Magyar Hírlap, 2015. október (48. évfolyam, 230-255. szám)

2015-10-26 / 250. szám

■ ■ ■■6 MAGYAR HÍRLAP KÜLFÖLD 2015. OKTÓBER 26., HÉTFŐ Ellenzéki térhódítást vártak a lengyel választásokon A lengyel parlament alsóházának 460 képviselőjét, valamint a felsőház száz szenátorát választották meg vasárnap. A szavazás legnagyobb esélyese a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS), mely az utóbbi hetekben végzett felmérések átlageredményei szerint 35,5 százalékos támogatottságot élvez. A nyolc éve kormányzó jobbközép liberális Polgári Platformnak (PO) az utóbbi hetek felmérései átlagosan 23,1 százalé­kot jeleznek. A PiS listavezetője Beata Szydlo, míg a kormányzó PO Ewa Kopacz jelenlegi miniszterelnököt (képünkön) indította a posztért. A lengyel szavazóhelyiségek este kilenckor zártak, az első becslések az eredményekről lapzártánk után jelentek meg. (MH) FOTÓ: REUTERS/PAWEL KOPCZYNSKI www.magyarhirlap.hu ORBÁN VIKTOR: TÖBBSZÖR JAVASOLTUK, HOGY AZ EURÓPAI UNIÓ VÉDJE MEG A GÖRÖG HATÁRT, HA ATHÉN ERRE NEM KÉPES, DE NEM HALLGATTAK RÁNK Magyarország már nem része a válságnak ŐRY MARIANN Görögország felelősségét firtatták a migrációs csúcsra érkező európai ve­zetők, többen drámai hangon figyel­meztettek arra, hová vezet, ha nem cselekednek minél előbb. Az Európai Bizottság elnöke Zágrábot is megin­tette, a horvát kormányfő ugyanakkor szomszédaira mutogatott. A nyugat-balkáni migrációs útvo­nal már nem érinti hazánkat, így Ma­gyarország csak megfigyelőként vesz részt az erről szervezett csúcstalál­kozón - mondta Orbán Viktor, ami­kor megérkezett Brüsszelbe az oszt­rák, bolgár, horvát, macedón, német, görög, román, szerb, szlovén és ma­gyar részvétellel megtartott tanács­kozásra. A kormányfő hangsúlyoz­ta, hogy a migrációs válság első számú oka az, hogy a schengeni övezet és az unió egyes országai nem képesek vagy nem készek állni a szavukat. Hozzá­tette: hazánk már többször javasolta, hogy ha Görögország nem tudja meg­védeni a határát, akkor az unió közö­sen tegye meg, „de senki sem hallga­tott ránk”. Orbán hangot adott abbéli reményének, hogy a tanácskozáson végre pontot tesznek a nyitott hatá­rok és a meghívás politikájára, hiszen mindkettő homlokegyenest ellentétes Schengennel. Egy nappal korábban Bojko Boriszov bolgár kormányfő azt mondta, hogy ha Németország és Ausztria lezárja a határát, akkor Bulgária, Románia és Szerbia is kész így tenni. Borat Bahor szlovén államfő egy lépéssel tovább is ment, szerinte ugyanis ha Horvátor­szág továbbra is ellenőrizetlenül szál­lítja a határra a migránsokat, akkor Ljubljanának nem kell várnia mások­ra ahhoz, hogy lezárja a határt. A ta­nácskozásra érkezve Miro Cerar szlo­vén kormányfő azt mondta, ha nem tesznek konkrét lépéseket a követke­ző napokban és hetekben, „Európa és az Európai Unió elkezd széthullani”. A politikus szerint a Szlovéniát sújtó migrációs nyomás „abszolúte elvisel­hetetlen”, segítség nélkül nem fogják hetekig bírni. Jean Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke egy tizenhat pontos javaslatcsomagot küldött a találkozó előtt a részt vevő vezetőknek. Esze­rint csak „határokon átnyúló, határo­zott, európai szellemiségű, a nemzeti, regionális és helyi hatóságok pragma­tikus együttműködésén alapuló, kö­zös megközelítéssel” kezelhető a vál­ság. Gyors intézkedésre van szükség a humanitárius katasztrófa elkerülé­se érdekében, emberségesen kell bán­ni a migránsokkal, a menedékre nem jogosultakat pedig mielőbb haza kell küldeni. A szövegtervezet kilátásba helyezte, hogy a kormányfők 24 órán belül kineveznek egy kapcsolattartó személyt, aki segíti az információcse­rét és a koordinációt, továbbá kötele­zettséget vállalnak arra, hogy növe­lik országaik befogadóképességét, s felveszik a kapcsolatok a nemzetkö­zi pénzügyi intézményekkel, hogy ezt finanszírozni tudják. Fel kell hagyniuk a vezetőknek azzal a - főleg Zágrábra jellemző - gyakorlattal, hogy egyez­tetés nélkül egy szomszédos ország határához utaztatják a migránsokat. Hatékonyabbá kell tenni a határvédel­met, továbbá megtagadható a belépés azoktól, akik a határon nem akarnak menekültstátust kérni, az országok­nak ugyanakkor minden rendelkezé­sükre álló kommunikációs eszközt fel kell használniuk arra, hogy tájékoz­tassák a migránsokat jogaikról és kö­telességeikről. Juncker egy vasárnapi német interjúban rendezett eljárás­ra és rendezett viszonyok megterem­tésére hívta fel a balkáni migrációs útvonalon fekvő országokat. Hangsú­lyozta, az Európai Bizottság minden­kitől elvárja, hogy „tartsa magát az ér­vényes játékszabályokhoz”. Az uniós vezető szerint szigorúbban kell ellen­őrizni Schengen külső határait, lassí­tani kell a migrációs áradatot. Zoran Milanovic horvát kormány­fő Juncker javaslatáról a tanácskozásra érkezve azt mondta, boldogan aláírja a határra szállítás gyakorlatának tilal­mát, de Horvátország csak a negyedik a láncban, kényszerhelyzetben van. Többen Athén felelősségét firtatták, Alekszisz Ciprasz görög kormányfő pedig Törökország jelenlétét hiányolta a tanácskozáson. Hasonlóan nyilatko­zott Angela Merkel német kancellár is, aki szerint Ankara nélkül Európa nem tudja kezelni a válságot. Orbán Viktor és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben FOTÓ: MTI/MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA SZECSŐDI BALÁZS VALÓS HATÁRVÉDELMET, KERÍTÉS ÉPÍTÉSÉT SÜRGETI A SZABADSÁGPÁRT ELNÖKE Törésponton az osztrák rendőrök D. Több migráns érkezik egyszerre Ausztriába, mint amennyit a néme­tek beengednek, ezért folyamatos a feszültség az országban. A hatósá­gok teljesítőképességük szélére ér­tek, egyre több szó esik a határvéde­lem szükségességéről. Werner Faymann osztrák kancel­lár a Kronen Zeitungnak azt mond­ta, a menekültüggyel kapcsolatosan vagy történik közös uniós fellépés, vagy megkezdődik az Európai Unió csendes széthullása. A kancellár sze­rint fontos az unió külső határainak biztosítása, azonban ennek nem le­het alternatívája az, hogy az országok falakat építenek. Az osztrák belügy­miniszter a lapnak úgy nyilatkozott, hogy előfordulhat a menekültek kö­zötti pánik vagy erőszak, és az osztrák rendőrségnek ezekre megfelelő in­tézkedéssel kell válaszolnia. Johanna Mikl-Leitner szerint az osztrák rend­őrség elért teljesítőképessége határá­hoz. Heinz-Christian Strache, a fel­méréseken magasan vezető jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke hétvégi közleményében „valódi és kö­vetkezetes” határvédelmet, valamint határkerítés építését sürgette. Az el­lenzéki politikus szerint a lakosság és a helyszínen dolgozó hatóságok, va­lamint a közrend érdekében határo­zott intézkedésekre van szükség, kü­lönben egész Ausztriában általánossá válnak a Szlovéniával szomszédos Stá­jerország lakosaiban félelmet keltő ál­lapotok. Strache kifogásolta, hogy noha a napokban Sebastian Kurz kül­ügyminiszter is elismerte, hogy a ha­tárkerítések működnek, az ő javaslatát a kerítés építésére hónapok óta csak elutasítással fogadta a kormányzat. Folytatódott vasárnap a mig­­ránsok továbbszállítása a szombat éjszakára teljesen megtelt ausztriai befogadóállomásokról. Naponta 6500-an érkeznek, de csak 4500-an mehet­nek tovább Németországba. Vasárnap reggelre összesen 3500 an voltak a szlovén határnál fekvő Spielfeldnél, a vonatok Grazba és Salzburgba szállí­tották a migránsokat. Megteltek teg­napra a karintiai táborok, s torlódás alakult ki szombat éjszakára a felső­­ausztriai Braunaunál, a német hatósá­gok ugyanis csak lassan engedték be a migránsokat. A migránsokat nemcsak vonatok, hanem taxik is szállítják Stájerorszá­gon át, a tartományi és a fővárosból érkezett fuvarozók között eldurvult a helyzet. A helyiek szerint a bécsieknek nincs jogosultságuk a migránsok fu­varozására, a konfliktus tettlegességig fajult. A hatóságok - akik egyébként maguk hívták a stájer taxisokat a ha­tárra - a „taxisháborút” úgy igyekez­tek megoldani, hogy elzavarták a fu­varozókat a határállomásról, így azok távolabb várják a kuncsaftokat. RÖVID ÉS „NEM ÉRDEMELNEK EGYÜTTÉRZÉST” Milos Zeman cseh államfő szerint a menekültek többsége nem érdemel együttér­zést, mert általában fiatal, egészséges és anyagilag jól bebiztosított emberekről van szó, akik a gyermekeket csak élő pajzsként használják céljaik eléréséhez. A kelet-európai országok tartoznak azzal a partnereiknek, hogy többet tesznek a migránsáradat megfékezésére - jelentette ki Mark Rutte holland kormányfő, aki a menekültek igazságosabb elosztását kérte. • „A terror sem nemzetet, sem vallást nem ismer. A muszlim hit iránti tiszteletünk alapján is a terrorizmus valamennyi formáját határozottan elutasítjuk" - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Nigériában. Több mint három éve a legalacsonyabbra, 36 százalékra süllyedt a Németország­ban kormányzó CDU/CSU választói támogatottsága egy felmérés szerint. Angela Merkel német kancellár szokásos szombati rádióüzenetében a bevándorlók integrálását sürgette, hangsúlyozta, minél előbb meg kell tanulniuk németül, mun­kát és oktatást kell kapniuk. ■ A kijeviek újra Vitalij Klicskót választották MTGY Ukrajnában helyhatósági választáso­kat tartottak vasárnap, ahol a megyei közgyűlések és önkormányzatok tag­jait, valamint polgármestereket vá­lasztottak meg. Az exit pollok szerint Kijevben nagy fölénnyel, 38,4-40,4 százalékos eredménnyel győzött a je­lenlegi főpolgármester, Vitalij Klicsko. A második helyet az Ukrán Válasz­tók Bizottsága által megrendelt kuta­tás szerint Volodimir Bondarenko, a Julija Timosenko vezette Haza párt je­löltje szerezte meg mindössze 8,7 szá­zalékkal, a Szavik Suszter Stúdió sze­rint viszont Szerhij Huszovszkij, a Szamopolics (Önsegély) jelöltje lett a második, 9,2 százalékkal. Kárpátalján először áhított kö­zös jelöltlistákat a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség. A helyi magyarságot Orbán Viktor kormány­fő is szavazásra biztatta. TORONTÓ Élő magyar közösség Megfelel a 21. századnak az új torontói Magyar Ház, amely a magyar közösség minden igényét ki tudja szolgálni - nyi­latkozott az újonnan felavatott intéz­ményről Potápi Árpád János, a Minisz­terelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára. (MH) LONDON Kései beismerés Tony Blair szerint tévesek voltak azok a hírszerzési értesülések, amelyekre az iraki katonai beavatkozásról hozott dön­tést alapozták. Az egykori brit kormányfő nem cáfolta azt sem, hogy az iraki hábo­rú vezetett az Iszlám Állam terrorszerve­zet felemelkedéséhez. (MH) CSOROG Előrelépés együtt A magyar-szerb megbékélési folyamat a vége felé közeledik - jelentette ki Pász­tor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke vasárnap a délvidéki Csorogon, ahol az 1944-1945-ben ártatlanul ki­végzett áldozatokra emlékeztek. (MH)

Next