatosság erősítését, valamint a fogyasztóvédelmi témákat. ■ E-MAIL BELPOLCP MAGYARHIRLAP.HU Öt és fél milliárd forint az Iszlám Állam ellen A magyar katonák Irakban, az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni harcban a frontvonaltól távol látnának el feladatot, támadó jellegű harci tevékenységet azonban nem végeznének - közölte tegnap Hende Csaba. A honvédelmi miniszter a katonai fellépésről szóló határozati javaslat ismertetésekor a parlamentben arról is beszélt, hogy a feladatra önkéntesen jelentkező katonákból álló, százötven fős kon­tingenst Erbilben állomásoztatnák 2017. december 31-ig. Hozzátette, Magyarország­nak érdeke fűződik csatlakozni a koalíciós erőkhöz, mivel az Iszlám Állam Európára, így természetesen ránk is fenyegetést jelent. A Magyar Közlönyből eközben tegnap kiderült, hogy a kormány csaknem öt és fél milliárd forintot csoportosít át az Iszlám Állam elleni nemzetközi fellépéshez történő magyar hozzájárulás előkészítésére. A döntéssel kapcsolatban pedig felkérték a honvédelmi, valamint a külgazdasági és külügyminisztert, hogy folytasson tárgyalásokat a részvétel feltételeiről a nemzet­közi koalíciót vezető Egyesült Államokkal. (LMA) FEGYELMI VÉTSÉG LESZ A TÁJÉKOZTATÁS ELMULASZTÁSA Nem titkolhatja bűnét a dolgozó BR Minimális módosításokkal újra elfo­gadta az Országgyűlés az államfő által a parlamentnek megfontolásra visz­­szaküldött jogállási törvénymódosítá­­­sokat, így várhatóan áprilisban életbe lép például az a passzus, amely szerint a közszféra azon dolgozóinak, akiket köztörvényes bűncselekmény miatt büntetőeljárás alá vontak, tájékoztat­niuk kell munkáltatójukat a meggya­núsításukról. A hasonló bejelentési kötelezettség az eddigi jogszabályok­ból is levezethető, de a módosítás ezt most egyértelművé teszi, elmulasztá­sát pedig szankcionálja: a munkáltató tájékoztatásának elmulasztása fegyel­mi vétségnek számít a jövőben. Ismét jogszabályba foglalták továbbá, hogy a megalapozott gyanú közlését követő­en az ügyésznek is haladéktalanul tá­jékoztatnia kell az érintett munkálta­tóját. További követelmény, hogy az állam csak olyan személlyel létesít­het a közszférában jogviszonyt, aki el­len nem indult olyan bűncselekmény miatt büntetőeljárás, amely fokozot­tan megkérdőjelezheti az adott szerv­be, munkakörbe vetett bizalmat. A jogszabályt első alkalommal március 3-án fogadta el az Ország­­gyűlés, ám azt Áder János köztársasá­gi elnök megfontolásra visszaküldte a Háznak, hiányolva az érintettekkel való egyeztetést. A visszaküldött jog­szabályon a törvényalkotási bizottság kezdeményezésére némileg változ­tattak, mégsem szigorítanák a ma­gyar kormánytisztviselői kar egyes tisztségviselőire és ügyintézőire, va­lamint az érdek-képviseleti szervek tisztségviselőire vonatkozó összefér­hetetlenségi szabályokat. Trócsányi László igazságügyi miniszter előter­jesztését végül 109 igen szavazattal, 39 nem ellenében, húsz tartózkodás mellett fogadták el.­­ NÉGYSZÁZMILLIÓ SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK MEGÚJÍTÁSÁRA Fejleszthető idősotthoni ellátás D. JUHÁSZ JUDIT Önkormányzati tulajdonú szociá­lis intézmények fejlesztésére, felújí­tására hirdetett pályázatot, négy­­százmillió forintos keretösszeggel, a kormány - jelentette be tegnap Bu­dapesten az Emberi Erőforrások Mi­nisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára. Czibere Károly elmondta, pályáz­ni lehet családok átmeneti otthona vagy hajléktalanintézmények bőví­tésére, fejlesztésére is, de elsősorban az időseket ellátó intézmények infra­struktúráját szeretnék javítani. Bőven vannak ugyanis olyan idősotthonok Magyarországon, amelyekben lehet jobbítani az életkörülményeken. Az államtitkár kiemelte, hogy az or­szágban ötven-ötvenötezer idősott­honi hely van, a számukat idővel nö­velni kell, és a kormány célja az is, hogy az alapellátás keretében erősítse a házi gondozást. Czibere hozzáfűz­te: a meglévő helyek negyedében tar­tozik a szobához mosdó, fürdőszo­ba, tehát mindenképpen emelni kell a színvonalat. Egy önkormányzat, illetve társulás maximum húszmillió forintot nyer­het el, és az elnyerhető összeget dif­ferenciálják aszerint, hogy egy adott önkormányzat mennyi adóbevétel­lel bír. Tehát minél „szegényebb” egy helyhatóság, annál több forrásra szá­míthat . A kiírás már elérhető, pályáz­ni április 16-ig lehet, a miniszter pe­dig június 3-án dönt. Eközben folytatódik a tárca és a szociális szakma képviselőinek pár­beszéde, öt nagyváros után ma Bu­dapesten tartanak konzultációt. Mint arról korábban már beszámol­tunk, a programsorozat lehetőséget teremt arra, hogy a szakma képvise­lői és ágazati vezetők találkozzanak, és megvitassák a szociális szakma jö­vőképét, tennivalóit. ■

Next