Magyar Hírlap, 2015. május (48. évfolyam, 102-125. szám)

2015-05-02 / 102. szám

2 MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2015. MÁJUS 2., HÉTVÉGE r­r . LÁZAR JÁNOS SZERINT AZ EURÓPAI UNIÓ, MINT A DEMOKRÁCIA LEGFONTOSABB VÉDELMEZŐJE, NEM UTASÍTHATJA EL AZ EMBEREK MEGKÉRDEZESÉT Szükséges a vita a halálbüntetésről KACSÓH DÁNIEL Azonnali beavatkozást jelentett be az Illatos úti hulladékbotrány kap­csán Lázár János miniszter a csütör­töki Kormányinfón. Szólt arról is, szükséges a vita a halálbüntetésről, ám ez még nem jelenti azt, hogy be is vezetik. „A súlyos bűncselekmények kapcsán kialakuló hihetetlen társadalmi fel­háborodás lehet, hogy nem hallat­szik Brüsszelig, de hallatszik Buda­pestig” - fogalmazott a csütörtöki Kormányinfón Lázár János Minisz­terelnökséget vezető miniszter. Meg­erősítette, hogy Orbán Viktor mi­niszterelnök telefonon beszélt Martin Schulzcal, az Európai Parlament el­nökével, akit arról tájékoztatott, nem tervezi a halálbüntetés beveze­tését, de „egy vita van róla”. A mi­niszter hozzátette, Orbán Viktor be­szélt az Európai Néppárt elnökével, Joseph Daullal és frakcióvezetőjével, Manfred Weberrel is. A miniszter megismételte a kor­mányfőnek a kaposvári brutális gyil­kosságra vonatkozó szavait, misze­rint a három csapás törvénynek és a tényleges életfogytiglannak nem volt elegendő visszatartó ereje, ezért na­pirenden kell tartani a halálbüntetés kérdését. Magyarországon ma sokak szerint csak a halálbüntetés beveze­tése tartana vissza egyeseket súlyos bűncselekmények elkövetésétől, er­ről beszélnünk kell a választóinkkal - jelentette ki Lázár. Szerinte Magyar­ország az Európai Unió (EU) jogrend­szerének egészét tiszteletben tartja, ám az EU, mint a demokrácia legfon­tosabb védelmezője, nem utasíthat el semmilyen vitát, ami emberek éle­téről, nehézségeiről szól. Elmondása szerint amúgy maga kifejezetten híve a halálbüntetésnek, ám a kormány­főtől még nem hallotta, hogy ő támo­gatná azt. A kormány jövő szerdán áttekinti, a bíróságok eddig hogyan alkalmaz­ták a három csapás törvényét, hogyan érvényesült a tényleges életfogytigla­­­ni büntetés a gyakorlatban. A miniszter megerősítette, nem kötelező a fólia a dohányboltok kira­katára, és ha a trafikosok igénylik, ezt bele kell foglalni a törvénybe is. Sőt, aki már leszedte a fóliát, nem kell szá­­­mítania szankcióra. Ezen túlmenő­en Pintér Sándor belügyminiszternek javaslatot kell tennie arról, hogy az éjjel is nyitva tartó üzletekben milyen rendvédelmi rendszert kell kiépíteni. Lázár János a tájékoztatón bejelen­tette: azonnali helyszíni vizsgálatot rendelt el a Budapesti Vegyiművek IX. kerületi Illatos úti telephelyén, ahol mintegy kétezer-nyolcszáz tonna hulladékot helyeztek el illegálisan. Ha megállapítják, hogy a hulladék köz­vetlen veszélyt jelent, azonnal elren­delik az elszállítást Dorogra. A költ­ségeket 1,1 milliárd forintra becsülte, amit a Nemzetgazdasági Miniszté­riumnak kell megelőlegeznie, majd a felszámolás alatt lévő vegyiművek vagyonából érvényesítik. Szólt arról is, hogy Pakson és a szomszédos országokban is közmeg­hallgatások lesznek az atomerőmű­beruházásról. A szakhatósági enge­délyek beszerzése érdekében május 7-én Pakson tartanak fórumot, az el­ső nemzetközi közmeghallgatás Ki­jevben lesz. Eddig negyvenegy Bács- Kiskun és Tolna megyei településen jártak, az ott élők többsége támogat­ta a kapacitásfenntartást. A kormány tervei között szerepel egy új híd épí­tése a Dunán, hogy a Bács-Kiskun megyeiek átmehessenek dolgozni az erőműhöz. Az összességében tizen­kétmilliárd eurós beruházás forrásá­nak negyven százalékát magyar vál­lalkozásoknak szánják. Április 25-én megkezdődtek a helyszíni földtani munkálatok. Semmilyen európai bi­zottsági eljárás nem folyik Magyaror­szág ellen a beruházással kapcsolat­ban - szögezte le a politikus. ■ Lázár János bejelentette, fórumokat tartanak Paks 2 kapcsán FOTÓ: CSUDÁS SÁNDOR RÖVIDEN AZ ÁTLÁTHATÓSÁGOT IS NÖVELŐ KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYOZÁST KÉSZÍTENEK • Lázár János tudatta azt is: szintén jövő szerdán kerül a kor­mány elé az új közbeszerzési törvény tervezete, amely min­den pontban megfelel majd az Európai Bizottság közbeszerzé­si irányelveinek. A hazai kis- és középvállalkozások érdekeit is képviselni akarják, növelve az­ átláthatóságot. • A település pénzét brókercégeknél „kockáztató" önkor­mányzatoknak számvevőszéki vizsgálaton kell átesniük, a kor­mány egyelőre nem szándékozik nekik segítséget nyújtani. • A kormányfő arra kérte Balog Zoltánt, az emberi erőforrások miniszterét és Palkovics László felsőoktatásért felelős államtit­kárt, hogy készítsenek előterjesztést az orvosképzés jövőjéről, az orvosi egyetemek fejlesztéséről. A cél, hogy Magyarország a legjobb színvonalú orvosképző központok közé kerülhessen. • A miniszter megerősítette, bürokráciacsökkentő csomag készül, ennek része az állami eljárások díjainak 2016-ra ter­vezett csökkentése. ■ LEZÁRULT AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK ELJÁRÁSA A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKNÉL Vizsgálat után büntetőfeljelentések KOROMPAY CSILLA Sorozatos hiányosságokat tapasztalt a számvevőszék a belső kontrollrend­­szerek területén a felsőoktatási intéz­ményeknél, ami növekvő korrupciós veszélyeztetettséget és az azt mérsé­kelni képes vezetői döntések elma­radását mutatja. Az ÁSZ a felügyeleti jogkör megerősítését javasolja. A felsőoktatási intézmények jelentős része nem szabályszerűen használta fel a közpénzeket és nem tartotta be a gazdálkodására vonatkozó előíráso­kat az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ál­tal ellenőrzött, 2009 és 2013 közöt­ti időszakban - mondta az ÁSZ elnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján az MTI tudósítása szerint. Domokos Lász­ló a huszonnyolc állami és két egyhá­zi felsőoktatási intézményt érintő el­­lenőrzések megállapításait összegezve kiemelte: visszatérő és sorozatos hiá­nyosságokat tapasztaltak a belső kont­­­rollrendszerek területén, ami növek­vő korrupciós veszélyeztetettséget és az azt mérsékelni képes vezetői dönté­sek elmaradását mutatja. A pénzügyi egyensúly több intézménynél nem volt biztosított, és jelentős szabályta­lanságokat találtak a vagyongazdálko­dás területén. Az intézmények felénél megsértették a közbeszerzési előírá­sokat, a hallgatói költségtérítéseket sokszor nem az államkincstárnál ve­zetett számlán kezelték. Általános hi­ányosság, hogy a térítési díjakat nem alapozták meg önköltségszámítással. Az ÁSZ negyven jelzést küldött az il­letékes hatóságoknak, és ennek kö­vetkeztében tizenhárom büntetőeljá­rás indult - közölte Domokos László. Hozzátette, a szabálytalanságok mér­téke felveti a vezetői felelősség kérdé­sét, az ÁSZ huszonkét intézmény ese­tében harminchárom javaslatot tett az illetékes miniszternek a rektorok munkajogi felelősségének kivizsgá­lására. Csupán hat állami felsőokta­tási intézményt (Budapesti Gazdasá­gi Főiskola, Debreceni Egyetem, ELTE, Kecskeméti Főiskola, Nemzeti Köz­­szolgálati Egyetem, Pannon Egyetem) nem érintett ilyen javaslat. Tizenkét intézménynél közbeszer­zési jogorvoslati eljárást kezdemé­nyeztek, összesen kilencnél jogsértést állapított meg és szabott ki bírságot a Közbeszerzési Döntőbizottság 23,2 millió forint értékben. A huszonnyolc állami intézményből a Budapesti Gaz­dasági Főiskola, az ELTE, a Károly Ró­bert Főiskola, a Nyugat-magyaror­szági Egyetem és a Pannon Egyetem volt az, ahol nem kellett hatósághoz fordulni. Az ÁSZ elnöke szerint a felnövek­vő generációkat oktató felsőoktatá­si intézményeknek mintaadó szerve­zeteknek kell lenniük. Össztársadalmi érdek, hogy szabályszerűen használ­ják fel a rájuk bízott közpénzeket. Do­mokos úgy véli, a felügyeleti jogkört meg kell erősíteni, a szenátusok nem töltötték be szerepüket, a 2013 előt­ti rendszer fenntarthatatlan volt. Bár a rektorok évente jelentettek, sokszor nem valós adatokat. Az elmúlt hóna­pokban a kancellárok különös érdek­lődést mutattak a jelentéseik iránt. a fejlesztésén van a hangsúly JOBBÁGYI ZSÓFIA A kórházi adósságok rendezése annak is elismerése, hogy az egészségügy forráshiányos, és a rendszer alulter­vezett - mondta Éger István csütörtö­kön, a Figyelő című hetilap szakkon­ferenciáján. A Magyar Orvosi Kamara elnöke úgy fogalmazott, a tartozások kifizetése nem a klasszikus értelem­ben vett „konszolidáció”, hiszen a fel­halmozott hatvanmilliárd forintos adósság már a „betegben van, vagyis megműtötték, belevarrták, kötsze­­rezték, meggyógyították”, így most ezt kell kifizetni. Úgy véli, a mostani összeg sem elég, működés tekinteté­ben semmi esetre sem. Beszélt arról is, ugyan április 1-jével átalakult a kórházi struktúra, ám a változást nem lehet látni, bár - tet­te hozzá - nem is biztos, hogy annak feltétlenül meg kell változnia. Ironi­kusan úgy fogalmazott, a világ legha­tékonyabb rendszere a magyar egész­ségügy, hiszen ilyen kevés pénzből még működik az ágazat. Éger István kijelentette, a probléma már nemcsak a területen dolgozók gondja, hanem össztársadalmi szinten okoz feszültsé­get, s egyben érdekeket, értékeket ve­szélyeztet. Hozzátette, ez meggyengíti az eddig elért eredményeket is, így ma már társadalompolitikai szempont­ból kell a helyzetet kezelni, és „politi­kai bátorság kell ahhoz, hogy priori­tást adjanak az ágazatnak”. A konferencián beszélt Mészáros János, az egészségügyért felelős ál­lamtitkárság kabinetfőnöke is, aki a februárban elfogadott, 2014-2020-ig tartó egészségügyi stratégia fontossá­gát hangsúlyozta. Főbb pontjai között említette az alapellátás fejlesztését, a humánerőforrás-helyzet javítását és a népegészségügyi programok kiter­jesztését. Kijelentette, legfőbb céljuk, hogy két évvel emelkedjen az egész­ségben eltöltött évek száma, tíz szá­zalékkal csökkenjen a halálozás, il­letve ösztönözni akarják az egyéni felelősségvállalást az egészségmegőr­zés terén. ■ Ballagás a fővárosi Szent Imre gimnáziumban. A hosszú hétvégén országszerte bú­csúznak a diákok középiskolájuktól, hétfőn kezdődik az írásbeli érettségi. Június 26- ig mintegy 115 300 diák ad számot tudásáról FOTÓ: HEGEDŰS RÓBERT E-MAIL: BELPOUPMAGYARHIRLAP.HU INGYENES GYERMEKÉTKEZTETÉS Pályázható források Megjelent a nyári gyermekétkeztetés biz­tosítására kiírt pályázat az önkormány­zatok számára. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint az erre szánt for­rásokat fokozatosan emelték az elmúlt években: 2013-ban az állam 2,4 milliárd forintot fordított erre, tavaly ez az ösz­­szeg 2,64 milliárd volt, az idén már há­­rommilliárd áll rendelkezésre, így az idén a szünidőben is ingyenesen étkező gyer­mekek száma 135 ezerre nőhet. (MH) VÁLTÁS NYUGDÍJ MIATT Új médiabiztos Kastory Edina ügyvéd, jogi szakértő ve­szi át a nyugdíjba vonuló Bodonovich Je­nő média- és hírközlési biztos felada­tait május 1-jétől - közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH). A Karas Monika, az NMHH elnöke által ki­nevezett új vezető az ELTE Állam- és Jog­­tudományi Karán végzett, és széles körű tapasztalatai vannak a polgári-vállalati jog több szegmensében, kiemelt szak­területe a hírközlés és a média, valamint a gyógyszeripar szakága. (MH) VÁLTOZHAT A BÜNTETÉSKISZABÁS Pontosabb döntések Egyértelműbbé válnak a büntetéskisza­bás szabályai az erőszakos és többszö­rös visszaesők esetében, ha az Ország­­gyűlés elfogadja a büntetőjogszabályok módosításáról szóló, a kormány által jó­váhagyott törvényjavaslatot - közölte az Igazságügyi Minisztérium. Hozzátették, a parlamenti elfogadással „pontosabbá válnak a szabályok olyan többszörös és erőszakos többszörös visszaesők esetén, akik esetében a halmazaiban történő el­követést is értékelni kell”. (BB) CSALÁDBARÁT ORSZÁG Programtámogatás Megjelent a Családbarát ország 2015 pá­lyázat, a száznyolcvanmillió forintos tá­mogatásból a gyermekek, a nők és az idősek helyzetének javítását szolgáló helyi programokat, képzéseket támo­gatnak. Novák Katalin államtitkár az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában azt mondta, a pályázatokat június elsejéig lehet benyújtani. (MH)

Next