Magyar Hírlap, 2016. augusztus (49. évfolyam, 179-204. szám)
2016-08-01 / 179. szám
MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2016. AUGUSZTUS 1., HÉTFŐ MÁR NEM NYOMOZNAK A TERÉZVÁROSBAN ELADOTT PALOTÁK ÜGYÉBEN AZ EGYKORI SZOCIALISTA ÉS SZABAD DEMOKRATA KÉPVISELŐKKEL SZEMBEN Értékbecslőkből lettek gyanúsítottak BÁN KÁROLY Négy értékbecslőt gyanúsított meg a nyomozó hatóság a tíz éve tartó terézvárosi ingatlanügyek kapcsán - tudta meg a Magyar Hírlap. A négy becsüst csaknem kétmilliárd forint értékben gyanúsítják vagyoni hátrány okozásával, amelyet közvetett tettesként követtek el. A korábban közvetlen tettesként meggyanúsított MSZP-s és SZDSZ-es politikusokkal szemben bizonyítottság hiányában megszüntették a nyomozást. A Budapest VI. kerületi, a szocialista-szabad demokrata városvezetés időszakában a kétezres évek közepén eladott önkormányzati ingatlanok ügyében már több mint tíz éve kezdődött meg a nyomozás, amelyből két Andrássy úti ingatlannál történt meg a vádemelés, sőt, ért véget a bizonyítási eljárás. E két ingatlan, az Andrássy út 47. és az Andrássy út 3. alatti palota, amelyek ügyében tizenkét MSZP-s és SZDSZ-es önkormányzati képviselőt vádoltak meg hűtlen kezeléssel - közülük hárman már nincsenek az élők sorában, s úgyszintén elhunyt az Andrássy út 3. alatt lévő Saxlehnerpalota egyik vevője, aki koronatanúja lehetett volna a büntetőeljárásnak. E két nagy értékű ingatlan kapcsán az elidegenítésről döntő, hűtlen kezeléssel vádolt képviselők ügyében várhatóan 2016 decemberében hirdet elsőfokú ítéletet a Fővárosi Törvényszék büntetőtanácsa. További feljelentések alapján tíz további terézvárosi ingatlan ügyében folyik lassan tíz éve a nyomozás, amelyben korábban szintén a VI. kerületi önkormányzat egykori és részben mai balliberális képviselőit gyanúsították meg azzal, hogy áron alul értékesítették az ingatlanokat, s bűnsegédlettel gyanúsítottak meg három korábbi jegyzőt és egy aljegyzőt is. Az érintett politikusokkal, illetve a jegyzőkkel szemben azonban 2012-ben bizonyítottság hiányában megszüntették az eljárást, ám a VI. kerületi, ma már fideszes vezetésű önkormányzat panasza alapján a Fővárosi Főügyészség 2014-ben a nyomozás folytatásáról határozott. A büntetőügy ezt követően ismét jelentős fordulatot vett, hisz négy új gyanúsítottat hallgattak ki, akik kilétéről annyit lehetett hallani, hogy nem politikusok. Mint a Magyar Hírlap most megtudta, négy ingatlan-értékbecslőt gyanúsítanak az ügyben különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel, s a gyanú szerint a tíz önkormányzati ingatlan kapcsán készített, valótlan tartalmú értékbecsléssel összesen csaknem 1,9 milliárd forint kárt okoztak a VI. kerületnek. A négy értékbecslőből kettő nő, kettő férfi. Egyiküket, a Dollarland Kft. értékbecslőjét - az Andrássy út 3. és az Andrássy út 47. eladása kapcsán - tanúként hallgatták meg, több más értékbecslése kapcsán viszont azzal gyanúsítják, hogy csaknem egymilliárd forint vagyoni hátrányt jelentett Terézvárosnak az Andrássy út 35., 23., 21. alatti ingatlanok elidegenítése, továbbá a Liszt Ferenc tér 7. alatti épület eladása. A gyanú szerint az értékbecslő a hűtlen kezelést közvetett tettesként követte el, akárcsak a többi értékbecslő - a közvetlen tettesekkel szemben bizonyítottság hiányában megszüntették az eljárást. Egy másik gyanúsított, az Unihouse Kft. értékbecslője az Andrássy út 45., az Anker köz 1-3. és az Oktogon tér 4. alatti ingatlanok eladásában működött közre, és csaknem kilencszázmillió forint vagyoni hátrányt okozott Terézvárosnak. Az illető férfi történetesen a Terézvárosi Vagyonkezelő Rt. egykori jogi képviselőjének a fia. A vezető jogtanácsosnő egykoron a Hagyó Miklós vezette XII. kerületi MSZP-s alapszervezetben politizált. A másik két értékbecslő az Ingatlanfórum Kft. képviseletében készítette el az értékesítéshez szükséges vagyonfelmérést, ami a nyomozó hatóság szerint szintén megvalósítja a hűtlen kezelés tényállását. Az ügyben még tart a nyomozás a Budapesti Rendőr-főkapitányságon. ■ „MINDIG VAN LEHETŐSÉG A HELYES VÁLASZTÁSRA, A JÓ MINDIG LEGYŐZHETI A ROSSZAT” Szobrot állítottak Mádl Ferencnek KCS Mádl Ferenc egy olyan Európai Unióban, egy olyan európai egységben hitt, amely képes arra, hogy erősítse erkölcsi erőnket, nemzeti és európai tudatunkat és önbecsülésünket - jelentette ki Kövér László házelnök a néhai államfő szobrának avatásán. Erkölcsi ereje, nemzeti hűsége és polgári arányérzéke mindenkinek reményt és erőt nyújt arra, hogy a ránk váró legnehezebb feladatokat is meg tudjuk oldani - mondta az Országgyűlés elnöke tegnap Mádl Ferenc néhai köztársasági elnök szobrának avatásán a Veszprém megyei Bándon. Kövér László a távirati iroda tudósítása szerint hangsúlyozta, Mádl Ferenc életútja megerősíti a hitet abban, hogy mindig van lehetőség a helyes választásra, és abban, hogy „a jó mindig legyőzheti a rosszat, ha mi a jó eszközeivé szegődünk”. A magyar és az európai jövendőnek mindig szüksége lesz Mádl Ferenc példájára, akinek szülőfalujában állított szobra az általa legfőbbnek vallott értékekre - Isten, gondviselés, emberi méltóság, erkölcs, szabadság, szeretet, szolidaritás - épülő emberséget hirdeti - folytatta Kövér László. Felidézte, Mádl Ferenc szakmai hitvallása így hangzott: „a jog az erkölcs minimuma”. A nemzetközi magánjog egyik legjobb ismerőjeként a rendszerváltás előtt is azt vallotta, hogy csak azok a közösségek tudnak és fognak fennmaradni, amelyek kötődnek és ragaszkodnak gyökereikhez, képesek megőrizni nemzeti önazonosságukat és nem esnek divatos tendenciák áldozatává. A vasfüggönnyel kettévágott Európában Mádl Ferenc az európai egységet választotta, doktori értekezésében 1974 ben az európai közösség jogáról szólva kitért Szent Istvánra és arra, hogy a magyarságnak és a magyar államnak Európában a helye - mutatott rá a házelnök, hozzáfűzve, Mádl Ferenc egy olyan Európai Unióban, egy olyan európai egységben hitt, amely képes arra, hogy erősítse erkölcsi erőnket, nemzeti és európai tudatunkat és önbecsülésünket. Kövér László emlékeztetett arra, Mádl Ferenc szerepet vállalt az első demokratikus kormányban, majd 1995-ben a nemzeti polgári tábor újjászervezésének volt jelentős alakja. Köztársasági elnöknek kétszer jelölték: 1995-ben a jobboldali ellenzék jelöltjeként alulmaradt, 2000-ben öt évre államfővé választották. ■ Kövér László és Steigervald Zsolt, Bánd független polgármestere leleplezi Gácsi Barna alkotását FOTÓ: MTI/BODNÁR BOGLÁRKA Nem gátolja az AB munkáját a bíróhiány BB Az Alkotmánybíróság első féléves statisztikája alapján nem érintette lényegesen az ügyvitelt, hogy már négy bíró is hiányzik a testületből. Ismét közzétette az Alkotmánybíróság (AB) az első féléves ügyforgalmi adatait. A statisztikából kiderül, hogy június 30-ig 485 ügye volt a testületnek, amelyből 204 még tavalyról maradt. Az AB ebben az évben eddig 193 ügyet fejezett be, ebből 135 alkotmányjogi panasz volt. A legtöbb befejezett ügy (24) Sulyok Tamáshoz köthető, őt az a Lenkovics Barnabás, a testület volt elnöke követi (22 ügy), akinek mandátuma április végén járt le. A legtöbb párhuzamos indoklást Varga Zs. András és Czine Ágnes (hat-hat) fűzte a határozatokhoz, utóbbi fogalmazta meg a legtöbb különvéleményt is, nyolcat. A testület az első fél évben két esetben semmisített meg teljesen vagy részlegesen egy jogszabályt, míg négy alkalommal bírói döntést. Alaptörvény-ellenességet egyszer mondott ki a testület 2016 első felében, és száz alkotmányjogi panaszt utasított vissza, miután azokat határidő után nyújtották be. Bár a testület tizenöt helyett már csak tizenegy taggal működik, a statisztikákban ez nem mutatkozik meg. Tavaly ugyanebben az időszakban eggyel kevesebb ügyet, százkilencvenkettőt fejeztek be, ebből száznegyvenkilenc volt alkotmányjogi panasz. 2015 első fél évében Lenkovics Barnabás volt a legaktívabb huszonkilenc befejezett üggyel. Bitskey Botond, a testület főtitkára áprilisban lapunk kérdésére azt mondta, sem az elnök, sem a négy alkotmánybíró hiánya nem lehetetleníti el a testület működését. A törvény szerint az Alkotmánybíróság teljes ülése akkor határozatképes, ha legalább a bírák kétharmada, köztük az elnök akadályoztatása vagy hiánya esetén az elnökhelyettes - jelen van. ■ E-MAIL: BELPOL@@MAGYARHIRLAP.HU „Millióknak ad keresztény példát Teleki” LMA Legyen bátorságunk példázattá emelni Teleki Pál rendíthetetlen keresztény hitét, nemzeti elkötelezettségét, erkölcsét, és emeljünk köztéri szobrokat, emlékműveket nemzetünk nagyjainak! - mondta Balatonbogláron Lezsák Sándor. Merjünk megszólalni, megfontolt és hiteles szavainkat, gondolatainkat a közel kétharmados történelmi felhatalmazással tettekre váltani - mondta Balatonbogláron Lezsák Sándor. Az Országgyűlés fideszes alelnöke a Teleki Pál (1879-1941) volt miniszterelnök, földrajztudós, akadémikus halálának 75. évfordulóján tartott konferencián szombaton az MTI beszámolója szerint úgy fogalmazott, legyen bátorságunk példázattá emelni Teleki Pál rendíthetetlen keresztény hitét, nemzeti elkötelezettségét, erkölcsét, legyen erőnk és bátorságunk, hogy a nemzetnevelő főcserkész méltó helyre emelkedjen a nemzet önismeretében. Lezsák Sándor a Nemzeti Fórum, az Ifjú Konzervatívok a Nemzetért és a lakiteleki Népfőiskola Csengey Dénes Vándoregyeteme által rendezett konferencián fontosnak nevezte, hogy több évtizedes történelemhamisítást és rágalmazást követően beszéljünk a nemzet nagyjairól, tekintsük őket példának, iránytűnek, és ne csak tudatunkban, hanem a köztereken is emeljünk nekik emlékműveket. „Merjünk Budapesten köztéri szobrot állítani Teleki Pálnak is, merjünk egyenes derékkal megállni előtte lengyel barátainkkal, főhajtással megköszönni, hogy megmentette tízezrek életét, és millióknak ad a jövőben is keresztény, magyar példázatot” - hangsúlyozta a politikus. Grezgorz Lubczyk, Lengyelország volt nagykövete felidézte, Teleki Pálnak köszönhető, hogy a második világháború kitörésekor Magyarország megnyitotta határait százhúsz-száznegyvenezer lengyel előtt. ■ Változik mától a kórház-finanszírozási rendszer Emelkedik augusztus 1-jétől az egészségügyi ellátás finanszírozásának alapösszege 150 ezerről 180 ezer forintra, s októberben lesz az intézmények számláján az emelt összegű finanszírozás. Változás lesz az is, hogy az eddig külön soron érkező béremeléseket beépítik a súlyszámba, és belső átcsoportosításokat is végrehajtanak a különböző kezelések alapján kialakított homogén betegségcsoportokhoz tartozó pontértékeknél. Utóbbira azért volt szükség, hogy megszabadítsák a kórházakat azoktól az ellátásoktól, amelyek nem feltétlenül igényeltek bennfekvést, de az ezekért kapott finanszírozásból tudták kigazdálkodni a nagyobb értékű beavatkozásokat. (JZS) Balog Zoltánt interpellálták a legtöbbször A képviselők a tavasszal 451 interpellációt nyújtottak be - a kormányoldal 130-at, az ellenzék 321-et -, ezekből 128 hangozhatott el az ülésteremben az első fél évről készült, a parlament honlapjára felkerült statisztika szerint. A szóbeli interpellációk címzettje a legtöbb esetben Balog Zoltán volt, de a miniszter helyett mind a harminchat esetben államtitkára válaszolt. A három legtöbbet interpelláló képviselő az LMP padsoraiból került ki: Szél Bernadett kilencszer, Sallai R. Benedek nyolcszor, Schmuck Erzsébet pedig hat alkalommal fordult a miniszterekhez. (PT)