Magyar Hírlap, 2015. október (48. évfolyam, 230-255. szám)
2015-10-26 / 250. szám
■ ■ ■■6 MAGYAR HÍRLAP KÜLFÖLD 2015. OKTÓBER 26., HÉTFŐ Ellenzéki térhódítást vártak a lengyel választásokon A lengyel parlament alsóházának 460 képviselőjét, valamint a felsőház száz szenátorát választották meg vasárnap. A szavazás legnagyobb esélyese a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS), mely az utóbbi hetekben végzett felmérések átlageredményei szerint 35,5 százalékos támogatottságot élvez. A nyolc éve kormányzó jobbközép liberális Polgári Platformnak (PO) az utóbbi hetek felmérései átlagosan 23,1 százalékot jeleznek. A PiS listavezetője Beata Szydlo, míg a kormányzó PO Ewa Kopacz jelenlegi miniszterelnököt (képünkön) indította a posztért. A lengyel szavazóhelyiségek este kilenckor zártak, az első becslések az eredményekről lapzártánk után jelentek meg. (MH) FOTÓ: REUTERS/PAWEL KOPCZYNSKI www.magyarhirlap.hu ORBÁN VIKTOR: TÖBBSZÖR JAVASOLTUK, HOGY AZ EURÓPAI UNIÓ VÉDJE MEG A GÖRÖG HATÁRT, HA ATHÉN ERRE NEM KÉPES, DE NEM HALLGATTAK RÁNK Magyarország már nem része a válságnak ŐRY MARIANN Görögország felelősségét firtatták a migrációs csúcsra érkező európai vezetők, többen drámai hangon figyelmeztettek arra, hová vezet, ha nem cselekednek minél előbb. Az Európai Bizottság elnöke Zágrábot is megintette, a horvát kormányfő ugyanakkor szomszédaira mutogatott. A nyugat-balkáni migrációs útvonal már nem érinti hazánkat, így Magyarország csak megfigyelőként vesz részt az erről szervezett csúcstalálkozón - mondta Orbán Viktor, amikor megérkezett Brüsszelbe az osztrák, bolgár, horvát, macedón, német, görög, román, szerb, szlovén és magyar részvétellel megtartott tanácskozásra. A kormányfő hangsúlyozta, hogy a migrációs válság első számú oka az, hogy a schengeni övezet és az unió egyes országai nem képesek vagy nem készek állni a szavukat. Hozzátette: hazánk már többször javasolta, hogy ha Görögország nem tudja megvédeni a határát, akkor az unió közösen tegye meg, „de senki sem hallgatott ránk”. Orbán hangot adott abbéli reményének, hogy a tanácskozáson végre pontot tesznek a nyitott határok és a meghívás politikájára, hiszen mindkettő homlokegyenest ellentétes Schengennel. Egy nappal korábban Bojko Boriszov bolgár kormányfő azt mondta, hogy ha Németország és Ausztria lezárja a határát, akkor Bulgária, Románia és Szerbia is kész így tenni. Borat Bahor szlovén államfő egy lépéssel tovább is ment, szerinte ugyanis ha Horvátország továbbra is ellenőrizetlenül szállítja a határra a migránsokat, akkor Ljubljanának nem kell várnia másokra ahhoz, hogy lezárja a határt. A tanácskozásra érkezve Miro Cerar szlovén kormányfő azt mondta, ha nem tesznek konkrét lépéseket a következő napokban és hetekben, „Európa és az Európai Unió elkezd széthullani”. A politikus szerint a Szlovéniát sújtó migrációs nyomás „abszolúte elviselhetetlen”, segítség nélkül nem fogják hetekig bírni. Jean Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke egy tizenhat pontos javaslatcsomagot küldött a találkozó előtt a részt vevő vezetőknek. Eszerint csak „határokon átnyúló, határozott, európai szellemiségű, a nemzeti, regionális és helyi hatóságok pragmatikus együttműködésén alapuló, közös megközelítéssel” kezelhető a válság. Gyors intézkedésre van szükség a humanitárius katasztrófa elkerülése érdekében, emberségesen kell bánni a migránsokkal, a menedékre nem jogosultakat pedig mielőbb haza kell küldeni. A szövegtervezet kilátásba helyezte, hogy a kormányfők 24 órán belül kineveznek egy kapcsolattartó személyt, aki segíti az információcserét és a koordinációt, továbbá kötelezettséget vállalnak arra, hogy növelik országaik befogadóképességét, s felveszik a kapcsolatok a nemzetközi pénzügyi intézményekkel, hogy ezt finanszírozni tudják. Fel kell hagyniuk a vezetőknek azzal a - főleg Zágrábra jellemző - gyakorlattal, hogy egyeztetés nélkül egy szomszédos ország határához utaztatják a migránsokat. Hatékonyabbá kell tenni a határvédelmet, továbbá megtagadható a belépés azoktól, akik a határon nem akarnak menekültstátust kérni, az országoknak ugyanakkor minden rendelkezésükre álló kommunikációs eszközt fel kell használniuk arra, hogy tájékoztassák a migránsokat jogaikról és kötelességeikről. Juncker egy vasárnapi német interjúban rendezett eljárásra és rendezett viszonyok megteremtésére hívta fel a balkáni migrációs útvonalon fekvő országokat. Hangsúlyozta, az Európai Bizottság mindenkitől elvárja, hogy „tartsa magát az érvényes játékszabályokhoz”. Az uniós vezető szerint szigorúbban kell ellenőrizni Schengen külső határait, lassítani kell a migrációs áradatot. Zoran Milanovic horvát kormányfő Juncker javaslatáról a tanácskozásra érkezve azt mondta, boldogan aláírja a határra szállítás gyakorlatának tilalmát, de Horvátország csak a negyedik a láncban, kényszerhelyzetben van. Többen Athén felelősségét firtatták, Alekszisz Ciprasz görög kormányfő pedig Törökország jelenlétét hiányolta a tanácskozáson. Hasonlóan nyilatkozott Angela Merkel német kancellár is, aki szerint Ankara nélkül Európa nem tudja kezelni a válságot. Orbán Viktor és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben FOTÓ: MTI/MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA SZECSŐDI BALÁZS VALÓS HATÁRVÉDELMET, KERÍTÉS ÉPÍTÉSÉT SÜRGETI A SZABADSÁGPÁRT ELNÖKE Törésponton az osztrák rendőrök D. Több migráns érkezik egyszerre Ausztriába, mint amennyit a németek beengednek, ezért folyamatos a feszültség az országban. A hatóságok teljesítőképességük szélére értek, egyre több szó esik a határvédelem szükségességéről. Werner Faymann osztrák kancellár a Kronen Zeitungnak azt mondta, a menekültüggyel kapcsolatosan vagy történik közös uniós fellépés, vagy megkezdődik az Európai Unió csendes széthullása. A kancellár szerint fontos az unió külső határainak biztosítása, azonban ennek nem lehet alternatívája az, hogy az országok falakat építenek. Az osztrák belügyminiszter a lapnak úgy nyilatkozott, hogy előfordulhat a menekültek közötti pánik vagy erőszak, és az osztrák rendőrségnek ezekre megfelelő intézkedéssel kell válaszolnia. Johanna Mikl-Leitner szerint az osztrák rendőrség elért teljesítőképessége határához. Heinz-Christian Strache, a felméréseken magasan vezető jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke hétvégi közleményében „valódi és következetes” határvédelmet, valamint határkerítés építését sürgette. Az ellenzéki politikus szerint a lakosság és a helyszínen dolgozó hatóságok, valamint a közrend érdekében határozott intézkedésekre van szükség, különben egész Ausztriában általánossá válnak a Szlovéniával szomszédos Stájerország lakosaiban félelmet keltő állapotok. Strache kifogásolta, hogy noha a napokban Sebastian Kurz külügyminiszter is elismerte, hogy a határkerítések működnek, az ő javaslatát a kerítés építésére hónapok óta csak elutasítással fogadta a kormányzat. Folytatódott vasárnap a migránsok továbbszállítása a szombat éjszakára teljesen megtelt ausztriai befogadóállomásokról. Naponta 6500-an érkeznek, de csak 4500-an mehetnek tovább Németországba. Vasárnap reggelre összesen 3500 an voltak a szlovén határnál fekvő Spielfeldnél, a vonatok Grazba és Salzburgba szállították a migránsokat. Megteltek tegnapra a karintiai táborok, s torlódás alakult ki szombat éjszakára a felsőausztriai Braunaunál, a német hatóságok ugyanis csak lassan engedték be a migránsokat. A migránsokat nemcsak vonatok, hanem taxik is szállítják Stájerországon át, a tartományi és a fővárosból érkezett fuvarozók között eldurvult a helyzet. A helyiek szerint a bécsieknek nincs jogosultságuk a migránsok fuvarozására, a konfliktus tettlegességig fajult. A hatóságok - akik egyébként maguk hívták a stájer taxisokat a határra - a „taxisháborút” úgy igyekeztek megoldani, hogy elzavarták a fuvarozókat a határállomásról, így azok távolabb várják a kuncsaftokat. RÖVID ÉS „NEM ÉRDEMELNEK EGYÜTTÉRZÉST” Milos Zeman cseh államfő szerint a menekültek többsége nem érdemel együttérzést, mert általában fiatal, egészséges és anyagilag jól bebiztosított emberekről van szó, akik a gyermekeket csak élő pajzsként használják céljaik eléréséhez. A kelet-európai országok tartoznak azzal a partnereiknek, hogy többet tesznek a migránsáradat megfékezésére - jelentette ki Mark Rutte holland kormányfő, aki a menekültek igazságosabb elosztását kérte. • „A terror sem nemzetet, sem vallást nem ismer. A muszlim hit iránti tiszteletünk alapján is a terrorizmus valamennyi formáját határozottan elutasítjuk" - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Nigériában. Több mint három éve a legalacsonyabbra, 36 százalékra süllyedt a Németországban kormányzó CDU/CSU választói támogatottsága egy felmérés szerint. Angela Merkel német kancellár szokásos szombati rádióüzenetében a bevándorlók integrálását sürgette, hangsúlyozta, minél előbb meg kell tanulniuk németül, munkát és oktatást kell kapniuk. ■ A kijeviek újra Vitalij Klicskót választották MTGY Ukrajnában helyhatósági választásokat tartottak vasárnap, ahol a megyei közgyűlések és önkormányzatok tagjait, valamint polgármestereket választottak meg. Az exit pollok szerint Kijevben nagy fölénnyel, 38,4-40,4 százalékos eredménnyel győzött a jelenlegi főpolgármester, Vitalij Klicsko. A második helyet az Ukrán Választók Bizottsága által megrendelt kutatás szerint Volodimir Bondarenko, a Julija Timosenko vezette Haza párt jelöltje szerezte meg mindössze 8,7 százalékkal, a Szavik Suszter Stúdió szerint viszont Szerhij Huszovszkij, a Szamopolics (Önsegély) jelöltje lett a második, 9,2 százalékkal. Kárpátalján először áhított közös jelöltlistákat a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség. A helyi magyarságot Orbán Viktor kormányfő is szavazásra biztatta. TORONTÓ Élő magyar közösség Megfelel a 21. századnak az új torontói Magyar Ház, amely a magyar közösség minden igényét ki tudja szolgálni - nyilatkozott az újonnan felavatott intézményről Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára. (MH) LONDON Kései beismerés Tony Blair szerint tévesek voltak azok a hírszerzési értesülések, amelyekre az iraki katonai beavatkozásról hozott döntést alapozták. Az egykori brit kormányfő nem cáfolta azt sem, hogy az iraki háború vezetett az Iszlám Állam terrorszervezet felemelkedéséhez. (MH) CSOROG Előrelépés együtt A magyar-szerb megbékélési folyamat a vége felé közeledik - jelentette ki Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke vasárnap a délvidéki Csorogon, ahol az 1944-1945-ben ártatlanul kivégzett áldozatokra emlékeztek. (MH)