Magyar Hírlap, 2015. november (48. évfolyam, 256-280. szám)

2015-11-02 / 256. szám

MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2015. NOVEMBER 2., HÉTFŐ www.magyarhirlap.hu TOLLÁR TIBOR: A TŰZESETEK SZÁMA CSÖKKEN, KÖSZÖNHETŐEN ANNAK, HOGY FOLYAMATOSAN FIGYELMEZTETÜNK AZ ÉPPEN AKTUÁLIS VESZÉLYEKRE Elismert magyar katasztrófavédelem LÁZIN MIKLÓS ANDRÁS Folytatódik a tűzoltóautók cseréje, előreláthatólag három esztendő múl­va már homogén járműparkja lesz a katasztrófavédelemnek - mondta a lapunknak adott interjúban Tollár Ti­bor tűzoltó vezérőrnagy. A BM Heros Zrt. most évente ötven gépkocsit ké­pes gyártani, de ezek nem egyféle ki­vitelűek, hanem egy széles palettát ölelnek fel. Az Országos Katasztrófa­­védelmi Főigazgatóság megbízott fő­igazgatója beszélt arról is, hogy a tűz­oltók hivatása rendkívül népszerű, az évente indított kétszer nyolcvanfős továbbképzésre mintegy ezren szok­tak jelentkezni. - Rányomja a bélyegét a külpolitika változása a szakmai munkára? - Nem igazán. A veszély, legyen az árvíz vagy ipari katasztrófa, nem is­mer határokat. Nekünk a külföldi partnereinkkel soha nem voltak, s azt hiszem, nem is lesznek problémáink. - A szegénység sem tényező? - Mire gondol? - Ukrajna nem túl gazdag. Várha­tó tőle, hogy önként kiépítsen pél­dául­­ egy árvízi jelzőrendszert?­­ Ezek a hálózatok döntő részben európai uniós finanszírozásból ké­szülnek, így kevéssé terhelik az adott állam büdzséjét. Igaz, a fenntartásuk­ra költeni kell, de ez, azaz a működő­képesség fenntartása alapvető érde­ke az illető országnak. Egyértelműen látszik, hogy az emberek és a döntés­hozók felismerték, hogy a megelő­zés nagyságrendekkel olcsóbb, mint a kármentés. - Megbocsásson, a döntéshozó­kat csak-csak elhiszem önnek, de az „ egyszerű ” polgárokban is biztos ? - A statisztika egyértelműen min­ket igazol. A tűzesetek száma az elmúlt években a harmadára apadt, s eb­ben szerintem nem csekély része volt a megelőző kampányainknak. Egy­­egy, a lakosságnak szóló, jól elhelye­zett, figyelemfelkeltő, látványos be­mutató vagy híradás messze többet ér, mint bármi más. Gondoljunk pél­dául egy olyan tűzoltási bemutatóra, ahol az emberek testközelből szem­lélhetik, hogy a lábasban meggyulladt lángoló étolajat véletlenül sem vízzel, hanem az edény lefedésével kell elol­tani. Rendszeres közleményeinkben folyamatosan figyelmeztetünk az ép­pen aktuális veszélyekre - legyen az a karácsonyi csillagszórózás, az adven­ti koszorú gyertyái vagy mostanság a töklámpások esete. Lehet ezen vic­celődni, mint némelyek teszik, csak amikor ég a feldíszített fenyő, a füg­göny, a ház, az már nem olyan mókás. S a sort még folytathatnám napestig. De nyomatékosan ismétlem, a veszé­lyek gyakori sulykolása nem kidobott energia, pénz, s a statisztika egyértel­műen azt mutatja, megéri az ismétlés, hiszen a tűzesetek száma láthatóan apad, köszönhetően a lakosság folya­matos tájékoztatásának. - Szakemberként bizonyára fel­kapja a fejét olyan hírekre, mint pél­dául a minapi szörnyű busztragédia Franciaországban.­­ Egyértelműen. Érző emberként­ mélyen sajnálom a történteket, az ál­dozatokat, vezetőként pedig az a dol­gom, ha tetszik, kötelességem, hogy minél többet megtudjak a részletek­ről. Pontosan azért, hogy efféle rém­történet nálunk ne eshessen meg. Az európai katasztrófavédelmi együtt­működés fontos eleme, hogy ha lesz elérhető információ, azt megkapjuk és tanulmányozzuk. - Foglalkoznak kockázatelem­zéssel? - Természetesen, s nemcsak lakos­sági, hanem iparbiztonsági és termé­szeti vonalon is. 55 Ha a kocsi kiöregedett vagy tönkrement, csak a felépítményt kell átsze­relni egy másik alvázra, s minden mehet tovább.­­ Elnézést, de utóbbit az átlagpolgár gyakran csak afféle hókuszpókusz­nak tartja, mondván, a természe­ti katasztrófákat képtelenség előre megjósolni.­­ Az, hogy mikor lesz eső, ma már jó eséllyel előre tudható. A radarképek alapján megbecsült, majd számítások­kal igazolt várható időjárási jelenségek alapján kiszámolható, hogy egy adott folyam vízgyűjtő területén mennyi csapadék hullik le. Mivel ismert a pa­takok, folyók áteresztőképessége, csak egy lépés a várható vízszintemelkedés kalkulálása. Mindez a jelen, de tervez­hetők a távolabbi jövő adta kihívások is, ha ugyanezen elv mentén model­lezzük például, hogy egy adott térség­ben hirtelen a szokásosnál messze több csapadék hullik le - ilyen helyzetben mi várható, a katasztrófavédelem er­re mit tud lépni, mennyi embert, gé­pet kell odairányítanunk. Nincs eb­ben semmi ördöngösség vagy mese. E példát pedig bármire át lehet ültetni, legyen az földrengés, sárlavina vagy bármilyen más természeti jelenség. Fontos aláhúzni, hogy nemcsak ide­haza gyakorlunk, hanem nemzetközi akciókban is részt veszünk, rendsze­resek a tapasztalatcserék, az itthoni és külföldi tanfolyamok, továbbképzé­sek, konferenciák. Nem győzöm ele­get hangsúlyozni, a bajt jobb megelőz­ni, mint utólag a következményeket áldozatok árán felszámolni. - Mondhatni folytonos készültség az életük. - Ezt a munkát nem is lehet más­hogy kimagaslóan végezni. A magyar katasztrófavédelem nemzetközi ösz­­szehasonlításban is igen szépen tel­jesít - gondoljunk csak a vörösiszap­­katasztrófa utáni helyreállítási vagy a dunai árvíz idején végzett, nem­zetközi elismerést kiváltó védekezési munkánkra. - Mennyi jut jövőre az önkéntes tűzoltóknak? - Az ideihez képest százmillió fo­rinttal lesz több a támogatásuk. - Ez sok vagy kevés? - Öt éve, 2010 ben összesen száz­húszmillió forint volt, idén pedig fél­­­milliárd - így azt gondolom, hogy ez a hatszázmillió sok. Ez már az a nagy­ságrend, amiből jól lehet gazdálkod­ni. Nyilvánvaló, ahogy erősödnek az önkéntes tűzoltó egyesületek, ahogy egyre inkább alkalmassá válnak a je­lentősebb beavatkozásokra, úgy kell bővülnie ennek a keretnek is, a ka­tasztrófavédelem pedig mindent meg­tesz ennek érdekében. Ám azt sem szabad elfelejteni, hogy a civilszerve­zeteknek akad még bőven más lehető­­­ségük is, ahonnan forrásokat tudnak szerezni. Szép példája lesz ennek most csütörtökön, amikor huszonnyolc kis­buszt adunk át a győztes pályázóknak. Különösen tiszteletreméltó az, hogy a helyi lakos önkéntesek a saját szabad­idejük terhére áldoznak a közösség ol­tárán, azért, hogy a lakosság egyre na­gyobb biztonságban élhessen.­­ Folytatódik a tűzoltóautók cseréje? - Igen, és ennek révén lassan, de biztosan egységes lesz a katasztrófa­­védelem gépjárműparkja. - Mennyi idő alatt fut le ez a projekt? - Nagyjából három esztendő szük­séges hozzá. A gyártó BM Heros Zrt. most évente ötven gépkocsit képes ki­bocsátani, de ezek nem egyféle kivite­lűek, hanem egy széles palettát ölelnek föl. Akadnak köztük kisebb, általunk fejlesztett felépítmények is, ame­lyek például a szabadtéri avar-, tarló­vagy erdőtüzek oltásánál alkalmazha­tók ragyogóan. Esetünkben éppen az a nagyszerű, hogy ha a kocsi kiörege­dett, netán tönkrement, nekünk csak a felépítményt kell átszerelni egy má­sik alvázra, s minden mehet tovább. Hiszen pont az alváz az, ami a legtöbb esetben károsodik a hatalmas felépít­mény súlya alatt. E termék egyébként olyannyira jól sikerült, hogy számos külföldi érdeklődés is érkezett hoz­zánk. Mindezeken túl várható a ma­gasból mentő járművek váltása is. - Mi történik a leselejtezett gépekkel? - Ami nálunk feleslegessé válik, azt az önkénteseknek adjuk át. Itt termé­szetesen nem első osztályú, de még évekig használható kocsikról és esz­közökről beszélünk. Ugyanakkor el kell ismerni, a tűzoltó munka nem­csak az embereket, de a technikát is rendkívüli módon megviseli, a hosz­­szú távú cél tehát az, hogy mindenütt egységes legyen az eszköz- és gépjár­műpark. Ez kétségtelenül sok pénzt és időt emészt föl, de úgy gondolom, megéri a befektetést. - Népszerű a tűzoltószakma? - Rendkívül népszerű. Mivel a le­morzsolódás alig kétszázalékos, évente elegendő kétszer nyolcvan­fős utánpótlási tanfolyamot indítani. E létszámra ezren szoktak jelentkezni, ami több mint hatszoros túljelentke­zés, vagyis bőven van miből meríteni. - Nem kap protekciót kérő tele­fonokat? - A léc nagyon magas, itt nincs szubjektív elbírálás. Aki az egészség­­ügyi, a fizikai vagy a pszichikai teszten elbukik, az nem kerülhet a sorainkba. Gondoljunk bele, a teljes beavatkozó felszerelés akár a harminc kilogram­mot is elérheti, ezt nem lehet holmi keszegekre ráaggatni. A beavatkozá­sok helyszínén vagy nagyon meleg, vagy nagyon hideg van, a körülmé­nyek mindenütt zordnak nevezhetők. S azt sem szabad elfelejteni, hogy a vá­logatást nem én ejtem meg, hanem a tűzoltó parancsnokságokon történik a jelentkezők első szűrése, a tűzoltó­parancsnokoknak pedig elemi érde­kük, hogy a tanfolyam után csak a leg­jobbak kerüljenek vissza hozzájuk. Tollár Tibor: Kampányaink látványosak és hatékonyak FOTÓ: CSUDÁS SÁNDOR ZT —1 W XIV- DV UTCA 128-132-­1 TEL: 422-4400 / #jTJ# www.kelet-pest.hu .

Next