Magyar Hírlap, 2015. augusztus (48. évfolyam, 179-203. szám)

2015-08-03 / 180. szám

MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2015. AUGUSZTUS 3., HÉTFŐ E-MAIL: BELPOL@MAGYARHIRLAP.HU ­ BŰNSZERVEZETEK PIHENŐÁLLOMÁSOK LÉTREHOZÁSA ÉRDEKÉBEN FÖLDET VÁSÁROLNAK A HATÁR MELLETT Jól fizető üzlet a migránsok csempészése a kontinensen C. JUHÁSZ JUDIT Az embercsempészet az egyik leg­jövedelmezőbb üzlet Európában, a sejtszerűen szerveződő bűnszerve­zetek segítői közt sok a magyar. A fő­szervezők általában a konfliktusokkal terhelt kibocsátó országokból irányí­tanak. Az embercsempész „vállalko­zások” az üzletbe fordítják vissza a bevételt, felújítják az autóparkot, éj­jellátó szemüvegeket szereznek be. Interjú Boross Zoltán rendőr alezre­dessel, a Készenléti Rendőrség Nem­zeti Nyomozó Iroda munkatársával. - Hogyan tudják az embercsempé­szek migránsok tömegeit több ezer kilométerre eljuttatni? - A jelentősebb nemzetközi ember­­csempész bűnszervezetek képesek ar­ra, hogy akár Afganisztánból Német­országig megszervezzék a migránsok eljuttatását. A főszervezők többnyi­re a kibocsátó országokban élnek, a célországban mindig jelentős bázisuk van, családi, vérségi, etnikai kapcso­lataik. Jellemző ez például a koszovói albánokra, ők testvéri alapon segítik egymást. A bűnszervezetek egységei sejtszerűen helyezkednek el a tran­zit- és célországokban, és stafétaként adják át egymásnak a migránsokat. Mindig van egy főszervező, aztán a tranzitországokban tevékenykedő he­­­lyi középszintű szervezők és alattuk a „kis hangyák”, akik a részfeladatokat látják el. Találkozunk pénzügyessel, jogásszal, sétáltatóval, pihenőhelyek tulajdonosaival, szállítókkal. A felde­rítésben, a bizonyításban fontos az, hogy ezek az emberek tudtak-e egy­más működéséről, és valóban bűn­­szervezetben tevékenykedtek-e. - Magyarok mennyire veszik ki részüket ebből az üzletből? - A bűnszervezetek tagjai közt ha­zánkban nagy számban fordulnak elő magyarok, elsősorban végrehajtói - sétáltató, szállító és szállásadó, pi­hentető - feladatokat látnak el. Azaz, a szerb-magyar határon segítenek át­sétáltatni a migránsokat, elnavigálják őket a továbbszállító gépjárművekhez. A járművek vezetői viszik aztán Auszt­­­riába vagy Szlovéniába őket. Magyar segítő csempészeket már nem csak a határ menti lakosság köréből, hanem az egész országban toborozzák. Van­nak olyanok, akik Ausztriából, Szlová­kiából járnak le a déli határhoz, és vál­lalják, hogy szállítják a migránsokat. Új jelenség a bolgár és román ember­­csempészek megjelenése, ők a befo­gadó állomások, őrzött szállások elől viszik el a migránsokat, vagy a szerb határon, buszpályaudvaron, szórako­zóhelyeken keresnek maguknak kun­csaftot , és szállítják ki euróért nyugat - európai országokba. A pihenőhelyek főként félreeső tanyákon lévő raktá­rak, magtárak, hangárok. A szerb és a magyar oldalon megjelentek azok, akik kifejezetten e célból vesznek föl­det a határ mellett. A jelek szerint a bűnszervezetek a jövedelmüket visz­­szaforgatják a tevékenységbe, fejlesz­tik a gépjárműparkot, éjjellátó szem­üveget vesznek, és szállításkor jól használható kommunikációs eszkö­zöket szereznek be. - Melyek a legforgalmasabb em­bercsempész útvonalak Magyar­­országon? - Az embercsempészek elsősorban az autópályákat vették figyelembe, amikor megszervezték magyarorszá­gi közlekedésüket. Mostanra azonban egyre inkább kisebb, alárendelt uta­kon próbálnak migránsokat eljuttat­ni az osztrák, a szlovén határ irányába, mert számolnak azzal, hogy a főút­vonalakon rendőri ellenőrzésbe bo­tolhatnak, így tehát ma már bármely útszakaszon szóba jöhet mélységi el­lenőrzés, elemzésekkel állapítjuk meg, hogy éppen hol. A csempészek fő­ként autóval szállítják a migránsokat, a mikrobuszok a legfelkapottabbak, a napokban Zala megyében 34 embert vettek ki egy Fiat Ducatóból. Gyak­ran áruszállító mikrobuszokat hasz­nálnak, vagy kiveszik az üléseket, a kilencszemélyes autóban huszonöt­harmincöt embert is elrejtenek. Régi módszer, bár némileg alábbhagyott a kamionban elrejtés, ez akkor éri meg a csempészeknek, ha sok embert visz­nek, megesett hogy ötvenkét külföldit találtunk összezsúfolva. De felfedez­tünk migránsokat tévésdobozokban, faáru között kialakított résben, föléjük tonnányi deszkát pakoltak.­­ Statisztikák szerint 2010-től harmincszorosára emelkedett az elfogott migránsok száma, az em­bercsempészeké azonban „csak” háromszor nagyobb. Mitől ez az aránytalanság?­­ A rendőrség és a határőrség ösz­­szevonása, azaz 2008 óta folyamato­san nő a feltartóztatott migránsok szá­ma. Tavaly hatszáz embercsempészt fogtunk, de nem a számuk a mérvadó, hanem a lebukott bűnözők minősége, pontosabban, hogy hány embert tud­tak kijuttatni Nyugat-Európába. Nem mindegy, hogy bűnszervezetben vagy bűnszövetségben tevékenykedőket vonunk ki hosszabb időre a forgalom­ból, vagy csak sétáltat­ókat, szállítókat fogunk meg, akik helyett másnap úja­kat állítanak be. Az eljárásokban min­dig vizsgáljuk a sértett sanyargatásá­val történő elkövetési módot, hogy a migránsok életveszélyben voltak-e, ezek minősített esetei az embercsem­pészésnek. Általában a fulladás, a hő­ség, télen a fagy veszélyezteti őket, fogtunk már migránsokat fagyasztott húst szállító kamion rakterében is. A bűnözők nem veszik figyelembe, hogy életveszélybe sodorják ezeket az embereket. A kamionos például nincs kapcsolatban a raktérben szállított migránsokkal, nem szerez tudomást arról, ha menet közben valaki rosszul lesz. Előfordult már, hogy megfullad­tak, és gyakori, hogy súlyos, fogyaté­kossággal járó sérülést szenvednek. - Mit kap a migráns a megrende­léséért cserébe? - Az embercsempész szervezet sokszor garanciát vállal arra, hogy az „ügyfelet” hatezer euróért eljuttat­ják például Afganisztánból Német­országba. A migránst legendával lát­ja el, ha bárhol elfogják, terhelő adatot ne mondjon róluk. A garancia azt je­lenti, hogy az embercsempész min­dig figyelemmel kíséri a migráns moz­gását, s ha az betartja az egyezséget, akkor bármely ország bármely be­fogadó állomására kerül, két-három napon belül biztosan felveszik vele a kapcsolatot, és megszervezik, hogy továbbjusson. Amikor meghallgat­juk, a migráns nem együttműködő, nem emlékszik, nem tud személyle­­írást adni, azt sem tudja, melyik or­szágban van. Ha azonban a szervezet megszegi az egyezséget, vagy további pénzösszegeket követel tőle, megesik, hogy a migráns jelentkezik, és elme­séli, kinek fizetett, mennyit, hová tart. Sokan a házukat, minden vagyonukat pénzzé teszik, hogy eljöjjenek az adott­ Szegedről indulnak az illegális határsértők a számukra kijelölt menekülttáborba. Már aki arra veszi az irányt FOTÓ: REUTERS/BALOGH LÁSZLÓ

Next