Magyar Hírlap, 2015. augusztus (48. évfolyam, 179-203. szám)
2015-08-03 / 180. szám
MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2015. AUGUSZTUS 3., HÉTFŐ E-MAIL: BELPOL@MAGYARHIRLAP.HU BŰNSZERVEZETEK PIHENŐÁLLOMÁSOK LÉTREHOZÁSA ÉRDEKÉBEN FÖLDET VÁSÁROLNAK A HATÁR MELLETT Jól fizető üzlet a migránsok csempészése a kontinensen C. JUHÁSZ JUDIT Az embercsempészet az egyik legjövedelmezőbb üzlet Európában, a sejtszerűen szerveződő bűnszervezetek segítői közt sok a magyar. A főszervezők általában a konfliktusokkal terhelt kibocsátó országokból irányítanak. Az embercsempész „vállalkozások” az üzletbe fordítják vissza a bevételt, felújítják az autóparkot, éjjellátó szemüvegeket szereznek be. Interjú Boross Zoltán rendőr alezredessel, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársával. - Hogyan tudják az embercsempészek migránsok tömegeit több ezer kilométerre eljuttatni? - A jelentősebb nemzetközi embercsempész bűnszervezetek képesek arra, hogy akár Afganisztánból Németországig megszervezzék a migránsok eljuttatását. A főszervezők többnyire a kibocsátó országokban élnek, a célországban mindig jelentős bázisuk van, családi, vérségi, etnikai kapcsolataik. Jellemző ez például a koszovói albánokra, ők testvéri alapon segítik egymást. A bűnszervezetek egységei sejtszerűen helyezkednek el a tranzit- és célországokban, és stafétaként adják át egymásnak a migránsokat. Mindig van egy főszervező, aztán a tranzitországokban tevékenykedő helyi középszintű szervezők és alattuk a „kis hangyák”, akik a részfeladatokat látják el. Találkozunk pénzügyessel, jogásszal, sétáltatóval, pihenőhelyek tulajdonosaival, szállítókkal. A felderítésben, a bizonyításban fontos az, hogy ezek az emberek tudtak-e egymás működéséről, és valóban bűnszervezetben tevékenykedtek-e. - Magyarok mennyire veszik ki részüket ebből az üzletből? - A bűnszervezetek tagjai közt hazánkban nagy számban fordulnak elő magyarok, elsősorban végrehajtói - sétáltató, szállító és szállásadó, pihentető - feladatokat látnak el. Azaz, a szerb-magyar határon segítenek átsétáltatni a migránsokat, elnavigálják őket a továbbszállító gépjárművekhez. A járművek vezetői viszik aztán Ausztriába vagy Szlovéniába őket. Magyar segítő csempészeket már nem csak a határ menti lakosság köréből, hanem az egész országban toborozzák. Vannak olyanok, akik Ausztriából, Szlovákiából járnak le a déli határhoz, és vállalják, hogy szállítják a migránsokat. Új jelenség a bolgár és román embercsempészek megjelenése, ők a befogadó állomások, őrzött szállások elől viszik el a migránsokat, vagy a szerb határon, buszpályaudvaron, szórakozóhelyeken keresnek maguknak kuncsaftot , és szállítják ki euróért nyugat - európai országokba. A pihenőhelyek főként félreeső tanyákon lévő raktárak, magtárak, hangárok. A szerb és a magyar oldalon megjelentek azok, akik kifejezetten e célból vesznek földet a határ mellett. A jelek szerint a bűnszervezetek a jövedelmüket viszszaforgatják a tevékenységbe, fejlesztik a gépjárműparkot, éjjellátó szemüveget vesznek, és szállításkor jól használható kommunikációs eszközöket szereznek be. - Melyek a legforgalmasabb embercsempész útvonalak Magyarországon? - Az embercsempészek elsősorban az autópályákat vették figyelembe, amikor megszervezték magyarországi közlekedésüket. Mostanra azonban egyre inkább kisebb, alárendelt utakon próbálnak migránsokat eljuttatni az osztrák, a szlovén határ irányába, mert számolnak azzal, hogy a főútvonalakon rendőri ellenőrzésbe botolhatnak, így tehát ma már bármely útszakaszon szóba jöhet mélységi ellenőrzés, elemzésekkel állapítjuk meg, hogy éppen hol. A csempészek főként autóval szállítják a migránsokat, a mikrobuszok a legfelkapottabbak, a napokban Zala megyében 34 embert vettek ki egy Fiat Ducatóból. Gyakran áruszállító mikrobuszokat használnak, vagy kiveszik az üléseket, a kilencszemélyes autóban huszonötharmincöt embert is elrejtenek. Régi módszer, bár némileg alábbhagyott a kamionban elrejtés, ez akkor éri meg a csempészeknek, ha sok embert visznek, megesett hogy ötvenkét külföldit találtunk összezsúfolva. De felfedeztünk migránsokat tévésdobozokban, faáru között kialakított résben, föléjük tonnányi deszkát pakoltak. Statisztikák szerint 2010-től harmincszorosára emelkedett az elfogott migránsok száma, az embercsempészeké azonban „csak” háromszor nagyobb. Mitől ez az aránytalanság? A rendőrség és a határőrség öszszevonása, azaz 2008 óta folyamatosan nő a feltartóztatott migránsok száma. Tavaly hatszáz embercsempészt fogtunk, de nem a számuk a mérvadó, hanem a lebukott bűnözők minősége, pontosabban, hogy hány embert tudtak kijuttatni Nyugat-Európába. Nem mindegy, hogy bűnszervezetben vagy bűnszövetségben tevékenykedőket vonunk ki hosszabb időre a forgalomból, vagy csak sétáltatókat, szállítókat fogunk meg, akik helyett másnap újakat állítanak be. Az eljárásokban mindig vizsgáljuk a sértett sanyargatásával történő elkövetési módot, hogy a migránsok életveszélyben voltak-e, ezek minősített esetei az embercsempészésnek. Általában a fulladás, a hőség, télen a fagy veszélyezteti őket, fogtunk már migránsokat fagyasztott húst szállító kamion rakterében is. A bűnözők nem veszik figyelembe, hogy életveszélybe sodorják ezeket az embereket. A kamionos például nincs kapcsolatban a raktérben szállított migránsokkal, nem szerez tudomást arról, ha menet közben valaki rosszul lesz. Előfordult már, hogy megfulladtak, és gyakori, hogy súlyos, fogyatékossággal járó sérülést szenvednek. - Mit kap a migráns a megrendeléséért cserébe? - Az embercsempész szervezet sokszor garanciát vállal arra, hogy az „ügyfelet” hatezer euróért eljuttatják például Afganisztánból Németországba. A migránst legendával látja el, ha bárhol elfogják, terhelő adatot ne mondjon róluk. A garancia azt jelenti, hogy az embercsempész mindig figyelemmel kíséri a migráns mozgását, s ha az betartja az egyezséget, akkor bármely ország bármely befogadó állomására kerül, két-három napon belül biztosan felveszik vele a kapcsolatot, és megszervezik, hogy továbbjusson. Amikor meghallgatjuk, a migráns nem együttműködő, nem emlékszik, nem tud személyleírást adni, azt sem tudja, melyik országban van. Ha azonban a szervezet megszegi az egyezséget, vagy további pénzösszegeket követel tőle, megesik, hogy a migráns jelentkezik, és elmeséli, kinek fizetett, mennyit, hová tart. Sokan a házukat, minden vagyonukat pénzzé teszik, hogy eljöjjenek az adott Szegedről indulnak az illegális határsértők a számukra kijelölt menekülttáborba. Már aki arra veszi az irányt FOTÓ: REUTERS/BALOGH LÁSZLÓ