Magyar Hírlap, 2015. augusztus (48. évfolyam, 179-203. szám)
2015-08-01 / 179. szám
MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2015. AUGUSZTUS 1., HÉTVÉGE A LÉTSZÁMHIÁNY IS GONDOT OKOZ, ÁM INKÁBB AZ IGAZSÁGÜGYI ALKALMAZOTTAK BIZTONSÁGA MIATT AGGÓDNAK, FÉLNEK PÉLDÁUL A FERTŐZÉSEKTŐL Az ítélkezési szünet miatt róják a terhet a bíróságok BARANYA RÓBERT Egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a menekültügyekkel foglalkozó bíróságok, amelyek csak az ítélkezési szünetnek köszönhetik, hogy van kapacitásuk lefolytatni a különböző eljárásokat - mondta el lapunknak Bicskei Ferenc, a Kecskeméti Törvényszék elnöke, aki szerint létszámbővítésre lenne szükségük. A rendőrség és a menekültekkel foglalkozó hatóságok mellett a bíróságokat is nagyon leterhelik a migránsokkal kapcsolatos eljárások. Bicskei Ferenc, a Kecskeméti Törvényszék elnöke lapunknak elmondta: három ponton érintettek a bíróságok ezen a területen. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal közérdekből elrendelheti hetvenkét órára a menekültstátusért folyamodó személy menekültügyi őrizetét. A hetvenkét óra után az illetékes járásbíróságok döntenek az illető őrizetének meghosszabbításról, ha ez szükséges. A többség azonban nem folyamodik menedékjogért, őket a rendőrség idegenrendészeti őrizetbe veszi, szintén hetvenkét órára. Ennek meghosszabbításáról is a járásbíróságok döntenek. A feladatot ellátó fogdák azonban túlzsúfoltak, Kiskunhalason csak egy kétszáz-kétszázötven fő befogadására alkalmas intézmény van, ezt most ötszáz fős sátortáborrá bővítették, de még ez sem elég. A menedékjog elbírálása kapcsán született közigazgatási határozatokat is a bíróságokon lehet megtámadni. Ezt a feladatot a közigazgatási és munkaügyi bíróságok látják el. Bicskei Ferenc elmondta, a menekültügyi és idegenrendészeti őrizet elbírálása terén a munkateher nagyon megnövekedett. A harmadik ügycsoport még nem ért el a bíróságokig, de ez is be fog gyűrűzni egy idő után. Bács-Kiskun megyében 2013-2014-ben átlagosan ezerötszáz-kétezer volt az őrizeti eljárások száma, ezt azonban a megyében már most elérték - érzékeltette a változást a törvényszék elnöke, hozzátéve, hogy csak július hónapban ötszáz eljárás volt. A Kiskunhalasi Járásbíróságon meg kellett duplázni a létszámot - mondta Bicskei. Azonban nem csupán a létszámhiány okoz gondot, a bírók, igazságügyi alkalmazottak biztonsága miatt is aggódnak. Nem a fizikai bántalmazástól félnek, hanem például a fertőzésektől, hiszen ezek ellen semmilyen védelmük nincs. Elkülönített helyiségekre lenne szükség, és a mobil infrastruktúra megteremtésére, hogy akár a menekülttáborokban is lehessen dolgozni. Az embercsempészek elleni eljárások is nagyon megszaporodtak, naponta öt-tíz ilyen esettel foglalkoznak. Egyelőre bírják a terhet, de ez csak az ítélkezési szünet miatt van így, mert a bírók nem tárgyalnak. A fokozódó nyomásra azonban reagálni kell a törvényszéki elnök szerint. ■ Folyamatosan nő a migránsok száma a főváros közterületein. Akcióterv készül (képünk illusztráció) FOTÓ: HORVÁTH PÉTER GYULA A MÁLTAI LOVAGREND A MENEKÜLTEKET KIBOCSÁTÓ ORSZÁGOKBAN IS TEVÉKENYKEDIK Orvosi rendelő a pályaudvarokon G. JUHÁSZ JUDIT Elsősorban egészségügyi ellátással segíti a hazánkba érkező migránsokat a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. A győri, szegedi, a budapesti Keleti és Kelenföldi pályaudvarokon szakképzett orvosok, ápolók nyújtanak elsősegélyt az érkezőknek. Azt vallják, nem kérdezik, mikor lépték át a határt, találkoztak-e a hatóságokkal, ha segítségre van szükségük, segítenek. „Segíteni csak jól szabad, ez a Magyarországra érkező menekültek esetében is alapelvünk” - mondta lapunknak Morva Emília, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat közép-magyarországi régiójának vezetője. „Jól segíteni úgy lehet, ha azt adjuk, amire a bajba jutottaknak szüksége van. Az elmúlt hetekben sokan próbáltak segíteni az érkezőknek, sok civil ad élelmiszert és vizet, mások ruhát osztanak közöttük. Úgy láttuk, fontos lenne, ha a megpróbáltatásokon átesett emberek kisebb-nagyobb sérüléseit el tudnánk látni, ezért többek között az egészségügyi ellátás megszervezésére helyeztük a hangsúlyt. Ha a helyzet úgy alakul, akkor persze élelmiszert és vizet is tudunk osztani, vagy pótolhatjuk az elszakadt cipőket, tönkrement ruhaneműt is, hiszen ezekre is felkészültünk” - magyarázta. Morva Emília beszámolója szerint elsősorban a pályaudvarokon kezdtek el tevékenykedni: Szegeden, Győrben, Budapesten a Keletinél és a Kelenföldinél. Szakképzett munkatársakkal, orvosokkal, ápolókkal dolgoznak. A máltai szeretetszolgálat munkatársai Szegeden és Győrben elsősegélyfelszereléssel mennek ki a helyszínekre, Budapesten azonban teljesen felszerelt mozgó orvosi rendelő érkezik az emberekhez. Kezdetben, az első napokon alig néhányan fordultak hozzájuk segítségért, azután viszont tapasztalták, ahogy egyre nagyobb bizalommal vannak irántuk. Most már sokan tudják, hogy mikor érkezik a máltai rendelő, de erről az önkéntesek is tájékoztatják a migránsokat, akik közül naponta huszonöt-harminc ember szorul ellátásra. A régióvezető arról is beszélt, a Máltai Szeretetszolgálat nem kér papírokat, „nem kérdezzük, ki mikor lépte át a határt, találkozott-e a hatóságokkal. Elég, hogy segítségre van szüksége”. Hozzátette, hogy sok esetben az út és a viszontagságok nyomait jelzik a vízhólyagos, vérhólyagos, kisebesedett lábak. Az ellátottak között volt lázas kisgyermek és megfázott fiatal, aki segítségre szorult. „A személyes higiénéhez szükséges eszközök sokuknál hiányoznak, de ilyesmit többen nem is kérnek, mert szégyellnék, ezért diszkréten becsomagolva adjuk át, nehogy megbántsuk, vagy kínos helyzetbe hozzuk az érintetteket” - folytatta Morva Emília. Beszámolt arról is, hogy fejtörést okozott, milyen gyógyszert adhatnak az idegen országból, idegen kultúrából jött ismeretlen embereknek, hogy azt el is fogadják. Végül a terepen dolgozók kitalálták, olyan gyógyszereket választanak, amelyeknek a hatóanyaga máshol is ismert. A legnagyobb gondot a nyelvismeret hiányából fakadó kommunikációs nehézségek okozzák - folytatta a szeretetszolgálat munkatársa, megjegyezve, nagy szükségük lenne olyan segítőkre, akik ismerik az érkezők kultúráját, nyelvét, hiszen ez lehet a kapocs, ez teremtheti meg a bizalmat. A szervezet korábban szűkszavú nyilatkozatot adott ki, amelyben azt írták: a jelenlegi menekültügyi helyzet kialakulásának kezdetétől segítséget nyújtanak a legkiszolgáltatottabb családoknak, ezt a tevékenységét azonban - az érintettek érdekeire tekintettel - a jövőben is csak a lehető legkisebb nyilvánosság mellett végezhetik. Tudatták, hogy a szeretetszolgálat nemzetközi hátterét adó, a világ több mint száz országában jelen lévő Szuverén Máltai Lovagrend számos humanitárius programot valósít meg a menekülteket kibocsátó országokban, így kórházat tart fenn a török-szír határon, több területi egészségügyi központot létesített Libanonban, Észak Irakban, mozgó orvosi rendelőket működtet a határok mentén, emellett gondoskodik a Szíriai menekülttáborokban felhasznált egészségügyi kellékek folyamatos utánpótlásáról is. ■ Eredményes a közös vasúti járőrszolgálat / BK/7 A négyfős közös, német, osztrák és magyar rendőrök alkotta járőrcsoportok 2015 februárja óta több mint kétezer olyan személyt fogtak el a vonatokon, illetve a pályaudvaron, akik nem rendelkeztek a schengeni térségbe történő belépés, illetve továbbutazás feltételeivel - tudatta pénteken az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK). A közös vasúti járőrszolgálatról még február 13-án írták alá az együttműködési megállapodást a német és az osztrák belügyminisztérium, valamint az ORFK képviselői. A megállapodás lényege, hogy a Magyarországról Ausztrián át Németország felé tartó nemzetközi vonatokon, illetve az induló pályaudvarokon közös vasúti járőrszolgálatot szerveztek. A rendőrök szúrópróbaszerűen és kockázatelemzésen alapuló kiválasztással ellenőrzik a harmadik országbeli állampolgárokat. A közös járőrszolgálatban a magyar rendőrség részéről a Készenléti Rendőrség állománya vesz részt, a tervezett ellenőrzések során a vonatkísérő állomány hétnapos ciklusokban látja el szolgálatát. A járőrcsoportokban két magyar, egy osztrák és egy német járőr teljesít szolgálatot - tudatta a távirati iroda az ORFK tájékoztatása alapján. Az elmúlt fél évben több mint hétezer-kétszáz embert ellenőriztek a különleges szolgálatban, s az érintettek nem egészen egyharmada akadt fenn a rostán. Az elfogott személyek többségükben megszegték az országban való tartózkodás szabályait, de embercsempészésért, közokirat-hamisításért is kezdeményeztek eljárást. Többségük afgán és szír állampolgár volt. A közös vasúti járőrszolgálaton kívül, 2008 januárjától közös magyarosztrák közterületi járőrszolgálat is működik a magyar-osztrák határszakasz magyar oldalán, ennek munkája 2012 novemberétől még intenzívebbé vált. A közös járőrszolgálat kiterjedt a mélységi területekre is, ehhez februárban a német rendőrség járőrei is csatlakoztak. E-MAIL: BELPOL@@MAGYARHIRLAP.HU Egyszerűbb és keményebb szabályozást / BR Szigorodnak a mától a menekültügyi eljárások. A jogszabály változtatásával korlátozzák az ismételt menedékkérők maradási jogát, ami azt jelenti, hogy ismételt kérelem előterjesztése esetén a kérelmezőt nem illeti meg automatikusan, hogy korlátlanul Magyarországon maradjon. A menekültkénti elismerést kérők személyazonosításra alkalmas, hiteles okmányok hiányában kötelesek minden tőlük telhetőt megtenni személyazonosságuk tisztázásáért, így például felvenni a kapcsolatot családtagjaikkal, származási országuk hatóságaival, amennyiben nem azok üldözik. A jelenleg kétfokozatú előzetes és részletes vizsgálati szakra bontott menekültügyi eljárás a két szakasz összevonásával egyszerűsödik, ezzel az eljárási idő lerövidül. A menekültügyi eljárás a kérelemről hozott döntés végrehajthatóvá válásáig tart, így a kérelmező a bírósági eljárás végéig menekültügyi őrizetben maradhat. A hatóság megszünteti az eljárást, ha a kérelmező a neki kijelölt szálláshelyet vagy tartózkodási helyet negyvennyolc óránál hosszabb időre engedély nélkül elhagyja. A menekültkénti elismerést kizáró okok kiegészülnek a terrorcselekménnyel, a terrorizmus finanszírozásával, illetve az ezekre való felbujtással, s nem lehet menekültként elismerni azt a külföldit sem, akinek magyarországi tartózkodása a nemzetbiztonságot sérti vagy veszélyezteti. Az idegenrendészeti hatóság lefoglalhatja az érintettek által szándékosan okozott kár ellenértékét, illetve bizonyos esetekben a tartásukra, ellátásukra fordított összeget. Utóbbi alól kivételt jelentenek a humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkezők és a nemzetközi védelemben részesített külföldiek. A törvénycsomag lehetőséget teremt arra is, hogy az elismerését kérő, valamint kijelölt tartózkodási helyen élő harmadik országbeli állampolgár közfoglalkoztatási jogviszonyban munkát végezzen. ■