Magyar Hírlap, 2016. augusztus (49. évfolyam, 179-204. szám)

2016-08-01 / 179. szám

MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2016. AUGUSZTUS 1., HÉTFŐ MÁR NEM NYOMOZNAK A TERÉZVÁROSBAN ELADOTT PALOTÁK ÜGYÉBEN AZ EGYKORI SZOCIALISTA ÉS SZABAD DEMOKRATA KÉPVISELŐKKEL SZEMBEN Értékbecslőkből lettek gyanúsítottak BÁN KÁROLY Négy értékbecslőt gyanúsított meg a nyomozó hatóság a tíz éve tartó te­rézvárosi ingatlanügyek kapcsán - tudta meg a Magyar Hírlap. A négy becsüst csaknem kétmilliárd forint értékben gyanúsítják vagyoni hát­rány okozásával, amelyet közvetett tettesként követtek el. A korábban közvetlen tettesként meggyanúsított MSZP-s és SZDSZ-es politikusokkal szemben bizonyítottság hiányában megszüntették a nyomozást. A Budapest VI. kerületi, a szocialis­ta-szabad demokrata városvezetés időszakában a kétezres évek közepén eladott önkormányzati ingatlanok ügyében már több mint tíz éve kez­dődött meg a nyomozás, amelyből két Andrássy úti ingatlannál történt meg a vádemelés, sőt, ért véget a bizonyítá­si eljárás. E két ingatlan, az Andrássy út 47. és az Andrássy út 3. alatti palo­ta, amelyek ügyében tizenkét MSZP-s és SZDSZ-es önkormányzati képvi­selőt vádoltak meg hűtlen kezelés­sel - közülük hárman már nincsenek az élők sorában, s úgyszintén elhunyt az Andrássy út 3. alatt lévő Saxlehner­­palota egyik vevője, aki koronatanú­ja lehetett volna a büntetőeljárásnak. E két nagy értékű ingatlan kapcsán az elidegenítésről döntő, hűtlen kezelés­sel vádolt képviselők ügyében várha­tóan 2016 decemberében hirdet első­fokú ítéletet a Fővárosi Törvényszék büntetőtanácsa. További feljelentések alapján tíz további terézvárosi ingatlan ügyé­ben folyik lassan tíz éve a nyomozás, amelyben korábban szintén a VI. ke­rületi önkormányzat egykori és rész­ben mai balliberális képviselőit gya­núsították meg azzal, hogy áron alul értékesítették az ingatlanokat, s bűn­segédlettel gyanúsítottak meg három korábbi jegyzőt és egy aljegyzőt is. Az érintett politikusokkal, illetve a jegy­zőkkel szemben azonban 2012-ben bizonyítottság hiányában megszün­tették az eljárást, ám a VI. kerületi, ma már fideszes vezetésű önkormányzat panasza alapján a Fővárosi Főügyész­ség 2014-ben a nyomozás folytatásáról határozott. A büntetőügy ezt követően ismét jelentős fordulatot vett, hisz négy új gyanúsítottat hallgattak ki, akik kilé­téről annyit lehetett hallani, hogy nem politikusok. Mint a Magyar Hírlap most megtudta, négy ingatlan-érték­becslőt gyanúsítanak az ügyben kü­lönösen nagy vagyoni hátrányt oko­zó hűtlen kezeléssel, s a gyanú szerint a tíz önkormányzati ingatlan kapcsán készített, valótlan tartalmú érték­­becsléssel összesen csaknem 1,9 milli­árd forint kárt okoztak a VI. kerület­nek. A négy értékbecslőből kettő nő, kettő férfi. Egyiküket, a Dollarland Kft. értékbecslőjét - az Andrássy út 3. és az Andrássy út 47. eladása kapcsán - tanúként hallgatták meg, több más értékbecslése kapcsán viszont azzal gyanúsítják, hogy csaknem egymil­­liárd forint vagyoni hátrányt jelen­tett Terézvárosnak az Andrássy út 35., 23., 21. alatti ingatlanok elidegeníté­se, továbbá a Liszt Ferenc tér 7. alatti épület eladása. A gyanú szerint az ér­tékbecslő a hűtlen kezelést közvetett tettesként követte el, akárcsak a töb­bi értékbecslő - a közvetlen tettesek­kel szemben bizonyítottság hiányában megszüntették az eljárást. Egy másik gyanúsított, az Unihouse Kft. értékbecslője az Andrássy út 45., az Anker köz 1-3. és az Oktogon tér 4. alatti ingatlanok eladásában működött közre, és csaknem kilencszázmillió fo­rint vagyoni hátrányt okozott Teréz­városnak. Az illető férfi történetesen a Terézvárosi Vagyonkezelő Rt. egy­kori jogi képviselőjének a fia. A vezető jogtanácsosnő egykoron a Hagyó Mik­lós vezette XII. kerületi MSZP-s alap­szervezetben politizált. A másik két értékbecslő az Ingatlanfórum Kft. kép­viseletében készítette el az értékesítés­­­hez szükséges vagyonfelmérést, ami a nyomozó hatóság szerint szintén meg­­­valósítja a hűtlen kezelés tényállását. Az ügyben még tart a nyomozás a Bu­dapesti Rendőr-főkapitányságon. ■ „MINDIG VAN LEHETŐSÉG A HELYES VÁLASZTÁSRA, A JÓ MINDIG LEGYŐZHETI A ROSSZAT” Szobrot állítottak Mádl Ferencnek KCS Mádl Ferenc egy olyan Európai Unió­ban, egy olyan európai egységben hitt, amely képes arra, hogy erősít­se erkölcsi erőnket, nemzeti és euró­pai tudatunkat és önbecsülésünket - jelentette ki Kövér László házelnök a néhai államfő szobrának avatásán. Erkölcsi ereje, nemzeti hűsége és pol­gári arányérzéke mindenkinek re­ményt és erőt nyújt arra, hogy a ránk váró legnehezebb feladatokat is meg tudjuk oldani - mondta az Ország­­gyűlés elnöke tegnap Mádl Ferenc né­hai köztársasági elnök szobrának ava­tásán a Veszprém megyei Bándon. Kövér László a távirati iroda tudósítá­sa szerint hangsúlyozta, Mádl Ferenc életútja megerősíti a hitet abban, hogy mindig van lehetőség a helyes válasz­tásra, és abban, hogy „a jó mindig le­győzheti a rosszat, ha mi a jó eszközei­vé szegődünk”. A magyar és az európai jövendőnek mindig szüksége lesz Mádl Ferenc pél­dájára, akinek szülőfalujában állított szobra az általa legfőbbnek vallott ér­tékekre - Isten, gondviselés, embe­ri méltóság, erkölcs, szabadság, sze­retet, szolidaritás - épülő emberséget hirdeti - folytatta Kövér László. Fel­idézte, Mádl Ferenc szakmai hitvallá­sa így hangzott: „a jog az erkölcs mi­nimuma”. A nemzetközi magánjog egyik legjobb ismerőjeként a rend­szerváltás előtt is azt vallotta, hogy csak azok a közösségek tudnak és fog­nak fennmaradni, amelyek kötődnek és ragaszkodnak gyökereikhez, ké­pesek megőrizni nemzeti önazonos­ságukat és nem esnek divatos ten­denciák áldozatává. A vasfüggönnyel kettévágott Európában Mádl Ferenc az európai egységet választotta, dok­tori értekezésében 1974 ben az euró­pai közösség jogáról szólva kitért Szent Istvánra és arra, hogy a magyarságnak és a magyar államnak Európában a helye - mutatott rá a házelnök, hozzá­fűzve, Mádl Ferenc egy olyan Európai Unióban, egy olyan európai egységben hitt, amely képes arra, hogy erősítse erkölcsi erőnket, nemzeti és európai tudatunkat és önbecsülésünket. Kövér László emlékeztetett ar­ra, Mádl Ferenc szerepet vállalt az el­ső demokratikus kormányban, majd 1995-ben a nemzeti polgári tábor új­jászervezésének volt jelentős alak­ja. Köztársasági elnöknek kétszer je­lölték: 1995-ben a jobboldali ellenzék jelöltjeként alulmaradt, 2000-ben öt évre államfővé választották. ■ Kövér László és Steigervald Zsolt, Bánd független polgármestere leleplezi Gácsi Barna alkotását FOTÓ: MTI/BODNÁR BOGLÁRKA Nem gátolja az AB munkáját a bíróhiány BB Az Alkotmánybíróság első féléves statisztikája alapján nem érintette lé­nyegesen az ügyvitelt, hogy már négy bíró is hiányzik a testületből. Ismét közzétette az Alkotmánybíróság (AB) az első féléves ügyforgalmi ada­tait. A statisztikából kiderül, hogy jú­nius 30-ig 485 ügye volt a testületnek, amelyből 204 még tavalyról maradt. Az AB ebben az évben eddig 193 ügyet fejezett be, ebből 135 alkotmányjogi panasz volt. A legtöbb befejezett ügy (24) Sulyok Tamáshoz köthető, őt az a Lenkovics Barnabás, a testület volt elnöke követi (22 ügy), akinek man­dátuma április végén járt le. A leg­több párhuzamos indoklást Varga Zs. András és Czine Ágnes (hat-hat) fűz­te a határozatokhoz, utóbbi fogalmaz­ta meg a legtöbb különvéleményt is, nyolcat. A testület az első fél évben két esetben semmisített meg teljesen vagy részlegesen egy jogszabályt, míg négy alkalommal bírói döntést. Alaptörvény-ellenességet egyszer mondott ki a testület 2016 első felé­ben, és száz alkotmányjogi panaszt utasított vissza, miután azokat határ­idő után nyújtották be. Bár a testület tizenöt helyett már csak tizenegy tag­gal működik, a statisztikákban ez nem mutatkozik meg. Tavaly ugyanebben az időszakban eggyel kevesebb ügyet, százkilencvenkettőt fejeztek be, eb­ből száznegyvenkilenc volt alkot­mányjogi panasz. 2015 első fél évében Lenkovics Barnabás volt a legaktívabb huszonkilenc befejezett üggyel. Bitskey Botond, a testület főtit­kára áprilisban lapunk kérdésére azt mondta, sem az elnök, sem a négy al­kotmánybíró hiánya nem lehetetleníti el a testület működését. A törvény sze­rint az Alkotmánybíróság teljes ülé­se akkor határozatképes, ha legalább a bírák kétharmada, köztük az elnök­­ akadályoztatása vagy hiánya esetén az elnökhelyettes - jelen van. ■ E-MAIL: BELPOL@@MAGYARHIRLAP.HU „Millióknak ad keresztény példát Teleki” LMA Legyen bátorságunk példázat­tá emelni Teleki Pál rendíthetet­len keresztény hitét, nemzeti elkö­telezettségét, erkölcsét, és emeljünk köztéri szobrokat, emlékműveket nemzetünk nagyjainak! - mondta Balatonbogláron Lezsák Sándor. Merjünk megszólalni, megfontolt és hiteles szavainkat, gondolatainkat a közel kétharmados történelmi felha­talmazással tettekre váltani - mond­ta Balatonbogláron Lezsák Sándor. Az Országgyűlés fideszes alelnöke a Tele­ki Pál (1879-1941) volt miniszterelnök, földrajztudós, akadémikus halálának 75. évfordulóján tartott konferencián szombaton az MTI beszámolója szerint úgy fogalmazott, legyen bátorságunk példázattá emelni Teleki Pál rendíthe­tetlen keresztény hitét, nemzeti elkö­telezettségét, erkölcsét, legyen erőnk és bátorságunk, hogy a nemzetneve­lő főcserkész méltó helyre emelked­jen a nemzet önismeretében. Lezsák Sándor a Nemzeti Fórum, az Ifjú Kon­zervatívok a Nemzetért és a lakiteleki Népfőiskola Csengey Dénes Vándor­egyeteme által rendezett konferencián fontosnak nevezte, hogy több évtize­des történelemhamisítást és rágalma­zást követően beszéljünk a nemzet nagyjairól, tekintsük őket példának, iránytűnek, és ne csak tudatunkban, hanem a köztereken is emeljünk nekik emlékműveket. „Merjünk Budapesten köztéri szobrot állítani Teleki Pálnak is, merjünk egyenes derékkal megáll­ni előtte lengyel barátainkkal, főhaj­tással megköszönni, hogy megmen­tette tízezrek életét, és millióknak ad a jövőben is keresztény, magyar példá­zatot” - hangsúlyozta a politikus. Grezgorz Lubczyk, Lengyelország volt nagykövete felidézte, Teleki Pál­nak köszönhető, hogy a második vi­lágháború kitörésekor Magyarország megnyitotta határait százhúsz-száz­­negyvenezer lengyel előtt. ■ Változik mától a kórház-finanszírozási rendszer Emelkedik augusztus 1-jétől az egészségügyi ellátás finanszírozásának alapösszege 150 ezerről 180 ezer forintra, s októberben lesz az intézmények számláján az emelt összegű finanszírozás. Változás lesz az is, hogy az eddig külön soron érkező béreme­léseket beépítik a súlyszámba, és belső átcsoportosításokat is végrehajtanak a kü­lönböző kezelések alapján kialakított homogén betegségcsoportokhoz tartozó pont­értékeknél. Utóbbira azért volt szükség, hogy megszabadítsák a kórházakat azoktól az ellátásoktól, amelyek nem feltétlenül igényeltek bennfekvést, de az ezekért kapott finanszírozásból tudták kigazdálkodni a nagyobb értékű beavatkozásokat. (JZS) Balog Zoltánt interpellálták a legtöbbször A képviselők a tavasszal 451 interpellációt nyújtottak be - a kormányoldal 130-at, az ellenzék 321-et -, ezekből 128 hangozhatott el az ülésteremben az első fél évről készült, a parlament honlapjára felkerült statisztika szerint. A szóbeli interpellációk címzettje a legtöbb esetben Balog Zoltán volt, de a miniszter helyett mind a harminc­hat esetben államtitkára válaszolt. A három legtöbbet interpelláló képviselő az LMP padsoraiból került ki: Szél Bernadett kilencszer, Sallai R. Benedek nyolcszor, Schmuck Erzsébet pedig hat alkalommal fordult a miniszterekhez. (PT)

Next