Magyar Hírlap, 2016. április (49. évfolyam, 76-101. szám)
2016-04-12 / 85. szám
ROVATVEZETŐ: PÉNTEK ORSOLYA, E-MAIL: PENTEK.ORSOLYA@MAGYARHIRLAP.HU BUDAPEST 100: E HÉT VÉGÉN A NAGYKÖRÚT HÁZAIT JÁRHATJÁK BE AZ ÉRDEKLŐDŐK AZ ÚT, AMELY „CÉLSZERŰBB TÖMÖRÜLÉST FOG ELŐIDÉZNI’ Cót modor és florenci reneszánsz ZSIRAY-RUMMER ZOLTÁN Az idén, mivel az első világháború közepén alig épült új ház Budapesten, a százhúsz éve átadott Nagykörút áll a százéves Házak ünnepe, a BudapestlOO fókuszában: közel hatvan épületben kétszáz program várja az érdeklődőket április 16-án és 17-én. Évről évre egyre népszerűbb a 2011- ben alapított program, a BudapestlOO, az OSA Archívum és a KÉK Kortárs Építészeti Központ által szervezett, önkéntes segítők közreműködésével megvalósuló eseményen tavaly már csaknem húszezren látogattak el az épp százéves fővárosi házakba az év századik napjához legközelebbi hétvégén. Az idén április 16-17-én, e hét végén kerül sor a rendezvényre, és mivel az első világháború közepén, 1916-ban alig épült valami, a százhúsz éve átadott Nagykörút lesz a fókuszban. Ötvennyolc ház nyitja meg a kapuit, e városépítészeti alkotás mentén szállodák, közintézmények, lakóházak várják öszszesen kétszáz ingyenes programmal a látogatókat. Köztük koncertekkel, kiállításokkal, a már hagyományos „pincétől a padlásig” sétákkal, régi legendák és valós események felidézésével, a szervezők segítségével végzett levéltári, történeti kutatások alapján. A részletes programokról a BudapestiOO.hu honlapon és a több helyen elérhető füzetből tájékozódhatnak az érdeklődők. A nemrég tartott beharangozó sajtótájékoztatón a KÉK elnöke, Kádár Bálint azt hangsúlyozta: az idén olyan nagy városépítészeti koncepciót kerestek, amelynek építéstörténete egy adott korban összefogott volt, és már elég időbeni távolság van az értékeléséhez. A Nagykörút mellett szólt az is, hogy az egyes házak történetei sem voltak még olyan szempontok szerint feltárva, ahogy a szervezők csapata ezt évek óta teszi az adott évben ünneplő házaknál. Most a nagykörúti házak koruktól függetlenül csatlakoztak a programhoz. Lesznek szakmai beszélgetések is építészek, várostörténészek, urbanisták közreműködésével, ezek között szó esik majd a jövő lehetséges irányairól is - az érdeklődők pedig a Rákóczi téri infópontban adhatnak hangot véleményünknek, hogy milyennek szeretnék látni a körutat. Ismert, több koncepciót is vázoltak már önkormányzatok, szakmai szervezetek a biciklizési lehetőségek bővítésére, a parkolás rendezésére. De készültek vázlattervek a balkáni kinézetű üzletportálok szabályozására is, például a VI. kerületi önkormányzat honlapot is működtet az esztétikus, mégis egyéníthető kirakatok, táblák, feliratok javasolt rendszeréről. Most a BudapestiOO szervezői egyrészt szeretnék a civil közösségeket - a lakosságot, az üzlettulajdonosokat - is közelebb hozni egymáshoz, és az üres boltok hasznosítására is várnak tanácsokat. A programot egyébként már nemzetközi hírű, rangos külföldi újságok és turisztikai portálok is népszerűsítik, a kontinens egyik legizgalmasabb eseményének nevezve. A Nagykörút kialakításáról egy 1871-es törvény rendelkezett, miután már megkezdődött a Sugár út, a későbbi Andrássy út kiépítése. Végül a millenniumi ünnepségek részeként 1896. augusztus 31-én adták át a Dunától Dunáig félkörben húzódó, mintegy négy kilométeres útvonalat, addigra már a házak nagy része állt. Az utolsó telkek 1906-ra épültek be, egy kivételével: a Corvin mozi előtti házak csak a húszas évek végén készültek el egy korábbi gyár helyén. A párizsi, bécsi mintára létrehozott körút - szemben a Kiskörúttal, amely voltaképp organikusan, az egykori városfalat kísérve alakult ki - az első kapavágástól erősen szabályozott városépítészeti alkotás. A kiegyezéskor még kis telkes, zömmel földszintes házakkal, kertekkel tarkított területen a Fővárosi Közmunkák Tanácsa kívánt egy nagyvároshoz méltó „övet” létrehozni. Mint már 1868 ban leírta a testület, a város zöme „minden összefüggés nélkül szórványosan csak itt-ott mutatja az emelkedésnek némi jelét s nagyrészt elavult házakkal van megrakva”. Ezért a közmunkatanács szerint szükséges egy tágas, az egész városon „keresztbe átvonuló út megnyitása, mely által egyrészt felébresztetik a kedv annak mentén díszesebben építkezni, másrészt ez az út, mintegy határvonalat képezvén, legalább a városnak ezen belül eső részében célszerűbb tömörülést fog előidézni”. A kiszabályozott útvonalon sok házat lebontottak, telkeket alakítottak át, adókedvezménnyel ösztönözték az építkezéseket. Ám az 1870-es évekbeli gazdasági válság miatt az első évtizedben alig készült új ház, az igazi fellendülés az 1880-as években volt, egészen a millenniumi ünnepségekig. A stílusok sokfélék, a neogótikustól a neoreneszánszon át a neobarokkig, mégis viszonylag egységesnek tűnik. Ahogy a korszak egyik neves építésze, Pecz Samu (például a Fővám téri nagy vásárcsarnok alkotója) fogalmazott: „egynéhány bérház épületet is terveztem és felépítettem (...), a József körúton (...) az egyiket gót modorban faragott kő homlokzattal, a másikat florenci reneszánsz stílusban vakolt homlokzattal”. ■ A Nagykörút kialakításáról egy 1871-es törvény rendelkezett FOTÓ: FORTEPAN/BUDAPEST FŐVÁROS LEVÉLTÁRA KÖLTŐFESZTIVÁL Lőrinc Tímea nyert Lőrinc Tímea szabadkai színésznő nyerte meg az idei Versünnep Fesztivál fődíját vasárnap este a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadán rendezett döntőben. A Nemzeti Színház díját az egyetemista kategóriában Hunyadi Máté, a professzionális előadók között pedig Ferenczi Attila nyerte el. A megzenésített vers kategória győztesét, az erdélyi Mácsafej Zenekart a Budapesti Operettszínház díjával jutalmazták. Az idén a Magyar Művészeti Akadémia díját Básti Andrea kapta meg, a békéscsabai Jókai Színház díját pedig Simon Panna és Czigány Judit. Lázár Balázs a Magyar Írószövetség díját vehette át. (MH) Maratoni felolvasás a versünnepen Versmaratonnal ünnepelték tegnap a magyar költészet napját a Magyar Rádió Márványtermében, ahol kortárs magyar költők tizenkét órán át olvasták fel szerzeményeiket. Az eseményen a Magyar Kiadó Napló gondozásában megjelent Az év versei 2016 című antológiából hangzottak el költemények mások mellett Kukorelly Endre, Makkai Ádám, Lackfi János, Kürti László, Szentmártoni János, Serfőző Simon, Térey János, Marno János, Falusi Márton, Rózsássy Barbara és Ágh István versei. A Versmaratonhoz kapcsolódva az idén is megszervezték a Kálvin téri aluljáróban a Költészet vásárát, ahol a látogatók találkozhattak számos kortárs szerzővel. Képünkön Oláh András költő olvas fel. (MH) FOTÓ: MTI/MARJAI JÁNOS Bevezetés Bartók Béla világába Mikrokozmosz - Bevezetés Bartók Béla világába címmel nyílt a zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató életét tizenkét tablón és zenei anyagokon keresztül bemutató, kilenc nyelven útjára induló kiállítás a Külgazdasági és Külügyminisztériumban a Bartók-emlékév alkalmából. Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára közölte: a kormányzat idén mintegy 940 millió, jövőre pedig százmillió forintot fordít a Bartók-év programjaira. Hammerstein Judit, a Balassi Intézet főigazgatója arról beszélt, hogy Bartók tevékenysége közelebb hozta egymáshoz a Kárpát-medencében élő embereket. A tablók képanyaga a budapesti Bartók Archívum dokumentum-gyűjteményére épül. (MH) Liszt-művek a ZEnergia-koncerten Balázs János zongoraművész ad koncertet a Szent István-bazilika előtt május 8-án az MVM Magyar Villamosipari Művek Zrt. a ZEnergia elnevezésű komolyzenei koncertsorozatának első állomásán. Az ingyenes koncerten Liszt Ferenc legnépszerűbb művei hangzanak el, többek között Liszt Ferenc Szerelmi álmok, a II. Magyar rapszódia és a Nagy kromatikus galopp című műve, valamint az Erdőzsongás etűd is hallható. (MH) 2016. ÁPRILIS 12., KEDD KULTÚRA MAGYAR HÍRLAP EXTRÉM IRODALMI KÍSÉRLET ÉS THOMAS MANN-ÁTIRAT Új versek mentén, az aszfalton súrlódó árnyékok nyomán az Orosz István illusztrációival jelent meg a Bárka 2016/2. száma: az erős grafikai anyag nagyon jót tesz a lapnak, amely ezúttal Jász Attila verseivel nyit. A folyóirat-nyitó Árnyék - akár az azt követő darabok - inkább képileg erős, mint nyelvileg, de paradox módon épp ettől tűnik jónak ez a költészet, amelyben az árnyék „súrlódik az aszfalton”, máskor a kertben a „kutya sem találja” az elkóborolt ékszerteknőst - a kutya így, nagy K betűvel, csibészesen -, a harmadik versben a költő meg szavakkal van az „árbochoz szorítva”. Tartja a szintet a kézdivásárhelyi Fekete Vince lírájáról a lapban Markó Béla jegyez cikket, akinek Adventi verse kimerevített, szép pillanat az időben, majd Molnár Krisztina Rita líráján át jutunk Térey János prózarészletéhez. Azon nincs mit kritizálni, ám Darvasi Ferencnek az íróval készített interjúja már elgondolkoztat. Nem akkor, amikor az irodalomról beszélnek, hanem, amikor nem. Mert persze, miért ne gondolkozhatna íróember a politikáról - a jogászországban ennek meglehetős hagyománya van, ami egyenes arányban áll irodalmunk egyes korszakainak minőségével -, akkor viszont már baj van, ha a politika velejéig rohadt fogalmi készlete és hamis horizontja, a világ leírására alkalmatlan koordináta-rendszere az, amiben az író megszólal. Nem mondjuk meg, a költőnek mit „kell” látnia. Azt lát, amit akar. Úgy beszél, ahogy akar. De úgy sejtjük, ha egy rontott, alkalmatlan, politikusok által használt nyelven beszél, akkor a világot nem tudja jól leírni. Igaz, csak interjúalanyként tesz így és csak néhány válaszban. Kakuk Tamás idegen költőkkel - mások mellett Borges-zel és Kavafisszal - játszik verseiben, az ő modorukban megszólalva, az őt követő Lapis József versei viszont néhol Juhász Ferenc-parafrázisoknak tűnnek, csak kevésbé eredetiek. Vele szemben megdöbbentő az 1991-es születésű Ferencz Mónika letisztult versnyelve. Pontos, szép, egyszerű, mint itt: „sötétedés után a váci kertek három részből áll össze a hajnal”. Beck Tamás prózájával, bevalljuk, nem tudunk mit kezdeni, különös tekintettel az olyan mondatokra, hogy „sokak szerint a vonatszerelvények műszaki állapota kritikán aluli kis hazánkban”. A következő versblokkban nem találunk kiemelkedőt, azonban Schreiner Dénes visszaemlékezése egy csodálatos dédanyára csodálatos. Csak remélni tudjuk, hogy regény vagy novellafüzér születik - érdemes volna. Kiemelkedő az extrém irodalmi kísérletet jegyző, 1996-ban született ikerpár, Kovács Viktor és Kovács Dominik közös novellája, amely a mese, az abszurd és a modern próza határán áll, voltaképp nem jut sehonnan sehová - de olyan színek villannak fel ebben a prózában, amilyeneket utoljára Gion hozott. A kritikai és interjúblokkból kiemelnénk Mészöly Ágnes beszélgetését Finy Petrával és Berg Judittal a gyerekirodalomról. A lapot Zalán Tibor Mario és a varázsló című Thomas Mann-átirata zárja. Bárka 2016/2.