Magyar Hírlap, 2016. március (49. évfolyam, 51-75. szám)

2016-03-01 / 51. szám

MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2016. MÁRCIUS 1., KEDD TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ: ÉRZÉKELHETŐ, EGY SZERENCSÉTLEN REZDÜLÉS MILYEN KÁROKAT OKOZHAT AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS BIZALMI RENDSZERÉBEN Párbeszéd kell a monológok helyett BARANYA RÓBERT A bíróságok és a jogalkotók közöt­ti együttműködés fontosságát hang­súlyozta egy konferencián Darák Pé­ter, a Kúria elnöke és Trócsányi László igazságügyi miniszter. A bíróságok és a többi hatalmi ág kö­zött a világ minden országában mu­tatkozik feszültség, ez természetes, sőt bizonyos szempontból kívánatos is - jelentette ki Darák Péter, a Kúria elnöke a jogalkotás és a bírói gyakor­lat kölcsönhatásának aktuális kérdé­seiről tartott konferencián. A legfőbb bírói fórum vezetője szerint ha a bíró­ságok mindig a többi hatalmi ág meg­elégedésére ítélkeznének, akkor az gyanút ébresztene, hogy vajon betöl­tik e a demokráciában rájuk osztott szerepet. Darák szerint a bíróságok munká­jával kapcsolatos kritika helyénvaló, és a bíróságok hasznára válik, ellen­tétben azzal, ha a kritikából kont­­rollálatlan támadás lesz. Az elnök fontosnak nevezte a bíró és a törvény­hozó hatalom együttműködését, a fo­lyamatos párbeszédet, jelezte ugyan­akkor, hogy van arra példa, hogy ez megszűnik, és helyére „monológok lépnek”. A helyes válasz viszont soha nem a kommunikáció megszakítása - emelte ki Darák. Trócsányi László igazságügyi mi­niszter szerint a hatalmi ágak szét­választása nem öncél, hanem annak felismerése, hogy ezek saját autonó­miájuk birtokában képesek legin­kább szolgálni a közjót. Ehhez azon­ban együttműködésre, párbeszédre is szükség van közöttük - mondta a tár­cavezető. Trócsányi kifejtette: a jog­alkotó a társadalom része és érik im­pulzusok. Figyelnie és észlelnie kell, hogy mikor kell a jogalkotás eszkö­zével élnie. Amennyiben a jogalkotó e kötelezettségének nem tenne ele­get, úgy zavarok támadhatnának az írott jog és az élő jog vagy a hatályos jog és a napi valóság között. Hangsú­lyozta, hogy az együttműködés szá­mos jó példájával találkozott, ugyan­akkor érzékelhető, hogy „egy-egy szerencsétlen rezdülés milyen káro­kat okozhat ebben a finom, bizalomra épülő rendszerben”. Trócsányi az együttműködést há­rom téma, a migráció, a gyülekezé­si törvény és a Ptk. módosításán ke­resztül mutatta be. A migráció kapcsán hangsúlyozta, hogy a hazai és a nemzetközi viszo­nyok jelentős változása adekvát vála­szokat igényelt a jogalkotók és a jog­alkalmazók részéről, és erre mindkét fél megfelelően reagált. Trócsányi a második kérdéskör kapcsán azt emelte ki, hogy az elmúlt két és fél évtizedben a békés gyülekezéshez való jog mindennapos gyakorlatának legmeghatározóbb alakítói a bírósá­gok voltak. A bírói gyakorlat kény­telen volt kreatív megoldásokat ki­dolgozni a törvény hiányosságainak kiküszöbölésére. A Ptk. módosításáról elmondta: a szabályozási hiányosságok kiválta­nak nem kívánt hatásokat, így a kor­rekció nem várhat évekig, amíg a bí­rói gyakorlat megoldást dolgoz ki ezek kivédésére. Indokolt a zálog­jogi szabályozás módosítása, mert az új Ptk. által bevezetettek nem fe­lelnek meg az eredetileg kitűzött cé­loknak. ■ A jogalkotót is érik impulzusok. Trócsányi László és Darák Péter FOTÓ: VARGA IMRE NINCS NAGY VÁLTOZÁS A KOMPETENCIAEREDMÉNYEKBEN, DE LÁTSZIK AZ INGADOZÁS Oktatáspolitikai vitanapot tartanak KCS Hozzáférhetőek a tavalyi orszá­gos kompetenciamérés eredményei az Oktatas.hu oldalon. Az MSZP új közoktatási törvényt és a Klik meg­szüntetését követeli, a Fidesz sze­rint a szocialisták csak felhasználják a pedagógusokat. Az Oktatási Hivatal honlapján már elérhetőek a 2015. évi országos kom­petenciamérés adatai. A Telephe­lyi jelentésben az érdeklődők meg­ismerhetik az adott intézmény teljesítményadatait, az ország többi iskolájával összehasonlításban. A Ta­nulói jelentést csak azok a szülők lát­hatják, akiknek gyermeke részt vett a felmérésben. Az akkor kapott azonosító felhasz­nálásával most megtudhatják, gyer­mekük milyen feladatokat kapott, azokat mennyire eredményesen ol­dotta meg, illetve gyermekük tel­jesítménye milyen az ország, az is­kola és az osztály összes tanulójához viszonyítva, továbbá hogy az előző méréshez képest hogyan változott a teljesítménye. A kompetenciamérés minden év­ben három teljes évfolyam (6., 8., 10.) tanulóit vizsgálja, a szövegértési és matematikai tudását méri fel. A tava­lyi eredmények feldolgozása még tart, az összefoglaló, részletes elemzést áp­rilis végéig hozzák nyilvánosságra. Tegnap annyit közöltek: 4338 iskola 246317 tanulója írta meg a teszteket, amelyek alapján a diákok matemati­kai készségei a 6.-ról a 8. évfolyam­ra jelentősen fejlődnek, míg a 8.-ról a 10. -re kevésbé, a szövegértési képes­ségek a 6. tól a 10. évfolyamig egyen­letesebben gyarapodnak. Az országos eredményekben 2008 - a kompeten­ciamérés kezdete - óta nincs jelentő­sebb változás, csak kisebb ingadozá­sok figyelhetők meg. Ma egyébként a közoktatás álla­potáról tartanak politikai vitanapot a parlamentben az MSZP kezdemé­nyezésére. A két másik ellenzéki frak­ció által is támogatott indítvány sze­rint a vita célja, hogy megvizsgálják „a pedagógusok által is felvetett és a társadalom széles rétegeiben vissz­hangra talált problémákat”. Hiller István (MSZP) tegnapi sajtótájékoz­tatóján az MTI szerint kijelentette, új közoktatási törvényre van szükség, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot pedig meg kell szüntetni - ez egybecseng a Tanítanék Mozgalom követeléseivel. Hiller közölte, a szo­cialisták „egyetértenek azokkal, akik kockás inget viselnek”. A szocialisták lebuktak, csak fel­használják a gyermekeket és a peda­gógusokat - reagált a Fidesz. „Kide­rült, Pukli István, a pedagógusakciók vezéralakja szocialista politikus volt annak a pártnak a tagjaként, amely egyhavi bért vett el a pedagógusoktól, több száz iskolát zárt be és a pénzelvo­nások miatt eladósította az iskolákat fenntartó önkormányzatokat” - állt a közleményben. A tegnapi, Nem leszek suliban elne­vezésű akció Facebook-oldalán har­mincnégyezren jelezték részvételüket - az egymilliónál több általános- és középiskolás két-három százaléka -, és a nap folyamán sok száz iskolá­ból küldtek képeket félig-meddig üres tantermekről. ■ Új parancsnokok a honvédségnél Mától augusztus 31-ig miniszteri megbízással Huszár János ve­zérőrnagy látja el az MH Összhaderőnemi Parancsnokság pa­rancsnoki feladatait. Az átadás-átvételen Vargha Tamás, a HM parlamenti államtitkára kiemelte, az átadó parancsnok Fucsku Sándor vezérőrnagy irányításával az MH ÖHP eredmé­nyesen szolgált. A jövőben Fucsku Sándor Németországban, az Ulmba települt Többnemzeti Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnok-helyettesi beosztását látja majd el. Lapunk úgy értesült, ma nevezik ki a Honvédelmi Minisztérium kezelésé­ben lévő vállalatok új igazgatóit. A területért felelős Dankó Ist­ván államtitkár a jövőben más feladatot kap. Március elsejével megkezdi működését a Magyar Honvédség Katonai Rendésze­ti Központ - közölte a tárca. Az új szervezet parancsnokává Mergancz Sándor dandártábornokot nevezték ki hétfőn. (LMA) A magyarság ünnepe Az idén több mint kétszáz egyházi, kulturális és tudományos program várható a reformáció emlékéve keretében - jelentet­te be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az emlék­évet megnyitó ünnepségen. Hozzátette: a reformáció jövő évi, ötszázadik évfordulójára készülve az idén ötszázmillió forintot költ a kormány a különböző programokra. A miniszter hangsú­lyozta: a reformáció emlékére Magyarország és a Kárpát-me­dencei magyarság ünnepe. (KD) Korrupciós veszély Az Állami Számvevőszék 2015-ös felmérése szerint a felső­­oktatási intézménycsoportban a legmagasabb a korrupciós veszélyeztetettséget növelő tényezők szintje a közszféra in­tézménycsoportjai közül. Ezzel együtt az eredendő veszélyez­­tetettségi szint alacsonyabb, a kiépült kontrolloké pedig ma­gasabb a közszféra átlagánál - állapítja meg az ÁSZ. Az okok között kiemelték a magas részvételi arányt a közbeszerzések­ben, illetve az uniós pályázatokban, valamint a díjköteles szol­gáltatást nyújtók magas arányát. A kockázatokat az is növelte, hogy ezeket a díjakat az intézmények határozzák meg. (KCS) Magyar-lengyel barátság és szolidaritás Az 1956. júniusi poznani kommunistaellenes felkelés és az 1956. október-novemberi magyar forradalom hatvanadik évfordulójának emléket állítva - a magyar Országgyűlés és a lengyel szejm és szenátus egyetértésében - a parlament a magyar-lengyel szolidaritás évének nyilvánította az idei esz­tendőt. A határozati javaslat vitájában Szijjártó Péter külgaz­dasági és külügyminiszter kiemelte: a magyar és a lengyel nép több történelmi korszakon átívelő barátsága egyedülálló szi­lárdságú európai összevetésben. A sorsközösség 20. századi megnyilvánulása volt a két nép küzdelme a kommunista dik­tatúrával szemben. A magyar-lengyel szolidaritás ma ugyan­úgy aktuális, mint bármikor a közös történelemben. (BR) Elutasítják a bevándorlók szétosztását BR A magyarok négyötöde nem ért egyet a mened­ékérők kvótarendszer alap­ján történő szétosztásával - derül ki a Nézőpont Intézet kutatásából. Elsöprő többség, a megkérdezettek nyolcvan százaléka nem ért egyet az­zal, hogy egységes kvótarendszer alapján osszák szét az Európába érke­ző menedékkérőket az országok kö­zött - ezt mutatja a Nézőpont Intézet friss felmérése. Az adatok szerint az ellenzők táborán belül is háromötö­­dös többségben vannak azok (a meg­kérdezettek 62 százaléka), akik teljes mértékben elutasítják az elképzelést. A menedékkérők kvóták szerin­ti szétosztásával a teljes felnőtt né­pesség mindössze négy százaléka ért egyet teljes mértékben, tíz százalékuk inkább egyetért az elképzeléssel. Még a baloldali (MSZP, DK, Együtt, PM) szimpatizánsok között is többen uta­sítják el a kvótát (55 százalék), mint ahányan támogatják azt (42 százalék). A kötelező betelepítési kvóta eluta­sítása így pártszimpátiától független nemzeti üggyé vált - írta elemzésében a Nézőpont. Közben egyre fokozódik a nyomás a bíróságokon, a Szegedi Járásbíróság az előző héten 342 ítéletet hozott határ­zár tiltott átlépésének bűntette ügyé­ben. A bíróság öt vádlottal szemben felfüggesztett szabadságvesztést sza­bott ki a kiutasítás mellett, 224 vád­lottat egy évre, 106-ot két évre, ötöt három évre utasított ki Magyarország területéről, egyet megrovásban része­sített, egy fiatalkorút pedig próbára bocsátott. Két esetben a bíróság visz­­szaküldte az iratokat az ügyésznek. A kialakuló migránshelyzet mi­att Körmend fideszes polgármestere, Bebes István bejelentette: ideiglenes migrációs befogadóállomást építe­nek fel Körmenden, és hasonló léte­sítését tervezik Szentgotthárd mellett is. Magyarázata szerint inkább egyfaj­ta felkészülés zajlik, hiszen közismert, hogy a szomszédos Ausztriában több ideiglenes beléptetőpont kialakításá­ról döntöttek, ezek között szerepel a heiligenkreuzi is, ami indokolja, hogy Körmenden, illetve Szentgotthárdon ismét sátortábort létesítsenek. ■ E-MAIL: BELPOL@MAGYARHIRLAP.HU Zöld utat adtak a kvóta elleni népszavazásnak BB Hitelesítette a kormány a kötelező betelepítési kvóta ügyében benyúj­tott népszavazási kezdeményezését a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). A vasárnapi boltzárral kapcsolatos népszavazási kérdéseket és a kormány által a kötelező betelepítési kvóta ellen kezdeményezett referendumot is na­pirendre vette tegnap az NVB. Utóbbi­ról hosszú vita alakult ki a testületben, ennek elején Patyi András, a testület elnöke a kérdés hitelesítésére tett ja­vaslatot, mert szerinte az nem ütközik tiltott tárgykörbe, valamint megfelel a választópolgári és a jogalkotói egyér­telműség követelményének. Mint mondta, a választók el tudják dönteni, hogy igennel vagy nemmel kívánnak-e a kérdésre szavazni, az Országgyűlés pedig el tudja dönteni, érvényes és eredményes népszavazás esetén milyen jogalkotási kötelezett­ség terheli. A testület LMP-s és szocia­lista tagjai a hitelesítés ellen érveltek, vitatva, hogy a kérdésről lehet-e nép­szavazást tartani. Sárhegyi Zoltán, a Fidesz és Lovas András, a KDNP dele­gáltja a hitelesítés mellett foglalt állást, mondván, a népszavazás és az EU mű­ködése nem zárja ki egymást. Az NVB végül három ellenszavazattal hitelesí­tette a kérdést. A vasárnapi boltzárral kapcsolat­ban az NVB mindkét, múlt kedden benyújtott kérdést vizsgálta, miután Pálffy Hona, a Nemzeti Választási Iroda vezetője Erdösi Lászlóné és az MSZP-s Nyakó István kezdeményezését is a testület elé terjesztette. Először Nyakó kifogását bírálták el, részben helyt ad­va az MSZP-s politikus beadványának, megállapítva, hogy kedden megsér­tették a választás tisztaságának meg­óvása, az esélyegyenlőség és a jóhisze­mű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelvét, amikor „kopasz, kigyúrt” fiatalemberek lepték el az NVI épületének előterét. A testület ezek után szűk többséggel hitelesítet­te a Nyakót pár másodperccel meg­előző Erdősi Lászlóné kezdeményezé­sét, pedig Patyi András is az elfogadás ellen szavazott. Mivel egy témában nem folyhat másik kezdeményezés, az MSZP-s kérdést nem hitelesítették. ■

Next