Magyar Hírlap, 2015. december (48. évfolyam, 281-305. szám)

2015-12-01 / 281. szám

MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2011. DECEMBER 1., KEDD A BÍRÓSÁGOK INFORMATIKAI FEJLESZTÉSÉNEK KÖSZÖNHETŐEN MÁR UH PERTARTAM-KALKULÁTOR, ÉS ELEKTRONIKUSAN IS BENYÚJTHATÓ A KERESET Jelentős a lemaradás a távmeghallgatásban BARANYA RÓBERT A nemzetközi gyakorlattal ellentétben a hazai bíróságokon alig használják ki a távmeghallgatás lehetőségét - derült ki egy tegnapi konferencián. Pintér Sándor belügyminiszter szerint informatikai fejlesztések nélkül senkinek nincs jövője a világban. Elrettentőnek nevezte a bírósági távmeghallgatások alacsony magyarországi számát az európai uniós adatokhoz hasonlítva Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke egy szakmai konferencián. Handó elmondta, hogy 2012-ben tizenhét, 2013-ban 62, tavaly pedig 77 alkalommal volt a bíróságokon informatikai hálózaton keresztül történő meghallgatás. Ezzel szemben például Ausztriában 2013-ban 10500, míg Hollandiában ötvenezer ilyen meghallgatás történt. Az OBH elnöke ezzel együtt emlékeztetett a hivatal által elindított informatikai fejlesztésekre, amelyek eredményeként bevezették az elektronikus panasz 24 órás beadásának lehetőségét, elérhető az ügyfelek számára a pertartam-kalkulátor, új szolgáltatásként megjelent az eljárásokkal kapcsolatos sms- és e-mailértesítés, lehetővé vált az elektronikus fizetés az eljárásokban, és elektronikusan is benyújtható a kereset. Pintér Sándor belügyminiszter a konferencia megnyitóján kijelentette: az informatikai fejlesztésé a jövő, enélkül ma a világban senkinek nincs jövője, nem lehet előre haladni. Felidézte, hogy már 1985-ben, Pest megyei főkapitány-helyettesként részt vett különböző informatikai megoldások rendőrségi bevezetésében, 1994-ben pedig, amikor már országos rendőrfőkapitány volt, az ORFK - n dolgozták ki a távmeghallgatást lehetővé tévő technikát. A kezdeményezés azonban kudarcot vallott, az akkori jogi és bírói vezetők azzal utasították el az alkalmazását, hogy ez a lehetőség nem szerepel a büntetőeljárási törvényben. Ha akkor bevezetik a távmeghallgatás intézményét, ebben a világ élvonalában lehetett volna Magyarország - jegyezte meg Pintér. Hozzátette, novembertől az új szabályok kiszélesítik a zárt távközlési hálózaton történő tárgyalás lehetőségeit, és reményét fejezte ki, hogy ez felgyorsítja ezen informatikai formák egyre tágabb körű alkalmazását. Aktakupac: Csökkentenék az iratanyagot FOTÓ: HEGEDŰS RÓBERT PÁRTON BELÜL NEM LETT KÖVETKEZMÉNYE AZ ÜGYNEK Nyomozás Novák akciója miatt BR A feljelentéskiegészítés elrendelése után a nyomozás megindításáról döntött Novák Előd jobbikos képviselő szoborrongálási akciója kapcsán az ügyészség - tudta meg lapunk Nagy Andreától, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivőjétől. Az ügyészség rongálás bűntettének gyanúja miatt rendelt el nyomozást, jelenleg ismeretlen tettes ellen. Nagy Andrea elmondta, hogy eddig nem kezdeményezték Novák mentelmi jogának felfüggesztését. A nyomozás határideje december 28., de meghosszabbítható. Novák és mintegy félszáz jobbikos szimpatizáns október 25-én jelent meg a Szabadság téri szovjet emlékműnél azzal a céllal, hogy leverjék a szobron lévő szovjet címert. A képviselő még fel tudott kapaszkodni az emlékmű talapzatára, de helyszínt biztosító rendőrök leszorították onnan. Novák ennek ellenére vésővel és kalapáccsal kezdte el verni a talapzatot, de a rendőrök egy rövid dulakodás után végül ezt is megakadályozták. Novákot feljelentették, de az ügyészség két héttel ezelőtt feljelentés-kiegészítést rendelt el az ügyben, amelyről most döntöttek. Vona Gábor, a Jobbik elnöke az M1 tévécsatornának nyilatkozva rosszul elsült akciónak nevezte párttársa cselekedetét, de a párton belül nem lett következménye az ügynek. ÚJ SZEGÉNYSÉGI MUTATÓT VEZETNEK BE HAMAROSAN Túlságosan heterogén a „létminimum alatt élők” címkéjű csoport KACSÓH DÁNIEL küszöbén a létminimum új számítási módszere, a felülvizsgálat a végső szakaszba került - értesült lapunk. A részletek azonban egyelőre nem ismertek. A változás azért szükséges, mert az eddig alkalmazott módszertan nem fedi azt, amiről az elnevezés szól. A kormány részéről támogatják a statisztikai hivatal lépését. Célegyenesbe került a létminimum számításának módszertani megújítása - értesült lapunk. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tájékoztatása szerint a „felülvizsgálat a végső stádiumba ért, a hivatal munkatársai dolgoznak a részleteken, miután konzultáltak a megújításban érdekeltekkel”. A tervek szerint a vonatkozó munkálatokat még ebben az évben bemutatják a sajtó képviselőinek. Korábban megírtuk, a cél, hogy feltárhatók legyenek a valóban legelesettebb társadalmi csoportok, s ne legyen félrevezető a mutató elnevezése. Ezért kezdődött meg tavasszal egy új, a magyar társadalomra relevánsabb, abszolút szegénységi mutató kifejlesztése. Ezt az a temérdek változás indokolja, amely az előző, 1996-os felülvizsgálat óta bekövetkezett hazánkban, például a lakosság fogyasztásában. A hivatal részéről már korábban utaltak arra: míg húsz éve nem volt félmillió, tavaly már a tizenkétmillióhoz közelített a mobil-előfizetések száma. Felmerült tehát, hogy az értelmezés szempontjából is kifogásolható, ha az átlagtól kevéssel elmaradók egy csoportot képeznek a valóban legelesettebbekkel, másrészt a „létminimum alatt élők” csoportja így kezelhetetlenül heterogén, és ez nem járul hozzá a legtöbb gondoskodást igénylő rétegek problémáinak megértéséhez, sem a kezeléséhez. A KSH részéről már tavasszal leszögezték, befejezték az eddigi módszertanon alapuló publikációkat, és nemzetközi példákat is figyelembe véve kezdődik a munka az új mutató kidolgozásán. Az egyik lehetséges megoldás az Egyesült Államokban alkalmazott módszer átvétele - létminimum alatt él az, akinek a jövedelme kevesebb, mint az élelmiszerre fordított kiadásainak háromszorosa. Szóba jöhet az Európai Unió szintjén harmonizált, jövedelmi szegénységhez kötött abszolút szám, azaz egy jövedelemalapú mutató használata. A hivatal mindenképp konszenzusos megoldást szeretne, ezért a KSH-felhasználók széles körével, kutatókkal, szakpolitikusokkal és munkavállalói képviselőkkel kívánják végrehajtani a változtatást. A kormány támogatja a hivatal lépését. Czibere Károly szociális államtitkár korábban lapunknak megerősítette, az eddig alkalmazott módszertan nem fedi azt, amiről az elnevezés szól. „Sőt súlyosan félrevezető. Akik valóban tenni szeretnének a szegénység ellen, azoknak érdekében áll, hogy olyan fogalmakkal dolgozzunk, ami a valóságot fedi” - mondta. ■ E-MAIL: BELPOLD MINT MMIMAP.HU KILENCSZÁZMILLIÓ FORINTBÓL MODERNIZÁLTAK HUSZONNÉGY KAPOSVÁRI INTÉZMÉNYT Energiatakarékossá vált épületek KCS Az ilyen jellegű projekteknek köszönhetően cáfolható az a fajta riogatás, amely szerint sem az önkormányzat, sem a Klik nem tud igazi gazdája lenni az iskoláknak - mondta Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár a kaposvári intézményfelújítási program zárási ünnepségén. Lezárult Kaposvár kilencszázmilliós intézményfelújítási programja. Az iskolákat, óvodákat, orvosi rendelőket, kulturális intézményeket is érintő beruházási projektet tegnap ünnepélyes keretek között értékelték a Munkácsy Mihály Gimnáziumban. „A város történetének legnagyobb intézményfelújítási programját hajtották végre ebben az évben "- hangsúlyozta a huszonnégy intézményben végbement korszerűsítésről szólva Szita Károly (Fidesz-KDNP), Kaposvár polgármestere a távirati iroda tudósítása szerint. - Ezeknek a beruházásoknak a révén modernebb, ugyanakkor olcsóbban, energiatakarékosabban üzemeltető a megyeszékhely, ez hozzájárul ahhoz, hogy Kaposvár az ország egyik legolcsóbb városa maradjon, úgy, hogy a szolgáltatások is a legjobb minőségűek”. Czunyiné Bertalan Judit, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára köszöntőjében kiemelte: az ilyen jellegű projekteknek köszönhetően meg tudták cáfolni azt a fajta riogatást, amely szerint sem az önkormányzat, sem a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) nem tud igazi gazdája lenni az iskoláknak. „Ez a mai alkalom erre jól és határozottan cáfol rá, egy olyan városban sikerült erőt mutatni a két működtető és fenntartó szervezet között, ahol mindkét szervezet ugyanúgy felelős maradt azokért a gyerekekért, akik ezeket az iskolákat használják” - mondta az államtitkár. Nagyon hatékonyan sikerült felhasználni a rendelkezésre álló forrást, határidőre, példaértékűen végeztek a beruházásokkal - hangoztatta Czunyiné Bertalan Judit. Hozzátette, az intézményfelújításoknak üzenetértéke van, azt mutatja, hogy a város minden lehetőséget megragad, amivel a közintézmények működtetése gazdaságosabbá tehető. Újratelepített informatikai rendszer „A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ költözése során az informatikai rendszer újratelepítését - jogszabályban meghatározott módon - a NISZ Zrt. végzi. A rendszer újratelepítése várhatóan a keddi nap folyamán befejeződik, a Klik munkatársai a szokásos munkarendben dolgoznak” - tájékoztatott lapunk kérdésére az intézményfenntartó. Azért kerestük meg a linket, mert az Index.hu tegnap azt írta, „másfél hete nem működnek a vezetékes telefonok és internetezni sem lehet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központban, pusztán azért, mert a központ új épületbe, a Nádor utcából a Bajcsy-Zsilinszky útra költözött. (...) Van, aki otthonról dolgozik, mások saját laptopról, ...többeket haza is küldtek a probléma miatt." VÁLTOZÁS AZ ÖSZTÖNZŐRENDSZERBEN LEHET AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÁLLAMTITKÁR SZERINT Ismét növekvő kórházi tartozások JOBBÁGYI ZSÓFIA Nem kizárt, hogy idén elmarad a „szokásos” év végi kórházkonszolidáció az úgynevezett kasszasöprés maradványából - értesült lapunk. Ismert, egyebek mellett az ellátó intézmények felhalmozódott tartozásaira az Egészségbiztosítási Alapban képződött maradványból év végén milliárdos nagyságrendben jut: 2012- ben huszonhét milliárdot, 2013-ban 3,2 milliárdot osztottak ki az év utolsó napjaiban, tavaly pedig tízmilliárd forintot fordítottak e célra. Tudható az is, hogy idén a kormány hatvanmilliárd forintot utalt a kórházi tartozásállomány kiegyenlítésére, s nagy előrelépés volt, hogy az összeg „kívülről” érkezett, vagyis nem az ágazati költségvetést terhelte. Ennek ellenére - ahogyan azt korábban több intézményvezető is „öregjósolta” - a tartozások továbbra is halmozódnak: a májusi konszolidáció óta a fekvőbeteg- ellátók adóssága négy, négy és fél milliárd forinttal növekszik havonta. Erről néhány héttel ezelőtt Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke beszélt egy szakkonferencián, s előrevetítette azt is, hogy ilyen ütemű gyarapodás mellett a decembert akár hatvanmilliárd forintos adósságállománnyal zárhatják a kórházak. Szintén bő egy héttel ezelőtt egy konferencián a Medicalonline kérdésére Ónodi - Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár úgy nyilatkozott az év végi maradványokkal kapcsolatban, „elképzelhetőnek tartja”, hogy idén elmarad a konszolidáció. Hozzátette azonban, hogy a „finanszírozásban nem, de az ösztönzőrendszerben hamarosan lesznek olyan változások”, amelyek megakadályozzák az adósság újratermelődését. Miniszteri javaslatra távozik a főigazgató Megszűnt november 30-i hatállyal Sélleiné Márki Mária, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója megbízatása a Magyar Közlöny legfrissebb száma szerint. Az Orbán Viktor miniszterelnök által szignózott határozat alapján a munka közös megegyezéssel ért véget, a jogviszony megszüntetését az egészségbiztosításért felelős miniszter, valamint az emberi erőforrások minisztere javasolta.