Magyar Hírlap, 2015. június (48. évfolyam, 126-151. szám)
2015-06-01 / 126. szám
MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2015. JÚNIUS 1., HÉTFŐ www.mmyhirhirlap.hu A LABORBAN MINDIG A SZEMÜNK ELŐTT LEBEG, HOGY BÁRMIT TESZÜNK, FELELŐSSÉGET KELL VÁLLALNUNK MÁSOK SORSÁÉRT - MONDTA PÁL CSABA Közérthetően beszélni a tudományról LAZIN MIKLÓS ANDRÁS Budapesten születtem, de Gyöngyösön nőttem fel, így nevezhetem magam mátrai gyereknek - mondta lapunknak Pál Csaba Bolyai-díjjal kitüntetett, nemzetközileg jegyzett biológus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa, aki beszélt arról is, mit jelent számára a természetjárás és a család. - Szereti a természetet? - A hegyek, a völgyek, az erdők és a tarka rétek mind mind közel állnak a szívemhez. Ha tehetem, ma is rendszeresen kijárok a zöldbe. A csönd megnyugtat, segít meditálni. Nem is biológusként tekintek az erdőre, nem tudományos elemzőként, inkább szakrális térnek fogom fel a rengetegeket, úgy, ahogyan a legendás orosz rendező, Tarkovszkij is tette. Figyelem a környező táj apró rezdüléseit, s igyekszem belehelyezni magam a nagy egészbe. - Honnan ered ez a vonzódás? - Budapesten születtem, de Gyöngyösön nőttem fel, azaz bátran nevezhetem magam mátrai gyereknek. Már kiskoromban sokat túráztam vidéken, s ez ma is így van, azaz amint tehetem, s jut rá pár napom, nekivágok a hegyeknek. - Melyek a kedvenc helyei? - A Nyugat Mátra, a Bagolyirtás, az apró, meredek oldalakban megbúvó kicsiny falvak, az Ágas vár és környéke. - Egy minapi interjúban a nagymamájáról beszélt. Miért töltött be ennyire fontos szerepet az életében? - Rendkívül intelligens parasztaszszony volt, igen éles logikával, felfogóképességgel. Pillanatok alatt átlátta az összefüggéseket, találó kérdéseket tudott feltenni. Ha írok vagy nyilatkozom, igyekszem úgy beszélni, hogy azt az is megértse, akinek ehhez nem feltétlenül van képzettsége. - Úgy, mint László Gyula régészprofesszor a székely rokonainak? - László Gyulát személyesen nem ismertem, de tudom, ki volt, mivel foglalkozott. A szüleimnek köszönhetem, hogy akármit is teszek, teszünk a kollégáimmal a laborban, mindig a szemünk előtt lebeg, hogy éppen felelősséget vállalunk mások sorsáért. És ez nagyon komolyan vett célkitűzés. - Korunkra elrugaszkodott a tudomány az átlagembertől? - így ezt nem mondanám. Inkább belterjes lett, s ez kétségtelenül eléggé veszélyes tendencia. A tanítványaimat igyekszem ettől a rossz szokástól megóvni. Szerintem ezen mindenképpen változtatni kell. - Olykor mintha a döntéshozók sem értenék azt, amit önök képviselnek. -Mire gondol? - Minapi hír volt, hogy az Európai Unió súlyos százmilliókkal kívánja apasztani az alapkutatásokra szánt forrásokat. Az európai uniós támogatások nélkül hazánk tudománya nem működhetne ilyen magas szinten. Úgy tudom, Lovász László, az Akadémia elnöke személyesen lobbizott Jean Claude Junckernél, az Európai Bizottság elnökénél és Jyrki Katainen alelnöknél azért, hogy ezt a határozatot süllyesszék el, és inkább növeljék az ide szánt pénzt. Ez rendkívül magasra értékelhető, tiszteletet parancsoló tett a részéről. - Ön szerint sikerrel járhat az MTA elnöke? - Kevéssé vagyok jártas a tudománypolitikában, de bízom benne, hoszú igen. Borzasztó üzenet lenojto -------ne a kurtítás, s akkor még egy szót sem ejtettünk arról, hogy a jelenleginél is nagyobb lemaradásba kerülne így Európa. - Az előbb azt mondta, nem ért a tudománypolitikához, de valahogyan mégiscsak hazatért. Vélhetően ehhez szükségeltetett némi előkészítés. - így igaz, de ne tévesszük össze a kettőt. Az előbbi egy kontinens, a másik csupán az én sorsomat határozza meg. - És kicsiben talán az országét. - A döntés nehéz volt. Itt születtem, itt nőttem fel, az embert a szíve ide húzza, ám azt is mérlegelni kell, hogy Magyarországon található-e, teremthető-e olyan feltételrendszer, amely vonzóvá teszi a munkát. A hideg fej ül le tárgyalni a lélekkel, s születik egy kompromisszum. Ez az esetünkben kétesztendős előkészítést jelentett. - Megérte? - Tiszta lelkiismerettel mondhatom, igen. A Bolyai-díj felemelő viszszajelzése annak, hogy jól határoztunk. S a jövő is biztató. A csapatom tele van fiatal tehetségekkel, akik égnek az egészséges tettvágytól. - Miként fogadta a családja az elismerést? - Büszkék rám, én pedig rájuk. - Jut elég idő a kikapcsolódásra? - Ha vége a munkának, megszűnők tudós lenni. Apa leszek, aki a feleségével és a gyermekeivel tölti az idejét, játszik, birkózik, hintázik. Amit egymásnak adunk, az segít a mindennapok viharait átvészelni. FOTÓ: CSUDÁS SÁNDOR Nem biológusként tekint az erdőre Pál Csaba, inkább szakrális térnek fogja fel a természetet POZSGAY IMRE: ÓRIÁSI KIHASZNÁLATLAN LEHETŐSÉGEK VANNAK MÉG A MAGYAR FÖLDBEN Stratégia a vidék felemeléséért KACSÓH DÁNIEL Értelmiségiek a vidékért - ezzel a címmel adott ki nyilatkozatot a hét végén Csoóri Sándor, Nikházy Gábor és Pozsgay Imre. Ebben megállapították, az ország és a nemzet lassan a puszta fennmaradásáért küzd. Meg kell menteni a magyar vidéket, vele együtt a magyar hagyományt, ugyanis ez a záloga a magyar értelmiség fennmaradásának is. Illik, hogy a mai megváltozott időkben se feledje el a város gyökereit - tették hozzá. Ezért az értelmiségnek nemzetstratégiai rendszer kidolgozásával kell hozzájárulnia az új szerepbe került magyarság „újbóli helyzetbe hozásához”. Az elnéptelenedett vidék munkába állítása, a termelés-termeltetés újraindítása, és a magas hozzáadott értékű élelmiszerek előállításának ösztönzése most a legfontosabb feladat, emellett történelmi szükségességgé vált a kultúra újjáélesztése is - szögezték le. Pozsgay Imre a távirati irodának úgy nyilatkozott, az újjáépítés tartalékai a vidékben találhatók, valamint a „magyar földben, amelyben még a mostani termelési viszonyok mellett is óriási kihasználatlan lehetőségek vannak”. A régiók közötti elképesztő eltéréseket nem úgy kell leküzdeni, hogy lerontjuk azok életszínvonalát, akiknek jól megy, hanem úgy, hogy fölemeljük azokat, akik lemaradtak - figyelmeztetett. „A hagyományban és az iskolában kell gondolkodni” - hangoztatta Pozsgay Imre. Az egyetemi tanár, volt államminiszter szerint a felhívás lényege, hogy közös gondolkodásra és cselekvésre szólítsák fel a hazája iránt elkötelezett magyar értelmiséget. A következő lépés a budai Várban, a Magyarság Házában az ősszel tartandó összejövetel lesz, amelyen a három aláíró, illetve az általuk meghívott értelmiségiek vitatnák meg a szükséges lépéseket, majd ezt követné a konkrét cselekvési terv kidolgozása.