Magyar Hírlap, 2015. április (48. évfolyam, 77-101. szám)
2015-04-01 / 77. szám
MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2015. ÁPRILIS 1., SZERDA AZ ÁLLAMI KONSZOLIDÁCIÓ MIATT MÉG AZ EDDIG IDŐRE FIZETŐ KÓRHÁZAK SEM RENDEZIK SZÁMLÁIKAT - FIGYELMEZTETNEK SZAKMAI SZERVEZETEK Biztosítékot várnának a beszállítók JOBBÁGYI ZSÓFIA Egyetlen hónap alatt ötmilliárd forinttal nőtt a kórházak beszállítói tartozása, az érintett intézmények fizetési hajlandósága pedig hétről hétre romlik az Orvostechnikai Szövetség főtitkára, Rásky László szerint. A beszállító vállalkozásokat tömörítő szervezet ezzel összefüggésben úgynevezett „finanszírozási védőháló” kialakítását javasolja. Továbbra is igen súlyos helyzetben vannak a magyar tulajdonú, jellemzően kis- és közepes méretű orvostechnikai beszállítók a kórházi tartozások miatt. A vállalkozásokat tömörítő szervezet szakértői ezért úgynevezett finanszírozási védőháló kialakítását javasolják - írta közleményében a Magyar Orvostechnikai Beszállítók Szövetsége (MOBSZ). Ismert, a kormány hatvanmilliárd forintot különített el az idei költségvetésből a kórházi tartozásállomány rendezésére, emellett új működési rend kialakításán is dolgoznak, ami megakadályozhatná az adósságok újratermelődését. Az egészségügyért felelős államtitkár kabinetvezetője, Mészáros János ugyanakkor a Napi Gazdaság múlt heti konferenciáján rámutatott, az egészségügyi ellátók lejárt tartozásállománya meghaladja a hatvanmilliárd forintos keretet. Ehhez kapcsolódik a Világgazdaság szintén előző heti cikke, amely szerint egyetlen hónap alatt ötmilliárd forinttal nőtt a kórházak beszállítói tartozása. Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára már többször is nyilatkozott arról, hogy az érintett intézmények fizetési hajlandósága „hétről hétre romlik”, és mostanra már az eddig időre fizetők sem rendezik a számláikat, mondván, az állam majd konszolidálja őket. A MOBSZ álláspontja szerint, habár a kormány eltökélt abban, hogy az egyszeri konszolidációval és a strukturális átalakításokkal hosszú távon véget vet a kórházi adósságállomány folyamatos növekedésének, egyelőre sem a kifizetés pontos időpontja, sem a részletei nem ismertek. Az általuk javasolt „finanszírozási védőháló” elképzelésük szerint éppen a beszállítókat védené úgy, hogy a tartozások kiegyenlítésére az állam kamatmentes hitelt nyújthatna a vállalkozásoknak, készfizető kezességet vállalhatna a kórházi tartozásokra, illetve megfontolandónak tartják a tartozások ingyenes - úgynevezett - faktorálását is. Az adósságállomány gyors növekedésére a MOBSZ is felhívta a figyelmet, amely szerint „a tartozások az egészségügyi kassza 2014. évi maradványából kiosztott 10,4 milliárd forint ellenére ismét elérték a nyolcvanmilliárdos összeget, ami ráadásul hónapról hónapra körülbelül három-öt milliárd forinttal növekszik”. A növekvő kórházi adósságállomány miatt tegnap az Orvostechnikai Szövetség az Egészségügyi Technológiai és Orvostechnikai Szállítók Egyesületével közösen válságtanácskozást hívott össze. ■ Hosszú távon vetne véget a kormány az intézményi eladósodottságnak (képünk illusztráció) FOTÓ: CSUDÁS SÁNDOR Zombor: Minden főigazgatónak lesz szava Átadták tegnap a komáromi Selye János Kórház új, tizenöt ágyas, krónikus belgyógyászati betegeket ellátó osztályát. Az eseményen Zombor Gábor rámutatott, az elmúlt hónapokban átalakították az egészségügyi rendszer háttérintézményeit. A szakállamtitkár szerint az új működési rendben az intézmények függetlenségének megtartása mellett olyan megyei együttműködési rendszert alakítanak ki, amelyben „minden kórház főigazgatójának lesz szava”. Ferencz Péter intézményvezető a hétszázhatvanmillió forintos programról elmondta, a kórház egy, már meglévő részében alakították ki az új osztályt, három- és négyágyas kórtermekkel, vizesblokkokkal. Emellett körülbelül négyszázmillió forintot fordítottak korszerű műszerek beszerzésére. (JZS) www.magyarhirlap.hu SIMICSKÓ ISTVÁN: ELTÚLZOTT VOLT A RENDŐRSÉG FELLÉPÉSE 2006. OKTÓBER 23-ÁN Nem tudtak előre a székházostromról BARANYA RÓBERT A nemzetbiztonsági bizottság korábbi fideszes elnökét hallgatta meg tegnap tanúként a Fővárosi Törvényszék a 2006. őszi rendőri intézkedések kapcsán indult büntetőperben. Simicskó István, az Emberi Erőforrások Minisztériumának jelenlegi államtitkára megerősítette, az általa vezetett testület nem kapott előzetes információkat a titkosszolgálatoktól arról, hogy tüntetők meg akarják ostromolni az MTV Szabadság téri székházát. Szilvásy György titokminiszter is csak arról beszélt később, hogy futballszurkolók és radikális csoportok készülhetnek valamire - emlékezett Simicskó. Elmondása szerint számára is kérdésként merült fel, hogy a rendőrök miért nem tudták megvédeni a épületet. A bíró kérdésére az államtitkár azt mondta, a bizottsági üléseken a rendőri intézkedések kapcsán nem merült fel a felelősség kérdése, a testületnek ez nem volt feladata. Az október 23-i események kapcsán ugyanakkor megjegyezte, a rendőrség fellépése túlzott mértékű és agresszív volt, hiszen ártatlan civilek sérültek meg. A tárgyaláson a negyedrendű vádlott Mittó Gábor ügyvédje azt kérdezte Simicskótól, mennyire tekinthető parancsnak, amit védencének, a székház helyszínparancsnokának mondtak, hogy: „menjen oda és próbáljon meg valamit csinálni”. Az államtitkár úgy válaszolt, hogy egy parancsnak határozott és egyértelmű utasításokat kell tartalmaznia. A rendőri vezetők ellen indult eljárás a végéhez közeledik, így a katonai tanács feltételezhetően még a tavasszal meghozza elsőfokú ítéletét. Az ügyészség összesen tizennégy volt vagy jelenlegi rendőr ellen emelt vádat, elöljárói intézkedés elmulasztása és egyéb bűncselekmények miatt. A vádlottak között van Bene László és Gergényi Péter volt országos, illetve budapesti rendőrfőkapitány, valamint Dobozi József, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat egykori parancsnoka. A vádlottak tagadták a bűncselekmények elkövetését. ■ Simicskó István a bíróságon, balján a vádlottak FOTÓ: HEGEDŰS RÓBERT HIRDETÉS