Magyar Hírlap, 2016. május (49. évfolyam, 102-126. szám)
2016-05-02 / 102. szám
www.magyarhirlap.hu „Az emberi erőforrások fejlesztése a költségvetés nagy nyertese” Az oktatásra, egészségügyre, családtámogatásra, kultúrára és a szociális területre, valamint a nyugdíjakra is több pénz áll majd rendelkezésre 2017-ben, ezért az emberi erőforrások fejlesztése az egyik legnagyobb nyertese a jövő évi költségvetésnek - hangsúlyozta Balog Zoltán (képünkön) tegnap Szombathelyen az MTI tudósítása szerint. A miniszter kijelentette, a pluszforrások nemcsak az egyes ágazatok működtetését teszik könnyebbé, hanem lehetőséget teremtenek béremelésekre is. Szeretnénk azoknak, akik ezeken a területeken dolgoznak, a bérét úgy emelni, „hogy végre közelítsünk ahhoz a mértékhez, ami a munkájuknak valóban a megfelelő ellentételezése” - mondta Balog Zoltán. (KCS) FOTÓ: NAGY BALÁZS HA A BÍRÁLÓKRA HALLGATNÁNK, SOHA SEMMI NEM TÖRTÉNNE - MONDTA A KORMÁNYFŐ .a síneket le kel rakni, építeni kell” PINDROCH TAMÁS A DK két tagja megpróbálta megakadályozni, hogy elinduljon a felújított Vál-völgyi kisvasút. Orbán Viktor miniszterelnök szombaton, a kisvasút átadásán arról beszélt, cinizmusból még nem épült semmi. Még a múlt héten jelentette be a DK, aláírásgyűjtést indítanak, hogy ne épülhessen meg a Felcsút-Bicske- Etyek vonalra tervezett kisvasút. Az ezt bejelentő Földi Judit székesfehérvári elnök tegnap egy társával a kisvasút sínére feküdt, hogy ne indulhasson el az első menetrend szerinti járat. Az ország minden pontjáról a helyszínre érkező látogatók meg akarták akadályozni az akciót, de nem tudtak hatni a Gyurcsány-párt aktivistáira. A rendőrök igazoltatták és elhúzták őket a sínről, és a többség megelégedésére elindulhatott a kisvasút. „Közismert jelenség, hogy minden, ami épül, gyarapodik, létrejön, annak nem örülünk, hanem valahogyan próbáljuk támadni, valahogy kikezdetű, ezt cinizmusnak lehet nevezni, de cinizmusból még nem épült semmi. Ha a bírálókra hallgatnánk, soha semmi nem történne Magyarországon, de a síneket le kell rakni, az országot építeni kell” - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a hatszázmilliós uniós támogatással felújított Vál-völgyi vonal átadásán. Emlékeztetett, az 1970-es években a kommunisták által felszedett vasutat az 1800-as években hozták létre Bicske és Székesfehérvár között. Az új kisvasút ennek a vonalnak csak egy rövid, a felcsúti Pancho Aréna és az Alcsúti Arborétum közötti szakaszán épült meg, de a kormányfő szerint „el kellene vinni” Bicskéig. „A második szakasz ütemterve készen van, meglátjuk, hogy pénzünk is lesz-e rá, mivel jelentős önerőt kell vállalni, amelyet a mostani fejlesztéshez a futballakadémia alapítványa adott” - fejtette ki Orbán Viktor. A távlati cél, az egykor létező, korábban használt nyomvonal felélesztése, ezzel a térség turisztikai fejlődésének megindítása. Az elképzelések szerint más kisvasutak mintájára öszszekapcsolnák az érintett turisztikai és szórakoztatóközpontokat. A miniszterelnök rámutatott: Magyarországon tizenöt erdei kisvasút van, amelyekre 2015 ben nyolcszázezer ember váltott jegyet, amiből kitűnik, hogy a kisvasútra épülő turizmusra jelentős igény van az országban. Megjegyezte, a Vál-völgyi kisvasút szép útvonalon van, és ha megépítik Bicskéig, le lehet majd jönni a Budapest környéki körvasúttal vagy az elővárosi vasúttal. Az egész országot várjuk ide a felcsúti kisvasúthoz - mondta a miniszterelnök. Az elmúlt években az ország hét erdei vasútja hárommilliárdos támogatásból újult meg. Ezek közül ötről többek között a lillafürediről, a szilvásváradiról és a börzsönyiről 2010 előtt született kormányzati döntés. Orbán Viktor az átadóünnepségen FOTÓ: MTI/MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA/SZECSŐDI BALÁZS HÉTÉRTÉKELŐ BOROS BÁNK LEVENTE: RÁÉGHET A BALOLDALRA AZ ALSTOM-BOTRÁNY Vona hatalomtechnikai törekvései RT Az Alstom-ügyről és lehetséges baloldali következményeiről, a Jobbik alelnökcseréiről, valamint a jegybank alapítványainak pénzköltéséről kérdeztük Boros Bánk Leventét szokásos hétértékelő rovatunkban. A korrupció gyanúja a rendszerváltás óta most először merül fel nagyon határozottan egy volt miniszterelnökkel kapcsolatban, ami, ha bebizonyosodik, újra ráirányíthatja a figyelmet a 2002 és 2010 közötti MSZP-SZDSZ- kormányok tevékenységére. Az biztos, hogy a baloldal 2018-as választási kampányát sem fogja megkönnyíteni, ha az Alstom-ügyben folytatódó nemzetközi és a hazai nyomozás még újabb korrupciós részletekre derít fényt” - mondta Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet elemzője. Szerinte Medgyessy Péter beismerte tanácsadói munkáját, megfogalmazódott az a gyanú, hogy az Alstom ezt a pénzt is a budapesti metrókocsi-beszerzés kenőpénzkeretéből biztosította. Amennyiben további, baloldali politikusokkal kapcsolatos, ehhez hasonló információk kerülnek napvilágra, annak nemcsak büntetőjogi, hanem politikai következményei is lesznek a baloldalra nézve. A politológus a Jobbik alelnökcseréivel kapcsolatban úgy fogalmazott, most már tisztán látszik, hogy annak nem a radikális-mérsékelt vita áll a hátterében, hanem Vona Gábor elnök hatalomtechnikai törekvései. Csupán arról van szó a három vidéki polgármester elnökségbe való emelésével, hogy hozzá lojális politikusokkal akar együtt dolgozni. „Meg akarja erősíteni pozícióját, legalább 2018-ig” - értékelt az elemző. Mint folytatta, az, hogy az ásotthalmi polgármester, Toroczkai László alelnöki posztja mennyire szerencsés választás, már más kérdés. Toroczkai politikai múltja, a Hatvannégy Vármegye Mozgalom ügyei, kitiltása a környező országokból, a 2006-os tévéostromban betöltött szerepe vagy épp a 2012-es bankcenteres botránya a politikai ellenfelek számára tálcán kínálják a karaktergyilkosságot. „Bizonyosan élni is fognak ezzel. Toroczkai megbízása hasonlatos a szocialista elnökaspiráns Molnár Gyula helyzetéhez, akinek előélete szintén támadási felületet jelenthet a jövőben” - fogalmazott. Megjegyezte, a Jobbikban soha nem lehet tudni, hogy a radikális politikusok mikor és milyen témában különböznek össze egymással. Vona azzal is számolhat, hogy az új elnökségi tagok is ellene fognak fordulni egyszer. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványainak pénzköltési ügyeiről szólva Boros Bánk arról beszélt, hogy ez a vita tulajdonképpen a jegybank szerepfelfogásáról szól. Matolcsy György elnöki periódusától kezdődően teljesen más szerepfelfogás érvényesül, mint amit az elődei képviseltek. A jegybank a kormány gazdaságpolitikai törekvései mellé állt, addig soha nem látott növekedési hitelprogramot indított a vállalkozóknak, kivette a részét a devizahitelesek megsegítéséből, rekord alacsony szinten áll az alapkamat, nincs infláció, és a bank nyereséget termel. Az új szerepfelfogás része, hogy a jegybank a társadalmi felelősségvállalást is fontosnak tartja, az alapítványok pedig ezt a stratégiai célt próbálják megvalósítani. A politológus szerint az már csak eszközvita, hogy ezek az alapítványok mire és hogyan költik a támogatásokat a jegybank által termelt nyereségből. " 2016. MÁJUS 2., HÉTFŐ RENZ MAGYAR HÍRLAP Az irány jó! ÁLLÁSPONT „Werner, der Kurs stimmt!”, vagyis, Werner, az irány jó! - így biztatták Werner Faymann osztrák kancellárt a tegnapi május elsejei szociáldemokrata ünnepségen. Mármint voltak, akiknél ilyen táblák voltak, másoknál lemondást követelő transzparensek díszlettek, és közülük elég sokan ki is fütyülték a kormányfőt. Ilyenre - ahogy arra az osztrák sajtóban széles körben rámutattak - még nem volt példa a szociáldemokrata majálisokon. Ausztria kancellárja nincs könnyű helyzetben, sőt roppant kellemetlen helyzetben van, hiszen szembesülnie kell tettei következményeivel. Az osztrák szociáldemokraták - ahogy annyi kollégájuk Európa-szerte - tavaly ősszel teljes mellszélességgel beleálltak a bevándorláspárti politikába. Faymann egyedi döntést hozott, amikor szeptemberben Angela Merkel mellé állt a vélt erkölcsi magaslatra, és megnyitotta a határt a Magyarországon, sajtója szerint „pokoli kínokon” keresztülment migránsok előtt. Az osztrák kancellár csak azt tette, amit az Európai Parlamentben szociáldemokrata, zöldpárti és liberális barátai hónapok óta szajkóztak: befogadás, szolidaritás, nyitott kapuk, legális utak. Nagy volt a tülekedés az erkölcsi magaslaton, Zoran Milanovic akkori horvát szociáldemokrata miniszterelnök is helyet akart szerezni magának: „Mindenki magának választ társaságot, az enyém Angela Merkel, Faymann és Cerar” - mondta akkor, a német és az osztrák kancellár mellett Miro Cerar szlovén kormányfőre utalva. Milanovic úr már nem tud kedvenc barátaival pacsizni az Európai Tanács ülésein, ahol egyébként mintha némileg változott volna a hangvétel. Tavaly az európai vezetők még abban versenyeztek, hogy ki a nagylelkűbb, a jobb, a befogadóbb. Nem volt ez máshogy Ausztriában sem, beindultak a civilek is. A jótét lelkek autókonvojokkal „mentették” a migránsokat Magyarországról, hogy aztán a Keletinél szembesüljenek a kínos valósággal: ha tényleg csak gyerekeket és nőket akarnak felvenni, akkor bizony üres kocsikkal mennek haza Bécsbe. Werner Faymann az elmúlt hónapokban észbe kapott, persze nem magától, hanem néppárti koalíciós partnere nyomása, az ellenzéki Szabadságpárt népszerűségének szárnyalása, no meg a közelgő elnökválasztás miatt. Problémakezelése valahogy úgy nézhetett ki, hogy suttyomban, amikor azt hitte, senki se látja, ráguglizott Orbán Viktor nevére, és megnézte, hogy miket is mondott mostanában a tavaly még de facto lenácizott magyar vezető. A biztonság kedvéért belepillantott még a Szabadságpárt tavaly kiadott megoldási tervébe, és ebből megszületett „az” irány, szóval az a fent említett kurzus. Előbb ajtócska épült oldalszárnyakkal, ahogy mondta - nem ám kerítés, mint Magyarországon! -, aztán végül csak kell kerítésecske, határellenőrzésecske és hasonlók. Végül is ezt akarják az emberek, nem? No de akkor mégis hogyan nyerte meg az elnökválasztás első fordulóját 36 százalékkal a szabadságpárti Norbert Hofer, míg a koalíciós pártok jelöltjei csak tizenegy-tizenegy százalékot kaptak? Apró hitelességi probléma van a kurzussal. Faymann abban a kellemetlen helyzetben találta magát, hogy bár vannak, akik lelkesen gyártják a táblákat a támogatására, a pártja balos szárnya elítéli, amiért „jobboldali követeléseket” vett át, a Szabadságpárthoz átállt szavazók pedig nem hisznek neki. A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung tegnap írta meg, hogy hat uniós ország - Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Németország és Svédország - arra kérte az Európai Bizottságot, hadd maradjon meg a határaik ideiglenes ellenőrzése a schengeni zónán belül. A német belügyminiszter szerint a balkáni útvonalon valóban enyhült ugyan a helyzet, de máshol - például a Líbián és Olaszországon át vezető úton - továbbra is indokolt az ellenőrzés. A tények azt mutatják, hogy saját jól megfontolt érdekükben minden további nélkül készek a nyugat-európai országok félretenni Schengent dacára annak, hogy tavaly még egymásra licitálva pocskondiázták Magyarországot, amiért kiveszi a saját részét a közös külső határok védelméből. Mostanra mindössze már csak két kérdés maradt: mi lett volna akkor, ha megspóroljuk a több hónapnyi széplelkűsködést, és vajon mennyi időnk maradt egyáltalán? ■ ŐRY MARIANN org. mariannia magyarhirlap. hu