Magyar Hírlap, 2016. január (49. évfolyam, 1-25. szám)
2016-01-02 / 1. szám
IMAGYAR HÍRLAPBELFÖLD 2016. JANUÁR 2., HÉTVÉGE E-MAIL: BELPOL@MAGYARHIRLAP.HU „FONTOS A KÖLCSÖNÖS BIZALOM AZ ÁLLAM ÉS AZ ÜGYFÉL KÖZÖTT, AMELY HA MAGASABB SZINTET ELÉRNE, KISEBB BÜROKRÁCIA IS ELÉGSÉGES VOLNA” Patyi András: Nagy tartalékok vannak még az elektronikus igazgatásban is LÁZIN MIKLÓS ANDRÁS A Nemzeti Választási Bizottság jogi alapon működő testület, ahol a felvetődő problémákat mindig az érvényes jogi környezet s nem a pártpolitika szemszögéből ítéljük meg - mondta a lapunknak adott interjúban Patyi András. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke szerint akinek nincsenek szabatos jogi érvei, az nyilvánvalóan nem tud mit kezdeni azzal, ha a tételes jog alapján utasítják el a beadványát. Az ágálás és a hőbörgés akkor sem fog rajta segíteni, ha ezt egyre hangosabban teszi - fogalmazott. - Ön szerint milyen lesz Magyarország húsz-harminc év múlva? - Nehéz erre felelni. Optimista, pesszimista, realista forgatókönyvek egyként felhozhatóak. Én nagyon bízom abban, hogy 2035-2040 körül lesz még Magyarország, s az magyar ország lesz. Működő társadalommal, gazdasággal, a fenntartható fejlődés kiépült alapjaival, klíma- és környezettudatos lakossággal. Hiszem, hogy a józan ész felülkerekedik Európában, megszűnnek a fegyveres konfliktusok. Azt remélem, hogy nem lesz háború, és szeretném, ha gyermekeimnek nyugodt élet jutna osztályrészül. Ám hogy a biztonságról és a fejlődésről alkotott reményem mennyire megalapozott, nem tudom megmondani. - Mitől tart ? - Kétségtelenül látható egy sötét forgatókönyv is. - Vagyis? - Riasztó az a rengeteg agresszív ember, aki beözönlött Európába. Az óvilág gyönge és gazdag, s ahogy ezt miniszterelnök úr is gyakran megfogalmazza, ez a létező legrosszabb konstelláció. Az sem üdvös jelenség, hogy a szuverenitásunk egy részét jogalap nélkül az Európai Unió igyekszik elszippantani. Történik mindez annak ellenére, hogy az EU az átruházás elvén nyugszik, azaz csak azokat a jogokat gyakorolhatja, amelyeket a tagállamok kifejezetten szerződéses módon rátestálnak. Amit pedig nem, azt szándékosan őrzik az érintettek. Az, hogy az EU bővíti a saját hatáskörét, jogi nonszensz. - Vajon a szuverén nemzetállamok megmaradnak szuverénnek és nemzetinek? - Ezzel kapcsolatban komoly kétségeim vannak. Mindez annyit jelenthet, hogy elhúzódó válságok, szegénység, környezeti problémák, ne adj’ Isten lázadások, Európa két-három részre szakadása is jöhet. De természetesen nem szeretném, ha ez bekövetkezne. -És a migráció? - A személyes véleményem majdnem teljesen megegyezik a kormányéval, és e tekintetben mindegy, hogy a belföldi vagy az EU felé kommunikált fejezetet vesszük, mert az a lényegét tekintve egy. Az nem állam, amelyik a határait képtelen oltalmazni. A szuverenitás lényegéhez tartozik a saját terület védelme, ez a napnál világosabb tény. Másrészt teljesen nyilvánvaló, hogy szervezett folyamatról van szó. A migránsokat valahonnan elindítják, pénzelik, tájékoztatják, szállítják. Az országba illegálisan beáramló emberek súlyosan törvénysértő módon viselkednek azzal, hogy nem a kijelölt határátkelőhelyen érkeznek, eldobálják az útlevelüket, megtagadják az ujjlenyomatadást. - Ön szerint segített a határzár? - Hangsúlyoznám, hogy a magyar határ nincs lezárva. Nemzetközi szerződésekben kijelölt határátlépési pontokon lehet belépni hazánkba. Ha valaki menekült vagy hontalan, az ott felállított befogadóállomásokon kell jelentkeznie, ahol minden fellelhető, ami szükséges, az orvostól az élelmen át egészen az ágyig, pokrócig. Szerencsére nem Szerbiában van háború, hogy embereknek át kell szökniük a zöldhatáron. Nem vagyunk határosak fegyveres konfliktusokkal, Pakisztánnal meg végképp nem. Ide több ezer kilométerről érkeznek emberek úgy, hogy közben Európa határán fel kellene tartóztatni őket. A gazdasági menekülteknek semmilyen joguk nincs arra, hogy egy országba csak úgy besétáljanak. Mélységesen felháborít és elkeserít, hogy Nyugaton hamis képet festenek rólunk. Minket állítanak pellengérre, miközben a görög fél több esztendeje nem teljesíti legalapvetőbb kötelezettségeit sem. A mi politikusainkat gyalázzák gyenge képességű uniós bürokraták, politikusok. Ugyan milyen alapon? Külön kérdés: ha Európa nem képes megvédeni a külső határait, akkor e szövetség valójában mire szolgál? Nagyon sok hulláma lesz még a migrációnak, és én osztom az ezzel kapcsolatos félelmeket is. - A fiatalok is így érzik? - Nagyon jó hallgatóink vannak: elkötelezettek, tanulni vágyók és szorgalmasak. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem a jelentkezési adatok alapján népszerű, de emögött a szakok eltérő népszerűsége áll. A legkelendőbbek a rendészeti képzések, amelyek közül kiemelkednek a bűnügyi és pénzügyi nyomozói szakok, s ehhez csatlakoztak a katasztrófavédelmi képzések. Az NKE-t választók jelentős százaléka első helyen ezeket a Rendészettudományi Karon meghirdetett alapképzéseket jelöli meg. Itt tízszeres, olykor tizenhétszeres a túljelentkezés. Hasonlóan népszerű a nemzetközi igazgatási alapszak, ahol tavaly több mint hússzoros volt a túljelentkezés. Az összes magyarországi egyetem oktatói és hallgatói kiválósági rangsorán jól szerepeltünk, ez az érték is hozzájárult ahhoz, hogy a HVG által készített összegyetemi rangsorban a harmadikak lettünk. Ez bizonyíték minden kétkedő számára, hogy tudatos fejlesztő- és építkezőmunka folyik nálunk. Bátran kijelenthető tehát, hogy az egyetem minden mutató alapján népszerű intézmény, annak ellenére, hogy többletkövetelmények vannak, a katonai és rendészeti szakokon a szellemi tudás mellett komoly fizikai és pszichikai elvárásoknak is meg kell felelniük a hallgatóinknak. - A kritikusok szerint túl sok pénzt áldoz a kormány a campusra. - A bírálatok természetesen nem esnek jól, főleg, hogy egyetemi vezetőként nem az irigykedésben látom a jövőt. Rektorként és személy szerint is rendkívül örülök annak, ha más felsőoktatási intézmény fejlődik, így annak is, hogy a Testnevelési Egyetem fejlesztésére is hasonló nagyságrendű forrást biztosít a kormány, és az is öröm számomra, hogy a Szegedi Egyetemen a lézerközpontot fejlesztik. Ez befektetés a jövőbe. Igyekszünk mindenkinek elmagyarázni, hogy bár az elmúlt évtizedekben a felsőoktatásra nagyon sok beruházási pénzt költöttek, ebből három intézmény rendre kimaradt. A Nemzetvédelmi Egyetem, a korábbi Rendőrtiszti és az Államigazgatási Főiskola. Közel harminc éve ezekre az ingatlanokra egy forintot nem fordított az állam, így tulajdonképpen a Ludovika Campus projekttel több évtizedes adósságát törleszti a kormány. Túllépve a Ludovikán, önt igen sokan támadták az utóbbi időben a Nemzeti Választási Bizottság elnökeként végzett munkájáért. Menynyire bántják a kritikák? •Fontos leszögezni, hogy a Nemzeti Választási Bizottság jogi alapon működő testület, amelyben a felvetődő problémákat mindig az érvényes jogi környezet, s nem a pártpolitika vagy a személyes meggyőződés szemszögéből ítéljük meg. Ez akkor is így történik, ha valaki az ellenkezőjét híreszteli. Megértem, hogy akinek nincsenek szabatos jogi érvei, az nyilvánvalóan nem tud mit kezdeni azzal, ha a tételes jog alapján utasítják el a beadványát, ám az ágálás és a hőbörgés akkor sem fog rajta segíteni, ha ezt egyre hangosabban teszi, és szerintem ez nem is tartozik a demokratikus politi.Bármilyen reform megvalósítása nagyon nehéz, mert a közigazgatás gépezetét nem lehet megállítani, az állandóan dolgozik, kai kultúrába. A kritikák alaptalanok, főleg azok, amelyek azt mondják, hogy nehéz népszavazást tartani hazánkban. Magyarországon rendkívül megengedő a szabályozás. Van olyan ország, ahol egyáltalán nincs vagy csak véleménynyilvánító népszavazás van. Nálunk az országgyűlés hatáskörébe tartozó bármely kérdésben lehet kezdeményezést indítani, kivéve azt a néhányat, ami az Alaptörvényben vagy a népszavazási törvényben fel van tüntetve, csak jól kell megfogalmazni a kérdést, ami viszont valóban nem könnyű. A nép döntése pedig kötelező az Országgyűlésre nézve. A testület is demokratikusan működik. Tizenkét tagja van, ebből ötöt a parlamenti pártok bíznak meg, de ők sem pártérdekeket és személyes véleményeket képviselnek, hanem szigorúan jogi érvekkel járulnak hozzá a bizottság működéséhez, amely kizárólag jogi döntést hoz. Ezt az is bizonyítja, hogy a Kúria rendszerint helybenhagyja a bizottság döntéseit. Ügyrend és napirend szerint folyik a munka, többnyire előre előkészített határozati javaslatokkal, és minden döntésünk részletes - akár tíz-tizenöt oldalas - jogi indoklást tartalmaz. Nem jön képbe ilyen esetekben a nyilvánosság? - Rendkívül fontos, hogy az ülések nyilvánosak, de ez nem azt jelenti, hogy abba a külsősök szabadon és tetszésük szerint belebeszélhetnek. A sajtónak felbecsülhetetlen szerepe van abban, hogy a közvélemény pontosan értesüljön a nálunk történt eseményekről, a döntések miértjéről. Erre a legjobb példa a legutóbbi, Harangozó Tamás féle, a vasárnapi boltzárral kapcsolatos beadvány, amikor nem sikerült elsőként benyújtaniuk a kérdésüket. A bizottság videofelvételek alapján állapította meg az elsőbbséget, s minderre a sajtó munkatársainak jelenlétében keríthettünk sort, így feketén-fehéren kiderült, hogy senki nem gátolt senkit. Harangozó Tamás segítői egyszerűen „elbambultak”. - Ön tagja az Államreform Bizottságnak is, amelynek egyik fő feladata a bürokrácia csökkentése. Miért olyan nehéz ez? - A bürokrácia eredetileg nem pejoratív szó, tényleges jelentése az iroda hatalma. Azt az állami működést jelenti, amelyben fizetett hivatalnok kezében van az ügyek intézésének a sorsa. Ami negatívvá teszi, az a túlzott bürokrácia. Minden adófizető állampolgár joggal várja el, hogy a közpénz felhasználása szabályos és átlátható legyen. Ez viszont önmagában generál egy belső, államháztartási bürokráciát, amely elég nagy. Megítélésem szerint ennek a csökkentése lehet a magyar közigazgatás egyik kitörési pontja, azonban ez nem mehet az átláthatóság, a követhetőség rovására. Azt is joggal várják el az állampolgárok, hogy az ügyeik rendezése ne csak gyorsan, hanem szabályosan is történjen. Ez azzal jár, hogy adatokat kell felvenni, ehhez beadványokat és papírokat kell kitölteni. Megítélésem szerint itt nem állunk jól. A magyar közigazgatás szereti papírokkal körülvenni magát, szeret adatokat rögzíteni, még azokat is, amelyek már rendelkezésére állnak, tehát itt valóban van tennivaló. Nagyon fontos a kölcsönös bizalom az állam és az ügyfél között, amely ha magasabb szintet elérne, kisebb bürokrácia is elegendő volna. Szerintem az elektronikus igazgatásban is óriási tartalékok vannak. Ha itt sikerülne előre lépni, azt az ország és annak polgárai is erősen megéreznék. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy bármilyen reform megvalósítása nagyon nehéz, mert a közigazgatás gépezetét nem lehet megállítani, az állandóan dolgozik. Kicsit olyan ez, mintha menet közben akarnánk a vagonok sorrendjét megcserélni a vonaton. Azaz a reformnak egy élő, lüktető szervezetet kell érnie. A küzdelem a bürokrácia ellen mindenütt a világon egyforma, és rendkívül nagyra becsülöm a kormány azon törekvését, hogy igyekszik változtatni. A közszolgálati egyetem népszerű intézmény, tíz-húszszoros a túljelentkezés - mondta a rektor FOTÓ: VARGA IMRE